Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

>. oldal Történelmi jelentőségű esemény, az emberiség büszkesége A világszervezet főtitkára üdvözli Koszigint Tudósítás a Venus-gyárból 1967. október 20. péntek Egy hét és egy harc NEW YORK (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár Ko­szigin szovjet miniszterelnök­höz intézett üzenetében szívből jövő jókívánságait fejezte ki a Venus—4. automata űrállomás­sal végrehajtott sikeres kísérlet­hez, amelyet a szovjet űrkuta­tás legújabb nagyszerű ered­ményének nevezett. Az űrál­lomás leszállása a Venus boly­góra újabb jelentős mérföldkő a világegyetem titkaiba való behatolás útján, újabb győze­lem a szovjet tudósok, mér­nökök és közreműködők szá­mára, amire az egész emberi közösség büszke lehet — hang­zik az üzenet. A főtitkár végül kifejezte azt a reményét, hogy ez az eredmény, valamint a továbbiak is hozzájárulnak majd a nemzetközi együttmű­ködéshez a világűr békés feltá­rásában. A New York Times csütörtö­ki vezércikkében — amelynek „Hírek a Venusról” címet adta — megállapítja, hogy az űrál­lomásnak a Venuson való si­ma leszállása történelmi jelentőségű ese­mény a naprendszer kutatásában. A világ minden részéről ér­keznek az üdvözlő táviratok Moszkvába, gratulálnak a Ve­nus—4. sikeréhez. A téma a világsajtó szenzációja. MOSZKVA A Venus—4. automatikus űr­állomás konstruktőrei a Kom- szomolszkaja Pravda tudósító­jával folytatott beszélgetésük során kifejtették véleményüket arra vonatkozólag van-e élet a Venus bolygón. A Venuson van élet, de más formák között, mint aminőket mi a Földön ismerünk — mon­dotta a konstruktőr gárda egyik nőtagja. Egy másik vélemény szerint van élet a bolygón, de a leg­elemibb formák között, valami­féle egysejtű lények lehetnek ott. Viszont szó sem lehet a Venuson civilizációról. A tervező gárda egy harma­dik tagjának az a véleménye, hogy más naprendszereken két­ségtelenül van élet, „de a mi naprendszerünkön belül csak nálunk, a Földön van”. A Venus—4 szovjet űrállo­más a Szovjetunió aranycíme­rével megérkezett a titokzatos bolygóra. A figyelem most nemcsak a világraszóló tudományos ered­mény, hanem annak létreho­zói felé is fordul. Néhány szov­jet újságíró járt a „Venus-gyárban” és az ott látottakról érdekfe­szítő tudósításban számol be. Az űrlaboratóriumot sötét ki­égetett kenőanyaggal — szub­limált réteggel vonták be. En­nek célja az volt, hogy a la­boratórium kibírja azt a poko­li tüzet, amely a Venus légkö­rébe való behatoláskor jelent­kezik. A kenőréteg meggyul­lad és maga is elég, de egyút­tal megóvja a tudományos labo­ratóriumot attól, hogy az elég­jen. Egész sereg mérnök törte a fejét, hogy miképpen lehetne a laboratóriumot úgy megszer­keszteni, hogy amikor leeresz­kedik a Venusra, parabolikus antennái min­dig a Föld irányába fordul­janak. Mi történjék akkor, ha süvítő szelek feldöntenék? Hogyan ál­lítsák „talpra” ezt az egész bo­nyolult alkotmányt, ha oldalra dőlne. Tervezőknek eszükbe jutott a „keljfeljancsi” gyer­mekjáték, amely mindig visz­szatér eredeti helyzetébe. A mérnökök a Venus—4. űrlabo­ratóriumát ilyen „kelj félj an­csivá” alakították ki. A Venus—4-nek még cukor­ra is szüksége volt. Az űrlabo­ratórium nem süllyed a vízben, sőt még a benzinben sem. Kü­lönleges úszószerkezete van. De ha mégis, valamilyen nagyon könnyű folyékony közegbe jut­na, akkor működésbe lép a cu­korból készült zár. Ez a zár el­olvad és a cukorfinomítvány által eddig erőteljesen össze­nyomott rugó kiugrik, és az antennákat a folyadékfelszín fölé löki. Az űrállomáshoz új ultra­könnyű és ultraszilárd fé­meket, új optikai műszere­ket és új logikai elektroni­kus blokkokat használtak fel. Az űrberendezés részlegeiben szigorúan meghatározott hő­mérsékletnek kell uralkodnia. Ezt megoldani rendkívül nehéz feladat volt, ugyanis az űrál­lomás egyik fele ki van téve a Nap sugárzásának, a másik fele pedig a „kozmikus hi­deggel” érintkezik. Olyan hű­tőberendezést kellett szerkesz­teni, amely egyszerűen és ugyanakkor végtelenül megbíz­hatóan biztosítja a fülkék kel­lő hőmérsékletét. Ezt a felada­tot is megoldotta az üzem ter­vező kollektívája. Mind a mai napig csupán a szakértők szűk körében volt ismeretes, hogy tulajdonképpen két Ve­nus—1. űrállomás létezik. Az egyik most már a Venuson van, a másik pedig még mindig a Földön. A tervezők ugyanis elkészítették a Venus—4. töké­letes mását. A dublőzt cellába helyezték, ahol olyan kozmikus viszonyokat teremtettek, ami­lyenekkel az igazi Venus—4- nek kellett találkoznia, útban a titokzatos bolygó felé. A dub- lőz átélte az egész „kilövést” és az egész „repülést”, ilyen formán sikerült az űrállomás berendezését ellenőrizni. Sőt bizonyos hiányosságokat kiiga­zítani, még mielőtt az igazi Venus—4. felbocsátására került volna sor. A szakemberek azt is közöl­ték, hogy a Venus—4. űrlabo­a hadsereg veszi kezébe a ha­talmat. Tizenhárom tartomány­ban máris a hadsereg gyako­rolja a hatalmat. A huszonhét kínai tartomány közül huszon­hatban a „kulturális forrada­lom” révén hatalomra került új vezetők zöme katona és koráb­ban ismeretlen személy. Az október 1-i nemzeti ün­nepen emlegetett 134 kiemelke­dő politikai személyiség közül 111 a hadsereg képviselője volt. Mindez arra mutat, hogy a mai Kínában a katonák egyre na­gyobb szerepet töltenek be. s elfoglalták a korábbi pártveze­tők és közigazgatási funkcioná­riusok helyét — írja a lap. A cikk a továbbiakban rámu­tat arra, hogy a hadsereg hata­lomátvétele, a korábbi párt- és állami vezetők kiűzése a hata­lomból nem megy minden ne­hézség nélkül, állandóan érkez­nek jelentések különböző tarto­mányokból megmozdulásokról, összetűzésekről, letartóztatások­ról, halálos ítéletekről. ratóriuma kisebbfajta könyv­nagyságú rádióadójának jelzései a szakértők asztalára számok­kal teli szalagok alakjában jutnak. A tudósok azután ezeket a szá­mokat fejtik meg, belőlük szű­rik le a tudományos megálla­pításaikat és következtetéseiket. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy mikor fog em­ber leszállni a Venuson, a koz­mikus szakemberek különböző időpontokkal válaszoltak. Egye­sek 1980-ra, mások csak 2007-re jósolják az ember Venusra re­pülésének dátumát. A TASZSZ tudományos szem- leírója rámutat arra, hogy a Venus bolygóra vezető útvonal pontos kiszámítása és megva­lósítása rendkívül nagy nehéz­ségeket rejtett magában, egy céllövésznek, aki egy robogó autó ablakából el akar találni egy legyet, könnyebb a dolga, mint azoké volt, akik a Ve­nus—4. pályáját úgy tervezték meg és számították ki, hogy az űrállomás simán leszálljon a bolygó felületére. Mindeneset­re segítségükre voltak az űr­kutatás területén eddig fel­gyülemlett tapasztalatok. A Venus—4. elődeihez ha­sonlóan egy földkörüli pályára felbocsátott nehéz szputnyikról indult el célja felé. Hajtóraké­tájának utolsó fokozata révén az űrállomás elérte a másod- percenkénti 11 350 méter sebes­séget, ami lehetővé tette, hogy a . Venus—4. legyőzze a Föld vonzóerejét. Ha ebbeii á sza­kaszban akár csak egy méter .eltérés mutatkozott volna má­sodpercenként a sebességben, ez azt eredményezte volna, hogy az űrállomás 60 ezer kilométer távolságban halad el a Venus bolygó mellett. A pályamódosítás, valamint a Venus-bolygó közelébe eső pá­lyarész volt az űrállomás re­pülésének legfontosabb szaka­sza. ★ Kádár János, az MSZMP első titkára, Ioson czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratban köszöntötte a szovjet vezetőket a Venus—4. sikere alkalmából. NEM IS OLYAN RÉGEN még azzal vádoltak bennünket oda- átról, hogy túlzott fontosságot tulajdonítunk a vietnami prob­lémának, amikor ez voltakép­pen helyi ügy, az Egyesült Ál­lamok ügye, nem világprob­léma. Nos, az utóbbi hónapokban már azt lehetne mondani, hogy a mi sajtónk foglalkozik keve­sebbet e háborúval. Megsokszo­rozódott a nyugati világ érdek­lődése Vietnam iránt. Vizsgál­ják és bírálják az amerikai ma­gatartást. mindenütt érvényre jut a vietnami nép ügyének igazsága. Nagy szerepe van eb­ben a Russel-bíróságnak, a stockholmi Vietnam-konferen- ciának, a békemozgalmak össze­fogásának, a szolidaritásnak. Világszerte megértik, hogy szó sincs helyi ügyről, hanem az emberiség jövőjéről, arról, hogy szabad-e hagyni, tűrni az Egye­sült Államok részéről az ön­kényt, és nemcsak a vietna­miakkal, hanem általában a kis népekkel, szabadságszerető né­pekkel szemben. Különösen a közel-keleti konfliktus nyitotta fel a világ szemét és bizonyí­totta, hogy ezt a csendőrködést, agresszió» szellemet le kell tör­ni. vissza kell szorítani. Ezt diktálja a magunk iránti köte­lezettség. E NEMZETKÖZI méretű kér­dés kormányválságok sorában is éreztette hatását. Közreját­szott Wilson kormányátalakítá­sában, éppúgy, mint legutóbb a norvégoknál. Lyng külügymi­niszter azért helyezte kilátásba lemondását, mert a parlament követelni akarja nyilatkozat formájában a VDK elleni ame­rikai légitámadások feltétel nél­küli beszüntetését. Ellenpélda: Hatalmas szenzációt keltett Romney michigani kormányzó és szenátor pálfordulása, akit sókan a köztársasági párt lehet­séges elnökjelöltjének tekinte­nek a jövő évi elnökválasztá­sokon, s aki a legutóbbi időkig támogatta a Johnson-kormány vietnami politikáját. Van ugyan taktika is abban, hogy éppen most fordult szembe vele. De korábbi magatartását azzal mentegeti, hogy félrevezették. Az elnökválasztás kialakuló­ban levő mezőnyei élénk és éles vitafrontot hoztak létre a John­son-kormány politikájáról. Ma már Washingtonban is az nép­szerű, aki a béketárgyalások mellett kötelezi el magát. Nem utolsósorban azért, mert az USA veszteségei anélkül növe­kednek, hogy számottevő ered­ményeket mutathatna fel a Pentagon. A hírügynökségek vietnami helyszíni jelentéseiben jól kö­vethetők a helyzet' jellegzetes­ségei : amerikai részről erősö­dik az agresszió, ugyanakkor élesedik a harc a héják és galambok között. Szakadás veszélye fenyegeti a szenátust, és mindezekkel együtt szinte fellángolt a békemozgalom. A VÉLEMÉNYEK összecsapá­sakor minden „front” erősít. A VDK sem tehet mást, minthogy ugyancsak figyelmezteti erejére az agresszort. Amerikai pilóták beszámolnak arról, mennyire erős a légelhárítás. A legkor­szerűbb harcászati eszközök be­vetése egyre gyakoribb. Növek­szik az ellenállás. Növekszik a VDK ügyét támogatók tábora. A mostani szolidaritási hét szin­te seregszemléje ennek. De e szinte fehérizzású légkör feszültsége hogyan oldódhat? Hogyan vezet út a tárgyalóasz­talhoz? Csakis az agresszor visz- szavonutasával. • Hogy a hivatalos Amerika harca veszett fejsze nyele, azt az eddigieken kívül igen tö­mören és velősen mondja el számunkra egy epizód. Dél- Vietnamban megalakították az amerikai néppel való szolidari­tás előmozdításán munkálkodó bizottságot. Micsoda ma-giasren- dű szellem vezérli a DNFF .,osztagait”, a dél-vietnami né­pet! Milyen pontosan tudja, hogy kivel harcol és kivel érez­het közösséget! A DNFF, amely létrehozta ezt a bizottságot, még csak népszerűtlenebb sem lesz ettől az országban. NEM, mert a hosszú harc alatt tisztázódtak a frontok, az egyszerű dél-vietnami ember előtt is világos, hogy ki, vagy inkább mi az ellenség. és remélem .hogy a mozgás irá­nya helyes lesz.” A gyarmati kérdéssel foglal­kozó 24 tagú különleges ENSZ- bizottság szerdán jóváhagyta azt a jelentést, amely a külföldi monopóliumok Ablka déli ré­szén és más gyarmati területe­ken kifejtett tevékenységének káros befolyásával foglalkozik. A bizottság javasolta, hogy a közgyűlés ítélje el azokat a gyarmattartó hatalmakat, ame­lyek aktívan támogatják a kül­földi monopóliumok gyarmati tevékenységét. A 4. (gyámsági) bizottság szerdán is folytatta a rhodesiai helyzet vitáját. A 2. (gazdasági és pénzügyi) bizottság folytatta a fejlődő országok gazdasági terveinek külső pénzügyi támo­gatásáról szóló jelentés megvi­tatását. A 3. (szociális, humani­tárius és kulturális) bizottság­ban a vallási türelmetlenség va­lamennyi formájának felszámo­lásáról intézkedő nemzetközi konvenció tervezetét vitatják meg a résztvevők. Az 5. (ügyvi­teli és költségvetési) bizottság­ban szerdán megkezdődött az ENSZ 1968. évi költségvetés­tervezetének vitája. A költség­vetést U Thant főtitkár ter­jesztette elő. Mint mondotta, a világszervezet kiadásai 1968-ban 141,6 millió dollárra fognak emelkedni, s ebből 112.5 millió dollárt kell a 122 tagállamnak összeadnia. Ez a tétel 3,5 szá­zalékkal magasabb az 1967-es- néU A hadsereg hatalomátvétele folyik Kínában A Zycie Warszawy szerkesztő- j A kínai belső események ki­ségi cikkében megállapítja, hogy j hatnak az ország külpolitiká- a kínai helvzet fő iellemvonása: jára is — folytatja a lap. A kulturális forradalom” vezetői­nek a Szovjetunióval szemben tanúsított ellenséges magatartá­sa az Egyesült Államokat a vi­etnami agresszió további kiter­jesztésére ösztönzi. Fokozódott a feszültség Kína és a szomszé­dos India között is. Kína és In­donézia között gyakorlatilag megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok, több incidens tör­tént Kína és Burma között. A „kulturális forradalom” ve­zetőinek külpolitikája nyomán megromlott Kína és szomszédai viszonya — írja befejezésül a lap. Indira Gandhi az EAK-ba érkezett KAIRO. Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök, miután befejezte romániai látogatását, csütörtö­kön délután kétnapos hivatalos látogatásra az EAK-ba érkezett. A kairói repülőtéren Nasszer elnök fogadta. Az esti órákban KAIRO (MTI) Az ENSZ-ben az arab külügy­miniszterek és fődelegátusok szerda este kétórás tanácsko­zást tartottak, amelynek fő napi­rendi pontja Mahmud Riad be­számolója volt. Az EAK kül­ügyminisztere tájékoztatta az arab küldöttségeket Kuznyecov szovjet és Goldberg amerikai megbízottal folytatott megbeszé­léseiről. A tanácskozáson az arab or­szágok képviselői elhatározták, hogy kiszélesítik megbeszéléseik körét — Mahmud Riad talál­kozott több latin-amerikai de­legátussal a venezuelai küldött által rendezett ebéden. Az egyip­tomi külügyminiszter Manescu- val, a közgyűlés elnökével is tanácsokozott. Az Ahram kiemeli, hogy Ab­del Moneim el Rifaki jordán államminiszter Goldberg ame­rikai fődelegátussal folytatott megbeszélése után kijelentette: „A dolgok mozgásba lendültek Indira Gandhi meglátogatta Nasszert Maniet el Bskriban le­vő magánlakásán, s ott nemhi­vatalos megbeszélést folytattak a közel-keleti helyzetről és az egyiptomi—indiai kapcsolatok fejlesztéséről. A hivatalos tár­gyalások pénteken kezdődnek. B. K. Arab delegátusok tanácskozása az ENSZ-ben

Next

/
Thumbnails
Contents