Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
feJUMMÄfrt EWToö^OmoSa] Hozzászólás Tárjak fel a tartalékokat A Petőfi Népe október 26-i Gazdasági élet című oldalösz- szeállításában érdekes cikk jelent meg a nagyüzemi sertés- tenyésztésről. Tekintettel a téma közérdekű jellegére, szeretném kiegészíteni az ott leírtakat. Bács-Kiskun megye mező- gazdaságának felvásárlási eredményében az állat és állati termék az elmúlt évek átlagában csaknem negyven százalékban részesedett. A megyei felvásárlás 25—28 százalékát pedig a sertéstenyésztési üzemág adta. 1965-ben 177 ezer, 1966-bap 174 ezer hízót vett át az Állatforgalmi Vállalat. Sajnos, az idei eredmény alig éri el a 130—140 ezret. A termelőszövetkezetek tavaly az első félévben több mint 66 ezer hízót adtak, ez év első hat hónapjában még ötvenezret sem. Tapasztalataink szerint a fel- vásárlási árra vonatkozó intézkedések kedvezően hatottak, viszont a táptakarmányok árának 1968-tól történő emelése a sertéstenyésztés és a hizlalás gazdaságosságát befolyásolhatja. Keresni kell tehát az olcsóbb tenyésztés és hizlalás lehetőségeit. Érdemes elemezni Minthogy sertéstenyésztésünk egy kedvező takarmánytermésű év után esett vissza, érdemes mélyebben elemezni mind A Központi Statisztikai Hivatal 15-ös számú időszaki közleménye a munkaerőhelyzettel foglalkozik. Különösen érdekesen elemzi a megyén belüli és megyék közötti munkaerő- mozgást. Az adatok az állami és szövetkezeti iparra vonatkoznak^ a statisztikusok ugyanis feltételezték, hogy a mezőgazdasági ágak dolgozóinak többségé lakóhelyén talál munkát. Az ipar és építőipar gyors ütemben fejlődött az 1949—1966 közötti időszakban, s emiatt egyes városokban, megyékben munkaerőhiány keletkezett. Más megyékben viszont — amelyekben a fejlődés valamivel lassúbb volt — jelentős munkaerőtartalék képződött, 7 főleg a mező- gazdaság átszervezése, gépesítése nyomán. A kiegyenlítődést — másszóval: munkaerőmozgást — serkentették ezenkívül: az új munkahelyen elérhető magasabb keresetek, a jobb munkakörülmények stb. A dolgozók jelentős hányada tehát kényszerűségből, vagy a kedvezőbb munka- és kereseti lehetőség reményében vállalja a sok kényelmetlenséggel járó, szabad időt rabló utazgatást, esetleg a családtól távoli munkásszállást. Bács-Kiskun 283 ezer aktív keresőjének 92,5 százaléka lakóhelyén talál megélhetést. A fennmaradó 7,5 százalék a megye más városából, községéből, illetve a megye határán túlról érkezik a munkahelyére. Az összes többi megyében nagyobb arányú, országosan pedig 18,2 százalék a munkaerőmozgás, tehát nem kevesebb, mint 900 ezer munkásról van szó. Érthető, hogy a lakóhelye közigazgatási határán kívül dolgozók négyötöde férfi és csak egyötöde nő. Részben több a családi kötöttségük, részben pedig a helyi forrásokból ki nem elégíthető munkahelyek zöme nehéz fizikai munkát igényel. (Pl.: építőipar.) Bács-Kiskunban a legkisebb, mindössze 6,3 százalék a megyén belüli munkaerőmozgás is. Sietünk megjegyezni, hogy bár korántsem kedvező — a már említett okok miatt — a dolgozók utazgatása, a jobban Iparosított megyékben magasabb az arány. Az úgynevezett energiatengelytől északra fekvő megyékben — Győr—Sopron, Nógrád stb. — ahol száz lakosra átlagosan 18 ipari — építőipari kereső jut, a megyén takarmány'termesztési, mind takarmányhasznosítási szempontból a jelenlegi helyzetet, természetesen nem feledkezhetünk meg egyéb tényezőkről sem. A szaporulatot csökkentette, hogy a szerfás fiaztatókban sok helyen elmaradt a téli fialás a kedvezőtlen körülmények miatt. Hiba volt az is, hogy a szerfás fiaztatók építésével egyidőben hirdettük az igényes fehér hússertésre való áttérést. Igen magas az egy kilogramm súlygyarapodáshoz feletetett takarmány. A megyében az elmúlt esztendő első félévében átlagosan öt kilogramm volt a felhasználás. Az idei első félév mutatója 4,7 kilogramm, de ez nem vigasztalhat bennünket, hiszen jóval kevesebb a hízó, mint tavaly. Véleményem szerint csökkenteni lehet az abrakfelhasználást, ha javítjuk a tartási körülményeket. Sokat kell tenni a takarmányhozamok növelése érdekében és a vetésszerkezet jobb kialakításáért is. A megyében ugyanis az összegezések szerint még 3 ezer vagon takarmány hiányzik. Ennek enyhítésére eddig 1500 vagon takarmányt kaptunk központi alapból. Az értékesebb beltartalmú tömegtakarmányokat használjuk fel nagyobb arányban a szarvasmarha-tenyésztésben és -hizlalásban, ezzel együtt csökkenthetjük az abrak etetését és belüli mozgás is mindenütt meghaladja a 15 százalékot. A Bács-Kiskun megyéből eljáró 13 ezer dolgozó közül nyolcezret a budapesti munkahelyek „szívnak” fel. Az eljárók átlagosan 114 kilométer távolságra utaznak otthonuktól. Ugyanakkor viszonylag kevés, mindössze háromezer dolgozót vonzanak üzemeink más megyékből. Píaclélektaa MA MAR nem nehéz termelni, de az új termékeket eladni, a piacon bevezetni, már bonyolult, sok előkészületet igénylő feladat. Az újdonságok megváltoztatják a gondolkodást, az érzelmeket és az életformát. Ezért az új cikkeket gyakran nem lehet hagyományos módszerekkel értékesíteni, hanem igénybe kell venni a matematika, a statisztika és a pszichológia módszereit. Egy új termék általában nem jelent egyben új találmányt is> hanem valamely már meglevő termék módosítását, tökéletesítését, vagy újabb változatát. Valódi újdonság — mint amilyen a golyóstoll volt — csak ritkán születik. Az új termék legtöbbször feltételezi új fogyasztói szokások kialakulását. Ezért nagy fontossága van az áruk alapos tesztelésének (vizsgálatának), amelynek célja a hiányosságok és fogyatékosságok feltárása. Valamely új termékkel kapcsolatban a legkülönfélébb lélektani vizsgálatok végezhe- I tők. Vonatkozhat ez a megfigyea felszabaduló hányadot a sertéstenyésztésben hasznosíthatjuk. Nagy lehetőségek Bátrabban vessünk takarmányozási célokra kétszerest és búzát. Az idei tapasztalatok igen kedvezőek. Ajánlom a tri- ticálét is, amely a homokon jóval magasabb termést hoz, mint a rozs. Az egyszeres keresztezésű jugoszláv és magyar hibrid kukoricák vetésterületének növelése szintén legalább 10—15 mázsa hozamemelkedést jelenthet holdanként. A gyengébb talajú homokon pedig a nemes cirok termelése is szóba jöhet, mint takarmány. Nagy tartalékok állnak tehát rendelkezésünkre, de azt is meg kell említeni, hogy a takarmánytermelés növelésével párhuzamosan ^betakarítás gépesítését is nagyobb mértékben kell szorgalmazni. A kukoricatörésnél például jól beváltak a jugoszláv kombájnok, vagy az SZK—4-es szovjet kombájnra szerelt francia adapter. Kukoricánál és a ciroknál gondolni kell a szárítókapacitás növelésére is. A jövő feladata Ne feledkezzünk meg a hagyományos módszerekről sem, többek között a sertéssiló létesítéséről, amely jelentősen hozzájárulhat a malacok gyorsabb fejlődéséhez. A kisméretű silókban elhelyezett koncentrált sertéstakarmány, valamint a sárgarépa folyamatos etetése fokozza a tenyésztés és hizlalás gazdaságosságát. Sok egyéb tartalékunk van az említetteken kívül. A konzervipari, cukorgyári és szeszipari melléktermékek, a paradicsom. a paprikamag feldolgozása, a húsliszt, vérliszt előállításának növelése még a jövő feladata. dr. Maár András, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője lés az áru elnevezésére, csomagolásának formájára, színére, méretére, az alkalmazott betűtípusokra — ami a külsőségeket illeti. De kiterjedhet az áru praktikusságára, tartósságára, élelmiszereknél: gusztusosságára, ízére, könnyen elkészíthető- ségére stb. TESZTELÉSEKET hazánkban eddig még csak szórványosan végeztek. A jövő évtől kezdve — a piaci helyzet megváltozásával — egyre inkább szükségük lesz a vállalatoknak körültekintő teszt módszerek alkalmazására. A termék ugyanis a fogyasztó számára gyakran egészen mást jelent, mint ahogy az előállítók elképzelik. A termék használati értékén kívül érzelmi és szimbolikus értékét is figyelembe kell venni. Ami az érzelmi hatást illeti, egy termék lehet pozitív, negatív és semleges. Szimbolikus jelentősége pl. összefügg az egyén társadalmi helyzetével és önmagáról alkotott képzetével. Mindezek ismerete igen fontos az áru értékesítése és sikere szempontjánál. Mégis számítani lehet arra, hogy az üzemek elsőként a termelési problémákat oldják majd meg, és csak Tizenháromezren járnak el a megyeból Budapest Az átlagos távolság: 114 kilométer Munkaerőmozgás a statisztikusok térképén B. D. Szövetkezeteink törvénye Mit tagadjuk, a közös gazdaságok működését szabályozó, a nagy átszervezés kezdetén hozott hetes törvényerejű rendelet megöregedett. Pontosabban: eljártak fölötte az évek, főleg az utóbbi kettő-három. Még pontosabban: az élet, a fejlődés a vártnál gyorsabban szétfeszítette a korábbi kereteket. Valójában tehát nem is a .,ruha” nyűvődött el, hanem a ..gyerek” nőtte ki az öltönyt. A hasonlatnál maradva, nyugodtan állíthatjuk, hogy a legutóbbi országgyűlésen elfogadott új törvény „felnőtt öltönyt” jelent a szövetkezeti mozgalom számára. Még inkább megerősíthet ebben a hitünkben a törvénynek a napokban megjelent végrehajtási rendelete. Nemcsak azért, mert az eddiginél tágasabb teret nyit a szövetkezeti demokrácia érvényesülése előtt, szélesítve a választott vezetőség jogkörét, de határozott utat mutat a gazdálkodás korszerű irányítása előtt is. Gazdálkodás... Közvetett módon e szónak is új meghatározását adja a törvény. Nagy mértékben kitágítva, gazdagítva azt, hogy mielőbb csak az emléke maradjon annaik az időnek, amikor ez a szó nem jelentett többet a földművelésnél. Végigolvasni elég, hogy mostantól kezdve mi mindent végezhetnek a közös gazdaságok, olyan tevékenységeket űzhetnek, amelyek jórészt, nem is olyan régen tabuk voltak számukra. Az természetszerű, hogy első helyen most is azok a foglalkozások állnak, amelyek léte közvetlenül a föld termelvé- nyeitől függ. De az értékesítő és ipari segédüzemek, esyéb bérmunkák köre is szinte kimeríthetetlen. Valóban, a szappan- főzéstől a kézműipari termékek előállításán át a személyfuvarozásig mindent vállalhat a termelőszövetkezet. ami jövedelmezőnek mutatkozik. Érdekes még, hogy pé'dául a szövetkezet az épületeit saját tervezéssel, beruházással, kivitelezéssel hozhatja létre. Egyszóval, a tabuk köre pusztán az állami monopóliumok védelmére zsugorodik. de még ez alól is engedve feloldást, azzal a fogalmazással, hogy a tsz-ek csak kivételesen, állami megbízás alapján végezhetnek gabonaőrlést cukorgyártást, szeszfinomítást, mélyhűtést, sörkészítést és fű- szerpaprika- őrlést. A lehetőségek e tág körével függ össze, hogy segédüzemek létrehozására és működtetés.' -.' nemcsak egymással, de más t pusú közös, vagy állami gaz.lósággal. sőt akár más szociális vállalattal, szervezettel ; társ’’ hatnak a termelőszövetkezet ' Más kérdés az, s erről is sz esik a rendelkezésben, hogy : társulások nem veszélyeztethet: az önállóságot, miképpen ezt az elvet kell tiszteletben tartaniuk a tsz-szövetségeknek is. De ezen túl a társas vállalkozások jelentősége ma még alig fe'becsülhető: a falvak ipartelepeinek a kiépítését, a paraszti társadalom teljes átalakulását hozzák magukkal, az életforma minden szintjén. Am ax életforma alakítását nemcsak közvetetten, de közvetlenül is ígéri a törvény, mégpedig — gondoljuk meg, micsoda vívmány ez is! — a tsz-gazdák számára biztosított fizetett szabadsággal. Hogy ennek feltétele a közösben töltött meghatározott munkanapok száma. az — úgy véljük — természetes, mert hiszen ez is a vállalatszerű gazdálkodás elvét van hivatva erősíteni. Egyébként szintén a munkával szerzett jogon alapul a háztáji föld juttatása is, ami minden tsz-tagot, tehát férjet és feleséget egyaránt megillet, függetlenül attól, hogy közös háztartásban élnek-e, vagy sem. Ez is szakítás a korábbi merev gyakorlattal. Melleslég ez utóbbi kijelentés a törvény és a végrehajtási rendelet minden egyes pontjára illik; imponáló bátorsággal vágják ketté — vagy ahányfe'é szükséges — a korábban „kényesnek” tartott- kérdések gordiuszi csomóját. Például ha a tagsági viszony kimondottan formálissá válik, az illető gazda huzamosabb időn át nem vesz részt a közös munkában, őt a vezetőség is törölheti a tagnévsorból. Sőt ilyen esetben a közgyűlés sem tagadhatja meg hozzájárulását a tag kilépésétől! Mélységesen demokratikus és nagyvonalú az új jogszabály; a jogok és kötelességek összhangjára támaszkodik, s ezen túl széles utat tár a közös és az egyéni boldogulás előtt. Bizonyos. hogy érvényességi időtartamát tekintve sem marad mögötte elődjének szövetkezeteinknek ez az új. szocialista törvénye. H. D. akkor végeznek piackutatást és piaclélektani vizsgálatokat, amikor a termék már forgalomban van. Ez a fordított sorrend azonban nem helyeselhető és sok esetben káros következményekkel járhat. A sorozatgyártást mindig piackutatásnak és különböző teszt vizsgálatoknak célszerű megelőzni. Hazánkban a Magyar Hirdetőnél foglalkoznak reklámlélektani kutatásokkal, és annak egy különleges ágával a piaclélektannal, továbbá teszt vizsgálatokat is végeznek elnevezésekkel, csomagolásokkal stb. kapcsolatban. A JÖVŐBEN a vállalatoknak — eredményes kereskedelmi tevékenységük érdekében —olyan tapasztalatokat is figyelembe kell venniük, mint pl.: hogy a fogyasztó nem mindig képes egyértelműen számot adni szükségleteiről. A fogyasztói magatartás elemzése feltárja mind a tényleges gyakorlati, mind a pszichológiai szükségleteket. — Ezért a kérdezéses módszer mellett — vagy ahelyett — laboratóriumi teszteket alkalmaznak. A teszt (marketing-teszt) alapján döntenek az áru sorsáról, áráról, csomagolásáról, a reklámozás módjairól és eszközeiről. Annyi bizonyos: előzetes információk nélkül nem állapítható meg teljes biztonsággal a fogyasztó reagálása. Az Egyesült Államokban ún. marketing-teszt „klinikát” létesítettek a fogyasztói magatartás közvetlen megfigyelésére. A „klinika” vetítőjében filmfelvételről, ill. képernyőn nyomon követhető a vásárló viselkedése. A „klinikát” önkiszolgáló bolt egészíti ki, ahol a vizsgálatra váró áruk kerülnek kihelyezésre és vannak ún. interjú szobák is, amelyekben közvetlen beszélgetéssel tuda kolják, hogyan reagál a vásárló az árura, csomagolásra, reklámra stb. A SOKFELE komoly és sok • szór igen költséges piaclélekla vizsgálatok természetesen nem öncélúak, hanem az emberek, vásárlók érdekében történned Minél bátrabban alkalmazzál: gyárak és vállalatok e kuta! módszereket és minél szívesekben segít a közönség a yizs"'' latot folytatóknak, annál inkái megvan a biztosítéka anna) hogy a jövőben olyan áruk ke rüljenek az üzletekbe, amelye két a vásárlók igényelnek. H. Á.
