Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

I oldal 1961. október 12, csütörtök Határidő október 31. mm A megye egyik legszebb műemlékét a hajósi Mária Terézia korabeli kastélyt — most gyermekotthon — 220 ezer forintért hozzák rendbe. Felújítják a díszkapukat, a kerítést, a kertet pedig barokk-kertté varázsolják a tanács és a gyermekek segítségével. Az Országos Műemléki Felügyelőség instrukciói alapján válasz­tották ki a festékek színeit, de szeretnének segítséget kapni a lépcsőház, a díszterem, az egyik toronyszoba intarziás ajtajának szakszerű kijavítására is. Tolnai Lajos igazgató elmondta még. hogy a helyi ktsz jól halad a munkával, előreláthatóan betartja á határidőt és október 31-re befejezi a munkát. Kriptavásár bűnszövetségben Vádlónak padiára kerültek a kalocsai sikkasztók Az Wei május elsején is kis ünnepséget rendeztek a Kalo­csai Város- és Községgazdálko­dási Vállalatnál. Akik jól és szorgalmasan dolgoztak, átvet­ték az igazgatótól a pénzjutal­mat. A temetkezési részleg új vezetője, Rékási Illés szintén zsebébe csúsztatta a kék borí­tékot és elégedett mosollyal nyugtázta az elismerést. Mind­össze tíz hónapja dolgozott be­osztásában, s az volt az általá­nos vélemény, hogy ez idő alatt javult a részleg munkája. Ek­kor még nem tudták a vállalat­nál, hogy Rékási Illést néhány héten belül fegyelmileg bocsát­ják el, mint sikkasztó! A rész­legvezető ugyanis, amikor át­vette a pénzjutalmat, munka­társával, Geri Ferenc ravata­lozóval együtt már több mint harmincezer forinttal károsítot­ta meg a vállalatát MINDKETTEN körülbelül egy időben kerültek említett beosztásukba. Rékásinak, aki korábban a kertészetnél dolgo­zott, fogalma sem volt a temet­kezési részleg ügyviteléről, a vállalattól sem kapott semmi útbaigazítást. A nyomozás so­rán viszont kiderült, hogy mégis értette a dolgát, s különösen ahhoz volt tehetsége, hogy a sa­ját zsebét minél jobban meg­tömje. Általános szokássá vált Rékási Illés és Geri Ferenc mű­ködésében, hogy néhány száz forinttal mindig becsapták a vállalatot, mert a pénztárba mindig kevesebbet fizettek be a tényleges bevételnél. Tíz hó­nap alatt csupán ez a különbö­zet elérte a nyolc és fél ezer fo­rintot. Üzletelésüket hamarosan kiterjesztették. Tavaly decemberben Sz. I. kalocsai lakosnak egy kriptát ajánlottak megvételre 7000 fo­rintért. Az illető először megle­pődött az ajánlaton, de aztán előnyösnek látta az üzletet és kifizette a pénzt. Rékási Illés a vállalat központjában erről az összegről számlát állított ki, le­pecsételte, a pénzt pedig Geri Ferenccel elosztották. Az ,,alibi” kedvéért azonban 500 forintot nagylelkűen befizettek a pénz­tárba. Bátorságuk és kedvük annyira megnőtt, hogy a követ­kező kriptavásárt már a vál­lalat irodájában bonyolították le, ott fogadták az ügyfelet és át vették tőle — nyugta kiállítása után — a kialkudott 11 ezer forint vételárat. Még ekkor sem tűnt fel senkinek az üzletelés, pedig ebből a pénzből is csupán 900 forintot fizettek be. AMIKOR az eladható kripták elfogytak, rátértek a sírkövekre. Tavaly novemberben Geri Fe­renc ravatalozó felkereste az egyik kalocsai műkövest és fel­ajánlott megvételre két svéd gránitból készült sírkövet. Az üzletet nyélbe ütötték. Másnap Rékási nyugtával igazolta, hogy vételárként a vállalat átvett öt­ezer forintot. Valójában azon­ban ez az összeg az utolsó fil­lérig az ő zsebükbe vándorolt. Április 25-én — egy héttel a pénzjutalom átvétele előtt — újabb sírkövet adtak el 600 fo­rintért. A május elsejei elisme­rés meggyőzően bizonyítja, hogy a vállalat vezetőit mennyire fél­revezették a sikkasztók, meny­nyire nem törődtek a temetke­zési részleggel, ahol ellenőrzés egyáltalán, még csak próbakép­pen sem volt. Érre a hanyag­ságra a bűnüldöző szervek fel is hívták a Kalocsai Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatójá­nak a figyelmét, mert kétségte­len, hogy egyetlen befizetés el­lenőrzése máris fényt derített volna a manipulációra és meg­akadályozta volna Rékási Illés és Geri Ferenc további sikkasz­tásait. A két ember összesen több mint 30 ezer forinttal ká­rosította meg a társadalmi tu­lajdont, a vállalatot. A KALOCSAI Városi és Já­rási Ügyészség a társadalmi tu­lajdont károsító, folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett sikkasztás miatt nyújtott be vádiratot a Kalocsai Járásbíró­sághoz Rékási Illés és Geri Fe­renc ellen. Gál Sándor Áz új bolt jól bevált Fennállásának eddigi néhány hete során a hozzá fűzött remé­nyeknek jól megfelelt, s egy­úttal a várakozás szerinti for­galmat bonyolított le Kecske­méten a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Batthyány utcai vá- gottbaromfi és halboltja. Az előzőleg kizárólag tőke­húst árusító szaküzlet kereske­delmi arculatának megváltozta­tását a leninvárosi ÁBC-áruház megnyitása tette lehetővé. Az­óta a tőkehúst ott árulják, míg a Batthyány utcában vágott- baromfiból, halból, konzervek- ből és egyéb termékekből — zsír, étolaj stb. — igyekeznek a környék lakosságának igényeit kielégíteni. A korszerű, higiénikus áru­kezelést két mélyhűtő szekrény biztosítja. A kereskedelem út­keresése érezhető abban a kap­csolatban is, amelyet a Barom­fiipari Országos Vállalat kecs­keméti gyáregységével sikerült kiépíteniük. Ennek értelmében a vállalat árukészletéből bő vá­laszték jut az említett 1318. szá­mú boltba. Így állandóan kap­ható darabolt baromfi, aprólék, és a tojásellátással is elégedett lehet a Leninváros és környéké­nek lakossága. Újabb jogszabályok előkészítése a reform jegyében AZ ORSZÁGGYŰLÉS a kö­zelmúltban fogadta el az új Munka Törvénykönyvét, a ter­melőszövetkezeti és a földjogi törvényt. Elfogadásukkal a gaz­dasági reform előkészítésének fontos szakasza zárult le, de ezzel ‘ természetesen jogi téren sem fejeződött be az előkészítő munka. A most előkészítés alatt levő jogszabálytervezetekről a következőkben tájékoztatták az Igazságügymmisztériumban az MTI munkatársát: Ezekben a hetekben a jogsza­bály-előkészítő munka kettős irányú. Egyrészt — miniszteri rendeletileg bezárólag — végle­gesíteni kell az országgyűlés ál­tal megalkotott törvények vég­rehajtási rendeletéit. A végre­hajtási rendeletekmek azért van az eddigieknél is nagyobb jelentőségük, mert a legutóbb meghozott törvények bizonyos értelemben kerettörvények. Az élet egyes területeinek csak főbb jogi szabályait fogalmaz­zák meg, s felhatalmazást adnak a kormánynak, illetve az egyes minisztereknek, hogy a törvé­nyek kereteit részletes tartalom­mal töltsék ki. A VÉGREHAJTÁSI rendele­teknek még egy új vonásuk lesz, ami abból adódik, hogy a válla­latok, termelőszövetkezetek sa­ját maguk által kidolgozott sza­bályzatokkal, működési irány­elvekkel stb. alakítják ki a sa­Cikkünk nyomán Válaszolt az Igazságügyminisztérium Bizonyára több olvasónk em­lékszik még 1967. július 22-én megjelent „Ki dönt a milliók­ról” című cikkünkre. írásunk­ban a solti Szikra Termelőszö­vetkezet és az Országos Vízügyi Igazgatóság közötti jogvitáról szóltunk, arról, hogy a tsz-nek az 1965-ös nagy dunai árvíz idején — mert a vízügyi szer­vek átvágták a gátat — több millió forintot kitevő kára ke­letkezett. A vonatkozó jogsza­bály szerint a vita eldöntésére a helyi tanács illetékes. Ezt cik­künkben nem tartottuk helyes­nek, hiszen a községi tanácsnál nincsenek szakképzett jogászok stb. Cikkünkre két ízben is vála­szolt az Igazságügyminiszté­rium. Augusztus 15-én kelt le­velében a következőket írja: „A cikkben foglaltak tekinteté­ben a helyes gyakorlat kialakí­tása érdekében a minisztérium tárgyalásokat folytat a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osztá­lyával és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. . A tárgyalá­sok eredményeiről tájékoztatjuk a lapot...” A második levél a napokban érkezett meg, s többek között a következőket tartalmazza: „Az árvíz és belvíz által okozott ká­rok, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett káro­sodások nem polgári jogi jogvi­szonyból erednek, azok elbírá­lása tehát nem bírósági hatás­Dokumentumgyüjtemények a jubileumra A Tankönyvkiadó gondozásá­ban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére lát napvilágot „A Szovjetunió története 1926— 1945” című válogatott dokumen­tumgyűjtemény, amely a szov­jet nép heroikus küzdelmeinek nagy és rendkívül nehéz idő­szakát tárja az olvasók elé. A mű folytatása az 1917—1926 kö­zötti korszak okmányait tartal­mazó, 1961-ben megjelent kö­tetnek. Az anyag egy része ezúttal kerül először nyilvánosságra nemcsak hazánkban, de a Szov? jetuniőban Is. A kötet egyetemi hallgatók részére készült, de hasznos olvasmány gyakorló ta­nároknak, s mindazoknak, akik a történelem iránt érdeklődnek. „A marxista pedagógia törté­nete dokumentumokban” című kétkötetes gyűjtemény a mar­xista pedagógiai koncepció ki­alakulását, fejlődését, több mint száz esztendejének fejlődéstör­ténetét tárja az olvasók elé. Az első kötet szintén a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából jele­nik meg. (MTI) körbe tartozik... Az 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. Korm. sz. rende­let megkülönbözteti a károk becslését, a kárigények elbírá­lását, illetőleg a helyreállítások­hoz szükséges intézkedések meg­tételét ... A jogszabálynak te­hát az a gyakorlat felel meg, hogy a kár megállapítását, becslését, a helyszín adottságait legjobban ismerő községi tanács vb végzi el. Ezzel szemben a kárigény elbírálása és a helyre- állításhoz szükséges intézkedé­sek megtétele már a magasabb fokú államigazgatási szerv, a megyei tanács vb hatáskörébe tartozik.” Ügy gondoljuk, hogy ez a részletes és világos válasz most már egyenes útra tereli a solti Szikra Termelőszövetkezet em­lített gondjának megoldását. G. S. ját viszonyaiknak legjobban megfelelő részletszabályokat. A jogi szabályozásnak ez a módja nagy előnyökkel kecseg­tet: a konkrét gazdasági körül­mények, a kollektívák belső vi­szonyai sohasem általánosítha­tók olyan tökéletesen, hogy az adott jogszabály minden egyes esetre alkalmas formában öltsön testet. Minél magasabb fokú az általánosítás, annál több a ki­vétel többsége. A vállalatok, szö­vetkezetek most vázolt — mint­egy jogszabályalkotó tevékeny­sége ezt hivatott áthidalni. ENNÉL a „házi” jogszabály­alkotásnál azonban kezdeti ne­hézségekkel, hibaforrásokkal is számolni kell. Ilyen lehet, hogy az egyes vállalatoknál, szövet­kezeteknél: különféle értelme­zések nyomán a jogszabályok kereteit túllépő szabályzatok, munkarendek stb. jelennek meg. Ez a törvényességet is veszé­lyeztetné, de a gazdasági veze­tés hatékonyságát is. Ezért je­lentős feladat vár olyan irány­elvekre, amelyék mintegy köz­vetítve a jogszabály és a házi szabályzat között, biztosítják a törvényességet és a szükséges mértékű egyöntetűséget. E cél­ból készülnek a magas szintű jogszabályok nyomán különböző irányelvek a vállalatok, szövet­kezetek tájékoztatására. Ilyenek a kollektív szerződéssel, az újí­tással, a munkavédelemmel kap­csolatos szakszervezeti irányél­vek. de ilyenek a termelőszö­vetkezeti alapszabályok megal­kotását segítő, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa által kiadandó minták is. A jogszabály-előkészítés má­sik iránya az állam és a gaz­dasági szervezetek kapcsolatát az új gazdasági mechanizmus­ban rendező jogszabályok utolsó sorozatának, egy sor kormány- szinten megjelenő rendeletnek a kiadása. Ilyenek: a beruházás­ra, a jövedelemképzésre és el­vonásra, valamint az árszabá­lyozásra vonatkozó kormányren­deletek. A jugoszláv műsora TV CSÜTÖRTÖK 9.40: Bsko!a-tv. — 14.00: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Gyermek­műsor. — 17.25: Pionírok tv stúdió­ja. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Ifjúsági tribün. — 18.35: Kicsit tré­fásan, kicsit komolyan. — 19.00: Az ügyeletes utca. —- 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Időszerű beszélgetések. — 21.20: Sorozatműsor. — 22.20: Tv­híradó. megmondhatót ja, hol tanult meg olyan tökéletesen lovagolni, de amikor felállt a nyeregbe, s rohamot vezényelve elkiáltotta magát „Huj, huj, hajrá magya­rok!”, úgy tűnt, mintha kora gyermekkorától kezdve arra ne- ( vélték volna, hogy lovascsapa- ä tokát vezényeljen. Futottak is egységei elől a kozákok. Mindent söpört a vö­röskatona rohama, amelynek Wienermann vágtatott az élén. így lett zászlóaljparancsnokból ezredparancsnok, aztán hadosz­tályparancsnok, s ami több „a Wienermann”. Legendás híre volt, s páratlan bátorsága. Hó­napok alatt járta ki harcban a legmagasabb katonaiskolát. Oly­annyira, hogy a fehérek meg- Százezer magyar vöröskatona környékezték, álljon át hozzá- harcolt Szovjet-Oroszországban a juk; tábornoki címet kínáltak forradalom győzelméért. A ne- neki. vés és ismeretlen harcosok kö- Wienermann elvtárs először nagyon felháborodott, amikor hírét rette az ellenforradalmá- rok ajánlatának, aztán hirtelen vidám lett, mert már készen volt a terve. Ha a kozákok azt várják, hogy elmenjen a pa­rancsnokságukra, akkor elmegy zul választottunk ki ötöt, hog> bemutassuk olvasóinknak. S. Látogatás a kozákoknál Wienermann Jenő Jászberény- _ ,, , • , , . ben bádogoslegény volt, Novtv uzenszkiben hadosztályparancs­mint ahogy ők gondolták- Sze­mélyesen választott ki az ön­nok. Egyszerű internacionalista kéntes jelentkezők közül 16 em harcosból verekedte fel magát a bért, akit magával vitt. Az magas beosztásig. A jóisten a 1918. szeptember 29-i kozákve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents