Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
1967. október 19. csütörtök 5. oldal Tanácsköztársaságunk — a Nagy Október édestestvére OKTOBER A bolsevik párt VIII. kong* ; ' resszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin bejelentését a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáról. Lenin erről a következőket mondotta: „Az emberek tapasztalat útján tanulnak. A szovjet hatalom igazát szavakkal bizonyítani nem lehet. Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. ... Magyarország példája döntő lesz a proletártömegek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjet hatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot”. A MAGYAR Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Forradalom édestestvére, s győzelmének egyik alapvető eleme az orosz október forradalmasító hatása, a lenini útmutatások helyes felhasználása volt. Ml volt az oka annak, hogy Magyarország vált az orosz forradalom első követőjévé? Mi volt az alapja annak a sorsközösségnek, amely e két látszólag igen különböző országot a hatalmas Szovjet- Oroszországot és a kis — korábban Ausztriától függő — Magyar- országot összekötötte? Elsődlegesen a megoldandó problémák azonossága és, hogy azok orosz- országi megoldása teljesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalmazott óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbeket soroljuk fel: a négy évig tartó háború szörnyű emberveszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe sodorta a népet. A szovjet hatalom első gesztusa az igazságos, an- nexió nélküli béke követelése volt. A nagybirtokos rendszerben fuldokló „hárommillió koldus” országában nem kisebb jelentősége volt a földdekrétum kihirdetésének és végrehajtásának. A korábban kettős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek részére a nemzeti összren- delkezési jog mutatta a megoldás egyszerű, világos módját. A kizsákmányolás elleni harcban szerveződött munkásosztály azt látta, hogy a munkáshatalom rövid idő alatt felszámolja az emberellenes tőkésgazdálkodást. Már ’ az októberi forradalom első hírére százezres tömeg tüntetett a Hősök terén. A tettek ideje is elérkezett. 1918. januárjában — a Központi Hatalmak többi országával együtt — általános politikai sztrájk kényszerítette a kormányzatot, hogy kössön különbékét Szovjet- Oroszországgal. E sztrájk közepette született meg nálunk az első, kezdetleges munkástanács is. A NEPMOZGALMAK egyre szélesedtek, egyre forradalmibb jelleget öltöttek. A munkásmegmozdulások mindennapivá váltak. Katonalázadások ütötték fel fejüket. A MÁVAG-ban kirobbant júniusi tömegsztrájk fegyveres összeütközéssé és országos politikai sztrájkká fejlődött. Sajátos szerepe volt a népmozgalomban az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak. Ök közvetlen tanúi, sőt nagyrészt tevékeny résztvevői voltak a nagy forradalomnak. Mintegy százezer magyar hadifogoly csatlakozott az orosz forradalomhoz. A breszlitovszki béke után tömegesen kezdtek hazatérni' és elbeszéléseik nyomán városon és falun, katonai egységekben mindenütt az országban növekedett a forradalmi láz. Iga Érlelődött meg az 1918. „őszirózsás forradalom”, amely a szétbomlott Osztrák— Magyar Monarchia rendszere helyett létrehozta a polgári-demokratikus rendet. A létrejött polgári kormányzat befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép tovább akart menni. A harcban nagy biztatást jelentett a szovjet kormány szikratávírón küldött üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt alá. Ezt a kormány el akarta titkolni, és csak a Forradalmi Szocialisták repülőgépről szórt röplapjai hatására tette közzé. A forradalom továbbfejlődés sének vezérkara született meg 1918. novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával. A Vörös Újságban írt cikkek ’rámutattak: a forradalom nem fejeződött be, csak most kezdődik! Barátok közt jártam A magyar—csehszlovák kulturális egyezmény alapján tíznapos tanulmányúton voltam Csehszlovákiában. Északi szomszédunk meglátogatása maradandó élményt jelent minden külföldi utazó számára. Hazánknak és Csehszlovákiának sok közös történelmi emléke van, s kapcsolatunkat most megerősíti rendszereink azonossága, őszinte barátságunk mély kötelékei. Nem a szokványos udvariasságból írom, hogy barátságunk mély és igazi barátság, hanem szilárd meggyőződésből, örülök, hogy megismertem e nagy kultúrájú szocialista államot, örülök, hogy megismertem a csehszlovák embereket. Szép tulajdonságai vannak e népnek. Mély érzésű, szerény, kulturált, higgadt nép. Talán apróság, de jellemző: Amikor először utaztam a prágai 18-as villamoson, egyszerre két férfi állt fel, hogy átadja helyét. A csehszlovák kulturális minisztérium fogadótermében így üdvözölte kis csoportunkat a cseh könyvtárügy vezetője, Kalina elvtárs: őszinte örömmel, szeretettel köszöntőm barátaimat, kollégáimat! Gazda? programot állítottak össze számunkra. A pardu- bicei tanács elnöke, mikor ott jártunk, átjött a könyvtárba és így köszöntötte kis társaságunkat: Első fecskék az elvtársak nálunk. Itt még nem jártak magyar vendégek. Tavaszt hoztak ősszel. A kladnói tanács elnöke gépkocsiját bocsátotta rendelkezésünkre. Szívélyességet, segíteni akarást tapasztaltunk mindenütt. Láttam a Hradzsint, az Operát, tizenegy könyvtárat, soksok gyárat és mégis azt írom, mondom: legtöbbet a cseh embertől tanultam és tanulhatna mindenki, elsősorban tisztaságot, rendet. Csodáltam a szigorú dohányzási tilalmat éttermekben, színházakban. Ez azért van, hogy óvja a legfőbb értéket, az embert. A „Vinárnák”- ban (borozó) nincs orronvágó bűz, illat szennyből, füstből, mert dohányzási tilalom van. Az ételek ízletesek. A narancsital üdítő. A pilseni sör a világon a legjobb. A wiener anicli ingerlő, a knédli habkönnyű, a saláták franciásak, kitűnőek. Az étlapokon gazdag választékban borjúhús, csirkehús, disznóhús, marhahús. Pedig Csehszlovákia ipari ország! Nincs az emberi méltóságot megalázó borravaló. A vendéglátóipari dolgozó 5 százalékot kap minden tevékenysége után. Érdekelt a vendég ellátásában. Kulturált, udvarias a felszolgálás. A szabad szombatokon ünnepel a nép, higgadtan, de vidáman. Láttam egy csodás vízi karnevált a Moldván. Szerettem Prága ünnepnapjait is. Éttermek, büfék e napon mindenütt nyitva vannal$. Sütik a virslit. Főzik a kávét1 Mérik a sört. A Hradzsinba izgalommal indultam. Valóban sok mesebeli szépséget rejt a vár. Az emberek csoportosan áhítattal lépnek a Vitus-dómba, a képtárba. Kulturáltan viselkednek, halkan beszélnek. Rembrandt, Rubens, Brueghel alkotásai mellett leköti a figyelmet az igen értékes francia gyűjtemény is. Sok csodát rejt a Hradzsin. Nehéz volt elszakadni onnan. De nehéz volt a búcsú Prágától is. A főpályaudvaron tolmácsunk, hűséges, lelkes kísérőnk kedves meglepetéssel szolgált: magyaros feketét főzött az útra. Lef- lerova Klára csodálatos, lelkes asszony, fáradhatatlan segítőnk, tanítónk volt az együtt töltött napok alatt. Amikor a pályaudvarról kikanyarodott a vonatunk, sokáig integetett utánunk és mintha vele együtt integetett volna mögötte a Hradzsin, a sok torony. Búcsúzóul köszönetét mondok neki, a csehszlovák népnek, a csehszlovákiai könyvtárosoknak Cgaz barátainknak. Fenyvessiné Góhér Anna Az akkori tanácsokban furcsa kettősség érvényesült. Az, hogy országos méretekben a forradalom során létrejöttek, az orosz példa ösztönös követését jelentette. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amelyben tevékenységüket az érdekvédelemre korlátozta. Ész- ra sem vették, hogy amit tesznek (pl. falun a közigazgatás átvétele, vagy amikor a katona- tanácsok egymásután elcsaptak két reakciós hadügyminisztert) az már a második hatalom csírája. A párt által vezetett forradalmi népmozgalom átvételét már a Központi Munkástanács proklamálta 1919. március 21-én. A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt — az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami előtte évszázadokig történt. Létrejöttét, egy másik forradalmi gócpontot nem nézhették nyugodtan az imperialista hatalmak. Áz antant és a szövetségesei — a cseh és román burzsoázia hadserege — hamarosan összpontosított támadást indítottak a fiatal tanácshatalom ellen. A nehéz helyzetben levő szovjetország megpróbált a segítségére sietni. Lenin személyesen utasította a Vörös Hadsereg parancsnokságát, indítsanak Galícia és Beszarábia felé támadást, hogy így tehermentesítsék a Magyar Vörös Hadsereget a túlerő nyomásától. Közben azonban az antant intervenció és a Gyenyikin féle ellenforradalmi támadás visszaszorította a szovjet csapatokat. Így az ellenséges túlerő legyűrte a magyar ploretárhatalmat. AZ ELSŐ magyar proletárforradalom, amelyet az orosz példa ihletett, elvérzett, mert az osztályellenség akkor még el tudta szigetelni a testvéri szovjet hatalomtól. Október fegyverei azonban majd három évtized múltán mégis meghozták a magyar nép számára azt, ami után 1917 óta áhítozott: megszületett a szocialista Magyar Népköztársaság. Dr. Szemere Vera egyetemi docens i Tátrán innen és túl (6) Zsolnán ébredtünk turista- utunk utolsó napjára. Előzőleg pompás estét töltöttünk még együtt, hiszen már jó ismerősei voltunk egymásnak. Ennek a remek társaságnak és méginkább az IBUSZ túravezetőinek nagy része volt abban, hogy utunk oly kellemes volt. Nos, az utolsó nap sem maradt el élményekben, meglepetésekben az előzőktől. Ügy szerepel a programban: Utazás a Vág völgyén keresztül Pöstyón- be. A kempingezők, kirándulók, turisták ezrei tanúsítják, nem méltatlan hosszabb ott-tartóz- kodás céljául megjelölni sem a Vág völgyet. Tán nem oly vadregényes, mint a szlovák paradicsom. Azonban a lankává szelídülő hegyvonulatok között mindinkább szélesedő völgyben terebélyesedik, lassúbbodik a folyó — s mintha az égbenyúló hegyek titkait hömpölygetné. Partjain túlfűszeres, vadonter. mő gyümölcsfák marasztalják a vendéget. A hegyoldalon rohaTrencsén. A vár előtti téren szökőkút. A fém alap görbülete, a szép modern felfogású szobor vetkőző alakjának hajlata, a vízsugár íve, bámulatos összhangja elragadó, jóllehet külön külön is esztétikai élményt nyújt. Vadontermő gyümölcsfa a Vág völgyében. Alatta a turisták. nó vonat hangoskodik. A busz is csak pihen. Vár Pöstyén. S hogy a világhírű fürdőhelyen mit láthat, élhet át, tapasztalhat,' aki ott jár? ... A Viktoria Regia-tól a tulipánfáig, az évszázados fürdőházaktól az absztrakt szobrok állandó szabadtéri tárlatáig, botanikai hemzsegő parkok giccses ámulni valóitól a modern villákig, a gyógyulok optimista reménységéig... A felsoroláshoz és részletezéshez kötetek kellenének. De inkább látni érdemes ezt is. Látni és tágítani ismereteinket. Hogy ezt gyönyörködve, a látottakat megértve és mintegy szórakozásképpen átélve tegyük — ehhez kell az előrelátás* szervezés. Az IBUSZ ezt teszi. Köszönet érte. Budavári Antal Pöstyén: Az absztrakt szobrok parkja. Az előtérben Kaveczky Tibor szobra: Moréna IV. 1965.
