Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
I oldal 1967. november 15, szerda Növekszik a kisipari szalgáltatás Még mindig sok az ellátatlan község egy-egy szakmában A kisiparosok képviselői négyévenként országos küldöttgyűlésen szokták számba venni egy- egy időszak eredményeit. A legutóbbit — sorban az ötödiket — az elmúlt napokban tartották Budapesten. Ezen — többek közt — arról számoltak be, hogy a múlt évben emelkedett a szolgáltatások aránya, a kisipar — a szocialista ipar kiegészítőjeként derekasan kiveszi részét a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítéséből. Szabó Ferencet, a KIOSZ megyei titkárát afelől kérdeztük, milyen arányú a kisiparosok által végzett munka Bács megyében? Mint elmondotta, megyénkben a szolgáltatások, javítások mintegy 50 százalékát végzik kisiparosok. Az utóbbi négy évben végbement változást érzékelteti, hogy míg 1963-ban 82 millió 240 ezer forint volt a kisipari szolgáltatások, javítások értéke, 1066-ban már 205 millió 780 ezer forintra emelkedett. Erre az esztendőre pedig 213 milliós munkát terveztek. Újabb 777 iparos Ez a termelésnövekedés nehezen volna elképzelhető csak a kézműiparod módsz-rek révén, a kisiparosok számának növekedése is hozzájárult ehhez. 1963-tól — az új iparigazolványok kiadása, illetve régid: megszűnése következtében — hétszázhetvenhét a tiszta létszámemelkedés. Jelenleg 4578 kisiparos dolgozik a megyében. Érdeklődtünk, párhuzamos volt-e ezzel a falu — tudvalévőén mostoha — ellátottságának javulása? Szabó Ferenc ismét számok? kai bizonyított. Négy évvel ezelőtt a megye kisiparosainak egyharmada élt falun. Most pedig ez az arány: mintegy százzal több az iparos a kisközségekben, mint a városokban, s még nagyobb a kü- , lönbség a nagyközségekkel ösz- szevetve. Még mindig jelentős azonban az egy vagy több szakmában ellátatlan helységek száma. Hiány van: lakatos szakemberekből 22 helyen, asztalos 12, szabó (férfi, női) 20, cipész 14, fodrász 10, villanyszerelő 17, műszerész 17, rádió- és tv-szerelő 21, bádogos 20, építőipari javító 30, ács szakemberből pedig 6 helyen. Elgondolkodtató adatok ezek. Akkor is, ha az utóbbi négy esztendőben jelentős az előrehaladás. Élve a másodfoglalkozás lehetőségével A másodfoglalkozást lehetővé tevő kormányrendelet megjelenése sokat segített a fehér foltok csökkentésében, ötszáznegy- venkét — üzemekben, vállalatoknál dolgozó szakemberek — azóta kapott másodfoglalkozásra iparengedélyt, örvendetes, hogy megyénkben — nem gátolja ezt a más helyeken még tapasztalható szűklátókörű elzárkózás, — mind a tanácsok, mind a vállalatok vezetői támogatják az ilyen irányú törekvéseket. Eddig főleg szerelő, fodrász és cipész szakmában élnek a másodfoglalkozás lehetőségeivel. Közismert a kapacitáshiány az építőipari javító, szolgáltató munkában. Remélhetőleg feloldódik az eddigi merevség, s például kőműves szakmunkások is kaphatnak majd másodfoglalkozásra iparengedélyt. Kisegítő gépek kölcsönképpen A lakossági szolgáltatások bővítésének elősegítésére megszívlelendő megoldást ismertetett a KIOSZ megyei titkára. Tájékozottsága szerint, az említett iparos létszám mellett, mintegy 400 szakmunkás, 800-nál több ipari tanuló, 700—800 családtag dolgozik a kisiparban. Jelentékeny mértékben emelné a szolgáltató-javító munka termelékenységét, tehát egyben olcsóbbá is tenné. — ha akár kölcsönzésképpen, akár pénzkölcsönnel hozzásegítenének kisiparosokat kisegítő gépek, kisgépek beszerzéséhez. (Emlékezzünk rá, mit jelentett a mezőgazdaságban a háztáji termelés fokozása effajta támogatással.) — Gondoljuk, a KIOSZ kezdeményezhetné annak felkutatását, milyen kisgépekkel, milyen felszerszámo- zással lehetne az erősen ósdi, kézműves, jellegű kisipari munka színvonalát emelni. — Ennek eredményei végső soron a lakossági szolgáltatás mennyiségében, minőségében s a munkák árában realizálódnának kedvezően. Kormányunk eddig is sokat tett a kisiparosság termelési kedvének, körülményeinek javításáért, értékéivé szakértelmüket s igyekezetüket a lakossági szolgáltatás fokozásában. Ezt szolgálták az adókedvezmények, módosítások is. Nagy biztonságot jelent például, hogy a 4 évvel ezelőtti 23 szakmával illetve félezer iparossal szemben ma 95 szakmában 1800-an teljesítik adóáltalányban állam- polgári kötelességüket. Tudják, ogy-egy esztendőre mi a kötelezettségük, s ahhoz számolnak, terveznek. Hogy anyaggal való ellátásukban sem legyen zavar a január 1-től már várható szabadabb forgalomban, a KIOSZ megyei titkársága már eddig is sikeres tárgyalásokat folytatott, s megállapodást kötött a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal, MÉSZÖV-vei, TÜ- ZÉP-pel. T. I. Cikkünk nyomán A lengyel sörösiivesfről Lapunk augusztus 31-i szá- lengyel sörösüvegekre, módot tárnában „Göngyöleg gazda nél- lálhat a MÉH-en keresztül —, kül” című cikkünkben foglal- elfogadható árkínálat mellett, koztunk a lengyel sörös palac- a lakosságnál levő palackok kok értékesítési, felhasználási megvételére. problémáival. Írásunkra az aláb- xájékoztatásul közlöm, hogy a lengyel szállító partnerrel olyan megállapodást kötöttem, „A hazai sörhiány enyhítése ami szerint 1968-tól félliteres céljából évről évre növeljük a szabvány palackban szállítják behozatalt. 1967-ben több or- a sört. Ily módon lehetőség nyí- szágból, köztük a Lengyel Nép- lik az üres palackok folyama- köztársaságból, importáltunk tos hazai felhasználására és ez- sört. Az importnál törekszünk zel a fogyasztók vélt sérelme is a hazai szabványnak megfelelő megszűnik. bi válasz érkezett a Belkereskedelmi Minisztériumból: csomagolásra, de ez nem mindig sikerül, amire a lengyel sörösüvegek esete is pé.da. A hazai sörellátás megoldása érdekében azonban — a szabványtól eltérő palack ellenére — nem mondhatunk le a tálról. Sivó Tibor főosztályvezető Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó és Idegenforgalmi Főosztálya.’! szerkesztőség megjegyzése: A behoza- Belkereskedelmi Minisztériumból érkezett válasz lehetőséget nyűit arra, hogy ha nem is minden, cie sok Az ilvp-n nalnr-kokhan hotin- lényeges vonatkozásban tisztábban az ilyen paiacKokoan neno- lássunk a iengyel söröspalackok zott áruk — Így a lengyel sor ügyében. Nem vitatjuk, hogy indo- — fogyasztói áránál a palack költ volt palackoknál eltekinteni a árát nem vesszük fiovolcmhe betétdíj megállapításától a szabadat nem vesszük iigyeiemoe, ványeltérés miatt. Azt u tudjuk, tehát a palackok érték nélkül hogy a sör esetében — ilyen áron kerülnek a fogyasztóhoz. Mind- is - szükség van a behozatalra, hiezt az tPRzi Lszfiksétfessé hntrv a szen _a lakosság igényeinek kielégí- CZX az teszi SZUKSe0esse, nagy a téserol van szó. Megsem érezzük a szabványon kívüli palackok fo- választ teljesen megnyugtatónak. A lyamatos felhasználására a töl- Kecskeméti Konzervgyár példája is tőipar nincs felkészülve a MÉH mutatja: Hasznos, szükséges lett pedig olyan alacsony iron vá- * “öbe"!“ * kedelem, a vendéglátóipar arra, hogy felkutassa azokat az Üzemeket, amelyek hasznosíthatják a MÉH- hulladéknak egyáltalán nem minő- , , sithető palackokat. Az ilyen akció A szabványos palackban be- előnyös a kereskedelem, vendéglátóipar, az ipar — tehát az egész sárolja meg, amely az átvevő telepre történő szállítás költségeit sem fedezi. hozott áruknál — mint ismeretes — a fogyasztói áron felül népgazdaság — szempontjából. Hi- palackbetétet fizet a fogyasztó, szén, ahogy cikkünkben is emlitet- ezeket az üvegeket a keres- """" "’ kedelem' köteles visszavenni, s a töltőipar is köteles elszállítani. Mivel azonban a lengyel sör szabványon kívüli palackban érkezett, az átvételre sem a kereskedelem, sem az ipar nem kötelezhető. Nagy sikere volt a bátyai tanácsházán rendezett falutörténeti kiállításnak. A rendezők összegyűjtötték a régi használati tárgyakat, ruhákat. A látogató lapozgathatott a kiállított falukrónikáhan. tűk, sok millió forintos érték megmentéséről lett volna sző. A tények azt bizonyítják, hogy az ipar megfelelő — a MEK-árnál magasabb — árajánlat mellett Is szívesen felhasználta volna a lengyel sörösüveg egészét, vagy egy részét, a többit pedig a lakosság a kiskereskedelem közvetítésével. A hazai szabványtól eltérő palac- Téves tájékoztatásból ered az kok ügye egyéb tanulságra Is fi* Újságcikk kitétele, ami szerint gyelmeztet. Arra, hogy az import- fennáll a kár és a felelősség tal foglalkozó szervek az eddiginél kérdése Nem íev van mert a is következetesebben törekedjenek ■11 IX • - ~ 1 .. Olyan áruk beszerzésére, amelyekkalkuláció szerint csak a sor nek göngyölege megfelel a hazai ál’a terhelte a fogyasztót, az szabványoknak. Ezért Is helyes, üvegé nem.. hogy 1968-ban a hazai szabványnak megfelelő, félliteres palackokban Annak eldöntésénél, hogy a importálunk sört a Lengyel Néppalack betétdíjjal, vagy anélkül köztársaságból. A népgazdaság, a lakerül forgalomba, nem a töltő- kosság, tehát jövőre nem esik el iparok — például a konzerv- attó1 a haszontól, amit a lengyel ipar — pillanatnyi szükséglete sörösüvegek Ipari felhasználása, , , . . vagy kiskereskedelmi értékesítése a mérvadó, hanem a hazai szab- jejent a gyakorlatban. Mindez azon- vanyok. Ha a Kecskeméti Konzervgyárnak szüksége van a ban nem változtat az 1967. évi veszteség tényén. Forradalmi imrszsloiatás Ezért jó időnként túlpislogni a falunk határán. Így tudjuk meg, hogy az emberek másfelé is használják gondolkodásra a fejüket. Még a kapitalista országokban is. Most éppen egy odaáti találmányra hívnám fel a figyelmet. Egyszerűségében van a zsenialitás. Nem túlozunk, ha leszögezzük: benne a jövő borellátásának forradalma csírázik! Talán ezt nem is tudja az a nantesi szőlősgazda, aki megunván a hordószállítás régi, fáradságos módszerét, csodálatos ötlettel segített magán. Franciaország e vidékének muskotálytermelő gazdái azóta is leesett állal közlekednek. Mert mit tett a mi bor-forradalmárunk ? Présházából a mintegy 1200 méterre, tehát egy és egyötöd kilométerre levő pincéjébe vezetéken pumpálja a bort. Értik? Vezetéken! Ugye, amilyen egyszerű, olyan fantasztikus?! Micsoda távlatok! Itt nálunk egy jó közepes termés esetén is esszük kezünket, lábunkat, egymást. Borfelvásárlóink, feldolgozóink rendre idegösszeroppanással vonulnak szanatóriumba, ha már _ egy kicsit is jó a szőlőtermés. Mert hová tesz- szük? Mivel szállítjuk el? Hogy győzzük a szőlőt borrá változtatni? Ezer és millió gond, száz és száz bírság, kötbér, fegyelmi, meghurcoltatás a közvélemény előtt, hogy ímhol: buzdítjuk, noszogatjuk a parasztokat többtermelésre, s mikor ölünkbe hull az alma, szőlő, megáll az eszünk. Hátha még az újtele- pítésűek is termőre fordulnak! Kapva kell hát kapnunk a francia maszek-gazda módszerén. Fejlesszük tovább, azaz szocialistásítsuk! Az alap, a csíra már megvan. Licencet se kell rá váltani, minden nemzetközi bonyodalom nélkül építhetünk a francia gazda találmányára, a borvezetékre. A jövő útja úgy is ez lesz, hiszen mikor az ember hasáról van szó, költséget, fáradságot nem kímélve igyekszik a társadalom minél komfortosabban berendezkedni. Ne öljük már millióinkat bortárolók, pincék, tartályvonatok építésébe, gyártásába. A jövő a borvezetéké! Pincék, tárolók helyett tehát álljunk rá — o vízgazdálkodás példáját követve — bortornyok felállítására. Persze bortermő vidékek központjában, mint Helvécia, Soltvad- kert, Tiszakécske — és így tovább. Azt majd eldöntik a borkonferenciákon, hogy hol és milyen sorrendben. Lelki szemeink előtt megjelenik az átalakult Duna—Tisza köze. Mint ma a hidroglóbusok, úgy tündökölnek nemsokára vidékeinken a bortornyok. Mindjárt egy sor vállalat alakul a Borforgalmi mellé: Borgazdálkodási, Bores Csatornaművek, Bormű, Bor-vízmentesítő vállalat, társulat, meg ki tudja még milyenek. Akkorra már betemetik Baján, Halason, Kecskeméten s szerte- széjjel a megyében a vízvezetékcsatornákat, de mindannyiunk osztatlan örömére újból felássák az utakat, hogy lefektessék a borvezetékeket. A tanácsok akkorra jól beletanulnak abba, hogy a mostani gázbekapcsolások mintájára, milyen ütemben kössék rá a fő-borveze- tékekre az egyes utcákat, háztömböket. A borvezeték-szerelö vállalatok csinosabbnál csinosabb borcsapokat, berendezéseket helyeznek el a lakásokban. Mint ahogy ma a vízellátásban, úgy lesz akkor piros színű, kék, sárga meg egyéb színű csap a bornak. A piroson kadarka jön, a kéken badacsonyi kéknyelű, vagy soproni kékfrankos, a sárgán mondjuk helvéciai ezerjó. Felszerelnek majd a folyosókra borórákat. Megszűnnek a ma még sok kalamajkát okozó talponállók, kricsmik, csak a borszámlát fogjuk várni kéthónapon- ként. A mai háztartási mosógép után már nem lesz nehéz megkonstruálni a háztartási gyomormosógépet, ami tehermentesíti ma még túl lekötött orvosainkat. Télen se lesz korántsem annyi baj csőrepedéssel, mint a vízvezetékeknél. A bor nem fagy meg olyan ripsz-ropszra, mint a víz. A gyerekeket is köny- nyebb lesz borcsapok mellett mosdáshoz szoktatni, s a felnőttek is kevesebbszer fogják nyitva hagyni a borcsapot ... Egy dolog látszik még bizonytalannak: nem lesz-e hiány borvezeték- szerelőkben? Mint előreláthatólag rangos szakmára, már most megkezdhetnék erre ipari tanulók szervezését. Idejében szólunk. Tóth István SZERDA 17.05: Hírek. — 17.10: Bábjáték. — 17.25: Expedíció. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Gyermekműsor. — 19.00: Nemzetközi színpad. — 19.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — '0.40: Filmomnibusz. —21.40: Kis kamarahangverseny. — 21.55: Távlatok. — 22.15: Tvhíradó.
