Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

4. oldal 1967. október 20, péntek A Legfelsőbb Bíróságon dől! el A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel és tagjaikkal kap­csolatban az utóbbi időben több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíró­ságon. Ezekből ismertetünk né­hányat. Miért nem üzemi baleset? Egy asszony, a helybeli tsz tagja, munkából hazafelé me­net, háza udvarán elesett, és hosszabb ideig beteg volt. Bal­eseti kártalanítási kérelmét a SZOT elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy nem üzemi baleset történt. Ezek után az asszony a baleset üzemi jellegé­nek megállapításáért pert indí­tott a SZOT ellen. A járás-bí­róság megállapította: az asz- szony aznap a szövetkezeti kö­zös munkában részt vett, s ami­kor este háza udvarára érke­zett, a csúszós talajon elesett, tehát üzemi baleset történt. Az ítélet jogerőre emelkedett, de a legfőbb ügyész törvényességi óvással támadta meg. A Leg­felsőbb Bíróság az ügyet letár­gyalta, s a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, egyben a keresetet elutasította, A határozat indoklása szerint a mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagját, ha munkába vagy onnan lakására tart s közben baleset éri, azt üzemi baleset­nek lehet tekinteni. Nem álla­pítható meg az üzemi jelleg ak­kor, ha a tsz tagja már eléri lakását és a baleset ott követ­kezik be. Az asszony már a la­kásához tartozó udvaron esett el. Az asszony balesetét tehát emiatt nem lehet üzemi bal­esetnek deklarálni, és így kár­talanítási segélyre nem jogo­sult. Rászálltak a méhek Tsz-tagok gyümölcsösében Panathion és Wofatox elnevezé­sű foszfátészter tartalmú nö­vényvédő szerrel permetezték a virágzó fákat. Egykilométeres körzeten belül lakó méhész szomszédok állatkái rászálltak a permetezett fák virágaira és rövidesen tömegesen elpusztul­tak. A méhészek kártérítési pe­re törvényességi óvással a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A mérget tartalmazó anyaggal történő permetezés fo­kozott veszéllyel járó tevékeny­ségnek minősül. Az ebből eredő kárért a kárt okozók a felelő­sek. A mérgező növényvédő szerrel kezelt területen a ter­melő megelőző inézkedéseket köteles tenni. Gyümölcsfákat — a virágzás tartama alatt — mé- hekre veszélyes növényvédő szerekkel kezelni általában ti­los. A gyümölcsös-tulajdonosok a permetezést előzetesen a ta­nácsnak nem jelentették be. Mindezek alapján a kárért fe­lelősek. 550 juh és az oltás Egy tsz szerződésileg kötelez­te magát, hogy egy textilnyers­anyaggal foglalkozó vállalat ré­szére export céljaira 550 darab bárányt hizlal és ad át. A meg­állapodásban kikötötték, hogy a tsz 21 nappal az átadás előtt — az állategészségügyi előírások­nak megfelelő — védőoltási munkálatokat végeztet a saját költségére és veszélyére. A vál­lalat a szükséges AOC vakcinát a tsz rendelkezésére bocsátot­ta, hogy az oltás időben tör­ténjék, ugyanakkor a vakcina árának térítését kérte. A tsz nem volt hajlandó fizetni. Az emiatt megindult per törvényes­ségi óvásra szintén a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a termel őszöszövetkeze tét el­marasztalta. A határozat indoklása szerint a vállalat együttműködési köte­lezettségének tett eleget, amikor a szövetkezet szerződésszerű teljesítésének elősegítése érde­kében az export rendeltetésű állatok beoltásához szükséges vakcina-anyagot beszerezte és a szövetkezet rendelkezésére bo­csátotta. Rejtett hiba Egy tanácsi építőipari válla­lattal az egyik tsz szerződést kötött, amelyben a vállalat két­millió forintért tízezer férőhe­lyes tojóház építésére kötelezte magát. Az átadás után több mint egy évvel a szövetkezet panaszt tett mind a járási ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályánál, mind a vállalatnál, hogy az épület csatornázása teljesen rossz és szakszerűtlenül készült. Emiatt a tojóházat be­népesíteni nem tudja és a to- jástermélésben mutatkozó ki­esés miatt félmilliós kártéríté­si pert indított az építőipari vállalat ellen. A megyei bíróság előtt a vál­lalat elsősorban azzal védeke­zett, hogy a kereset elévült. A megyei bíróság szakértőt hall­gatott meg, majd ítéletében megállapította, hogy a hibás teljesítés miatt a vállalat fele­lőséggel tartozik. Ugyanis eb­ben az esetben rejtett hibáról van szó, amelyet a tsz csak a garanciális vizsgálat után is­mert feL A tojóházban kiala­kult kedvezőtlen tenyészfeltéte. lekhez azonban a tsz fogyatékos terve is hozzájárult Ezért a vállalatot csak az okozott kár fele összegének megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság úgy látta: nincs ponto­san eldöntve, mikor volt a szö­vetkezet abban a helyzetben, hogy a hibát felismerhette. Ha kiderülne, hogy a tsz a szavatos­sági határidőt elkéste, tisztázni kell: nines-e csalárd eljárás a vállalat magatartásában. Adat van arra is, hogy a kísérleti terv is hibás volt, ezért pedig nem a vállalat a felelős, mert nem ő készítette el. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság az iratokat új eljárás lefolytatásá­ra visszaküldte a megyei bíró­ságnak. Hajdú Endre „Góliát" az NDK-ban A Dimitrovról elnevezett mag- deburgi gyár készíti a képen látható acéikolosszüst. melynek súlya 4300 tonna, magassága 36 méter. Az ES—3150 jelű kotró­gép óránként 7800 köbméter föld megmozgatására képes, teljesítményével világviszony­latban is a legnagyobbak közé tartozik. A gép helyváltoztatá­sára a négy sínpáron futó 256 kerék szolgál. Tekintettel arra, hogy az NDK-ban több olyan külszíni fejtésre alkalmas szénmező ta­lálható, amelynek kiaknázása csak ilyen gépóriásokkal gazda­ságos. az ipar berendezkedett ezek gyártására. A hazai igé­nyek kielégítése mellett még ex­portál is belőlük. A Mátra-vi- déki külszíni fejtésekhez szá­munkra is az NDK szállítja a hasonló teljesítményű kotrógé­peket. Válaszolunk olvasóinknak A kút újra jó 13-án közzétett kérdésükre közöljük, hogy a Damjanich ut­cai (bölcsőde előtti) kút f. hó 6-án elkészült és a lakosság rendelkezésére áll. Tájékoztatásul közöljük: meg­felel a valóságnak, hogy a kút tavasz óta használhatatlan volt. Megjavításával előbb a helyi Vegyes és Építőipari Ktsz-t bíz­tuk meg, ez azonban — alkatrész hiányában — a munkát elvé­gezni nem tudta. Ezek után kér­tük fel a bajai Vas és Fém­ipari Ktsz-t a javításra, amely azonban — kapacitáshiány miatt — csak most, október 6-ra tud­ta üzemképes állapotba hozni a kutat. Hajdú Béla Mélykút Község Tanácsának vb-titkára Mikor nem ragad a saller ? A „Válaszolunk olvasóink­nak” c. rovatban, október 13-án az alábbi kérdést intézték vál­lalatunkhoz: „Miért nem ragadnak (vagy olvadnak) a sallerok a gumi­ra?” Válaszunk a következő: ESítélték a kriptaüzéreket Az elmúlt héten számoltunk be arról, hogy Rgkasi Illés és Geri Ferenc, a Kalocsai Város és Községgazdálkodási Vállalat temetkezési részlegének dolgo­zói beosztásukkal visszaélve hosszabb ideig dézsmálták a vállalat kasszáját: csaltak, sik­kasztottak a társadalmi tulaj­don sérelmére. Az ügyben a napokban ho­zott ítéletet a Kalocsai Járás- bíróság. A tárgyaláson megálla­pították, hogy a két ember a múlt év októberétől folyama­tosan ez év május végéig — le­tartóztatásukig — összesen hu­szonnyolc esetben vett fel jog­talanul készpénzt a temettetök- től, a vállalat nevében két sír­boltot és három sírkövet adtak el. s a pénzt zsebre tették. A kettőjük által elsikkasztott ősz- szeg csaknem harmincezer fo­rintot tesz ki. A bíróság Rékasi Illést egy év és tízhónapi sza­badságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Geri Ferenc egy év és négyhónapi börtönt kapott, s két évre őt is eltiltották a köz­ügyekben való részvételtől. A fentieken túl a bíróság kötelez­te őket az okozott kár megtérí­tésére. A Kalocsai Járásbíróság ítélete jogerős. G. S. 'Egy vasárnap ßugacon Húgommal és bará­tommal kerestük tel Bugacot. . Bugac idegenforgal­mával, nevezetességei­vel sokat foglalkozott az elmúlt években a sajtó, rádió, televízió. Sokakban felvetődött a kérdés: mi látnivaló van a „puszta” Buga- con? Mi is erre vol­tunk kíváncsiak. A faluba busszal ér­keztünk. A nézelődést gyalog folytattuk. Kö­ves járdáról szemlél­hettük, hogyan épül, szépül Bugac. A Icőz- ség közepén modem kultúrház áll, előtte plakát hirdeti a Kecs­keméti Katona József Színház vendégszerep­lését. A házakban villany világít, s a hajdani pásztoroknak, csikósok­nak törpevízmű szol­gáltatja a tiszta, egész­séges ivóvizet... El­tűnt az elmaradottság. Bókoló fák között, remek kövesúton ha­ladunk a csárda felé. Az út hosszú, de a szép egyhangúság is lenyű­göz. Az úttest egyik oldalán nagy tábla. Három nyelven hirdeti a csárda nyitvatartási idejét. Kis földes úton fordulunk be, s feny­vesek között fehérük a pusztai csárda. Megérkezünk. Tüzes barackpálinkával és meleg étellel kínálják a kedves vendéget a csizmás, mellényes, fe­hér inges csárdái legé­nyek. Az udvar hátsó fe­lében szolgafákon To­tyog a jóízű ebéd. a gulyás. Odébb piros lángon csibe sül. Odabent valósággal elkápráztatják az em­bert a csárdát gazda­gon díszítő, betöltő népművészeti alkotá­sok. Ebéd után a pásztor­múzeum felé folytat­juk utunkat. Dr. Lükő Gábor szervező-rendező munkája nyomán hűen tárul elénk a régi pász­torélet. Messziről lát­hatók a szárnyékok, melyek, az állatokat védték a vihar elől. A sok-sok látnivaló kö­zött, a szilaj pásztor­kodás utolsó hírnökei­ként feltűnnek a jó hatvan darabból álló szürke magyar gulya legelésző jószágai. Vé­dett állatok, ezenkívül még a Hortobágyon van belőlük néhány. Nem hiányzik innen „méneseknek nyargaló futása” sem. A csikó­sok me g-meg futtatják a lovakat. Hunyorog még a nap, mikor visszaindu­lunk a faluba. Útköz­ben idős bácsival be­szélgetünk. Meséli, mennyi svájci járt itt, s hogy a múltkor ola­szok voltak szép szám­mal, — ötven kocsist ál­lítottunk elő, s megko­csikáztattuk a vendé­geket — mondja. — Természetesen — nem maradt egy darab sem a díszes ostorokból. A pusztán lovasbemuta­tót tartottunk. Sajnál­hatják, hogy nem lát­ták, fiaim. Megpödri ősz baju­szát, úgy folytatja. — Aztán nézzék meg ezt az almást.— s mu­tatja —. azt mondják, vetekszik a nyírségivel. Pestről járnak le ta­nulmányozni a homo­kot, hogy milyen gyü­mölcsöst érdemes tele­píteni. — Ritkaszép almás, amellett, hogy fiatal — ismerem el. — Szép, fiam, bár sokat is kell dolgozni a szépségéért. De meg­éri. Jól jövedelmez a tsz-nek, nekünk. Elválnak útjaink, bú­csúzunk öreg idegen- vezetőnktől. Aki sze­reti a romantikát, nem csalódik Bugac mai romantikájában sem. Zsigő Ferenc Kiskunfélegyháza A motorkerékpár és kerékpár sallerok foltgumija nyers gu­milemezből készül. Egyéves ál­lás után a nyersgumilemez megkeményedik (önvulkanizáló- dik) és a ragasztandó felület­hez nem tapad hozzá, illetve azzal nem forr össze. A sallerfoltok dobozain a gyár rfeltünteti a gyártás idő­pontját Ezúton hívjuk fel a kedves fogyasztók és a járműalkatrész raktárunktól vásárló boltvezető kartársak figyelmét, hogy az egy éven túli időpontban gyár­tott sallerokat ne vegyék át. A boltvezetők küldjék azt vissza telepünknek, fogyasztóink pedig tagadják meg átvételét az áru­dában. Vitéz Sándor főosztályvezető Bács—Szolnok m. Vas. és Műszaki Nagykereskedelmi V. Néhány nap a takarékosság gondolatának A megyei tanács takarékos- sági albizottságának kezdemé­nyezésére október 29-e és no­vember 3-a között — a világ­szerte szervezett hasonló ak­cióhoz kapcsolódva — az idén is sor kerül megyénkben a ta­karékossági napok megrendezé­sére. Ebből az alkalomból va­lamennyi iskolában megemlé- kezneit a takarékosság jelentő­ségéről. Hiszen a már az iskolá­ban elkezdett, céltudatos be­osztásra való nevelés a felnőtt korban kamatozik igazán. Kecskeméten, a takarékossági napok alkalmából kiállítás nyí­lik a korábban meghirdetett és a takarékosság témakörével kapcsolatos politechnikai pályá­zat tárgyaiból, valamint a hazai és külföldi, takarékosságra ser­kentő plakátokbóL A takarékossági napokat meg­előzően a helyi tanácsok vb- ülésein, a célratörő gazdálkodás gondolata mellett főként olyan szervezési kérdésekkel foglal­koznak, amelyek a takarékosko­dók körének kiszélesítése révén előbbre mozdíthatják a családi és társasház építkezést. A takarékosság népszerűsíté­se téma lesz a tanácsüléseken, a tanácstagi beszámolókon épp­úgy. mint — a különböző tö­megszervezeti aktivisták jóvol­tából — a termelőszövetkezeti tagság körében, az üzemekben és más munkahelyeken. S a ko­rábbi évek tapasztalataiból ki­indulva bizonyosra vehető. ho#y az előrelátó, beosztó gazdálko­dás gondolatának elhintése számtalan újabb, különböző cé­lokra gyűltő embert szervez a takarékbetétesek nagy tábo­rába. ß jugoszláv műsora IV PÉNTEK 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-t\ — 17.05: Hírek. — 17.10: Rejtvén;, műsor. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Szereti a zenét? — 19.05: Tu­domány 67. — 19.34: Jó éjszakát, gyerekek. — 20.00: Tv-hiradó. — 20.30: Bajtársak, különleges műsor Celgrád felszabadulása alkalmából. — 21.15: Játékfilm. — 22.45: Tv-hlr- adó. — 22.00: Filmszemle a mexikói előolimpiáról.

Next

/
Thumbnails
Contents