Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
Í9<n. november 17, péntek 3. oldal Az újnak elébe menve Beruházás nélkül egyszerűen, olcsón előállítható Látogatás a Bajai Állami Gazdaságban Nemrég, a kutatók tapasztalatai alapján, hírt adtunk a Bajai Állami Gazdaság újítóinak kezdeményezéséről, akik Karbavitid néven új takarmányt állítottak elő. A cikk érthetően nagy hatást keltett, hiszen a részben veszendőbe menő törköly karbamiddal történő dúsítása jelentősen segíthet az ország takarmánygondjain. A napokban a Bajai Állami Gazdaságba látogattunk, ahol Németh Imre igazgatóval az újítás születéséről beszélgettünk. Elkísért utunkra Matos Lőrinc, a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás igazgatója, aki szintén részt vett az újításban. Az Agráregyetem állattenyésztési szakán végzett, közben megszerette a gépeket is. A gépjavítás megszervezéséről írta disszertációját, amelyet rövidesen meg kell védenie. Az állattenyésztéshez sem maradt azonban hűtlen. Szükségszerűen kínálkozott megvalósítható, egyszerű és minden alapanyag rendelkezésre áll. Beszélgetésünk a gazdaság mohácsszigeti luoejrna-feldolgo- zó üzeme előtt történik, amely törkölyliszt készítésére is alkalmas. — Erre a betonlapra 50—60 centiméter vastagságban kiterítjük a törkölyt — magyarázza Matos Lőrinc — ezután tápsó oldattal locsoljuk. Fontos, hogy ez a nedvesítés egyenletes legyen. Ezért keverjük a törkölyt. Háromnapi érlelés után szárítjuk, őröljük és papírzsákokban tároljuk. A tápsóoldat karbamidot is tartalmaz. Ez a szőlőtörkölyben levő kémiai anyaggal olyan ve- gyületet képez, amely felszívódását késlelteti, ezáltal a vér ammóniumszintje a károsító mérték alatt marad. Közismert, hogy a karbamidos etetéskor többször előfordult, hogy a kívántnál többet fogyasztottak a jószágok, ami mérgezést okozott. Ez a Karbavitidnél kizárt dolog. fenntartáshoz szükséges csaknem összes hasznos aminósavat. A törköly tárolása egyszerű, elég ha fóliával letakarják. Érdemes lenne megfontolni az új takarmány nagyüzemi gyártását. K. S. Már a tavaszra készülnek a sükösdi tözegüzemben. A 25 holdnyi területről 5—6 ezer vagonnal termelnek évente. Legnagyobb vásáróik a Bajai és Sükösdi Állami Gazdaságok és a járás tsz-ei. A vállalat a tsz- eknek — képünkön éppen a sükösdi Aranykalásznak — műtrágyával dúsított és darált tőzeget készít. Az így előkészített tőzeget a kukorica fészkes vetéséhez használják. A vállalat igyekszik a munkával, hogy a tsz-ek őszi munkáik befejezése után rögtön megkezdhessék a „-.-iiítást. Bízvást vetekszik egy csemegeüzletével a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elárusító helyének kirakata a kecskeméti piacon. Az üvegen túl és innen — válogatva, tetszetősen rendezve áll az áru: alma, körte, citrom, földimogyoró stb. A színek, a gyümölcsök tömény illata még annak is kedvet csinál a vásárláshoz, aki csupán nézelődni jött ide. Benn. a stand irodává kiképzett sarkában Vörös János boltvezető távolabbi terveikről is nyilatkozik: — Még ebben a hónapban 10, 20, 25 és 50 dekás celofánzacskókban babot, rizst, dióbelet, mákot, földimogyorót és zsemlemorzsát is forgalomba hozunk. (Apróság, de nem jelentéktelen : a meglehetősen költséges göngyöleg árát a tsz nem számítja fel!) Az asztalon egy üvegben szamócaszörp kínálja magát. — Karácsonyra ennek az árusítását is megkezdjük — válaszol az elárusítóhely vezetője érdeklődésünkre. S, hogy jelenleg is mi mindent kínál még az e tekintetben hovatovább gazdag hagyományokkal dicsekvő tsz-stand? Sampinyon gomba, jófajta hibridcsirke, naponta friss tojás, no meg az immár országos hírnevet kivívott alföldi cipőjük —, hogy egyebet ne említsünk. Jelentős szerepük van a szabadpiaci árak szabályozásában is. Például a tojás náluk általában 40—50 fillérrel olcsóbb, mint egyebütt. Decemberben egyébként már friss paradicsommal és hónaposretekkel, márciusban pedig primőr zöldpaprikával örvendeztetik majd meg vásárlóikat. Mint mondják: törekvésük, hogy a háziasszony egy helyen — a tsz boltjában — minél többet megkaphasson abból, amit keres. Mindezt udvarias kiszolgálással, becsületes versenyben akarják nyújtani. Szinte szállóige már: itt csak olyasfajta csalódás érheti a vásárlót, hogy esetleg szebb árut visz haza, mint amilyent a kirakatban látott. Terveik, ötleteik pedig azt bizonyítják, hogy — ami által mindenki jól jár — nem várják a mechanizmus „hivatalos” kezdetét, hanem rugalmasan, okosan, ügyesen elébe mennek az újnak. J. T. — Régóta foglalkoztat bennünket a takarmányhiány enyhítése. Ezért gondolkodtunk többek között a törköly hasznosításának módjairól. Ehhez az adott indítékot, hogy a kisgazdaságokban ezt a mellékterméket már azelőtt is használták, főként a sertések takarmányozásara, nyers fehérje és nyers zsír tartalma ugyanis jól kiegészítette a keményítőben gazdag kukoricára épített hizlalást. A modem szőlőtörköly-feldolgozó üzemekben a melléktermékként jelentkező magpogácsát, például Olaszországban, táptakarmányként értékesítik. Mindezek alapján szinte szükségszerűen kínálkozott egy olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a törköly hasznosítását és felhasználását takarmányozás céljára. Így összegezi az újítás indítékait a gazdaság igazgatója. Károm napig érlelik Matos Lőrinc ehhez hozzáteszi: — Nagy előnye ennek az eljárásnak, hogy nem kell beruházás hozzá, könnyen, gyorsan Harminc vagon liszt Németh Imre elmondja, hogy a gazdaságban négyhónapos ki- I sérletet állítottak be a borjúnevelésnél és a juhászaiban, a hí- I zó ürüknél. A tapasztalatok szerint az állatok jóízűen fogyasztották az új takarmánylisztet. A [ gazdasági abrak 15—25 százalékát helyettesítették Karbavitid- j del. A súlygyarapodás a kísér- i leti csoportnál valamivel magasabb volt, a takarmányozás olcsóbb. A számítások szerint ugyanis egy mázsa Karbavitid ] előállításának költségei kétszáz l forint alatt maradnak. A gazdasághoz tartozó vaskúti 1 borkombinátban már feldolgoz- ! ták az idei szőlőtermést. A szá- j mítások szerint innen 60 vagon ! törkölyre lehet számítani amiből 30 vagon lisztet tudnának! előállítani. A Mezőgazdasági és Élelme-; zésügyi Minisztérium Műszaki [ Fejlesztési Főosztálya egyetért a Karbavitid előállításával és for- i galomba hozatalával. Magas — I 26—30 százalékos — nyersfehér- . je tartalma ugyanis egyedülálló a táptakarmányok között. Ugyanakkor tartalmazza a létPostabontás az első emeleten Számadatok életünkből A Statisztikai Időszaki Közlemények 12. száma sok érdekes adattal szolgál az ipar első féléves eredményeiről. A termelés indexe című fejezetből többek között megtudjuk, hogy hazánk szocialista ipara az idei első félévben naponta 6,7 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Leggyorsabban a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnika és a vegyipar fejlődött. A műszeripar 206,5, a híradást- és vákuumtechnika 220.7. a vegyipar 224,7 százalékkal növelte 1960—tói 1966-ig termelését. 1967 első félévében az említett iparágak közül az első iparág termelési indexe 6,8, a második 6, a harmadik 16,6 százalékkal emelkedést mutat. A Központi Statisztikai Hivatal figyelemre méltó adatokat közöl az első negyedévi földgázfelhasználásról, ami ma már megyénk lakosságát is közelről érinti. A közlemény arról tudósít, hogy a földgázkitermelés az idei első negyedévben 33,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig — újabb ház- tar^'-'-k b°k'”*'"soiácíval — 31 6 százalékkal nőtt 1966. első negyedévéhez mérten Jelentősen gyarapodott a személygépkocsi- és motcrkerékoár-tulaídonosok tábora is. Ezt tükrözi az a tény, hogy a magángépjárműtulajdonosofc motorbenzin, fogyasztása egy év alatt 14,4 százalékkal emelkedett. Az átlagos havi keresetek című fejezetből az derül ki, hogy az iparban foglalkoztatott munkások jövedelme 1,9, a műszakié 2,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A cipőiparról összegyűjtött 1966-os adatok pedig a választék bővüléséről tájékoztatnak. Tavaly ugyanis 510 férfi, 806 női és 236 féle gyermek- cipőmodellt gyártottak cipőgyáraink. „Kicserélték” a Balatont Két esztendő alatt kétmilliárd köbméter vizet csapoltak le a Balatonból a Sió-csatornán, a Dunába. Ez megfelel a tó közepes vízkészletének, így mondhatni, majdnem teljesen kicserélték a magyar tenger vizét. A vízkicserélődés rendkívül kedvező hatású volt. Bár a vízforgalom és a természetes tisztulás állandó folyamat, a három évvel ezelőtti tömeges halpusztulás után mégis „nagytakarításnak” számít a tó kétmilliárd köbméternyi vizének lecsapolása. Kopár irodahelyiség a Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat modem székházának első emeletén; látnivalóan a berendezkedés — a Duna menti és Kiskunsági Tsz-ek Területi Szövetsége „honfoglalásának” — időszakában. A postás azonban olyan biztonsággal lép be, mintha évtizedek óta járna ide. Nem csoda, már a megalakulást követő első napokban érkeztek levelek a szövetség címére, noha annak még irodája sem volt. S azóta is a postás naponta hozza a küldeményeket. Nézzük, ezen a napon mit kérnek a szövetségtől, mit közölnek vele? Most a postabontással Tanyi János, a termelésfejlesztési csoport vezetője foglalkozik. Az első a Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vállalattól érkezett. Mit írnak benne? — Azt, hogy szívesen tárgyalnak majd velünk, az árrésről, meg a lenszalma átvételéről — mondja a csoport- vezető, szemét jártatva a sorokon. — Érdekeltek ők is, hogy a nézeteltéréseket közös nevezőre hozzuk, hiszen az ország olajlenjének egyharmadát szövetségünk területén, a dunave- csei járásban termesztik a gaz- dssá§ok Aztán itt van a TÁSZI legújabb híradója; sok-sok információval a piaci helyzetről, az alkatrész-beszerzés lehetőségei- ' ről. De tájékoztat a világpiac alakulásáról is. Ilyen figyelemre méltó címek olvashatók: „Növekszik a csiperkegomba termesztése Nyugat-Európá- ban”, vagy „Juhtartás Angliában”, vagy „Európa földieper- termesztése”. Bizonyos, hogy a korszerű gazdálkodás ma már nem nélkülözheti a külföldi piacokra való kitekintést. Tanyi János a következő levelekhez — mindegyik a szövetség gazdaságaiból érkezett — rövid magyarázatot fűz: — Az alakulás után első gondunk volt, hogy kellőképpen tájékozódjunk, valós képet kapjunk a szövetségbe tartozó tsz-ek műtrágya-készleteiről, igényeiről. Sokszorosított kérdőívei küldtünk ki. Javában érkeznek a válaszok. Ma is jött néhány... Azt írja például a duna- egyházi Haladás Tsz, hogy a téli-tavaszi fejtrágyázáshoz ezer mázsa pétisóra van szüksége. A vetések megfelelő alapműtrágyázást kaptak, noha az AGROKER az idei szerződését sem teljesítette megfelelően — olvassuk Schmidt Fülöp fő- agronómus jelentését. Hitelt nem kértek a banktól, saját pénzből is fedeznék az ezutáni szükséglet költségeit. Ez utóbbi megértéséhez tudni kell, hogy a korábbi tárolási szerződéseket megszüntette az AGROKER, műtrágyát csak készpénzért ad. Hitelt persze igényelhetnek a gazdaságok, de csak azok kapnak, ahol a forgóalap arányosan növekszik a tagsági jövedelemmel. Mindez rendben is van ... azaz csak lesz, ha a gazdaság a pénzéért annyi műtrágyát vehet, amennyit csak akar. Mert — most már a következő levelet nézegetve — a ho- mokmégyi Hunyadi Tsz sem kér hitelt, viszont a szükséges 656 mázsa pétisójából csak 190 mázsa van még a raktárjában. Mit lehet tenni? — Minden lehetséges szervvel, vállalattal tárgyaim fogunk majd a műtrágyaellátás megjavítása végett — feleli határozottan a csoportvezető. — De ehhez tudnunk kell, hányadán állunk pillanatnyilag. És már jegyzi is fel a következő, az innen elküldendő levél témáját: kérelem a megyei tanács vb mezőgazdaság' osztályához, hogy a szövetségeket vonják be a takarmányelosztásba. Vagyis, hogy az állami segítségből méltányosan részesedjenek a gazaaságok. — Ha lesz elegendő műtrágyánk. ilyen levelet nem fogunk írni. Mert akkor „abrak- importra” sem lesz szükségünk. Bár már ott tartanánk! •.. De a Duna ment' tsz- szövetségnek most még inkább gondjai és körvonalat öltő re- ményei vannak. Jó kezdetről ezért beszélhetünk. H. D.
