Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

S. oldal 1967. november 17, péntek Morozor a BT kongói határozatáról A Biztonsági Tanács szerdai ülésén határozatban bélyegezte meg Portugáliát azért, hogy le­hetővé tette külföldi zsoldosok számára Kongó megtámadását angolai területről. A Kongó elleni fegyveres ak­ciókban részt vett zsoldosokat befogadó országokat a Bizton­sági Tanács felhívta, akadá­lyozzák meg, hogy ezek a zsol­dosok felújítsák tevékenységü­ket akár Kongó, akár valamely más állam ellen. A határozatot szavazás nél­kül hagyták jóvá. Morozov szovjet delegátus a határozatot fogyatékosnak mi­nősítette, mert a Biztonsági Tanács nem tudott pontos formulát kialakítani azoknak a megbélyegzésére, akik vétkesek a kongói agresszióban. A haiphongi dokkot támadta az amerikai légierő SAIGON (MTI) Az amerikai haditengerészeti légierő csütörtökön — kéthetes szünet után — újabb támadást intézett a legnagyobb észak-vi­etnami kikötő, Haiphong ellen. A gépek ezúttal először támad­ták a Haiphong központjában levő úgynevezett 2-es számú hajójavító dokkot. PÁRIZS Az Observaiteur című francia hetilap legújabb száma közli azt az interjút, amelyet Pham Van Dong, a VDK miniszterel­nöke adott Olivier Dotodd-nak, a lap különtudósítójának. Az interjúban Pham Van Dong is­mételten hangsúlyozza: az Egye­sült Államok a fenyegetés, a nyomás és a zsarolás minden eszközével elfogadhatatlan fel­Á háborús bűnök nem évülhetnek el • Az ENSZ-közgyülés 3. bizottságának vitája NEW YORK (MTI) Az ENSZ közgyűlésének har­madik (szociális, humanitárius és kulturális) bizottságában kedden és szerdán a háborús bűnök elévülésének problémá­jával foglalkoztak. U Thant ENSZ-főtitkár az emberi jogok bizottságának felkérésére ta­nulmányt készített a problémá­ról, azzal a következtetéssel, hogy a háborús bűnök nem évülhetnek el. A főtitkár ilyen értelmű előzetes megállapodás­tervezetet készített, amely a harmadik bizottság mostani vi­tájának alapjául szolgál. Az elsőnek felszólaló Kula- kovszkaja --hjelorussz, delegátus kifogásolta azt, hogy a nyu­gatnémet kormány a háborús bűntetteket közönséges bűntet­tekként kezeli. Rámutatott ar­ra, hogy a második világhábo­rúban 50 millió ember esett ál­dozatul és a nácik 30 millió szláv kiirtását tervezték. Bjelo­russziábam kétmilliónál több embert öltek meg és 380 000-et rabszolgamunkára hurcoltak. „Minden háborús bűnt az egész emberiség elleni bűnnek kell tekinteni, nem pedig egyetlen generáció problémájának. A béke veszélyeztetését jelentené, ha az ilyen bűnök jogi üldözé­sének időbeli határt szabná­nak” — hangoztatta Bjelorusz- szia képviselője. Molovaszki, Jugoszlávia kép­viselője sürgette, hogy az ENSZ tegyen lépéseket a Há­borús bűnösök további üldözé­sére. Sekinova-Cakrtova, Csehszlo­vákiá képviselője az előtte fel­szólaltakhoz hasonlóan nyilat­kozott. A szerdai vita során egyedül Manicoulinósz asszony, a gö­rögországi katonai junta kép­viselője vallotta azt, hogy idő- belileg korlátozni kell a hábo­rús bűnök üldözését. Megtalálták a hírhedt Gestapó-főnököt Szerdán a panamai főváros­ban Hector Valdez, a panamai állambiztonsági szolgálat veze­tője drámai sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten néhány percre megjelent egy bilincsbe vert őszhajú idős ember, aki gyaníthatóan Heinrich Müller, a Gestapo egykori főnöke. A nyugatnémet kormány kérésére tartóztatták le a panamai ható­ságok, miután egy belga felis­merte és lefényképezte. A mogorva arcú fogoly nem volt hajlandó nyilatkozni, ezért visszakísérték cellájába. Valdez elmondta, hogy a gya­núsítottat hétfőn reggel vették őrizetbe egy jól ismert étterem­ben, ahol kozmetikai cikkeket, nyakkendőt, fésűt, töltőtollat és bőrt árult a vendégeknek. Sze­mélyi igazolványa szerint F. Willard Keithnek hívják, kora- 65 év, szülőhelye a Missouri állambeli Webb City. Heinrich Müller az egyik leg- hírhedtebb náci , háborús bű­nös. Himmler SS-vezető altá-l bornagya volt. Utoljára 19'15- ben látták Hitler berlini bun­kerében. Müller közvetlen fe­lettese volt az 1962-ben kivég­zett Adolf Eichmannak. Az egyik nyugat-berlini teme­tőben látható egy sírkő, ame­lyen Heinrich Müller neve ol­vasható. A felirat szerint Mül­ler 1945. májusában a harcok­ban elesett. A sírban talált csontokat azonban 1963-ban megvizsgál­ták és kiderült, hogy azok nőm Müller csontjai, hanem hat kü­lönböző személyé. Azóta az egész világon keresik. A bonni igazságügyminiszté­rium csütörtökön megerősítette, hogy már hétfőn a panamai kor­mányhoz fordult és a letartóz­tatott „Willard Keith” kiada­tását kérte. tételeket akar a vietnami nép­re erőszakolni. Igazságtalan és bűnös háborút indítottak a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság ellen, amely felháborodást keit a világ csaknem minden népében, az Egyesült Államok­nak tehát feltétel nélkül meg kell szüntetnie ezt a háborút. A vietnami nép sohasem fog tár­gyalni bombák vagy a bombá­zással való fenyegetés hatása alatt. Lapzártakor jelentik: Elfogat!Itató javaslat a közel-keleti rendezésre KAIRO (MTI) Az arab államok semmikép­pen sem akarják elfogadni „kész helyzetként” az izraeli agressziót és készek folytatni a válság rendezésére irányuló erőfeszítéseiket abban az eset­ben is, ha a Biztonsági Tanács kudarcot vall. Ebben az eset­ben az arab államok kérnék: R iadőkésziiltségbe a török haderő Ismét összecsapás Cipruson NICOSIA. (MTI) A szerdai súlyos tűzharc, amely a délutáni órákban tört ki ciprusi görögök és törökök között, estére tűzszünettel feje­ződött te. Egyes jelentések sze­rint a ciprusi kormány rende­letére fejeződött be a küzdelem. New York-d ENSZ-körökben azonban úgy tudják, hogy a ciprusi ENSZ-rendfenntartó erők parancsnoksága közvetí­tett a tűzszünet tárgyában. A ciprusi ENSZ-erők élesen til­takoztak a nicosiai kormánynál amiatt, hogy a harc közelében tartózkodó egyes ENSZ-egysé- gek fegyvereit elkobozták. A szerdai harcok Ajosz Theodorosz és Kofinu tö­röklakta városokban foly­tak, amelyekbe a ciprusi görög haderő a törökök minden ellen­állása ellenére bevonult. Mint az AFP jelenti Nicosiá­ból, a ciprusi görög csapatok csütörtökön a kora reggeli órák­ban kivonultak az általuk el­foglalt két töröklakta városból. A görög csapatokat mind a szerdai támadás során, mind a kivonuláskor Grivasz tábornok, a cipru­si görög nemzeti gárda pa­rancsnoka vezette. A görög csanatok 'kivonulása után az ENSZ rendfenntartó egységei vették át az ellenőrzést a két városban. Az ENSZ-erők 'jelentése szerint eddig húsz ha­lottat találtak a romok között. Ankarai jelentések szerint a helyzet rendkívül kiéleződött a Az adeni viszály miatt as Arab Liga elhalasztotta ülését KAIRÓ (MTI) Az Arab Liga dél-arábiai bi­zottságának csütörtökre terve­zett ülését bizonytalan időre el­halasztották. Az MTI tudósítójának érte­sülése szerint a liga nem tud addig állást foglalni a dél-ará­biai kérdésben, amíg a két nemzeti Szervezet viszálya meg nem oldódik. A tagállamok egy része ugyanis a FLOSY-t, más része pedig az NLF-et tá­mogatja és jelenleg nincs re­mény az egységes állásfogla­lásra. Ez a bizottsági ülés el­halasztásának alapvető oka. Makkavi, a FLOSY főtitkára szerdán Kairóból Bagdadba utazott, hogy tájékoztassa az iraki vezetőket az adeni hely­zetről. Az NLF Kairóban tartózko­dó delegációjának vezetője, Kahtan el-Szabi szerdán felke­reste a szovjet .és az indiai nagykövetet, valamint a kubai és a koreai ügyvivőt, hogy megmagyarázza az NLF állás­pontját. Per a görög hazafiak ellen A „Hazafias Front” nevű szer­vezet tagjai ellen indított perben szerdán a tárgyalás első napján a vád tanúit hallgatták ki. Va- sziliosz Lambru, a katonai dik­tatúra titkosrendőrségének egyik vezetője azt állította, hogy a Hazafias Front mögött tulajdon­képpen a kommunista párt hú­zódik meg és ennek képviselője az egyik fővádlóit, Konstantin Filinisz. Theodorakisz, a világhírű ze­neszerző egészségi állapotával kapcsolatosan az athéni katonai hatóságok ellentétes tájékozta­tásokat adtak ki. A hírügynök­ségek a bíróságon letétbe he­lyezett egyik orvosi bizonyít­ványra hivatkozva jelentették: Theodorakisz egészségileg any- nyira leromlott, hogy állapota életveszélyes. Ezt a hírt később a per katonai ügyésze megcáfol­ta, mondván, hogy Theodora­kisz néhány nappal ezelőtt volt életveszélyes állapotban. most azonban jobban érzi magát. A zeneszerző védelmében szólalt a francia értelmiség. ciprusi események miatt. A tö­rök kormány még szerda este rendikívüli , minisztertanácsra ült össze, és csütörtökön reggel még mindig tanácskozott. A minászstertanács csütörtökön, magyar idő szerint két órára összehívta a parlament mindkét házát a ciprusi válság ügyében. A hírügynökségek jólértesült forrásokból tudni vélik, hogy a török kormány az alkotmány előírásának megfelelően a parlament hozzájárulását kéri ahhoz hory „Törökor­szágon kívüli területre küldhessen csapatokat”. Az AFP Ankarából jelenti, hoigy az egész török haderőt riadókészültségbe helyezték. Athénból jelenti az AFP-hír- ügynökség, hogy ellenőrizhetet­len hírek szerint a görög had­sereg bizonyos számú egységeit szintén készültségbe helyezték a ciprusi helyzet súlyosbodása folytán. Ugyancsak az AFP jelenti: a ciprusi kormány Makariosz ér­sek elnökletével összeült, hogy megvitassa a szigeten kialakult helyzetet. Tájékozott források szerint Ciprus minden lehetsé­ges intézkedést megtesz egy esetleges török katonai inter­venció elhárítására. a problémát ismét vigyék az ENSZ közgyűlése elé. Mint az Ahram írja, az arab küldöttsé­gek a hét végéig várnak ez irá­nyú döntésükkel. Kairói sajtóértesülések sze­rint Helou libanoni elnök Aref iraki államfővel és Fej szál szaúd-arábiai uralkodóval foly­tatott megbeszélései során meg­vitatta az ötödik arab csúcs- értekezlet összehívásának lehe­tőségét. Az újabb csúcstalálko­zót Bagdadban tartanák. A csúcsértekezlet idejét csak a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés közép-keleti vitája után, az ENSZ döntésé­nek ismeretében határozzák meg. A világszervezet székhelyén tovább folynak a színfalak mö­götti tanácskozások. Az UPI ENSZ-tudósítója szerint lord Caradon angol delegátus olyan kompromisszumot szeretne biz­tosítani, amely mind az arab országok, mind Izrael számára elfogadható lenne. ENSZ-kö- rökben azonban nem sok re­ményt látnak arra, hogy meg­szülessék — az angol diplomata szavaival élve — „a legfonto­sabb döntés, amelyet a'z ENSZ valaha is hozott”. Abdel Mohszen Abu el Nur, az Arab Szocialista Unió fő­titkár-helyettese szerdán egy politikai gyűlésen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem akarja a közel-keleti válság bé­kés rendezését, ezért Egyiptom­nak készen kell állnia arra, hogy szükség esetén újabb csa­tát vívjon. NEW YORK Az AFP gyorshírben jelenti: az angol ENSZ-küldöttség szó­vivője közölte, hogy Nagy-Bri- tannia a Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén előrelát­hatólag kompromisszumos ha­tározati javaslatot terjeszt be, amely a közel-keleti konflik­tusban érdekelt valamennyi fél számára elfogadható lesz. Az ülést kb. 22 órakor (lapzárta után) nyitják meg. Nézeteltérések fiz am éri kai vezetésben Japán támogatással fizet A szerda estére tervezett wa­shingtoni haditanács elmaradt, ehelyett Johnson elnök külön tanácskozást folytatott Bunker­ral, az USA saigoni nagyköve­tével. Westmoreland zárt ülé­sen tájékoztatja a képviselőház katonai bizottságát, Bunker pe­dig a szenátus külügyi bizott­ságát. Az első napi tanácskozások után sajtókörökben az az érte­sülés, hogy mind Bunker, mind pedig Westmoreland „optimis­ta hangú” tájékoztatást nyújtott Johnson elnöknek és tanácsadói­nak a vietnami háború alakulá­sáról. Mind Westmoreland, mind Bunker nyilatkozataiban nyo­matékosan ellenezte a VDK-el- Ieni légiháború megszüntetését, vagy akár csak időleges szüne­teltetését. A nyugati hírügynökségek nagy terjedelemben foglalkoz­nak a vietnami háborúval kap­csolatos washingtoni tanácskozá­sokkal. A UPI hírügynökség arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a je­lek szerint bizonyos nézetelté­rések vannak az amerikai veze­tésben a vietnami háborút il­letően. A hírügynökség szerint egyes katonai vezetők még Johnson „békenyilatkozatait” is sokallják és a vietnami problé­ma tisztán katonai megoldása mellett foglalnak állást. A má­sik kérdés, amelyben nézetel­térések vannak, az év végi bom­bázási szünetekre vonatkozik. A nézeteltérések harmadik cso­mópontja az amerikai had veze­tőség „felkutatni és megsemmi­síteni” taktikája. Az amerikai polgár) vezetőknek az a véle­ménye, hogy az amerikai tak­tika, amely egyes területek idő­leges megszállásából és az ott levő partizánlétesítmények fel­számolásából áll, nem kielégítő, mivel az amerikai csapatok visszavonása útján újra parti­zánellenőrzés alá kerülnek. Japán az Egyesült Államok távol-keleti politikájának teljes támogatásával fizet a Bonin-szi- getek visszaszolgáltatásáért Was­hingtonnak. Szato miniszterel­nök Johnson elnökkel folyta­tott tárgyalásain konkrét ígé­retet kapott a Bonin-szigetek visszaszolgáltatására. A Bonin-szieetcsoport straté­giailag jelentéktelen. A Ryu- Kyu-szigetekre vonatkozóan Szato csak ködös ígéreteket ka­pott Johnsontól. A jelentékte­len előrehaladásért Japán nagy árat fizet. Mint a közlemény le­szögezi, Japán támogatja az Egyesült Államok vietnami po­litikáját. Ugyanakkor Japánnak növelnie kell gazdasági és poli­tikai hozzájárulását Washington más, távol-keleti elképzeléseinek megvalósításához is. Johnson és Szato elsősorban Kínát teszi felelőssé a délke­let-ázsiai helyzetért.

Next

/
Thumbnails
Contents