Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXII. EVF., 270. SZ. Ara 60 fillér 1967. NOV. 15, SZERDA Elkészültek az első kollektív szerződéstervezetek Több ezer aktivista ad személyes tájékoztatást Megvalósulóban a 270 milliós program Tovább javul a városok és községek vízellátása A Munka Törvénykönyve és a hozzákapcsolódó rendeletek megjelenése után most már a vállalatok dolgozzák ki saját jogszabályukat, a kollektív szerződést. E munka menetéről, tapasztalatairól a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának a SZOT-ban: — Mint ismeretes, a kollektív szerződések megkötéséhez a vállalatok teljesen szabad kezet kaptak, a törvényes keretek között a sajátosságaiknak legmegfelelőbb szerződéseket dolgozhatják ki. A nagyszabású feladatot a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium azzal is segíti, hogy hat vállalatot már hónapokkal ezelőtt felkért, készítsék el kollektív szerződésük tervezetét. amely más vállalatok számára is tapasztalatul szolgálhat. A kollektív szerződés mind a hat helyen elkészült, s valamennyi alkalmas arra. hogy támpontul. tanulságul szolgáljon más vállalatok számára. Természetesen ez a hat szerződés sem végleges mét aláírásukra csak akkor keiül sor, ha a dolgozókkal is megvitatták, — A hat szerződéstervezet elemzését szakbizottság végzi, s a tanulmányszerű feldolgozást a közeliövőbcn közreadja a Táncsics Kiadó. Az elemzések rámutatnak arra, hogy a szerződéstervezetekben mi helyes, illetőleg hol van szükség változtatásra. Általában azonban a tervezetek megfelelőek. a munkaviszonyt, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdéseket helyesen foglalják magukban. — A hat vállalaton kívül valamennyi népgazdasági ágazatban felkértek néhány üzemet, hogy szintén más vállalatokai megelőzve készítsék el a szerződéstervezeteiket. Ily módon a sajátos ágazati viszonyoknak megfelelő tapasztalatokat is szerezhetnek a szakmai szakszervezetek és a minisztériumok. Több mint ötven-felkért vállalatnál dolgoznak most ezeken a szerződéseken. A munka menetét a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium is állandóan figyelemmel kíséri. A tapasztalatok általában kedvezőek, egyes helyeken azonban azt tapasztaljuk. hogy a szerződések szövegezésekor egyszerűen megismétlik a Munka Törvénykönyvét, vagy a miniszteri rendeletek intézkedéseit, holott a kollektív szerződés ezeknek a végrehajtását jelenti, vagyis a helvi szabályokat kell tartalmaznia. Néhány más helyen túl óvatosan élnek a jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel, de előfor • dúl persze ennek az ellenkp'7 je is. Ezért fontos, hogy a ko1- lev+ív o7ovT"Héefek tervpz~+7‘ :" képzett szakemberekből álló bizottságok készítsék elő, s azokat mindenütt megvitassák a dolgozókkal is. Ezekre a vitákra folyamatosan került, illetve kerül sor novemberben és decemberben a termelési tanácskozásokon, munkamegbeszéléseken. A szerződéseket január 1. előtt mindenütt alá kell írni. — A vállalatok dolgozóit természetesen elsősorban saját kollektív szerződéseik érdeklik, ahhoz azonban, hogy jogaikat és kötelezettségeiket világosabban láthassák, általában is tájékozva kell lenniök új jogszabályainkról. Ezért a SZOT nagy példányszámban népszerű ismertetőket bocsát ki az új gazdasági mechanizmus alapvető kérdéseiről. Mindenki számára érthető módon tárgyalják majd ezek a kiadványok a Munka Törvénykönyvének főbb intézkedéseit, a béren kívüli juttatások szabályait, a részesedési alap felhasználásénak módjait, a vállalat jövedelmezőségével kapcsolatos tudnivalókat. A szakszervezetek, a Munkaügyi Minisztérium, a többi tárca, továbbá a tanácsok több ezer aktivistát szervezetten is kiképeztek arra, hogy személyes tájékoztatást adhassanak a dolgozóknak az őket érdeklő munkajogi kérdésekről. — Most arra van szükség, hogy az új jogszabályok alapján mindenütt fogjanak hozzá a kollektív szerződések elkészítéséhez, hogy azok kellő időben életbe léphessenek, s az új gazdasági mechanizmus jegyében sikeresen indulhasson vállalatainknál az 1368-as esztendő. (MTI) A városok és községek egyik legfontosabb kommunális problémája a vízszolgáltatás javítása. Hazánk e tekintetben igen elmaradott volt a felszabadulás idején, s különösen elhanyagolt állapotok uralkodtak megyénkben, hiszen itt a lakosság 20 százaléka sem jutott egészséges ivóvízhez. Azóta jelentős változások történtek. Városainkban, községeinkben jórészt kiépült a vízműhálózat. A harmadik ötéves tervben Bács-Kiskun megyében a kommunális beruházások között a vízművek fejlesztésére szennyvízcsatornák építésére 270 millió forintot irányoztak elő. Az ivóvízellátás kulturáltabbá tételére két üzemet hoztak létre — az Észak-Bács megyei és a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalatot. E két szolgáltató üzem jó működésének köszönhető, hogy már az idei meleg nyár sem okozott nagyobb gondot a vízellátásban. Mint ismeretes Kecskeméten folyik a legnagyobb ilyen jellegű beruházás. Mintegy 80 millió forintot fordítanak a megyeszékhely vízműhálózatának fejlesztésére. Rövidesen befejezik az új kutak fúrását, az üzemviteli épület, a központi gépház, s az új műhely építését. A fejlesztési programon kívül építették meg a Műkerttől a Baromfifeldolgozó Vállalatig azt az 5 kilométeres főnyomóvezetéket, amely ellátja a konzervgyárat és a Hunyadivárost is vízzel. A vízmű fejlesztésére 1968-ban mintegy 30 millió forintot fordítanak. Főnyomóvezeték épül a szék tói vízmű teleptől a városközpontba, a, Csongrádi úti víznyerőteleptől a széehenyivá- rosi új lakótelepre. Befejezik a hunyadivárosi gerinchálózat építését is. Ám nemcsak a megyeszékhelyen javul a vízellátás. Üj vízműtelep létesül Kiskunfélegyházán a Közelsző- lökben, Kifizetődik a szárítás Szárított hagymából minden mennyiség eladható. A nyugati országokban: Ausztriában, az NSZK-ban, Dániában, AngliáÉrdemes hát szárítással foglalkozni? Milyen haszon származik ebből? — Lényegében olyan árut Tálcákon tolják a szárítóba az apróra vágott hagymát. Az előtérben: Simovics Sándorné, a háttérben: Pékár János műszakvezető állítja be a szükséges hőmérsékletet. ban. Taskovics Ferenc a szárítóüzem vezetője — a MÉK jánoshalmi telepén — elsősorban ezt hangsúlyozza. Csupán Hamburgból 200 má sai rendeltek, csomagokat Jacsó Borbála ragasztja le. dolgozunk fel, amit másképp aligha értékesíthetnénk. Egy kiló szárított hagymáért háromnegyed dollárt kap a külkereskedelem. S ezt a terméket 22—23 forintért állítjuk elő. Kevés az olyan mezőgazdasági tennék, amelynek ennél is jobb a dollárkihozatala. Nem csoda, ha pár hónappal ezelőtt bővítették az üzemet: új szárító alagutat építettek. így naponta hagymából 150 mázsa nyersárut dolgozhatnak fel. Ez már megtisztítva értendő. Ebből a mennyiségből 15—18 mázsa szárítmányt nyernek. Az előkészítésnél, tisztításnál, felaprításnál, jórészt emberi munkaerőt foglalkoztatnak. Asz- szonyok, lányok dolgoznak itt. Több mint háromszázan — a három műszakban. Mert folyamatos a működés, márcsak azért is, mert annál jobb a szárít- nány minősége, minél frissebben kerül az aszaló alagútba. Hagymából pillanatnyilag 120 igon vár feldolgozásra. De még további mennyiség érkezőiére számítanak. Egyéb áru? Zellerlevélből tíz, petrezselyemből 22 mázsa szárítmányt készítettek. Legutóbb pedig — szovjet megrendelésre — 300 mázsa hétkilós almát aszaltak meg. (Hatvani — Pásztor) ahol azelőtt csak egy kis kapacitású szivattyús törpe vízmű volt. Már elkészült a gépház és a főnyomóvezeték, s befejezés előtt áll a víztorony építése. Itt is gondolnak az új lakótelepek vízellátására, s a vízmüvet napi 4 ezer köbméteres kapacitásúra fejlesztik. Tiszakécskén korábban az artézi kutak törpe vízműre való bekötésével próbálták megoldani a lakosság ivóvíz ellátását. Ez elsősorban egészségügyileg _ volt kifogásolható. Most az Észak- Bács megyi Vízmű Vállalat új víznyerő telepek feltárásával és hálózatbővítéssel — amellyel a jövő év május 1-ére készül el — igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. A vállalat tervében .szerepel még Lászlófalva és Kerekegyháza község, valamint a tőserdői üdülőtelep vízellátásának megoldása. A Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat Kiskunhalason épít új telepet a város zavartalan vízellátásának biztosítására. A 4 milliós beruházási programban mélyépítő részleg, vízgépészeti műhely, karbantartó üzem, anyagraktár és a dolgozók részére szociális létesítmények épülnek. A központosított új telephely tavaszra készül el. A vállalat 35 milliós mélyépítési tervet hajt végre a körzetéhez tartozó mintegy 40 községben. Befejezik többek között Kiskőrös teljes vízművesítését, ahol víztorony, főinyomóvezeték és gépház épül. Szánkon új törpe vízmüvet létesítenek 3 millió forintos költséggel. A vállalat ezen kívül átveszi a bajai városi vízmű és szennyvízcsatorna üzemeltetését is. Elkészül végre Kalocsán is 1968-ban a víztorony, s a Dél-Bács megyei Vízmű ezt is a város lakosságának és üzemeinek szolgálatába állíthatja. A Dél-Bács megyei Vízműre valószínűleg még egy érdekes feladat vár, mégpedig a megye északi részén. Szó van ugyanis arról, hogy Kunszentmiklóson, ahol igen gyors ütemben fejlődik az ipar, az igények kielégítését szolgáló vízmű bővítését a Dél- Bács megyei Vízmű Vállalatra bízzák. N. O. Sikeres idegenforgalmi idény Bugacon o A hazai és külföldi turisták évről évre nagyobb számban keresik fel csoportosan és egyénileg a hangulatáról, romantikájáról messze földön méltán híres bugaci pusztát. Ez év májusától október végéig körülbelül tízezer vendég látogatta meg a kecskeméti Aranyhomok Szálló és Étterem irányítása alatt működő csárdát, ahol az idegen- forgalmi idény bevétele meghaladta a félmillió forintot. A vendégek részére felszolgált ételek 90 százaléka a híres magyaros birkagulyás, s a finom alföldi rétes volt. De szívesen fogyasztották a különböző tájjellegű borokat, köztük az izsáki sárfehért, a helvéciai hárslevelűt is. Az étel-, ital- fogyasztás mellett sétakocsikázás, lovasbemutató, a szabadtéri pásztormúzeum, valamint a rideg gulya megtekintése szerepelt a közel húsz ország turistáinak programjában. Az idén aggregátorral fejlesztettek áramot a bugaci csárda energiaszükségleteinek kielégítésére. jövőre azonban már bevezetik a villanyt is az ország egyik legreprezentatívabb pusztai csárdájába.
