Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
1961. október 19. csütörtök 3. oldal A név becsülete Szombaton lesz a nyereménysorsolás Két heténél több, hogy olvasóink kérdőívet találtak a Petőfi Népé-ben. Ezzel indult a közvéleménykutatás. A megállapított határidőig kereken 2800 kiöltött kérdőív futott be szerkesztőségünkbe. Ennyien mondták el, mi a véleményük lapunkról. A játék kedvéért a közvéleménykutatást nyereménysorsolással kapcsoltuk egybe. Most ennek ideje is elkövetkezett. Értesítjük olvasóinkat, hogy a már ismertetett nyeremények sorsolását október 21-én, szombaton délelőtt fél 9 órai kezdettel tarjuk — Kecskemét Városi Tanácsa I. emelet 3. szám alatti tanácstermében. A sorsolás nyilvános, annak lefolyásáról jegyzőkönyv készül. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az eredményt a Petőfi Népe vasárnapi számában közöljük. Ismeretes, hogy az országgyűlés szeptemberi ülésszakán törvényt alkotott a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. Noha a földviták sok vonatkozásban kusza helyzetét teljesen nem szünteti meg — erre egyetlen törvény nem is vállalkozhat, másrészt a jogos igények érvényesítése előtt sem kívánja leereszteni a sorompót — az új tsz-törvénnyel együtt átfogóan kifejezi azt a változást, amely mezőgazdaságunkban az átszervezés óta végbement. Sőt olyan rendezési elveket is meghatároz, amiket a gyakorlat hosszabb időn át követhet. Országosan több mint nyolcmillió holdon gazdálkodnak a szövetkezetek, de az általuk használt földek 37 százaléka tsz-tagok, 21 százaléka a tagok házastársának vagy idős családtagjának, 22 százaléka az állam és 20 százaléka a tsz-ekkel tagsági viszonyban nem álló más személyek tulajdonában van. Dönthet a tulajdonos Különösen aZ utóbbi egyötödrész eddigi tisztázatlan helyzete volt nyugtalanító. A megyében sem jobb az arány az országosnál, sőt egyes községekben — például Szabadszálláson, Hajóson — rosszabb is annál. Nem csoda hát, ha a törvénynek mintegy a tengelyében e helyzetnek 1969. január 1-től kezdődő felszámolása áll. A földek, megváltási ár ellenében, szövetkezeti tulajdonba kerülnek. Ha a tulajdonost közben tsz-tagként felveszik, akkor már nem vonatkozik rá a törvény. Dönthetnek hát a tulajdonosok; több mint egy év a gondolkodási idő. A másik, pem kevésbé fontos pontja a törvénynek, hogy a tagok bevitt földjüket átadhatják a tsz-nek, megváltási ár ellenében. De itt rendkívül lényeges elv az önkéntesség! Alapvető elve ugyanis a törvénynek, hogy a tsz-tagok tulajdonjogát nem kívánja korlátozni. Ám lehetővé válik számukra, hogy lemondjanak tulajdonjogukról, s a megváltási ár alsó határaként az aranykorona 80-szoros forintösszegét, illetve felső határként ennek kétszeresét kapják meg. Szőlő és gyümölcsös esetében ez az összeg az aranykorona-érték 400-szoros forintösszege lehet. A közös gazdaságok a kezdettől, 1949-től fogva használják az állami tartalékföldeket, teljesen ingyenesen. Érthető, hogy ezeket mostantól kezdve szintén tulajdonukba vehetik a gazdaságok, aranykoronánként 10 forintos megváltási ár ellenében, amit öt éven át törleszthetnek. A megyében különösen néhány Duna menti és a kunEurópa egyik legkorszerűbb élelmiszeripari üzemébe — a kecskeméti baromfifeldolgozó vállalatba — invitálom a kedves olvasót. Már csak sárguló fényképek tanúsítják, hogy valamikor rozzant műhelyek álltak itt. Közülük az utolsónak is már a romjai látszanak, a kőművesek most bontják el végleg a fundamentumát. Mellette pedig ott magasodik az új, korszerű hűtőház épülete. Bent az üzemben minden modern: a feldolgozó gépsorok, a szállítószalagok. S mindenütt — ahogy ilyen helyén illik — tisztaság uralkodik. Ti* érem Ámde mégsem ez a legérdekesebb most itt, hanem — amiről Láng György, a Baromfi- ipari Országos Vállalat vezér- igazgatója is lelkesen szólt nemrég az Országos Mezőgazdasági szentmiklósi tsz-ek részéről merülhet fel az állami földek megváltásának az igénye. Egyenrangú forma Mivel járhat a tsz tulajdonosi helyzete? Erre is gondoltak a törvény elfogadásánál, s így mód nyílik arra, hogy a gazdaság a használati jogot tagjai részére háztáji földnek és lakóházépítésre pedig illetményföld céljára ingyenesen átengedheti. Sőt, hatósági jóváhagyással más szocialista szervnek is átengedheti időlegesen a használati jogot, amennyiben a gazdaságnak a művelést illetően, — például a munkaerő hiánya miatt — nehézségei támadnak. Másrészt az ipari üzemek létesítéséhez, vagy terjeszkedéséhez el is adhatja a földet. Ez a kisajátításnál lényegesen egyszerűbb folyamat. Sőt az olyan földdarabokat, amelyek nagyüzemi megművelése nem előnyös, a gazdaság magánosoknak is eladhatja. Mindezzel együtt az is kifejezésre jut, hogy a szövetkezeti földtulajdon az állami földtulajdonnal egyenrangú szocialista forma. Tanyatelkek kötöttség nélkül Gondoskodik a törvény az állampolgárok személyes szükségleteit szolgáló földek fokozott védelméről is. Ez személyenként, a községek, városok belterületén, vagy a zárt kertekben legfeljebb 1600 négyszögöl lehet. (Szőlő és gyümölcsös esetében csak feleannyi.) S ami a fő, ez személyi tulajdont képez! Kimondottan agrárjellegű megyénkben sok olyan munkás, alkalmazott, értelmiségi család él, akik szívesen foglalkoznak földműveléssel, kertészkedéssel, állattartással. Részükre az állam is adhat el 200— 400 négyszögöles parcellákat. Bács-Kiskun mintegy 60 ezer tanyája körül egyenként 800— 1600 négyszögöl tanyatelek található. Tsz-tagok esetében ez eddig beszámított a háztáji földbe. Mostantól kezdve — a lakóépületek fennállásáig — azonos elbírálás alá esik a személyi földtulajdonnal. Gazdája tehát, akár tsz-tag, akár nem, szabadon rendelkezhet vele. S végül a zárt kertek rendezéséről, tulajdoni rögzítéséről is szól a törvény. Ezzel a megye mintegy 6500 zárt kertjének az állapota is nyugvópontra kerül. Szocialista államunk fontos alaptörvénye az új földtörvény; napjaink viszonyainak megfelelően hivatott kifejezni az igazságot: a föld azé legyen, aki megműveli. Kiállításon —, hogy a kecskeméti gyáregység egyszerre tíz érmet is nyert. Négy terméke aranyat, öt ezüstöt, egy pedig bronzót kapott. — Külföldi vevőinknek a kecskeméti üzemben készült gyártmányokból mutatunk mintát — mondta a vezér- igazgató dicsérő elismeréssel, amikor az üzemről beszélgettem vele. Forgács György főmérnökkel, a műhelyekben kötelező fehér köpenyben jártuk a munkahelyeket. — Az érmeken kívül tudtommal kaptak még valamit — tereltem a szót újra a kitüntetésekre. — A nagydíjat. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter vándorserlegét, amelyet három évre nyertünk el, valamint 200 ezer forint jutalmat — nyugtázta jólesően érdeklődésemet. — A pénzt üzemfejlesztésre fordítottuk. — Hogyan történt a kitüntetések elbírálása? — A vállalat központja felszólította gyáregységeit, hogy valamennyi nagyobb szériában gyártott áruféleségéből küldjön fel egy bizonyos tételt. Mi 12 termékünkből küldtünk mintát, közülük tíz nyert díjat. A főmérnök ekkor elhallgatott, csak a gépek halk zúgása hallatszott. Asszony! szemmel — Ez itt az „Exporf’-brigád — szólalt meg újra Forgács György. — Az általuk feldolgozott termékek közül kettő került a „dobogó legmagasabb fokára”, vagyis nyert aranyérmet: a libamáj és a konyhakész libahús. Érdemük még egy ezüst a libacombért és egy bronz a libamellért. Tóth Lászlóné brigádvezetőtől érdeklődöm: véleménye szerint hogyan tudtak ilyen szép eredményt elérni? — Ha minőségileg jó munkát végzünk, az nemcsak a vállalatnak, hanem nekünk is jó, mert többet keresünk, s ez egyáltalán nem mellékes dolog — válaszol nevetve. — Asszonyi szemmel bíráljuk el saját munkánkat. A konyhakész libát úgy daraboljuk, mintha otthon csinálnánk és a következő mozdulatunk az lenne, hogy a lábasba rakjuk a húst. Hasonló kép fogad a csirkefeldolgozó üzemrészben. Itt a „Minőségi” szocialista brigád végez nevéhez méltó munkát. Ezt egy arany és három ezüst érem fémjelzi. Vinczellér Ká- rolyné a csomagolás minőségének fontosságáról beszél: — Jól tudjuk, hogy külföldön milyen sokat adnak arra, hogy az áru ízlésesen „tálalva” kerüljön a vevő elé. Ügy kell a húst a hőre zsugorodó műanyag tasakba helyezni, hogy hőkezelés után szépen, szimmetrikusan, a formának megfelelően helyezkedjen el a tasak dekorációja. Ezért nagyon figyelmesen kell dolgoznunk. A baromfi nagvsánának megfelelően különböző méretű tasakok állnak rendelkezésünkre. Ebből kell nagyon lelkiismeretesen kiválasztani a megfelelőt, mert ha nem, máris kész a selejt... Önmagunkat ellenőrizzük — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaink jó része is a minőségre vonatkozik — mondja nagyon komolyan Vinczellérné. — Eddigi teljesítményeink alapján bízhatunk abban, hogy ismét elnyeri brigádunk a szocialista címet. Egy arany a bontott belsőrész nélküli pecsenyekacsáért, egy ezüst, a sütésre előkészített pecsenyekacsáért. Bite Sándor- né, a kacsaüzem csomagoló; brigádjának vezetője lelkesen beszél a kitüntetésekről. — Még jobban figyelünk azóta munkánkra, önmagunkat ellenőrizzük, mert az érmek köteleznek bennünket. Nevünknek becsülete van már, nem ronthatjuk le selejtes áruval. Már rég kívül vagyok a gyárkapun, még mindig fülembe csengenek Biténé szavai „Nevünk becsülete”. Igen, a munkás—paraszt állam dolgozóinak becsületét a messze távoli országokban a becsülettel végzett munka hirdeti. Nagy Ottó N yáron ötvenen dolgoztak itt közülük. A fátyolos egű, borús október első hetében félszáz fiú és százötven lány jött el Tajóra szüretelni a Kiskunfélegyházi Móra Gimnáziumból. Akkor szőlőt kötöztek és talajlazító munkát végeztek: hordtak. Most a termést takarítják be. Szedik azokat a fürtöket, amelyeknek a kifejlődéséért néhány hónapja ők maguk is tettek valamit. Kissé a saját munkájuk eredményességét is észlelhetik a szüret közben. —- Beérett a „termésünk” — hallom fiatalos hangsúlyú megjegyzésüket. — Jó érzés ezt tudomásul venni — vélekednek néhányan a mindenkori „gazda” jogos büszkeségével. A nyári önkéntes építőtáborok óta a bikinit felváltotta az overall. • L| anók a tőkék között. Nyolctagú lánycsoport hajolgat az idén először termést hozó tőkék között. Olasz rizlinget szednek. A munka utolsó, nyolcadik órájában járnak. Az Ájtatos Manó Brigád tagjai harmincadszorra töltik meg a vödrüket. Állítólag valamennyien szüreteltek már más alkalommal is. Egyikőjük mégis úgy kapja fel és fogja a vödröt, mintha sportszatyrával sétálna Dohányosuk a najiáhan Évről évre jól jövedelmez a dohány a kerekegyházi Előre Tsz-ben. Az idén kilenc holdon termesztették, átlagosan 12 mázsát értek el belőle. Mivel a termést saját pajtáikban szárítják meg, különösen hasznos foglalkozniuk a füstölnivalóval. A termesztést, 50 százalékos részesedés ellenében két. Nyírségből ideszármazott család vállalta. Részükre a dohány művelése, felfűzése, szárítása, csomózása egész éves elfoglaltságot jelent. A felvételen: Molnár Béláék naponta 80—100 kötélre fűzik fel a zöld dohánylevelek özönét. (Pásztor Zoltán felvétele.) a korzón, ö maga talán észre se vette ezt. A többieknek viszont, látva társuk groteszk mozgását és tartását a nehezen járható sorok között, hirtelen nagyon jó kedve lesz. „Nézzétek, hogy viszi a vödröt” — kiáltanak, mire a kislány meglepődik és természetesen nyomban leteszi a terhet. Sokak szerint kár volt neki szólni. • A z időszaki munkáshiányt M pótolják a diákok. Idén nem kevesebb, mint 750 hold, szüretelő kezeket igénylő szőlő fordult termőre a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében. Teljesítményre dolgoznak tíz napon keresztül, és bérüket a kosztpénz levonása után személyenként megkapják. Az olasz rizlinget nehezebb szüretelni: egy műszakban összesen 300 mázsát szednek le. Napi átlagkeresetük harminc forint fölött van. A kadarka szüretelésekor ennek kétszeresét várják. — Naponta két órával többet dolgozunk most, mint nyáron ugyanitt. De keresünk, és tervünk van a pénzzel — jelenti ki a harmadikos Lehota Viktória. az iskola megbízott KISZ- titkára. A pénzből az osztályunk kirándulást szervez majd — Miskolc—Tapolca—Lillafüredre, j Halász Ferenc Overallos táborozok
