Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1967. október 28. szombat 3. oldal Átalakuló szőlővidék A szövetség már tárgyal Jo formán le sem kell tér­ni az országúiról, csak figyel­mesen szemlélődni jobbra-balra, észre kell vennünk, hogy szem­látomást alakul át a Kiskőrös környéki szőlővidék. A keskeny- sorú, gyümölcsfákkal teletűzdelt parcellák mellett és mögött az idei őszre derékmagasságig, sőt annál is magasabbra nőttek a futóhomokot meghódító szőlő­sorok. Rajtuk a fürtök özönei- vel. S ez nem túlzás, mivel a szakszövetkezetek termőre for­dult szőlői holdanként 50—60 mázsás átlaggal fizetnek. Az újságíróknak, nemcsak a Petőfi Népe, de az országos na­pilapok munkatársainak is nem­régiben alkalmuk volt alapo­sabban széttekinteni a homok- hátsáei szőlővidéken. Egyikük, a kiskőrösi Petőfi Szakszövet­kezet tábláiának művelő útjait járva, meg is jegyezte: Jól teszi a szakszövetkezet, ha egy évig legalább nem végez talajerő- pótlást az ültetvényen, félő ugyanis, hogy a kelleténél erő­sebb hajtásnövekedést érnek el. Igen, a bőséges termés nem­csak a narriénv és a haiszál- gyökerek számára elérhető ma­gasságban levő talajvíz számlá­jára írandó, de a derekasan adagolt szerves- és műtrágyá­zásnak is. Hogv olykor túl is lőnek a célon? Meglehet, de ez sokkal kisebb hiba. mint az. ha elsőéről jók az ültetvényről a talajjavító anyagot. Az ilyenfaj­ta ..takarékosság” ugyanis meg- fwccTtiiía magát. Bízhatunk henne, hogy a talajerőoótlás optimális mérté­ke körül sem lesz gond. a rövi­desen működni kezdő talajla- boratórium jóvoltából. S ez lé­nyeges elemmel egészíti ki a szakszövetkezetek, de a gazdál­kodásukat összehangoló területi szövetség törekvését is: közgaz­dasági számításokkal ellenőriz­ni. befolyásolni a gazdálkodás minden mozzanatát. Ennek az igyekezetnek a jegyében keresik állandóan az újabb és újabb művelési módokat, alkalmazzák orríilrci.ó.cf pcp+árj í«* C7iPT­kesztik az ezeket lehetővé te­vő géotírvu=okat. s kutatják a kedvezőbb értékesítés feltéte­leit. Nemrég a területi szövet­ség fiatal közgazdásza pedig azt Gyümölcsözőbb kapcsolatot A termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei ezekben a na­pokban tárgyalják Meg a kü­lönböző termeltető és felvásárló vállalatok jövő évi szerződés- kötési feltételeivel kapcsolatos észrevételeket. A Kecskemét— Kiskunfélegyházi Környéki Me­zőgazdasági Termelőszövetkeze­tek és Termelőszövetkezeti Cso­portok Területi Szövetségének áruforgalmi bizottsága pénteken délelőtt tanácskozott a fenti té­máról. A tanácskozáson részt vett Magony Imre, a szövetség titkára és Szmolenszki László, a bizottság elnöke. Számos észre­vétel hangzott el a felvásárlás­sá] kapcsolatosan. Staóvá tették a dohánvátvételnél tapasztalha­tó visszásságokat, a göngyöleg­ellátás gondjait. A tanácskozá­son jelen volt Lendvai József, az Allatforgalmi Vállalat osz­tályvezetőbe. aki részletes infor­mációt adott az új szerződési feltételekről. Többek között 1968. január 1-től a hízómarhák után exportfelár, valamint idő­szaki felár jár a szerződő gaz­daságoknak. A bizottság határozatot ho­zott, mely szerint valamennyi felvásárló és feldolgozó válla­lattal megbeszélik a részletes szerződési feltételeket. Az idei tapasztalatok tanulságait le­szűrve, jövőre gyümölcsözőbb kapcsolatot szeretnénk kialakí­tani a vállalatokkal. Ebhez ter­mészetesen mindkét fél részé­ről még számos kezdeményezés szükséges. fejtegette e sorok írójának, hogy számításaikban mielőbb helyet kapnak az alkalmazott matematika módszerei is. E nél­kül egyre kevésbé lehet meg a korszerű gazdálkodás. A Kiskörös környéki szőlőkultúrától tehát éppúgy nem idegen a matematika, mint ahogy — kellő feltételek esetén — nem az a sertéshizlalás, vagy a juhtartás sem. Öt vagy hat Szakszövetkezet az idén is több mint háromezer sertést hizlal meg a közös kutricákban. S ja­vukra szolgál, hogy a kedvezőt­len takarmánytermesztés viszo­nyai között sem veszteségesek e közös gazdaságok állattenyésztő üzemágai. És minden lépésü­ket ez a szívós élniakarás jel­lemzi. Kell-e hangsúlyom, hogy napjainkban ez a tulajdonság mennyire nem megvetendő? Mert hiszen eddig sem álla­mi kedvezmények kicsikarásá­Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság művelődési és agi- tációs osztálya értekezletet tar­tott a megyei pártsajtó terjesz­téséről a járási és városi párt- bizottságok illetékes osztályve­zetői számára. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára, F. Tóth Pál, a Pető­fi Népe főszerkesztője, Mezei István, a megyei Lapkiadó Vál­lalat igazgatója. Meghívták az értekezletre a Posta Vezérigaz­gatóságnak és a Megyei Hírlap­osztálynak képviselőit is. A megjelenteket Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság osztály- vezetője üdvözölte, majd Só­lyom Ferenc, az osztály munka­társa tartott beszámolót a sajtó­terjesztés időszerű feladatairól. A pártbizottság az őszi és téli terjesztési kampány során, a már elért eredményekből kiin­dulva, tovább kívánja növelni a megyei pártsajtó olvasottsá­gát, elsősorban az előfizetők számának növelésével. Mint a felszólalók elmondották, ennek — a korábbi tapasztalatokat A múlt szombaton zajlott le a kecskeméti városi tanácshá­zán a Petőfi Népe közvélemény­kutatásával kapcsolatos nyere­ménysorsolás. Ennek eredmé­nyét, a nyertes szelvények lis­táját vasárnapi számunkban is­mertettük olvasóinkkal. Mint közöltük, a nyereménytárgyak ez év december 31-ig vehetők át a Lapkiadó Vállalat helyisé­gében, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. alatt. A kiadóhivatalban Gál Karo­lától, a sorsolási bizottság egyik tagjától érdeklődtünk, jelent- keztek-e már nyertesek? Tájé­koztatásából a következőket tudtuk meg: péntek délig 10 nyeremény gazdája jelentkezett, s át is vette azokat. 24 nyere­mény, közte a főnyeremény tu­lajdonosa még ismeretlen. Az ólomkristályvázát, 7357. sz. szelvényével egy bajai ol­vasónk nyerte. Felsőszentiván- ról jelentkezett a 3881. sz. szel­vény tulajdonosa a 200 forintos vásárlási utalványért. Bajai nő­olvasónké a 59 427. sz. szelvény ellenében az egyik borkollek­ció. Mindannyian postán kapják meg nyereményeiket. Örömmel vitte el a 21 634. sz. szelvényre nyert 200 forintos könyvvásárlási utalványt egy kecskeméti édesanya, akit izga­tottan vártak otthon olvasni sze­rető gyerekei. Idős bácsi jelent­kezett a 18 774-es szelvénnyel a színházbérletért. 6510-es szelvé­nyével egy édesapa nyerte a val, hanem önerejükből boldo­gultak: ezáltal teremtették meg több mint 170 millió forintot érő közös vagyonukat, benne a 3300 holdnyi nagyüzemi tele­pítéssel. S tették ezt nem vala­miféle „majd mi megmutatjuk” dacból, hanem a jövő igényei­nek a számbavételével. Annak a több mint kétezer állandó és időszaki alkalmazottnak az igé­nye szerint is — átlagos élet­koruk a 30 év alatt van —, akik itt kívánják megtalálni a szá­mításukat. Nemcsak most, de évtizedek múlva is. Akik szor­galmas elődeik szőlőművelő ha­gyományait kívánják itt foly­tatni magasabb szinten. Mert a tájat átalakító em­ber maga is változik: kapa he­lyett szívesebben nyúl a gépek kormánykereke után. így van ez rendjén. H. D. hasznosítva — meg is vannak a reális feltételei. Többen is hangsúlyozták: a sajtóterjesz­tést a tömegpolitikai munka szerves részének kell tekinteni. Borsodi György elvtárs azokra a szempontokra hívta fel a fi­gyelmet, melyeket a kulturális élet alakulásában, az új gazda­sági mechanizmus körülményei között, a jövőben még jobban figyelembe kell venni. Sok szó esett a szerkesztőség, a lap dolgozóinak felelősségé­ről is, hiszen a növekvő köve­telmények egyre színvonalasabb újság előállítását igénylik a me­gyei sajtó kollektívájától. A terjesztési kampány során nagy feladat hárul a pártbizott­ságokra. s különösen a helyi pártszervezetekre. Természete­sen nem nélkülözheti ez a meg­mozdulás a különböző tömeg­szervezetek, a tanácsok és in­tézmények segítségét sem. Az értekezleten megfelelő ha­tározat született a november 1-én kezdődő kampány lebo­nyolítására. habselyem női garnitúrát, me­lyért természetesen kislánya sietett, hiszen az övé lesz. Az amforát PIÉRT-dolgozó 14 570-es számával nyerte. 32 813-as szel­vényére kapta meg egy fiatal hölgy a 400 forintos vásárlási utalványt. S hogy a várható érdekesség se maradjon el: Kéményseprő vállalati dolgo­zóé lett a 13 342. sz. szelvény ellenében az ezüst cigarettatár­ca. Magas vérnyomás miatt nem fogyaszt szeszes italt az a há­zaspár, amely a 22 508-as szel­vénnyel nyerte a 2 üveg literes pálinkát. Viszont nagyszerűen jött a nyeremény a közelgő há­zassági évforduló — vendégei számára. Amikor termelőszövetkezete­ink szövetségeit létrehozták, az alakuló gyűléseken a küldöttek r ' izéről sok szó esett arról, hogy azelőtt a termeltető vállalatok több esetben a saját előnyüket szolgáló, egyoldalú szerződése­ket kötöttek a közös gazdasá­gokkal. Ezért a szövetségek egyik fontos feladatának jelöl­ték meg azt, hogy a szerződéses viszony egyoldalúságának meg­szüntetése végett járjanak el a vállalatoknál. Ami sürgeti a közbenjárást A bajai járás társasgazda­ságai társadalmi szervének, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksé­ge és függetlenített tisztségvi­selői a kezdeti időszak sokrétű teendői közepette nagy súlyt he­lyeznek arra, hogy a szóban levő követelményeknek mielőbb eleget tegyenek. E feladatuk megoldását különösképp sür­geti, hogy nemsokára megkez­dődnek a tsz-ek és a vállalatok között a jövő évre vonatkozó szerződéskötések, s ezekkel kap­csolatban addigra több vitás kérdést kell még tisztázni. A függetlenített ügyintézők — egyelőre öten, s a nemsokára munkába álló közgazdásszal együtt majd hatan — novem­ber 4-ig mindazoknak a válla­latoknak a vezetőivel tárgyal­nak, amelyek szerződéses vi­szonyban állnak a tagszövetke­zetekkel. Az elmúlt hét végéig két vál­lalat képviselőivel folytattak megbeszélést. Az eredményről dr. Bogács Gézával, a szövetség jogászával beszélgettünk. Mindenekelőtt említést érde­mel az is, hogy a tárgyalásokon a tisztségviselők együttesen vet­tek, illetve vesznek majd részt, mivel a szerződéskötések prob­lémái, sokrétűségüknél fogva, termelési, jogi, pénzügyi és köz- gazdasági ismereteket igényel­nek. A tsz-ek minősítik a tejet Először a Baranya megyei Tejipari Vállalat vezetőivel tár­gyaltak. E vállalathoz tartozik ugyanis a bácsbokodi vajüzem, ahová — a Pest megyei válla­lattal kapcsolatban álló érsek- csanádi. sükösdi és nemesnád­udvari tsz-ek kivételével — a járás közös gazdaságai a tejet szállítják. Számos kérdésben sikerült a vállalattal közös nevezőre jutni. A legfontosabbak közé tartozik a tej minősítése. Elfogadást nyert a szövetség képviselőinek az a javaslata, hogy a tejet helyben, a termelőszövetkezetek minősítsék, s a bokodi vajüzem szakemberei időnként szúrópró- ba-szerűen ellenőrzik annak he­lyességét. Amennyiben a tej jobb minőségűnek bizonyul, mint ahogy a közös gazdaságok­ban meghatározták, az utób­biaknak jóváírják a’ különbözet pénzértékét. Ha viszont rosszabb a minőség, akkor a tsz-ek a különbözet tízszeresét kötelesek megtéríteni. így rákényszerülnek a korrekt minősítésre, ami jó a vállalatnak is, mert kevesebb embert kell e munkával foglal­koztatnia. Hogy ne vesszen el a kamat Mind ennek megvalósítására a szövetség vezetői természete­sen csak javaslatot tehetnek a tsz-eknek, de nem kétséges, hogy ezek elfogadják azt. Ügyszintén a másik javaslatot is, amely a tej árának kifizeté­sére vonatkozik. A vállalat ugyanis havonta fizet, s ily módon — az átvétel napjától függően — több napon, sőt héten át forgalmazhatja azt a pénzösszeget, amely már a tsz-eknek járna. A szövetség tisztségviselői kiszámították, hogy az így visszatartott ősz- szegek révén a közös gazdasá­gok elesnek évente mintegy 64 ezer forint kamattól. Igazságos eljárás az lenne, ha a kifizetés a tej átvételével egy- időben történnék, de a vállalati könyvelés, elszámolás bonyo­lultsága folytán erre nincs lehe­tőség. Arra viszont van, ha a tsz-ek kérik — s a szóban levő tárgyalás eredményeként miért ne kérnék? —, hogy tízmapon- ként jussanak a pénzükhöz. Felvetették a szövetség kép­viselői azt is, hogy a tej átvé­teli árát befolyásoló téli-nyári időszak meghatározása helyte­len. Az eddigi rendelkezések­nek megfelelően tudniillik a té­li időszak december 1-től ápri­lis 30-ig tart, amikoris a válla­lat literenként 30 fillérrel töb­bet fizet a tejért, mint a hét hónapig tartó nyári időszak­ban, tekintve, hogy az előbbi őt hónapban már nincs a tej- mennyiséget növelő zöldtakar- móny. Csakhogy a tehenek az ősz második felében sem jut­hatnak friss eledelhez — ezért helyes lenne, ha a téli időszak kezdetét legalább egy hónappal korábbról, november 1-től szá­mítanák. Ebben a kérdésben a vállalat és a szövetség vezetői nem tudtak megállapodni, az utóbbiak azonban, döntés vé­gett, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához fordultak. Korrigáltak egy hibát Az Állatforgalmi Vállalat képviselőivel Felsőszentivánon, a községi pártszékházban októ­ber 18-án tárgyaltak a szövet­ség tisztségviselői. Az ottani két közös gazdaság, s a bajai Le­nin, valamint a tataházi Petőfi Tsz vezetőit is meghívták a megbeszélésre. Ezen korrigáltak egy hibát, amely a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium által ajánlott, s a minisztérium Ér­tesítőjében közzétett szerződés- mintában szerepel. Ebből ugyanis az tűnik ki, hogy ha a vállalat a tsz-ekben veszi át a szarvasmarhákat, s a sertése­ket, akkor ott és a saját telep­helyén is -*■ tehát kétszer — eszközölhet súlylevonást. A megbeszélés eredményeként ezentúl erre csak egyszer kerül­het sor. A szerződésminta azt is tar­talmazza, hogy a vállalatnak az állatok átvételét legkésőbb az etetésük-itatásuk befejezését követő két órán belül meg kell kezdeni, a szövetség ügyintézői javasolták, hogy amennyiben a vállalat hibájából elhúzódik ez az időpont, akkor óránként egy kilóval kevesebb legyen a le­vonható súly mennyisége. Erre vonatkozóan — mivel a válla­lat döntésre jogosult illetékese n?m vo^ jelen — nem jutottak dűlőre, de megállapodtak ab­ban, hogy két hét múlva újból megvitatják a javaslat meg­valósításának lehetőségét. Az elmondottak a szerint a bajai járás termelőszövetkeze­teinek szövetsége máris jól te­vékenykedik abban, hogy a kö­zös gazdaságok egyenlő partne­rei lehessenek a vállalótoknak. Tarján István HAJÓTÖRÖTT A megyei sajtó terjesztéséről tanácskoztak Már 10 nyeremény gazdája jelentkezett 24 — közte a főnyeremény még várja tulajdonosát

Next

/
Thumbnails
Contents