Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
ÍSffJ. október 20, péntek S. oldal A Venus bolygó ú] arcképe Gauser Károly űrhajózási szakértő írja A Venus—4 szovjet bolygóközi állomás 127 napos repülés után a Venus légkörének felső határán földi rádióparancsra leválasztott önmagáról egy gömbalakú kutatóberendezést, s ez ejtőernyőt nyitva, lassan behatolt egy ismeretlen világba. Ez az automatizált analizátor-berendezés olyan titkokat tárt fel, amelyet a klasszikus csillagászat évszázadok óta nem tudott megfejteni. A Venus — népszerű nevén Esthajnalcsillag — most a hajnali égbolton tündököl; a távcsőben tejfehérnek tűnő felhőköntösén soha nem keletkezett rés, felszínét ember soha sem láthatta, nem lehetett a felszínére belátni. Évszázadokig csupán találgatták mi rejtőzik a gázburok mélyén az örök sötétségben. A Venus—4 műszerei néhány perces lebegés, gyors fékeződés után minden valószínűség szerint szilárd talajt értek. Ez a körülmény már önmagában kizárt két régi feltevést; nevezetesen azt, hogy a Venusnak nem lenne szilárd kérge, vagy felszínét, valami olyan ősóceán borítja, mint a Földet évmilliárdokkal ezelőtt. A leszállt műszertartály 90 perces működése ellentmond ezeknek a régi feltevéseknek. A Venus felé közeledő rakéta műszerei jelezték, hogy a bolygót gyenge hidrogénburok övezi, de nyoma sincs erős mágneses térnek, vagy a földihez hasonló .sugárövezeteknek. A leszálló szonda sem jelezte a mágneses tér erősödését. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a Venus bolygó belső szerkezet és felépítés tekintetében nem hasonlít a Földhöz. Az analizátor-berendezés jelezte, hogy lefelé haladva egyre emelkedik a hőmérséklet, fokozódik a nyomás. A hőmérséklet a felszín közelében plusz 280 C fok volt. a légnyomás 15 atmoszféra. Élővilág számára mindkét érték elviselhetetlen. A két adat egyébként jól egyezik a legutóbbi évek elméletileg számított adataival, amelyeket szovjet és amerikai rádiócsillagászati megfigyelések alapján kalkuláltak. E két fontos légköri adat már önmagában kizárttá teszi, hogy földi űrhajósok egy pillanatra is levessék majd speciális űrruhájukat, s igen valószínűnek látszik, hogy a Venuson az élet magasabb rendű formái nem létezhetnek. Rendkívüli módon meglepte a tudományos világot a Venus légkörének kémiai összetétele. Azt, hogy nincs jelentős oxigén és vízgőz, azt spektroszkópiai megfigyelések alapján már régebben sejtették. De mi alkotja a Venus légkörének többségét? Feltételezték — a Földdel való összehasonlítás alapján —, hogy az Esthajnalcsillag légkörében is a semleges nitrogén játszik főszerepet, sőt gyanították, hogy az/ eddig ismeretlen légkörű Marsot is nitrogénburok veszi körül. Ez a hipotézis most megdőlt. A Venuson észlelt rendkívüli mennyiségű széndioxid a bolygók légköréről szóló elméleteket alaposan megingatta. Megdőlt az a régi feltevés is (Wildt német csillagász híres elmélete) amely szerint a Venus légkörét formaldehyd alkotja, s légkörében formalin- felhők úsznak. A légkör túlnyomó többségét alkotó széndioxid jelenlétét és főként keletkezését megmagyarázni jelenleg még nem lehetséges. A tudomány a széndioxid keletkezését általában élővilág jelenlétével hozta összefüggésbe, a Venuson uralkodó egyéb fizikai körülmények ezt szinte kizárják. Honnan ered a sok széndioxid? Erre a kérdésre előzetesen csak egy választ adhatunk: sok olyan ismeretlen fizikai folyamat lehetséges, amely széndioxidot eredményez, így ennek jelenléte a Venuson nem jelenthet valami rendkívüli élővilágot. A Venus—4 sima leszállása a Venuson fordulópontot jelent mind a csillagászat, mind az űrhajózás történetében: 1967. október 18-án, néhány nappal az űrhajózás 10. születésnapja után többet tudtunk meg a Ve- nusról, mint előtte évszázadok alatt. Ezzel a nappal kezdődött az a korszak, amelynek végén (talán 1980—1990. táján) az első földi expedíció leszáll bolygó- szomszédunk felszínén. nw | ■ . f A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban az idén több mint 500 KUKON CGG TG TGS holdon termett kukorica. A száraz időjárás ellenére jó közepes termést várnak. A gazdaságos és gyors betakarítás érdekében öt kombájnt szereltek fel kukoricabetakarító adapterrel. Ezek segítségével hamarosan befejezik a kukorica „aratását”. Szélesedő mederben — Keveset ér a munkaegység, elvtárs, nagyon keveset. Megélni sem lehet belőle. — Dehát egyéni korukban is a bátyai földeken gazdálkodtak! Elképzelhetetlen, hogy ne tudnának lendíteni a gazdálkodás szekerén! — Tudnánk mi, de ahhoz már idősek vagyunk. A fiatalok meg elmentek, az utolsó szálig. — Hogyan lehetne őket visz- szacsalogatni? — Jobb jövedelemmel... Bűvös kör Bátyán, közvetlenül az átszervezést követő években. Fásultság, kedvetlenség mindkét tsz-ben, s persze bizonytalan, tétova vezetés. Nem látszott kiút. Mégis rátaláltak — négy évvel ezelőtt. A Piros Aranyban azzal kezdték, hogy pár fontos munkahelyen — gépesítésben, Képünk a nagyszabású űrutazás előtt készült, amikor a Venus—4. a sima leszállást gyakorolta — még a Földön. íTelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) állattartásban — a bizonytalan munkaegységről áttértek a biztosra, vagy ami ugyanazt jelenti: a fixre. Meggyökeresedő kertészet Ennyi elég volt ahhoz, hogy a 64*es évet a korábbinál lényegesen jobban zárják. Sereges- től jelentkeztek felvételre, s a rákövetkező nyáron már alig tudtak munkát adni a jelentkezőknek. Bekövetkezett hát a „földcsuszamlás”, s ez arra késztette — kényszerítette a vezetést, hogy a hagyományos fű- szerpaprika mellett megpróbálkozzék a zöldségkertészkedéssel is. így tavaly a vetemények listáját ilyen növények gyarapították: uborka, paradicsom, római kamilla, borsos menta. Legalább ilyen jelentős volt a munkaszervezésben történt előrelépés. Az évek során kialakult százalékos művelés közepette, hozzáfogtak a közös brigád megszervezéséhez, 30— 40 fő, többnyire fiattal bevonásával. Egyelőre a fűszerpaprikából és a kukoricából vállalt területet a brigád. Molnár László, az ez év elején Piros Paprika néven egyesített közös gazdaság főagro- nómusa alig győzi sorolni, hogy a 120 tagúra növekedett brigád mi mindent művelt: — 20 hold uborka, 50 hold paradicsom, 20 hold pritamin- paprika, 20 hold zöldbab, 80 hold fűszerpaprika, 120 hold kukorica, 20 hold római kamilla és 20 hold borsos menta, összesen tehát 360 hold kertészet. Bencze János, az elnök hozzáteszi : növekedett a taglétszám is, de nem lényegesen. A közgyűlés csak kis hányadát fogadja el a jelentkezőknek. Terület és jövedelem Pillanatnyilag az egy dolgozó tagra jutó földterület: 3,5 hold. Tehát nem sok. S ez kényszeríti is a gazdaságot, hogy munkaigényes, de nagy jövedelmet adó kultúrákkal foglalkozzék. Kényszerítőleg hat persze az öntözőfürtből mesterségesen esőztethető több mint 1800 holdas terület is. Mivelhogy — akár öntöznek, akár nem — évente félmillió forint kiadással terheli a szövetkezetei. Noha a lehetőségek még megközelítőleg sincsenek teljesen kihasználva, a ráfordítást már* most bőségesen ellensúlyozzák. Hiszen csupán az uborka 420 ezer forint terven felüli bevételt adott! A vártnál félmillióval adott többet együttesen a paradicsom és az illóolaj termelő növény is. így aztán Orbán Pál főkönyvelő örömmel újságolja: az erre az évre tervezett 31 milliós bruttó bevételt jócskán túlhaladják, s ez annál is nagyobb eredmény, mivel tavaly a két tsz összes bevétele sem volt több 23 milliónál. Az a gazda, aki rendszeresen dolgozik, családjával együtt máris 40—50 ezer forint részesedéshez jut évente. Új források Dehát mindezzel a foglalkoztatás gondja még nem szűnt meg, hiszen a Piros Paprika 3300 hold közös és 900 hold háztájijából végül is — nemcsak a hatszáz dolgozó tagot, de a családtagokat és a nyugdíjasokat is ideszámítva — 2800 ember él. Hosszú távon nézve a dolgokat, nem mindegy, hogy miként. — Nézze csak ezeket a műanyagzacskókat! — invitál az elnök, megtekinteni az üvegvitrin „kincseit”. A zacskókon ez olvasható: sárgarépacsík, para- dicsompehely, káposzta, vöröshagyma, zöldségzöldje. Mindegyik szárítva, természetesen. Ezek még a jánoshalmi MÉK- kirendeltség termékei, de mintának sem utolsóak. Mivel már Bátyán is épül szárítóüzem: novembertől februárig 140 vagon nyersárut szárítanak meg, már az idén is. Itt az állandó brigádot foglalkoztatják, amelynek együtt tartásához különösen a főagronómus ragaszkodik, tagjairól nem kevés dicsérő szót ejtve. De tervezik a mintegy 300 holdas Duna menti erdőnek az eddiginél gazdaságosabb hasznosítását is: az évente kitermelésre kerülő 800—1000 köbméter fát épületanyagként feldolgozva kívánják értékesíteni. Aztán: az idén már helyben párolták az illóolajat, több mim félmillió, igen jó minőségű szénporos téglát égettek. Egyszóval, a hagyományos bátyai szolgalom a nagyüzemi keretek között is változatlan hévvel buzog; s a jövedelem medre tágasabb, mint valaha is remélték az itteni gazdák. H. D,
