Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
1961. november 2, csütörtök S. oldal Megkétszerezték a bevételt A mélykúti Űj Élet Termelőszövetkezetben már régi hagyománya van a versenynek. Az idén is 643 gazda tett vállalást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulólójának tiszteletére. Ezenkívül négy brigád küzdött a szocialista címért. Rendszeresen értékelték az eredményeket. Ennek köszönhetően a verseny- szellem szinte áthatotta az egész tagságot. A pártszervezet és a gazdasági vezetés a versenybizottsággal közösen, értékelték a verseny eredményét. A gazdaságban a különböző vállalások összesítése 3 millió 900 ezer forint többletbevétel ígéretét tartalmazta. Ezzel szemben 7 millió 900 ezer forint lett a többlet. Ez a kiváló termés-' eredményekből, egyéni teljesítményekből, a jó módszerek bevezetéséből adódik. A bevétel zömmel a növénytermesztésben jelentkezik. Kukoricából a tervezett 28 800 mázsa helyett több mint 33 ezer mázsát termesztettek. Cukorrépából 8 ezer mázsával több a termés az előirányzottnál. Jövedelmező üzemág A felszőszenitiváni Oj Élet Termelőszövetkezetben az idén 10 millió forint bevételt várnak az állattenyésztésből. A közös gazdaság vezetői szerint a legjövedelmezőbb ágazat a sertéstenyésztés. 210 anyakocájuk van. Évente 1600 hízót értékesítenek. Különösen a takarmányozásra fordítanak nagy- gondot. Október 1-től táptakarmánykeverőt üzemeltetnek. A legutóbbi összesítés szerint egy kilogramm súlygyarapodáshoz 4,1 kilogramm takarmányt fogyasztottak a hízók. A számítások azt bizonyítják, hogy 1 kilogramm sertéshús 18 forintba kerül a termelőszövetkezetben. Bal oldali képünkön Kurtyák István gondozó egyik kedvencével. Lenti felvételünkön Bedzsu- la Lajos és Horváth István eteti a süldőket. M társadalmi tufáidon védelmének új követelményei Manapság gyakran beszélünk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséről, s igen sokat is teszünk ennek érdekében. Elég csupán ha arra utalunk, hogy a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezetek is új munkastílust alakítottak ki, az üzemekben ésszerűen átszervezték a munkát, igyekeznek gazdaságosabban termelni, előállítani a javakat. Ez az igazán alkotó, embereket, s nézeteket formáló tevékenység, alapos, mindenre kiterjedő figyelmet, előrelátást, s nem utolsósorban felkészültséget igényel. Az új gazdasági mechanizmus előkészítése. bevezetése természetesen nem jár gondok, nehézségek, sőt tévedések nélkül. Ezért már most, a kezdeti időszakban le kell szögeznünk: a vállalatok önállóságának növelése eivúttal fokozza a gazdasági vezetők, de a munkások felelősségét is a társadalmi tulajdon védelmében. A gazdaságirányítás új rendszere növeli a dolgozók érdekeltségét, az anyagi ösztönzők szerepét, az erkölcsi megbecsülést, s ez már önmagában is biztosíték arra; a dolgozók fokozottan hozzájárulnak a közös vagyon védelméhez, az esetleges bűncselekmények megelőzéséhez, leleplezéséhez. Mit lehet, s mit nem? A korábbi években sokan arról panaszkodtak, hogy nem lehet kísérletezni, mert ha a vállalkozás nem sikerül, s a befektetett százezrek, vagy milliók nem térülnek vissza, az ellenőrző szerveik azonnal „rendőrért kiáltanak”. A nagyobb önállóság természetesen ezután sem engedi meg, hogy a kockázatvállalás mögé bújva a népgazdaság érdekeit veszélyeztető „kísérleteket” eltűrjenek a munkások, vagy éppen a felettesek. De ez nem zárja ki a helyes, a munkát ésszerűsítő, gazdasági mutatókat javító elgondolások megvalósítását még akkor sem, ha az esetleg nem jár rögtön a várt eredménnyel. Ide tartozik, hogy a gazdasági egységekben már most kialakítják a gazdaságosságot, a vezetés hatékonyságát, s ezzel kapcsolatban a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló belső ellenőrzést. Logikus, hogy ezután a gazdasági vezetők, a belső ellenőrzéssel megbízottak, de maguk a munkások is jobban igénylik majd a bűnüldöző szervek támogatását a bűncselekmények megelőzésével és leleplezésével kapcsolatosan. Sok kicsi, sokra megy A gazdaságirányítás reformjának bevezetése után is előfordulhatnak majd olyan kisebb súlyú bűncselekmények, amelyek a társadalmi tulajdont károsítják A népgazdaságot károsító cselekmények nagy része egyébként eddig sem a nagy anyagi kárral járó „tévedésekből”, sőt még csak nem is a sikkasztásokból, csalásokból, hanem az apróbb hibákból, elnézésekből. károkozásokból eredtek. Annál a vállalatnál, mező- gazdasági nagyüzemnél például, ahol a kisebb, de sűrűn előforduló dézsmálások rendszeressé válnak, ott temrímzet- szerűen — már a rossz munkamorál révén is — romlanak a gazdasági mutatók. Arról nem is szólva, hogy a hiányzó anyagok, eszközök pótlására újabb erőforrásokat kell biztosítani. Ez eddig is így volt. csupán abban volt különbség, hogy nem mindig közvetlenül a vállalat és munkásgárdája, hanem az egész népgazdaság érezte meg ennek kihatását. Ezután az apróbb, s a nagyobb anyagi kárral járó gazdasági károkozás egyaránt kihat a vállalat kollektívájára. A belső ellenőrzés fokozása — anélkül, hogy ez bizalmatlansággá válna — nyilván nemcsak az igazgató, de a középvezetők és a munkások érdeke is lesz. A végtermék a fontos A népgazdaságnak természetesen nemcsak ilyen közvetlen, hanem közvetett módon is lehet kárt zni. Ki ne hallott volna már olyan esetről, hogy népgazdasági érdekekre hivatkozva importgépet rendeltek meg, amelyet utána a gyárudvar szögletében a rozsda mart A rossz, használhatatlan, de ugyanakkor jelentős összeggel előállított termékek szintén a népgazdaságot terhelik, s ha már a gyárakban, mezőgazda- sági üzemekben a belső ellenőrzés szükségességét, hatékonyságát szóvá tettük, ugyanolyan kritikus szemmel kell néznünk magát az előállított terméket is. Egy rosszul tervezett, vagy megépített épületnél, gépnél, vagy más egyébnél a legnagyobb veszteség nem abból a kötbérből származik, amelyet a tervező, vagy kivitelező — esetleg — kifizet, hanem abból, hogy abban az épületben, azon a gépen nem kezdődhet meg egy másik termék előállítása. Ez a visszahatás anyagilag is lemérhető, de ezen túlmenően az erkölcsi veszteség kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése bonyolult, összetett feladat. A különböző gazdaságpolitikai elképzelések gyakorlati megvalósításánál elsődleges az egyéni érdekek képviselete mellett a népgazdaság egésze érdekeinek fokozott védelme. Gémes Gábor Válaszolunk olvasóinknak A Torony ház Eszpresszó és a környék nyugalma Alig néhány nappal a kecskeméti | zelben lakó leninvárosiak pihenését. roronyház Eszpresszó Étterem megnyitása után, két panaszos levelet kaptunk a környéken lakóktól. Szálai Károly, csak úgy, mint — az olvashatatlan aláírású — másik levél szerzője, elsősorban azt kifogásolja, hogy az eszpresszó este 10-től hajnali 4 óráig zenés szórakozóhelyként működik, s zavarja a kőA küzdelemnek ára van Olyan arcot leírni, mint Berta Jenőé, a fajszí Kék Duna Tsz elnökéé, roppant nehéz.' Annyira jellegzetesen paraszti arc, kezdődő ráncainak minden rezdülésével, hogy nem tagadhatná le, a világnak bármelyik táján tűnne is fel. Ennek az embernek minden mozdulata Duna menti földművelő őseire emlékezik; ezredévnyi szélben cserzett jegyeket őriz. S mindezek ellenére — vagy mindezek mellett? — a világ legtermészetesebb öltözékeként hordja a divatos zakót, alatta a nyloninggel és a sötét nyakkendővel. Arcával kitűnően harmonizál az újvonalú napszemüveg. S ami még ezeknél is fontosabb: a fehér asztal mellett is minden témában vitaképes; máskor a tsz-be látogatókat üzletember módjára fogadja, köz- gazdasági kiselőadást tart az öntözésről, s vegyi képleteket ír az újság margójára. Először arról érdeklődöm tőle, mi a véleménye foglalkozásáról, pontosabban: elnöki tisztségéről. — önbizalmat ad, hogy nemcsak érzem, de el is tudom viselni a felelősséget — feleli szója szögletében megkeményedő mosollyal. — Azt, hogy ténykedésem ezerkétszáz ember sorsának alakulásával függ ösz- sze. Családtagokkal, nyugdíjasokkal együtt ennyien élnek a Kék Duna négy és fél ezer holdjából. —■ És hogyan élnek? — Tavaly 18—19 ezer forint volt az egy tagra jutó átlagjövedelem. Az idén felette leszünk a húsznak. De ehhez milliókkal kell növelni a bevételt. A kockázat nagy... Mégsem szabad a gazdálkodással hazárdí- rozni. Tízszer is meg kell fontolni egy-egy lépést. — Segédüzemekre gondol? — Korántsem. A föld egyelőre elegendő munkát ad. Csak műtrágya kell még hozzá, jóval több az eddiginél, és persze gép is. — Mi az, amit leginkább nem várt a szövetkezeti gazdálkodás eddigi fejlődésében? Rám néz, kicsit talán furcsálja is a kérdést, de aztán „veszi a lapot”: — Azt, hogy a parasztember, a fajszi is, a földet ma már nem tekinti élete céljának, csupán eszköznek a boldoguláshoz, az egyéni gyarapodáshoz. Mit mondjak? Lassan már a háztáji földhöz sem ragaszkodnak. Sokan vannak az idén is, akik az eszmei háztáji címén a közösből részesednek. És ezenkívül jó, ha húsz háztáji tehén van a községben. Ügy veszem észre, mintha kissé sajnálná is a háztáji visszafejlődését. Mintha, nagyon mélyről, még a hét-nyolc év előtti egyéni gazda szólna belőle; az, akinek tenyészbikáit, méncsikóit környékszerte ismerték és csodálták. Következtetéseimet hallva, jót mosolyog. Legyint. — Hol van az már! Nagyüzemi módon kell gondolkoznunk, egyre inkább erről győznek meg az egyetemen tanultak is. Mert Berta Jenő a gödöllői agráregyetem elsőéves levelező hallgatója. Negyven egynéhány éves fővel. Hogyan jutott el idáig? — Amikor 1960-ban a szövetkezetbe léptem, akkor végeztem a nyolc általánost. Brigádvezető lettem, gondoltam, középfokú végzettségre is szükségem lesz. Beiratkoztam hát a kalocsai technikumba, a nagyobbik fiammal együtt. Azzal a különbséggel, hogy én levelező voltam. — Enyhe büszkeséggel hozzáteszi: — A fiú közepessel, én pedig kitűnővel végeztem. — Karrierjéhez mit szól a család, a rokonság? — Inkább átoknak tekintik, mint dicsőségnek ... Ez persze a féltés miatt van így. Ügy látják, túl nagyot vállaltam magamra. Féltenek, hogy összeroppanok a teher alatt, idő előtt felőrlődöm. — Indokolt az aggodalom? — Nem hinném ... Ámbár naponta hajnali háromkor kelek, s ötig tanulok. Akkor indulok a területre. Többnyire sötétedés után érek haza... De hát ez a feladatom, ezt kell csinálnom. Egyetlen szórakozásom, hogy este fél-egy órán át nézem a tévét. — Mit csinálna szívesen, amire most nincs módja? — Olvasnék sokat. Szépirodalmat; rengeteg regényt, elbeszélést, verset. Sóhatt, tekintete eltűnődik Mintha azt gondolná: a küzdelemnek ára van. Annak is, amit a saját maga átalakulásáért vív az ember. Hatvani Dániel Szalai Károly hangsúlyozza levelében: „Nemcsak a zenekar okoz problémát, hanem a szórakozóhely félig, vagy egészen illuminált vendégei is.»» Az észrevételek figyelmet érdemelnek, hiszen a környék dolgozóinak zavartalan pihenése mindennél fontosabb. Nyugalmukat azonban úgy kellene biztosítani, hogy megmaradjon az új éjszakai szórakozóhely is, hiszen az Aranyhomok bárja sokszor — különösen a pihenőnapokon — szűknek bizonyul. Nemcsak a helybeliek szórakozási igényét kell ugyanis kielégíteni ma már Kecskeméten, sokan járnak ide szombaton és vasárnap Nagykőrösről, Kiskunfélegyházáról, a közeli községekből. A leveleket továbbítottuk Molnár Jánosnak, a megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának és kértük tájékoztasson bennünket arról, hogyan szüntetik meg a panaszok okait. Az igazgató közölte, hogy azt a hangszórót, ami korábban a szellőztetésre használt, ablak mellett volt, áthelyezték a másik falra. Utasították a zenekart, hogy este 10 után, csak halk zenét szolgáltathat. A vendéglátóhely vezetői és pincérei a legszigorúbban betartják azt az előírást, hogy ittas embert nem engednek be, illetve nem szolgálnak kL Sajnos, bár kerestek, mindeddig nem találtak alkalmas éjszakai portást. Feladata az lesz, bogy a vendéglátóhely rendjén kívül, arra is ügyeljen, hogy a távozó vendégek ne hangoskodjanak a lakóházaktól övezett téren. Mindezeken kívül szinte állandó ügyeletet tartanak a vállalat vezetői az eszpresszóban, ellenőrzik az előírások pontos betartását. Reméljük, hogy a már megvalósított és a tervezett intézkedések hatásosnak bizonyulnak, s a környék lakói csak az előnyeit élvezik az új vendéglátó üzemnek. Molnár János hangsúlyozta: minden észrevételt örömmel fogad a vállalat vezetősége, hiszen ezek segítenek kulturált, kedvelt szórakozóhellyé alakítani a Toronyházat. B. D.
