Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
1967. október 5. csütörtök 3. oldal Készülődés az új mechanizmusra Az egész kollektíva bevonásával A gazdaságirányítási rendszer reformjára való felkészülés alatt a legtöbb vállalatnál ez értendő: felkészülés az önálló gazdálkodásra. De tó értendő vajon a gyáregységek esetében, amelyeknek a munkáját továbbra is tervelőírással szabályozza az „anya”-váHalat vezetősége? E kérdés különösen érdekes itt a megyében, hiszen tárcavállalataink zöme valamelyik budapesti nagyüzem gyáregységeként tevékenykedik. A munkások javaslatai Szabó Lajossal, a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülék Gyárának az igazgatójával is ezt a témát boncolgattuk. Szabó elvtárs sietett kijelenteni: — Téved, aki azt hiszi, hogy csak az önálló vállalatok életében hoz lényeges változásokat a reform, a gyáregységiekre továbbra sem hárul más feladat, mint a tervek becsületes végrehajtása. Igaz, hogy a kötelez» tervmutatók száma nem csökken, de munkánk további javítására saját magunknak kell módszert találni és számos területen önállóan intézkedhetünk, sőt központunk meg is követeld, hogy önállóan intézkedjünk. Példaként említem, hogy főgyártmányainkon, a vasútj készülékeken kívül, minden termékünk értékesítését önállóan bonyolítjuk le. & ez mennyiségét tekintve sem kis feladat, hiszen a termelés 40 százalékát jelentik az egyéb cikkek: ellenállások, szivattyúk, házi vízellátó berendezések stb. Hét, 1966. januárjában alakult, szakcsoport készíti fel az üzemet az új mechanizmusra. Munkájukról időről-időre beszámolnak az egész kollektívának és kikérik a fizikai munkások véleményét is. Jellemző a széleskörű érdeklődésre, hogy 150 javaslat hangzott él a munkás- fórumokon. Ezek nagy részét hasznosították is a tervezett intézkedések kidolgozásénál. Hatékonyabb anyagi ösztönzés A termelésszervezés mellett sokat foglalkoztak a dolgozók a tanácskozásokon az anyagi ösztönzés továbbiéj lesztés év eL Több javaslat figyelembevételével született például az a terv, hogy a jövőben nem kapnak létszámtervet a műhelyek, hanem csak a bérkeretet írják elő számukra, s ebből úgy gazdálkodnak, ahogy akarnak. A művezetőd döntik el a pártcsoport- és a szakszervezeti bizalmiak bevonásával, hogy mennyi munkásra van szükségük a feladatok végrehajtásához. Ha munkabért takarítanak meg a műhelyek — természetesen nem túlórázással, vagy minőségron-, tással —, aékkor ennek egy ré-í szét a legjobbak jutalmazására fordíthatják. — Képesek lesznek a műve* zetők — a pártcsoport- és a szakszervezeti bizalmiak támogatásával — a körültekintő létszámgazdálkodásra? — kérdeztük az igazgatótól. így válaszolt: — Jó szakemberekkel rendelkezünk és a közelmúltban befejeződött 12 hetes továbbképző tanfolyamon művezetőink megismerkedhettek az újszerű feladatokkal is. Üj vonása az anyagi ösztönzésnek, hogy súlyozzák a szakmákat és kiemelten bérezik az üzem számára a legfontosabbakat, így például az esztergályos, lakatos, elektroműszerész és szerszámkészítő szakmát. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a bérezés, anyagi ösztönzés számos kérdése még nem tisztázódott. A kollektíva végleges álláspontját a készülő kollektív szerződés rögzíti majd. Máris megvalósult viszont számos olyan intézkedés, amely a termelés szervezettebbé tételét, s a hatékony belső ellenőrzést szolgálja. Elsőként említette ezek sorában az igzgató az úgynevezett „határidős osztály” életrehívását, amely a progra* mazás és a kooperáció összevonása útján született. A készülékgyár sokrétű kooperációs tevékenységét folytat és e feladatok a jövőben tovább növekednek. Igen fontos, hogy az együttműködő partnerek ütemesen kapják a különböző készülékeket, járműtartozékokat, hiszen minden késedelem export érdekeket is veszélyeztethet E sokrétű és bonyolult munkát programozza, irányítja, ellenőrzi az új osztály. Értékesítés, minőségellenőrzés Megerősítették az üzem kalkulációs részlegét is, figyelembe véve, hogy a jövőben a termékek egy részénél az ármegállapítás megegyezés útján történik. Jól tudják, hogy köny- nyen pórul járhat az az üzem, amelyik élszámítja magát. Ide kapcsolódik az értékesítés javítása is. Röviden így foglalhatjuk össze a — tartalmi — változás lényegét. A szállítási szerződések új rendje szerint 15 napon belül nyilatkoznia kell az üzemnek a megrendelésekkel kapcsolatban. Igen rövid idő alatt kell tehát — jól megalapozott! — választ adnia az értékesítési osztálynak. Erre csak úgy képes, ha időben megkapja az összes társosztályok nyilatkozatát: eleget tudnak-e tenni a megrendelésnek. Ez így elmondva talán egyszerűnek tűnik, de a .gyakorlatban korántsem az. A bajai üzem vezetőinek egy olyan információs csatornát kellet kialakítaniuk az osztályok között, amelyen a kívánt gyorsasággal futnak át és érkeznek végül a kereskedelmi osztályhoz a tájékoztatók. Még korántsem fejeződött be az új mechanizmus előkészítése az üzemben. Hátra van a többi között a meó átszervezése. Célja: a termékek minőségének a javítása. Ügy kívánják elérni ezt, hogy a félkészáru raktárakba csak szigorú minőségellenőrzés után engedik be az árut. Kizárják annak a lehetőségét, hogy a késztermékbe építve bukkanjon elő az alkatrész hibája. Kidolgozzák: minden gyártmányra a „vezér-normákat”, azaz meghatározzák, mennyi munkát igényel, mennyi jdő alatt készülhet el a termék. E normák ismeretében lényegesen könnyebbé válik a termelés szervezése és ellenőrzése is. Szabó Lajos ezt kérdezte beszélgetésünk végén: — Ugye van mit tennie a felkészülés ideje alatt a gyáregységeknek is? Ügy hisszük e cikk olvasója ugyanúgy válaszolhat, ahogy mi válaszoltunk: meglepően sok. S ezek után könnyű elképzelni azt is, hogy mennyi teendője lehet az önálló vállalatoknak. Békés Dezső Szakmájuk: a grammnyi pontosság* Az idei nagy hajrá végéhez közelednek az Országos Mérésügyi Hivatal kecskeméti hordó- jelző állomásán. A méréssel, illetve hitelesítéssel foglalkozó három szakember a megelőző hónapban mintegy 1600 különböző méretű hordót ellenőrzött és látott el a szükséges jelzésekkel. Ez a mennyiség jócskán meghaladja a három nyári hónap összes teljesítményét. Ebben persze benn foglaltatik a termelők 15—20 literes hordóitól kezdve a nagyüzemeik, pincegazdaságok beépített, csempé- zett betontartályáig a tárolóedények megannyi fajtája. Borban gazdag megyénkben egyébként a kécskemétin kívül még két hordó jelző állomás tevékenykedik: Baján és Kiskőrösön. A kirendeltség munkája természetesen nem merül ki a hordók és űrmértékek hitelesítésében, hanem a súlyok és a mérlegek ellenőrzése, „pontosítása” is fontos feladatuk. Az előbbire három, míg az utóbbira két évenként kerül sorj — Sok időt és nagy pontosságot igényel ez a munka — mondja Szabó József, az állomás fiatal vezetője. — Egyezer hektoliteres hordó hitelesítésére hozzávetőleg két és fél nap szükséges. Egy húsz kilogrammos mérlegsúlynál például - a megéngedett eltérés nem haladhatja meg az egy-két grammot. J. T, Földben a kenyérgabona magja 45 ezer holdon Az őszi mezőgazdasági munkákról készült legfrissebb megyei jelentés szerint szeptember végéig több mint 142 ezer holdon forgatták meg a talajt a kalászosok alá. Ez nem egészen kétharmada a tervezett területnek. Kenyérgabonát 45 ezer holdnál nagyobb területen vetettek már, ám ez is azt jelenti, hogy a vetést csaknem háromnegyed részben még ezután végzik el. A búza magja nagyjából csak egytized részben került eddig a földbe, de a rozsnak szánt több mint 70 ezer holdas területnek is vetet- len még mintegy a fele. Az őszi takarmánykeverék és az őszi árpa magja nagyobb részben már a földben van és szépen sorol. Oj lucernát 479 holdon veteti tek a múlt hónap végéig. Ennél még valamivel nagyobb teBetakarííásra vár a kapások xöme rület az, amelyre az ősz folyamán pillangós kerül. A jövő évi tavaszi vetések alá eddig 45 ezer holdnyi mélyforgatást végieztek a közös gazdaságok A munka jelentősebb hányada még ezután vár a szövetkezetekre. A szántóföldi növények betakarítása váltakozó ütemben halad. A burgonya 17 ezer holdon, csekély kivételtől eltekintve teljesen felszedésre került. A cukorrépának egyharmada, 2300 holdon, nincs már a földben. A napraforgót több mint felerészben learatták. A kukoricát pedig mintegy négyötöd részben, 34 ezer holdon, törték le eddig gépekkel és emberi munkaerővel. A fővetésű silókukorica termése zömmel kazalban „érik” már, a gazdaságok összesen 245 ezer köbméterrel tartósítottak. A munkát könnyítik Napirenden van a kukoricatermesztés teljes gépesítése. Nemrég ezzel kapcsolatban megyei tapasztalatcserét és bemutatót rendeztek a Bácsalmási Állami Gazdaságba, Az alábbiakban három képben számolunk be a tapasztalatcserén látott gépekről. Varga Ferenc és Szalai József már évek óta kombájnnal takarítják be a termést. Egy-egy gép naponta 250—300 mázsa tengerit morzsol le a csövekről. A rotációs szárzúzó is bemutatkozott. Ez még csak a prototípus, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységének konstrukciója. Kiválóan alkalmas nemcsak kukoricaszár, hanem napraforgó és egyéb növényi szárak levágására, felaprítására. Alkalmazható ezenkívül gyümölcsösökben zöldtrágya, valamint gyomnövények levágására, bokros, gazos területek gyors megtisztítására. Teljesítménye óránként másfél—három katasztrális hold. Már a kővetkező évi vetésre készülnek a Bajai Gépjavító Állomáson. Hatsoros pneumatikus, műtrágyaszóróval kombinált vetógépet szerkesztettek. Az ötletes berendezéssel mgoldható a kukorica szemenkénti vetése. A gépjavító állomás már most vesz fel megrendeléseket, hogy időben megkezdhesse a gyártást. 'ásztor Zoltán felvételei.) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyolc előadásból álló földrajzi szabadegyetemet indít. Szó lesz a vetítettképes előadásokon a Szovjetunióról, az arab országokról, Indiáról, Vietnamról; megtekintik a hallgatók a mongol pusztákat, „utaznak” a földrengések szigetén, japánban és képzeletben ellátogatnak a háromezer sziget országiába, Indonéziába. A földrajzi szabadegyetem első előadását pénteken délután 18 órakor tartják, ez alkalommal dr. Ábellá Miklós a Szovjetunióba viszi ed hallgatóit Valamennyi előadás a TIT-klub- ban, Kecskemét, Móricz Zsig- mond a. 4. sz. alatt kerül meg- ceadeaMiia, _ „ • ~ v ~ - "
