Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

Őssi Megyei Könyvhetek

A nép igazába vetett hittel

Száz érvel ezelőtt kezdődött Kecskeméten

az Asztalos-féle parasztmozgalom

Az 1860-as évek első felében a Duna—Tisza közén az agrár- proletariátust a munkanélküliség és az aszály kínozta. A kiegyezés sem hozott javulást, és a szegény nép csakhamar érezni kezdte, hogy az új rendszer kiépítésének költségei 5t sújtják.

1867 második felében kezdték felszámolni az abszolutizmus rendszerét. A parasztság demokratikus és független Magyarországot kívánt, ezért sokat várt a kiegyezéstől. Mikor pedig a kiegyezés utáni első hőnapok nem hozták meg még csak részben sem a vágyak teljesülését, a szegény nép megindította harcát a kiegyezés társadalmi és politikai rendszere ellen.

A szélsőbalba tömörült kispolgári demokrata képviselők — akik később megalakítói voltak a 48-as pártnak, és a függetlenségi pártnak — is ellenezték az 1867-es kiegyezést. Nemzeti függetlenséget, politikai szabadságjogokat követeltek és a nép érdekeinek védelmezését is szorgalmazták. A 48-as jelszavakkal, Kossuth nevével fellépő szélsőbaloldali képviselők tekintélye és befolyása egyre gyarapodott. Érthető, hogy az alföldi szegény földműves nép, mely változtatni akart nyomorúságos, jogfosztott helyzetén, tömegesen csatlakozott a szélsőbalhoz. Mikor pedig a kispolgári demokraták is mozgalmat indítottak a kiegyezés ellen, országszerte megkezdődött a demokratakörök szervezése. Ezek a körök Kossuth sugallatára Deák művét árulásnak minősítették. Nemzeti függetlenséget, a nép érdekeinek védelmét és politikai szabadságjogokat követeltek a kispolgári demokraták, ezért csatlakozott a parasztság tömegesen ehhez az irányzathoz.

A nagy alföldi városokban a puszták felosztásának ügye, a földosztás is felszínre került. Ez a nemzeti és demokratikus jellegű mozgalom elsősorban a parasztságon belüli osztályellentétekből táplálkozott Persze, a parlamenti szélsőbal csupán a nemzeti függetlenség maradéktalan megteremtése érdekében kezdte szervezni az elégedetlen parasztságot. Földosztásra és a parasztság politikai és egyéb követelésének teljesítésére egyáltalán nem gondolt. Az uralkodó osztály mégis aggódni kezdett és Toldy István, a kor történetírója szerint: „Szájról szájra járt a kérdés: mire fog vezetni az izgatás, mely úgy a hatalom, mint a szabadság ins- titutiói ellen űzetik, mely a politikai s társadalmi rendet egyaránt fenyegeti, s helyenként agrárius mozgalmakat, sőt com- munisticus törekvéseket is hozott napvilágra.”

A függetlenségi és demokratikus mozgalom az Alföldön Asztalos János ügyvédben bátor, lelkes és önfeláldozó vezetőre talált. Asztalos 43 éves korában, 1867. áprilisában költözött Kecskemétre és a Budai u. 43. sz, házban ügyvédi irodát nyitott. A kisemberek ügyeit intézte, és csakhamar megnyerte a nép bizalmát. Ezt legjobban igazolja az a 720 peres akta. melyet 1868 tavaszán a házkutatás alkalmával a hatóságok Asztalos irodájában találtak. A szegények hozzá fordultak panaszaikkal, melyek nagyon gyaksran a helyi hatalmasságok, a városi tanács tagjai ellen irányultak.

A demokratakörök szervezése

1867 őszén kapcsolódott Asztalos János a szélsőbal által irányított mozgalomhoz, mely a kiegyezés rendszere ellen vette fel a harcot Nagy lelkesedéssel kezdte szervezni a demokrata körökbe a parasztságot olyany- nyira, hogy talán nem is indokolatlanul hányta szemére az uralkodó osztály: .. a népet

az urak és a vagyonosok ellen izgatta”; vagy helyi szólással: a subát magasztalta a bunda rovására. Asztalos többször nyilvánosan is kijelentette, hogy „a hátán kihordhatja Kecskemétről azokat kik a kaputos osztályban becsületes emberek”.

A város tizedeiben, vagyis kerületeiben olvasóköröket alapított, melyekben az egyszerű földműves nép ellenzéki lapokat olvasott A népszerű ügyvéd nagyon gyakran személyesen is megjelent az olvasóegyletekben és hosszasan elbeszélgetett a tagokkal. Ilyenkor aztán a szegény nép előadta panaszát Asztalos a tanácshoz intézett beadványában 10 pontban sorolta fel azokat a súlyos visszélése- ket, melyeknek orvoslásával a nép őt megbízta. Óriási erkölcsi bátorság kellett ahhoz, hogy csupán a nép igazába vetett hittel felfegyverezve támadásba lendüljön a visszaéléseket elkövető helyi hatalmasságok ellen.

Az olvasókörök szervezésekor minden egyes tized elnökénél egy könyvet helyeztek el, melybe a jelentkezőket beírták. A körnek belső és külső tagjai voltak, a belső tagok évi tagdíja 2 forint, a külsőké 48 krajcár. A belső tagoknak központi helyiségük volt. ahol gyűlő- sezhettek, a külső tagok részére pedig „olvasdát” tartottak fenn, ahová hírlapok jártak. A szervezkedés célját Asztalos így részletezi egyik röpiratában: „Hogy mit akarok? Azt már a nép tudja. — Különben én akarom, hogy a nép — mely ez ideig a kaputosok megromlott osztálya által — tisztelet a csekély kiveendőknek — eszközül használtatott — olvasson, olvasva okuljon, s ezáltal öntu- datos^honpolgárrá váljék, — és akaratomat a nép követi, mert csaknem 300 példányban hor- datja a Nép Zászló-ját.”

A bátor ügyvéd helyi harca csakhamar beletorkollott abba az országos küzdelembe, mely

a szélsőbal irányítása alatt a kiegyezés ellen folyt. 1867 végén már Kecskeméten is kiéleződött a harc a „tokrák”, vagyis a kormánypártiak és a „mok- rák”. az ellenzékiek között. (A „tokra” gúnynév az arisztokrata, a .,mokra” pedig a demokrata szóból származik.) Az elkeseredett. éhező agrárploletariá- tus harci készsége csakhamar fokozódott és nemzeti függetlenséget, demokratikus jogokat követelve szembeszállt a parasztburzsoáziával. így bontakozott ki 1867—68-ban az Alföldön Kecskemét központtal az Asztalos-féle parasztmozgalom, mely Kecskeméten, Szegeden, Makón és Hódmezővásárhelyen elsősorban politikai jogokat, demokratikusabb közigazgatást —, Nagykőrösön, Kiskunfélegyházán és Halason pedig a puszták felosztását, vagyis földosztást követelt.

Asztalos proklamációja

Nemrég találta meg a Kecskeméti Állami Levéltárban dr. Balanyi Béla, a levéltár vezetője egy eredeti példányát annak a kiáltványnak, melyet Asztalos János a demokratakörök szervezése céljából az Alföld parasztságához intézett

A proklamáció bevezetőjében megmagyarázza Asztalos a Deák-párt és a szélsőbal politikája közti elvi és gyakorlati különbséget. Kiemeli, hogy 1861-ben Deák helyesen képviselte a nemzet ügyét. 1867-ben azonban „elveit megtagadta, nemzetünk ezeréves alkotmányát a németnek feladta, és szövetkezett az 1861-ben általa elátkozott hazaárulóknak bélyegzett sehonnai hivatalnoksereggel”. Leszögezi, hogy a szélsőbal most is azt követeli, amit Deák 1861-ben vallott, vagyis a 48-as törekvések teljes visszaállítását. Hozzáteszi, hogy ez az oka annak, hogy a jobboldal napról napra gyengül, elveszíti tömegeit, a nép a szélsőbal mellé álL

Asztalos nagyszerűen tudott beszélni a nép nyelvén. A bonyolult politikai helyzetet a röpiratban az egyszerű emberek részére egyetlen hasonlattal világítja meg: „Deák Ferenc 1861-ben töltött egy palackba vizet és olajat. Az olaj — a nemzet — fölül volt nagy Deákjával. 1867-ban Deák a palackot fölfordította, benne az olaj szétrobbanván, kisebb-nagyobb tömegben szétoszlott. De az olaj csöppenként... fölül fog kerülni ...”

A felhívás csupa tűz, egymást

papjainkban felesleges bi- zonygatni, hogy a falusi embereket nem tartja vissza a könyvvásárlástól a pénzhiány: akár félkiló cukor áráért is kapható könyv, méghozzá magyar vagy világirodalmi klasszikusok, s a mai irodalom legkiválóbb alkotásai. Felkelteni a könyvek, az olvasás iránti vágyat a falusi emberekben, megismertetni velük azt az élményt, melyet egy regény, novella, vagy vers elolvasása jelent — azonban olyan feladat, amely valóban túlhaladja a „hivatásos” könyvpropagandisták erejét.

„Könyvet minden falusi ház- baV’ — ezzel a célkitűzéssel indulnak az idén október 15-én az Őszi Megyei Könyvhetek, mindazon társadalmi- és tömeg szervezetek részvételével, melyek tevékenységének színtere a falu.

Szövetkezeti 'könyvterjesz^ tök első ízben hét esztendővel ezelőtt szerveztek Őszi Könyvheteidet. A cél azóta sem változott: zsugorítani a könyvkultúránk terjedésének térképén levő fehér foltokat, eljuttatni a könyvet azok kezébe, akik számára a könyv még nem vált ^szükségleti cikké”.

Az elmúlt hét esztendőben

jórészt kialakultak e cél megvalósításának módszerei, eszközei is. Ezek közül első helyen a „házról házra” könyv- árusítást kell említeni. Egy-egy vasárnap délelőttre a falusi könyvterjesztők addig szokásos „létszáma” erőteljesen felszökik. Falvainkban a szövetkezeti boltokon kívül általában lehet könyvet vásárolni az iskolákban, könyvtárakban, továbbá tsz-ek, ktsz-ek, állami

gazdaságok könyvbizományosainál. Hazánk falvaiban (a járási székhelyeket is beleértve) csaknem tízezer könyv- terjesztő működik, átlagosan tehát minden 600 lakosra jut egy könyvbizományos.

A z őszi Megyei Könyvhe- tek során rendezett Könyvbarát-vasámapokon a tanácstagok, a Hazafias Népfront és a nőtanács aktivistái, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai, a szövetkezeti boltosok és vendéglátók, felvásárlók és könyvelők, KISZ-esek és úttörők könyvet vesznek a hónuk alá és bekopogtatnak „házról házra”, vásároljanak könyvet! Vagyis — egy kis túlzással szólva — a falu egyik fele, amellett, hogy maga is vesz egy-két könyvet, felcsap könyvárusnak: hogy a másik fele is vegyen.

Az utóbbi időben — főként a tv hatására —, falvainkban is elterjedtek a szellemi vetélkedők, az irodalmi „Ki mit tud?"-ok, melyeket ugyancsak az őszi Megyei Könyvhetek keretében rendeznek. S mivel íróink is szívesen eleget tesznek a falusi könyvbarát bizottságok meghívásának, az ilyen alkalommal rendezett író —olvasó találkozóknak is a Könyvbarát-vasárnap ad méltó keretet.

W?z évben az őszi Megyei Könyvheteknek a társadalmi összefogás jegyében szervezett mozgalma alkalmas arra, hogy a könyv valóban minden falusi házba eljusson. Hogy a Petőfi megálmodta „szellem napvilága” minél iö'ob ház ablakán ragyogjon,

V. S.

éri bene a felkiáltás és a szónoki kérdés: „Magyarország most az osztrák birodalom részévé s óriási terheinek viselőjévé lón! Ezen teher alatt Magyarországnak okvetlen el kell pusztulnia. Akarjátok ezt, tisztelt Polgártársaim? Ha nem — segítsünk rajta!”

A népi összefogás hatását a gőz feszítő erejéhez hasonlítja: ámít egyetlen ember nem tud megvalósítani, azt a közösség könnyen eléri.

Megállapítja, hogy a nép tudja, mi a terhes számára, de általában nem tudja a bajok orvbslását. Hogy ezt megtudhassa, hírlapokat kell olvasnia. Ehhez azonban nincs mindenkinek módja. Javasolja, hogy szervezkedjenek tizedenként, fizessenek havonta 10 krajcárt és az így összegyűlt pénzen rendeljék meg több példányban a Nép Zászlója című lapot.

Deák-körből — Népkor

A belügyminiszter a prokla- mációt elkobozta és eljárást indított Asztalos ellen, mégis országszerte alakultak demokrata népkörök, melyek a kecskeméti példát követték. Asztalos Madarász Vilmossal, Madarász

’ k inti at ■>. k nmey fl»< mwwtenk

*. nak ittííi''-íw>ví‘

érMi’ISrme;

*&iíf**:

át

' >>:'A> 7. V- 7

A " v ' • . '' • ' ••

AA- :- - A'-X '.J, x. , t

i>. r a í>A;

ísfi

>v n «trí

; xSíííí'

m > a A

• ' *.,< ti ; &

• A >' ■

•. - - H

\ A*: ••

' *;■>: ' :'r hi <:t * :

Í <<■<? A:-. - y/i .* t

U-Á - X

■ A

.aaa£í:a<aí

■A -■*;>..< <-F7' : v: «*>; ' - ■ '

>'> A < í- > * ív <f A- <> ; '■ f k'á

rr«. ' ' A - ' s > v * ' - . z ■■

' > .. ' •- ;>;■ . ■ • ' • i <■<<-.?

a/ j>k v. At<\ ' ><>' > y- A" v ä v A A y.

£>.;•%. ■ • S t ;í - - >:-"':>>>;•< ;• A '• >••• A Z > A

i. vág'V'/AS : >j ■ vA V ;•.; • -A, < >/'

: i

" *%

Asztalos kiáltványa az Alföld parasztságához a demokratakörök megalakítása céljából.

László fiával kidolgozta a körök egységes szervezésének tervét. így Asztalos a vidéki demokratakörök irányítójává és az alföldi parasztmozgalom szervezőjévé vált A vidéki körök programja szélesebb volt, mint a pestié, az általános politikai és társadalmi követelések mellett a helyi célkitűzések is megtalálhatók bennük. Sokfelé az újonnan szervezett demokratakörök Kossuthot választották tiszteletbeli elnökké. Szájról szájra terjedtek a Kossuthot hazaváró dalok és a kiegyezést gúnyoló rigmusok.

1868. április 13-án Kiskunfélegyházán egy népgyűlésen, melyen a parasztok a puszták felosztását követelték, a hatóságok letartóztatták Asztalost. A demokratikus gondolkodású ügyvéd elítéltetése után a váci fegy- házból külföldre szökött.

Asztalos letartóztatása után a demokrataköröket a kormány ún. Deák-körökkel akarta helyettesíteni. így szervezték át a kecskeméti demokratakört is. Az Asztalos-mozgalom eszméi azonban nem tűntek el nyomtalanul az alföldi szegény nép életéből. A Deák-körből Kecskeméten is csakhamar Népkör lett és mint ilyen, hosszú évtizedekig fennállt, mindvégig megtartva baloldali, demokrata jellegét.

Az alföldi függetlenségi és demokratikus parasztmozgalom — mélynek szervezését Asztalos János 100 évvel ezelőtt, 1867. őszén kezdte el — a névtelen hősök százait adta az osztályharcnak. A kubikosok, zsellérek, napszámosok, Kossuth szellemében szembeszálltak az osztrák elnyomással és a feudálkapita- lista kizsákmányolással egyaránt.

Kecskemét város tanácsa régi mulasztást pótol a közeljövőben: emléktáblán örökíti meg a 100 évvel ezelőtti alföldi parasztmozgalom jelentőségét és Asztalos János emlékét.

Dr. Krajnyák Nándor