Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

4. oldal 1967. október 19. csütörtök Arán \f koszorúsok NÉ fém vagyunk jelvényked­velő és viselő nép. Né­ha már talán túlzott is az a pu­ritanizmus, amely a különböző kitüntetések és jelvények vise­lésének mellőzésében jut kife­jezésre egy-egy ünnepélyes al­kalommal. Minek kérkedni ilyesmivel! — ez csendül ki akaratlanul is e szokás mögül, s lehetne vitatkozni, hogy he­lyesen cselekszünk-e. Hiszen az alkalom fényét, tekintélyét is emelheti e jelenlevőknek már korábban kijutott elismerés, mely külsőségekben is megnyil­vánul. De az bizonyos, hogy a kitüntetéseket mégis számon- tartjuk és büszkék vagyunk rá még akkor is, ha nem személy szerint mi, hanem a kollektívánk másik dolgozója, vezetője vagy éppen az egész testület kapta. Ilyenkor gratulálunk, jó kíván­ságainkat fejezzük ki, s együtt örülünk azokkal, akiket a meg­becsülés, erkölcsi elismerés ért. Jobban esik ez néha, mint az anyagi jutalom, különösen ha mások által is ismert tevékeny­ség nyeri el dicséretét. A kik a hét első napján a Hazafias Népfront szék­hazában, az MSZBT megyei el­nökségi ülésére gyülekeztek, le­het, hogy nem is gondoltak ilyesmire. Mert a hétköznapi munkában szerzett érdemek el­ismerését még csak magától ér- tetődőbben fogadja az ember, de ki várna elismerést azért, amit szinte észrevétlenül csele­kedett. Valahogy úgy, mint ahogy tiszteli és szereti a gyer­mek az édesanyját, s ezért sem illeti semmiféle köszönet. Leg­alább is ilyesféle gondolatrez­düléseket lehetett leolvasni azoknak az arcán, akik most arról értesültek, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényének át­vételére kaptak meghívót. Évenként visszatérő kedves eseménye ez a Társaságnak, s most különös jelentőséget ka­pott azáltal, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója küszöbén került erre sor. Érzelmekre ható volt a bevezető előadás, s ezt csak fokozta kedves ismerősünk, a veterán harcos Révész Géza ih­letett visszaemlékezése. S ab­ban is volt valami jelképes, hogy az első jelvényt dr. Mol­nár Frigyes, a megyei pártbi­zottság első titkára vette át, majd — az éppen a Szovjet­unióban távollevő — dr. Varga Jenőre, a megyei tanács vb-el- nökére került sor, s így követ­keztek sorban az MSZBT-akti- visták, akiknek nevét már meg­örökítette az utókor számára az újság. TTelük együtt' nyilván so- V kan eljöhettek volna még, hiszen a barátság elmélyí­tésén megyénkben is sok ezren munkálkodnak. Így jelképesen és tágabb ér­telemben a megye dolgozóinak, lakosságának is szólt az elis­merés, akik ezekben a napok­ban újabb munkasikerekkel, a földeken és üzemekben végzett helytállásukkal juttatják kife­jezésre köszönetüket a nagy szovjet nép iránt. S arra gondoltunk mi ott va­lamennyien, hogy ezt az érzést övezi most, méginkább mint eddig, a hála és szeretet arany­koszorúja. T. P. cAsenűse ■aö) nxoöJaiiíBSri Kecskeméti ifjúság, 1867 A megyeszékhelyen a 3-tól ?5 évig terjedő korosztály létszáma eléri a 25 ezret, s ez a lakosság egyharmadát jelenti. A fiatal­ság azonban a felnőtt generá­ciót képviselő másik kétharmad­dal együtt él, dolgozik, s a ne­velésével, munkájával, életével kapcsolatos eredményeik, problé­mák a legfontosabb társadalmi kérdések közé tartoznak. Ezért tarthat számot a köz­vélemény érdeklődésére a Kecs­keméti Városi Tanács V. B. ülésén a közelmúltban megvi­tatott téma: az ifjúság körében végzett munka. A pályaválasztástól a termelő munkáig Nem véletlenül került a vb- ülés beszámolójába az a meg­állapítás, hogy a jövőben „töb­bet kell foglalkozni a gazdasági reform ifjúságot érintő kérdé­seivel”. Még mindig gyakori, hogy az érettségizett fiatalok és szüleik egy része figyelmen kí­vül hagyja a népgazdaság reá­lis, indokolt munkaerőigényeit, idegenkednek a fizikai munkától, s elfeledkeznek arról, hogy nem juthat mindenkinek irodai állás. Kevés szó esik arról is, hogy áz iparban, vagy a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok előtt is nyitva áll a tanulás, a szakmai továbbképzés útja. Bizonyítja ezt — többek között —, a Kecs­Kiállítás — lakásban A kelenföldi lakótelep három lakásában állan­dó lakberendezési kiállítást nyitott a Fővárosi Bútorkereskedelem. A legújabb típusú lakberen­dezési tárgyakat természetes környezetben te­kinthetik meg itt a látogatók, és kívánságukra avatott szakemberek szolgálnak kellő tanács­adással. Katonai KISZ-szervezetek Vietnamért A megyénkben . állomásozó katonai alakulatok KlSZ-szer- vezetei elsők között csatlakoz­tak a „Minden KISZ-szervezet küldjön kerékpárt a vietnami szabadságharcosoknak” akció­hoz. Az akcióról Póth László százados a következőket mond­ta: — A katonafiatalok körében az akcióprogram helyeslést és lelkesedést vá’tott ki. A KISZ- isták alapszervezeti taggyűlésen beszélték meg az akcióprogram lebonyolításának lehetőségeit. Elhatározták, hogy állomáshe-. lyük közelében levő állami gaz- cséretet érdemelnek Major Jó­daságokban, termelőszövetkeze­tekben, építkezéseken vasárnapi munkát vállalnak, s keresetüket teljes egészében az akció meg­valósítására fordítják. Vasárnap már jó néhány KlSZ-alapszer- vezet fiataljai vettek részt főleg a mezőgazdasági nagyüzemek betakarítási munkájában. Ezen az egy napon több mint 15 ezer forintot kerestek, amelyet befi­zettek a vietnami akció csekk­számlájára. Ez az összeg hozzá­vetőlegesen 15 kerékpár megvá­sárlására elegendő. Külön, is di­zsef százados, KISZ-titkár veze­tésével dolgozó fiatalok, akik 7 ezer forintot, tehát az egy napi műszak befizetésének majdnem a felét biztosították. A néphadsereg megyénkben állomásozó alakulatainak KISZ- szervezeteinek tagjai újabb va­sárnapi műszakok szervezését határozták el. Ügy tervezik, hogy az akcióprogram keretében összesen 50 kerékpárt küldenek Vietnamba a szabadságharcosok­nak. keméti Konzervgyár érettségi­zett szakmunkástanuló osztálya, amelynek tagjai két évi jó elő­menetel után technikusi szak­vizsgát tehetnek. A középisko­lákban az oktatási reform cél­kitűzéseinek megfelelően, a munkára való nevelés érdeké­ben bevezették a gyakorlati fog­lalkozásokat. Mindez — a ré­gebbi évekhez viszonyítva —, reálisabbá tette a tanulók pá­lyaválasztási igényeit, de az erő­feszítések még nem hozták meg a munkaerő-gazdálkodási szem­pontból kívánatos eredménye­ket. A szakközépiskolák háló­zatának szélesítése — amelyek­ben az érettségi bizonyítvány mellett szakmai képzést is kap­nak a tanulók —, sokat segíthet majd a probléma megoldásá­ban. A felnőttek körében elisme­rést váltott ki a város ifjúmun­kásainak az éves tervek valóra- váltása érdekében kezdeménye­zett versenymozgalma. A ver­seny a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jubileuma tisz­teletére egész évben folytatódik, s a tervek teljesítése mellett elő­segíti az üzemi ifibrigádok tag­jainak szocialista tudatformálá­sát. Több támogatást a szabad idő hasznos eltöltéséhez A vb részletesen elemezte a kecskeméti fiatalság eszmei-po­litikai magatartását. A KISZ, a pedagógusok sokat tettek az ifjúság szocialista vonásainak kialakítása, megszilárdítása ér­dekében, s ezen az alapon meg­van a lehetőség a marxista—le-, ninista eszmeiség elmélyítésére ifjúságunk körében. Kedvező ha­tást váltanak ki a szocialista társadalmi ünnepségek — KISZ- esküvők, névadók —, s a fiata­lok új társadalmi ünnepként tartják számon életükben a 16 éves korban történő felnőtté avatást, az első személyi iga­zolvány átvételét. Az iskolán, KISZ-en kívül történő nevelés mellett több figyelmet, gondoskodást érde­mel az eddiginél a kecskeméti ifjúság szabadidős programja. Sok példa bizonyítja a kultúra, a művelődés iránti érdeklődés fokozódását. A kecskeméti kul­turális hetek rendezvénysoroza­tán félezren vettek részt az ifjabb korosztályból, csaknem ennyien a zenei bemutatókon, több mint másfélezren az iro­dalmi színpadok előadásain. A középiskolások, szakmunkás ta­nulók országos kulturális ver­senyein is helyt álltak a kecs­kemétiek, s a könyvtárak olva­sóinak egyharmada szintén 18 éven aluli. Mindezt kiegészítik a szakköri, az úttörő és az MHSZ-foglalkozások, s rohamo­san emelkedik az ifjú sportolók száma. Hiánycikk azonban néhány olyan szeszmentes szórakozó­hely, ahol kellemesen, kultúrált körülmények között, olcsón szó­rakozhatnának, táncolhatnának a lányok és fiúk. Ezek létreho­A jugoszláv műsora CSÜTÖRTÖK 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Gyermek­műsor. — 17.25: A világ képekben. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Kaleidoszkóp. —18.35: Ügyeletes ut­ca III. rész. — 19.25: Szimfonikus hangverseny. — 20.15: Tv-híradő. — 20.30: Időszerű beszélgetések. — 21.20: A. Popo,vic: Jelena Cetkovic. Az Atelje 212. előadása felvételről. — 22.30: A stúdió vendége. — 22.55: Ív-híradó. zása a kereskedelmi, vendég­látó szervekre vár. Az újabb if­júsági klubok, játszóterek, kis sportpályák létesítése ugyancsak eredményesen szolgálná a fia­talok szabad idejének hasznos eltöltését, A fiatalok nevetése társadalmi te.adat Figyelmet érdemel a vb-ülé- sen elhangzott határozat, mely szerint a jövőben a végrehajtó bizottság minden évben megvi­tatja egy-egy ifjúsági réteg — például a tanyai, az üzemi fia­talok — helyzetét, időszerű problémáit. Igen hasznos lenne, ha a tanácstagok körzetükben, lakó- és munkahelyükön az ed­diginél nagyobb részt vállalná­nak.az ifjúság neveléséből, több­ször megjelennének a KISZ- szervezetek rendezvényein, be­kapcsolódnának az ifjúsági klu­bok munkájába. Különösen nagy gondot for­dít a tanács a következő évek­ben a demográfiai hullámmal kapcsolatos problémák megol­dására. Pontosan felméri a me­gyeszékhely mezőgazdaságának, iparának, kereskedelmének vár­ható munkaerőigényeit, hogy ezt figyelembe véve irányítani le­hessen az általános és közép­iskolát végző fiatalok pályavá­lasztását. A vb-ülésen tárgyalt téma a Kecskeméti Városi Tanács leg­közelebbi, október 25-i ülésén ismét napirendre kerül. B. Gy. As olvasó sxót kér Nem érlek egyet az utcalezárással A Petőfi Népe október 8-1 számában megjelent „Vaska­puk” című cikkre visszatérve, a magam részéről a kecskemé­ti ..Kéttemplom köz” lezárását illetően tisztelettel különvé­leményt jelentek be és igenis vitatom az utca lezárásának szükségességét. Annak ellenére hogy ehhez a megoldáshoz állítólag a me­gyei tanács illetékes osztálya, illetve a közlekedésrendészet is engedélyt adott, mégsem le­het indok egy utca lezárására, hogy esetleg a rakodó gépko­csik miatt valamelyik járókelő balesetet szenved. Ilyen ürügy­gyei élve akár a város összes utcáit le lehetne zárni. Sze­rintem ez az állampolgárok igényeinek a tökéletes semmi­bevevése, s ezt a lépést mind az engedélyezőktöl, mind a Petőfi Népe cikkírójától meg­gondolatlanul elhamarkodott­nak vélem, különösen azért, mert nem hiszem, hogy az or­szágban előfordulhatna még egy ilyen eset, hogy egy válla­lat lezárat egy forgalmas ut­cát azzal a kétes értelmű in­dokkal, hogy a járókelők „tes­ti épségét” kívánja ezzel meg­védelmezni. Az újság megjegyzése, hogy „azt sem tartjuk azonban kí­vánatosnak, hogy a nyomda példáját bármelyik vállalat kövesse" ez is bizonyítja, hogy az egész eljárás törvénysértő, és olyan precedenst teremt, amelyet nem lehet megállíta­ni és amelyre állandóan lehet hivatkozni. Kérem az illetéke­sek szíves intézkedését, hogy az utca továbbra is a gyalogo­soké legyen. Tisztelettel: Zimmer Árpád, nyugdíjas Kecskemét, Jsongrádi u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents