Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-21 / 249. szám
ntrJf, szombat 3. ot^aj ■1 Önállóan és felelősséggel önmagában véve — mint mondani szokás — „nem nagy eset”: a hartai Béke Tsz a fű- szerpaprikából minden rakományt lemér, mielőtt az átvevő telepre vinné. De ez nemcsak a fűszerpaprikára, hanem minden más terményre vonatkozik, ami a gazdaság területét elhagyja. Korábban? Ügyis leméri az átvevő — ez volt a nyugalmas, felvásárló iránti véletlen bizalomban fogant állásfoglalás. S most sem arról van szó, hogy a bizalmat a bizalmatlanság váltotta fel. Amellett, hogy a kétszeri mérés biztonságosabb, mint az egyszeri, kifejezésre jut a gazdaság egyenrangúságra való törekvése is. Nem nagy eset, ám jellemző. S jó dolog, hogy erre a párttitkár. Hálák János hívja fel figyelmemet. Egyenrangúság, önállóság — beszélni viszonylag könnyű ezekről a fogalmakról. Ám jóval nehezebb a gyakorlatban megvalósítani. Mert az önállóság nem automatikusan teremtődik meg, ki kell azt küzdeni, s erre csak olyan emberek képesek, akik maguk is vállalkoznak az önálló, felelős cselekvésre, döntésre. Vannak ilyen emberek a Béke Tsz-ben? Szép számmal. Magatartásuk, amikor döntésük következményeképp, kisebb-na- gyobb konfliktusba is kerülnek, mindenképp tanulságos. * Csanaki József brigádvezető, hogy a rakodást és a szállítást megkönnyítse, utakat vágatott a paprikatáblán. Az elnök, Tóth V. Imre emiatt nemtetszését fejezte ki. Pontosabban azért, amiért az útba eső paprikasorokról előzőleg nem szedték le a termést. A brigádvezető döntése alapjában tehát helyes volt, csak a körülményeket nem mérlegelte kellőén. Ezért az esetből olyan tanulságot kell levonni, hogy az egyéni döntést máskor is vállalni kell, még akkor is, ha az kockázattal jár. Persze nem feledkezhet meg az alapos körültekintésről sem. A főagronómussal. Deák Zoltánnal szemben állta a sarat Bajusz Huba állattenyésztési brigádvezető, amikor az utasítás ellenére sem volt hajlandó feletetni az aprókrumplit a tehenekkel,1 mivelhogy ez több napos eredményromlással járt volna. Érdekes, ahogy az elnök állást foglalt az ügyben: a krumplit fel kell etetni, mondotta, de célszerűen, tehát nem mehet az egyik vagy másik hozam rovására. • Manapság az a tsz-párttit- kár áll hivatása magaslatán, aki — egyebek között — az önálló döntésre szoktatja a gazdákat. Hálák János ezek közül való. — Találkozom egy másik brigádvezetőnkkel — meséli derűsen — , és kérdezem tőle: mikor kezdik szedni a répát. Panaszkodik, fogja a fejét, hogy ő bizony nem tudja, mivel fogalma sincs, kijavították-e a gépet, vagy sem. Mondom neki: „Barátom, maga azért brigádvezető, hogy utánajárjon embernek, gépnek, meg mindennek, ami a munkához kell. Hogy határidőre előálljon a répakiemelő, arról magának kell gondoskodni, nem pedig az elnöknek.” Nemrégiben az állattenyésztőknek, amikor azon főtt a fejük, hogy miként csökkenthetnék még inkább a ráfordításokat, azt javasolta: tartsák szemmel a növénytermesztőket: betakarításkor ügyelnek-e a takarmány minőségére. A tervezéskor is mondják el, mire számítanak, mit várnak a növény- termesztőktől. Megszűnik az Országos Idegenforgalmi Hivatal, bővül az Országos Idegenforgalmi Tanács hatásköre Kormányhatározat az idegenforgalom irányitó szervezetének korszerűsítéséről A kormány határozatot hozott az idegenforgalom szervezetének korszerűsítéséről. A határozat értelmében az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1967 december 31-én megszűnik, ugyanakkor bővül az Országos Idegenforgalmi Tanács hatásköre. Az ÓIT dolgozza majd ki a terveket a turisztika országos fejlesztésére, az idegenforgalomból származó bevételek fokozására, az idegenforgalom népgazdasági hatékonyságának növelésére. Egyezteti és összehangolja az idegenforgalommal kapcsolatos — a különböző népgazdasági ágazatokat érintő — feladatokat, véleményezi az idegenforgalom fejlesztését szolgáló távlati programokat. beruházási javaslatokat. Ellenőrzi az idegenforgalmi politika érvényesítésére vonatkozó állami határozatok, programok végrehajtását, szervezi a jelentősebb nemzetközi idegen- forgalmi találkozásokat és tanácskozásokat, irányítja és ellenőrzi az idegenforgalmi propagandát. Az ÓIT osztja fel az idegenforgalmi fejlesztési alapot, s ellátja a tájegységi bizottságok felügyeletét. Megjelent Az SZKP története 3. részének első kötete MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki száma szerkesztőségi cikkben ismerteti Az SZKP története című többkötetes mű 3. részének most megjelent első kötetét. A mű 3. részének első kötete az 1917 márciusától 1918 márciusáig terjedő időszakot öleli fel. Ezek után nem meglepő, ha maga a Béke Tsz gazdálkodása is a nagyüzem és a családi művelés pompás összhangján alapul. A kapások művelését a családok vállalják, erejükhöz mérten, s részükre a területet sorshúzással adja ki a közös: senkinek ne legyen oka méltánytalanságra panaszkodni. Ám a terület sohasem árulkodik e művelési módszerről, mert bár közvetlenül a vállalt terület termése után részesednek, viszont a nyereségrészesedés a gazdálkodás egészének az eredményességétől függ. És két éve már az éves bér 15 százalékát osztották ki nyereségrészesedésként. Tehát: ki-ki nemcsak a saját, de akármelyik gazdatársa munkájáért felelősséget érez. Valahol itt a nyitja annak, hogy önálló lépések megtételére képesek, amelyek azonban mindig a közös érdekkel egyeznek. Ebben mutat példát a párttitkár és a többi vezető is, mintegy mérlegre téve munkájukat és magatartásukat: önmagukat. Hatvani Dániel 0 Gazdasági Bizottság határozata a SZOVOSZ-hoz tartozá szövetkezetek gazdálkodásáról A SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok gazdálkodásának és anyagi érdekeltségének rendszeréről határozatot hozott a Gazdasági Bizottság. A határozat a gazdaságirányítás reformjának megfelelően szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek a csoporttulajdon sajátos követelményeit érvényesítő önálló vállalati gazdálkodást folytassanak, s a szocialista gazdálkodó szervekre érvényes általános állami szabályokat megtartsák. A szövetkezetekre vonatkozó szabályok megalkotásánál figyelembe kell venni, hogy működésük során a tagjaik érdekeit kifejező csoport- érdekeket képviselhessék, s tulajdonosi jogaikat a közgyűlések és küldöttközgyűlések, illetve a választott testületek gyakorolják. Támogatni kell a szövetkezetek társulását, közös vállalkozásait, egvmással, a mező- gazdasági és kisipari szövetkezetekkel. s esetenként állami vállalatokkal is. A határozat több pontja foglalkozik a szövetkezetek önállóságának kérdéseivel. Ezek szerint a szövetkezeteknek az állami vállalatokkal azonos hatáskört, jogokat kell biztosítani, egyebek között a működési szabályok és gazdasági feltételek érvényesülésében. A szövetkezeteknél meg kell szüntetni a vállalati tervek központi jóváhagyását. Gazdasági tevékenység szervezésére, vagy bővítésére — akár népgazdasági, akár helyi érdekből — csak akkor kötelezhetők, ha a rendelkező szerv a pénzügyi kö- vetkezmépyeket átvállalja. Gondoskodni kell arról is, hogy a szövetkezetek tevékenységét ne korlátozhassák a versenytárs állami vállalatok érdekei. Növelni kell a tagoknak a szövetkezésben való érdekeltségét. A gazdasági bizottság határozata az első olyan összefüggő komplex rendelkezés, amely a kormány szövetkezetpolitikáját érvényesítve, az állami vállalatokhoz hasonlóan szabályozza a szövetkezetek működését. (MTI) Ezermesterek 1 A kecskeméti Nagykőrösi utca szabad tömbje valóságos plakátközpont lett. A MÖKÉP fantáziadús transzparensei mellé keresve sem találhattak volna jobb társat az Ezermester Ktsz hirdetményénél. Már a szövetkezet neve is alkalmas az érdeklődés felkeltésére. Hiszen hány háziasszony sóhajt fel napjában tucatszor is, hogy mennyire elkelne a háznál egy ezermester. Melyik háztartásban uralkodik tökély a kapcsolók, zsinórok, kilincsek, ablakzárok körül? Hol ez romlik el, hol az, és de nehéz kivárni, míg szerelőt talál az ember, és különösen, amíg a hibát ki is javítják. Ez a ktsz pedig egyenesen azt hirdeti, hogy a lakosság szolgálatában áll. Ami így igaz. A napokban beszélgettünk Balogh Mátyás műszaki vezetővel, aki tanúsítja, hogy még egyetlen megrendelést sem utasítottak vissza. Kecskemétnek több mint 10 különböző pontján van műhelyük, amelyek a legkülönbözőbb szakmákban vállalnak megbízatásokat. Bádogosok, asztalosok, vízvezeték- és villanyszerelők. lakatosok, galvanizálók, kőművesek, mérlegjavítók és még sokan mások — összesen mintegy 10—15 szakma képviseletében, több mint/ százan teljesítik a megrendeléseket. Tízéves múltra tekint vissza a szövetkezet. Akkoriban heten alapították meg az „üzemet”. Éves feladatuk volt 700 ezer forint értékű munkát végezni. Most 180 fős a létszám, az ipari tanulók is harmincán vannak, évi munkájuk értéke pedig 19 millió forint körüli. Ebből pedig mindössze 200 ezer forintnyi a lakosság részére végzett kisebb-nagyobb javítási munka. Vajon miért gondolják a szövetkezetek, hogy nem nagyon érdemes javításokkal foglalkozni, miért hagynak terveik között olyan csekély helyet ezeknek az aprómunkáknak? Ismerve a közönség gondjait, biztosra vehető, hogy megélne egy szövetkezet teljes egészében is az úgynevezett lakossági szolgáltatásból. Persze, amikor egy szövetkezet magát ajánlja, jobban hangzik, ha elsorolhatja, mi mindent gyárt exportra, mi minden készül náluk, büszkélkedhet olyan cikkekkel, amelyek egyedüli forgalombahozója. Az Ezermester Ktsz konyhájára a milliókat szintén speciális gyártmányaik hozzák. A vegyifülkét, amelyből ezer darabot adtak már el külföldre, legnagyobb részt India és Törökország vásárolja. Az ország minden részében találkozhatunk elárusító pavilonjaikkal, növekszik az érdeklődés ipari olajkályhájuk iránt, üvegtechnikai cikkeik is keresettek. A hónap végén mutatják be új termékük, az ikervegyifülke prototípusát, amelyből máris 96 darabra van rendelésűk a Mashpriborintreg nevű szovjet cégtől. A rendelés teljesítése 1968-ban 5 millió forintot hoz a ktsz-nek. Büszkék, hogy saját munkatársaik oldották meg a tervezési és kivitelezési feladatot. Egyébként a KGM gépexportirodájától kapták a rendelést. Ezek mellett még az is eltörpül, hogy a különböző kecskeméti vállalatok, köztük az ingatlankezelő részére évi egymillió forintos javítási munkát végeznek. Lehet, hogy a szakmai büszkeség áldozatai vagyunk mi, egyszerű lakosok, amikor alig találunk egy gyors, pontos és megbízható szerelőt a csapokhoz, kapcsolókhoz... ? Bencze Klára
