Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

í oldal 1967. október 21', szombat A szeretet napfényében Szép. tiszta, jól táplált, egész­séges apróságok mindenfelé. A Pólyátok a teraszon élvezik a simogató októberi napfényt. A nagyobbacskák már próbálkoz­nak — természetesen a gondo­zónők segítségével —, az első lépésekkel, ártatlan szemük kí­váncsian figyeli az őket körül­vevő világot — A két-három évesek, az udvaron játszanak —, jegyzi meg dr. Komáromi Ottilia, cse­csemő- és gyermekszakorvos. — Az időjárástól függően igyek­szünk minél több foglalkozást szabad levegőn tartani. ' Kecskeméten, a megyei cse­csemőotthonban a központi és a fiókintézetekben jelenleg két­száznegyven Bács megyében született emberpalántát gondoz­nak, a néhány hetes, hónapo­soktól egészen hároméves korig. Utána? Ha közben nem talál nevelőszülőt örökbefogadót a gyermek, a megyei gyermekvé­dő otthonba kerül. A főorvosasszony fejből so­rolja az adatokat: — Évről évre emelkedik az otthonba kerülő kicsik száma. 1960-ban száznegyvennégy gyer­mekünk volt, most csaknem százzal több. Közöttük tizenöt olyan, akik iránt egy év óta nem érdeklődtek a szüleik, meg sem látogatták őket — Hány kicsit látogatnak ha­vonta? — A kétszáznegyven közül harminc-negyvenet átlagosan. De néha jobb lenne, ha nem is jönnének, mert egyes szülők ittasan keresik fel gyermeküket. Egy részük ilyenkor megható­dik. fogadkozik, hogy jó útra tér, rövidesen elviszi és tisztes­ségesen neveli gyermekét, de ez sajnos, sokszor csak ígéret marad. Az otthon piciny lakói most még nem tudják felfogni: Tu­lajdonképpen miért vezetett út­juk életük kezdetén ide, a Lo- rántffy-utcába. Játék, hancúrozás az udvaron — ez az Igazi szórakozás! ■— Az okok változatosak — így Dongasz Károlyné, vezető gondozónő. — Akadnak lelkiis­meretlen anyák, akik egysze­rűen a kórházban, a szülőott­honban hagyják csecsemőjüket, a sorsra bízva... Az még a sze­rencsésebb eset. ha lemonda­nak az újszülöttről, mert ezál­tal könnyebb a gyermek örök- befogadása. Mások hallani sem akarnak az örökbefogadásról, ilyenkor feltámad bennük a szülői „lelkiismeret”, de utána eszükbe sem jut, hogy törődje­nek kislányukkal, kisfiukkaL Drámai sorsak bontakoznak ki előttem, s e drámák oka leg­több esetben az ittasság, az er­kölcstelenség. Á szociális, egész­ségügyi okok aránya elenyésző. Itt, az immár 10 esztendeje fennálló csecsemőotthoniban jó helyen vannak az elhagyott gyermekek. Az orvosi ellátástól a szakképzett, szeretetteljes gon­doskodásig mindent megkapnak. beleértve a Télapó napi, kará­csonyi, gyermeknapi ajándéko­kat. Államunk egy hónap alatt egy gyermek gondozására ezer- hétszáz forintot költ. A főorvos­asszony. a huszonkilenc gondo­zónő. a lehetetlenre vállalkozik nap mint nap: Pótolni a családi környezetet, a szülői szeretetet. Dr. Komáromi Ottilia határo­zottan mondja: — Az édesanyát, az egyéni nevelést azonban nem lehet a kollektív neveléssel, gondozás­sal helyettesíteni. Ezért örülünk annak, hogy vannak olyan ne­velőszülők, mint a lajosmizsei Sinka Kálmánné. a kecskeméti Szurok Józsefné, Márkus An- talné — és sókan mások —. akik a vér szerinti anyáknak példát mutatva, édesanyaként nevelik fel az elhagyott gyer­mekeket. Ezért érdemelnének az eddiginél nagyobb erkölcsi elis­merést, anyagi támogatást a nevelőszülők, akiknek ember­sége méginkább kiemeli a saját gyermekük sorsa iránt közöm­bös szülők embertelenségét, fe­lelősségét. Bubor Gyula Különleges KÉRDÉSEK ■ Közöltük olvasóinkkal, hogy a közvélemény-kutatás során 2800 kitöltött kérdőív ér­kezett be szerkesztőségünkbe. Az íveket már Budapestre küldtük, ahol a Lapkiadó Vál­lalat kutatócsoportja nyomban munkába vette azokat. Tájé­koztattuk azonban arról is ol­vasóközönségünket, hogy a kér­dőívek beküldésének lejártáig mi is igyekeztünk minél több kérdést, véleményt „kilopni” belőlük. így addig is, míg a tanulmány elkészül, s az ívek hozzánk visszaérkeznek, több, ismétlődően felvetődő problé­mával tudunk foglalkozni. Csak hogy képet alkothassa­nak olvasóink magáról erről a mi kis „előredolgozásunkról”, megemlítjük, hogy kétezernél több kérdőívből gépeltünk ki — rohamtempóján — kérdéseket, válaszokat, véleményeket — el­sősorban abban a kérdéscso­portban, miről írnának, illetve miről szeretnének olvasni la­punkban? Százötvenkilenc sű­rűn gépelt oldalt töltenek meg az olvasók hirtelenjében kiírt kérdései. Gondolhatják, lesz mire feleletet adni nekünk is, az illetékeseknek is. Néhány komoly témában — mint a gázpalackszállítás, víz­vezetékhálózat ügye — és ki­sebb részletkérdésekben, helyi­leg azonban mégis jelentős, a lakosságot foglalkoztató felve­tésben — eddig is igyekeztünk gyors választ adni. Minthogy most már jelentős mennyiségű vélemény, kérdés áll minden rovat rendelkezésére, úgy gon­doljuk, rövid időn belül úgy bejáródik a közvélemény-kuta­tással kapcsolatos tájékoztató munkánk, hogy a „Válaszolunk olvasóinknak” rovattal jó ideig rendszeresen találkoznak az ol­vasók. Addig is, némi várakozási időre szükség van, hiszen nem szándékunk csak a „reklám” kedvéért hevenyészett válaszo­kat adni, s ugyanezt akarjuk elérni azoknál is, akik az olva­sók / kérdéseinek megválaszolá­sára legjobban illetékesek. ■ Most pedig, — hogy bizo­nyos „különleges” kérdé­sekből is ízelítőt kapjanak az olvasók, no meg abból az ap­ropóból —, hogy sokan Igénylik a kérdőíveken a derűs sarkokat is az újságban, — tessék, egy pár szál belőlük. Valaki egy kiváló szobrász­tól kérdezné meg, miért ábrá­zolják a nőket meztelenül? — Hiába, művészeti kérdésekben is a „meztelen” igazságot igény­li a közönség. Miért kisebbek a pénzérmék? — hangzik egy másik kérdés. — Ö, hát ez is probléma? Mi­ni-szoknya, mini-tévé, mini­munka, mini-pénz. Egy művezetőnek címezik: Kétéves tanulók dolgoz­hatnak-e egyedül munkagépen? Hogyan éri fel egy 2 éves em­berke a behemót gépet? Isme­ri-e az órát, hogy megítélhesse, mikor ér véget a munkaidő? — Persze, egész más a helyzet, ha másodéves tanu­lókról van szó. Akkor, hisszük, vakarja a fejét a művezető erre a kérdésre. Mármint, ha nem tudja a helyes választ. (De te­gye szívére a kezét az az új­ságíró, aki nem írt még le ilyet: „2 éves mérnökök vállán nyugszik a gyár minden mű­szaki gondja.”) ■ Az viszont számunkra is talány, hogyan sajátítja el az a nyolc szabadszállási autó­szerelő a szakmát, aki 2 évi tanulás után autóval még nem foglalkozott? Kecskemét közepének rendjé­ről: többen. Kinek célja és ér­deke a városban a bódék fel­állítása? — Ezt már lapunk is megkérdezte. A bódék sem szóltak semmit ez ideig. Kisfiam másfél éves — pa­naszkodik egy anyuka —, és már hatodik pár cipője van. — Erre csak saját gyerekeink ci­pőinek minőségét hozhatnánk kiegészítő például. Viccelhet­nénk, hogy bizonyára hosszú évek múltán is még mindig gyerekcipőben jár nálunk a gverekcipőgyártás, de nem tré­fálunk. Az úi mechanizmusban — ilyen cipőben — a gyere­kek sem állnak meg a lábukon; Nemhogy a cipőgyárak. Többen — igazán így van — arról írnának riportot, hogy ha X-nek és Y-nak ennyi és eny- nyi a fizetése, — de ennél sok­kal jobban élnek, mitől van az? — Na ne személyeskedjünk! Mennyivel szelidebb ez a kí­vánság: Rendezzék meg Bács megyében is a Ki mit tud 60 éven felül? — vetélkedőt. Tóth István Babák a napfényes teraszon. Keresztesi Irén gondozónő mosolyogva vigyáz a legkisebbekre. Erdészeti kísérletek bemutatója Az Erdészeti Tudományos In­tézet Duna—Tisza közi Kísér­leti Állomásának felavatását és a tudományos ülésszak előadás- sorozatát tegnap egész napos, külső szakmai bemutatók kö­vették a Kunfehértói Állami Gazdaságban. A szakemberek a gyorsan növő fafajok, a nyár és fenyő termesztésével, telepí­tésével kapcsolatos kísérletek­kel, új eljárásokkal ismerked­tek, a sorközi ápolás gépeit ta­nulmányozták a helyszínen: a kiskunhalasi és kunfehértói ál­lami gazdaságok területein, va­lamint a Kiskunsági Állami Erdőgazdasági bogárzói és babó- tanyai erdészkerületeiben. A bemutatókat dr. Keresztesi Béla, az ÉRTI igazgatója, Bec­ker Antal, a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság igazgatója, dr. Szodfridt István, a kísérleti ál­lomás vezetője és az itt dolgozó kutatók tartották. Az esti értékelő megbeszélés­sel véget ért az új kecskeméti erdészeti kísérleti állomás első tudományos ülésszaka. Vita a Park Étteremben, szellemi vetélkedő, kirakatverseny a KPVOSZ kulturális napok programjában Az október 10-én megkezdő­dött KPVDSZ VII. kulturális napok eseménysorozata megye- szerte befejezéséhez közeledik. A program keretében számos műsoros bemutatót, szakmai versenyt tartottak és előadások hangzottak el a KPVDSZ 72 megyei alapszervezetének tizen­háromezernyi tagját érintő po­litikai, nevelő és kulturális munka eredményeiről, feladatai­ról. Eddig mintegy hatvan helyen, csaknem másfél ezer résztvevő­vel indult meg a politikai ok­tatás, s nagy érdeklődést vál­tott ki a KPVDSZ megyei bi­zottsága által meghirdetett, há­rom fordulós kérdés-felelet pá­lyázat. Összesen 67 szocialista brigád tagsága adott részletes választ a pályázaton a Szovjet unióval, az új gazdasági mecha­nizmussal, valamint a szakszer­vezetek feladataival kapcsolatos 30 kérdésre.1 A legjobban sze­replő huszonöt brigád meghí­vást kap az október végén Kecs­keméten sorra kerülő megyei döntőre, amelynek legjobbjai értékes díjakat nyerhetnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére a megye állami és szö- yetkeaeu kiskereskedelmének legjobb kirakatrendezői is ösz- szemérik tudásukat. November 2-ra lesznek készen versenykira­kataik a városokban és fal­vakban, s a legszínvonalasabb­nak, legszebbnek minősített ki­rakatok rendezői ugyancsak ér­tékes jutalmakat kapnak. Tegnap, pénteken, a kecske­méti Park Étteremben az alap- szervezetek kulturális felelősei­nek részvételével rendeztek ta­nácskozást. Ezen Telekesi Gé- záné, a KPVDSZ központi kul­turális osztályának vezetője mondott vitaindítót a szakszer­vezet kulturális, nevelő tevé­kenységének eredményeiről, fel­adatairól. Az előadást élénk vita követte; B. Gy. 1 jugoszláv ■isora SZOMBAT 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.40: Népi muzsika. — 18.00: Tv- újdonságok. — 18.15: Tom Sawyer, i. rész. — 19.15: Felvevőgéppel a vi­lág körül.’ — 19.54: Jó éjszakát, gye­rekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.40: Szerelem, ó szerelem. II. rész. — 21.40: Egy kis új — egy kis régi. — 21.55: világííri kalandok. Sorozat­film, — 22,45: Tv-híradó. Megnyitották a megyei gyermekrajz-kiállítást A megyei tanács művelődési osztálya, a KISZ megyei bizott­sága. az Úttörő Szövetség me­gyei elnöksége és a megyei nép­művelési tanácsadó a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a gyermek képzőművész szak­körök munkáiból kiállítást ren­dezett a Cifrapalota nagytermé­ben. A kiállítást szép számú kö­zönség jelenlétében pénteken délután nyitotta meg Kádasi László, a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályának vezető­je. Ünnepi beszédében utalt ar­ra a lelkes, de fárasztó munká­ra, amelyet a képzőművészeti oktatás terén mind a pedagó­gusok, mind a tanítványok ki­fejtenek. A képzőművészeti oktatásban elért eredményes munkásságu­kért az alább felsorolt pedagó­gusokat a megyei tanács juta­lomban részesíti: Gál Sándor. Kiskunhalas; Szabó Zsuzsanna, Kecskemét, dr. Palásti Józsefné, Kiskőrös; Balogh Józsefné, Kecel; Wein- trager Adolf. Vaskút; Borbényi Imréné, Kiskőrös; Gellert Ká­rolyné, Kiskőrös; és Magony Imréné, Kecskemét. Papp István, a KISZ megyei bizottsága osztályvezetője a dí­jazott pályamunkákat ismertet­te, majd a kecskeméti nyerte­seknek átadta a jutalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents