Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
196*7. október IS, vasárnap S. oldal H SZOT Elnöksége megvizsgálta az áruellátást és az árakat A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége legutóbbi ülésén megvizsgálta a dolgozók keresetének alakulását, az életszínvonalra különösen kiható árak helyzetét. Az áruk minőségének alakulását és az áruellátást. Megállapította, hogy 1967-ben a dolgozók keresetének színvonal-emelkedése a tervezettnél valamivel nagyobb, a kiskereskedelem forgalma a tervezettnél magasabb -volt, számos árufajtánál bővült a választék. A SZOT Elnöksége azonban megállapította azt is, hogy jelenleg még mindig tapasztalhatók fogyatékosságok, olyan tendenciák, amelyek károsan hatnak a fogyasztókra. ■— Nem kapható az üzletekben számos olyan közszükségleti cikk, amelynek árát régebben hatóságilag leszállították és az alacsony keresetű, nagy- családos dolgozók részéről keresettek. — Előfordul, hogy kisebb formai, vagy minőségi változásokat aránytalanul nagy áremelés követ. Nem ritka, hogy az alacsonyabb osztályú árut indokolatlanul magasabb osztályba sorolják. Ruházati idénycikkekből az ellátás nem kielégítő. Egyes fogyasztási cikkek minősége romlott. Gyakori a panasz egyes élelmiszer- cikkekre, lábbelikre. A munkások, a dolgozók megértik, hogy a népgazdaság továbbfejlődése elengedhetetlenül igényli az értékarányos árak kialakulását. Az egyes árak módosítására a múltban is szükség volt és a jövőben is szükség lesz. A dolgozók tudják, hogy a központilag elhatározott árintézkedések a párt és a kormány politikájának megfelelően az életszínvonalát nem csökkentik. A dolgozók megértik, hogy az árak változnak, ha az áruk minősége javul, vagy a termékkel olyan változások történnek — a divat, a korszerűsítés hatására — amelyek indokolják az árváltozást. Megértik továbbá, hogy az alapvető élelmiszerek kivételével egyes cikkek ára ingadozik. Mindenekelőtt a zöldség- és gyümölcsárakra vonatkozik ez. A szakszervezetek szerint azonban a szabadpiaci árak alakulására az állami kereskedelemnek az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolnia. A szakszervezetek nem tartják megengedhetőnek az önkényes és indokolatlan áremeléseket, a minőségromlást, a súlycsökkentést, A közlemény joggal kifogásolja, hogy illetékes állami és gazdasági szervek az áruterítésnél még lehetőségeiken belül sem veszik kellően figyelembe a külterületeken és az ipari gócpontokon az egyes rétegek anyagi lehetőségeit és a növekvő igényeket A SZOT Elnöksége hangsúlyozza, hogy a gazdasági vezetők felelősek a területükön történtekért, beosztottaik cselekedeteiért is. Munkájuk, anyagi és erkölcsi felelősségük megítélésénél a jövőben fokozottabban figyelembe kell venni, hogy irányításuk alatt a termelési egységek milyen minőségű árut illetve szolgáltatást adtak és milyen áron, s hogy fellépnek-e következetesen a visszásságok megszüntetéséért. Ugyanakkor a káros jelenségek ellen nemcsak az állami és gazdasági szerveknek kell fellépniük, hanem a szakszervezeteknek és a dolgozóknak is. Az áruk minőségének javulása vagy romlása ugyanis nagymértékben az azokat előállító munkások lelkiismeretességén, fegyelmén, hozzáértésén múlik. Minden dolgozó egyben fogyasztó is, s fontos, hogy úgy dolgozzék, hogy a kezéből kikerült termék mindenben megfeleljen a fogyasztók igényeinek. Ennek a szolgálatába állítsák a szocialista munkaversenyt is. A SZOT Elnöksége felhívja a gazdasági vezetőket, felkéri a szakszervezeti szerveket, a kereskedelmi társadalmi ellenőröket, a dolgozókat, hogy segítsék elő az indokolatlan áremelések és a visszaélések megakadályozását, az áruk minőségének javulását, választékának bővülését. A SZOT Elnöksége elhatározta, hogy kedvezőtlen tendenciák ellen fellép és a szükséges intézkedések megtétele érdekében az illetékes szervek tudomására hozza a szakszervezetek tapasztalatait, álláspontját. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége Légvédelmi üteg mellől a magnógyárba A kecskeméti magnógyár tanuló műhelyében időnként felcsendül egy furcsa melódiájú lassú dal. Az üzem dolgozói közül sokan már el is tudnak dúdolni belőle néhány taktust, de a szövegéből csak ennyit tudnak: „Hősiesen harcol a vietnami katona.. ,** A nyár dereka óta ismerkedik itt a magnetofonkészítóssel negyven vietnami fiatal: két mérnök, hat technikus és harminckét szerelő. Ideérkezésük előtt néhány hónapot Budapesten töltöttek, tanulták a nyelvet és alapfokú képzést kaptak a híradástechnikai ismeretekből. A mérnökök és a technikusok elméleti foglalkozását Kárpáti Béla villamosmérnök irányítja. Verejtékes munka mind az oktató, mind a hallgatók számára, hiszen kézzel-lábbal magyarázva sem igen értik meg egymást. Nincs megfelelő szótár, ezért a vietnami fiatalok kénytelenek a magyarul elhangzó magyarázatot először oroszra fordítani, majd vissza az 6 nyelvükre. Minden dicséretet megérdemelnek a kecskeméti üzem vezetői, műszakijai, áldozatos munkájukért. Szinte mindegyik hallgató számára külön oktatási tematikát kellett kidolgozniok, mivel alapképzettségük erősen eltérő. Ha végül sikerül elérni Kárpáti mérnök céljukat, az mégis azon múlik elsősorban, hogy tanulóik szorgalma, odaadása határtalan. Bui Yang Huyom gépészmérnök ismeri a legjobban a magyar nyelvet. Akadozva, szavakat keresgélve, de el tudja mondani miért kell nagyon igyekezniük: — A háborúban sok képzett műszakira van szükség. Ha pedig vége lesz a harcnak, szeretnénk egy szép üzemet indíNem könnyű munka a tekercselés. rünk, kedvet csinálunk írásainkkal. .. Jön olyan központi intézkedés, mint mondjuk az árrendezések a múlt évben. Igyekszünk ennek szükségességét, célját sokoldalúan megértetni, hogy világosan kitűnjön: mindannyiunk érdekében történik... Készülnek városfejlesztési, üzemi. termelőszövetkezeti, művelődési, beruházási tervek. Iparkodunk minél többet bemutatni ezekből, hogy lássuk mindany- nyian, mire készülünk, milyen lesz a városunk, falunk képe egy-öt év múlva, hogy erősödik üzemünk... I tphJt — mint fontos inI formáló, tájékoztató apparátus, a Petőfi Népe szerkesztősége egyik irányból hat a közvéleményre, formálja azt. Az újságírók természetesen a másik irányból is értesülnek, hogyan reagálnak az emberek, hiszen nap mint nap felkeresik a gyárakat, igazgatási, tervező irodákat, majorságokat, s ott beszélgetnek, véleményeket cserélnek. A mostani — és első ilyen nagyszabású — közvéleményicu- tatás arról is meggyőz bennünket, hogy — jóllehet mindennapos a kapcsolat a megye népével, de a minél hitelesebb tájékozódáshoz mégiscsak kevés az, amit egy-két dolgozótól, azok csoportjától objektíve kapunk. Mert mit mondanak a kérdőívek? Vegyük példának az új mechanizmus problémakörét. Jólesően lepheti meg utánunk az illetékes szerveket is, hogy a társadalom minden rétegéből igen élénken érdeklődnek: mi lesz. hogy lesz. Valósággal zörgetnek a kérdések: konkrétan! Most már arról szeretnének olvasni, hogy X üzemben' milyen változásokat hoz az új gazdaságirányítási rendszer? Hogy Y tsz-ben, Z szakszövetkezetben, N tanácsnál mi lesz? Hogy mondják el konkrét elgondolásaikat gyárigazgatók, tanácselnökök. művelődési osztályvezetők, saját területük új mechanizmusáról, de.., És erre a sajtónak az eddiginél jobban oda kell figyelnie: kérdezzék meg az újságírók a segédmunkást, művezetőt, a postást, a munkásnőt, a beosztottat is: hogyan látják ők, értik-e? AZAZ: a sajtónak — mint az olvasók mondják — az eddiginél is sokoldalúbban, „természetes” megfogalmazásban és konkrétsággal kell még közelebb vinni a tömegekhez a mechanizmus mibenlétét. S igazuk van. Mert ugyan a gazdaságirányítás új rendszerét valósítjuk meg, de terveink a tömegek értelmén, kezén realizálódnak. Másik rendkívül gazdag terület. amelyről a kérdések százai, a javaslatok, kritikai megjegyzések tömegei érkeznek: a városok, községek fejlesztési tervei, illetve azok megvalósulása, a helységek külső képe, rendje, a köztisztaság. Mint az új mechanizmus kérdésében, úgy ebben a téma-komplexumban is az eddiginél bátrabb megközelítést, szemléletesebb tájékoztatást, ezeknek állandó napirenden tartását, ha kell kritikáját igénylik az olvasók. Kitetszik a véleményekből, hogy a sok tervadat mellett közöljünk fotókat pl. egy-egy épülő utca jövő képéről — tervrajzokra, makettekre gondolnak —. azaz repítsük a képzelőerőt is... Hogy például akár Baja, Kalocsa, Jánoshalma, vagy Kecskemét egy-egy városfejlesztési, kommunális problémájáról, épülőben levő létesítmények sorsáról, a munka megtorpanásáról, a külterületek több irányú elhanyagoltságáról oly sok kérdőív beszél, jelez több irányban is... Helyben is Intenzívebb tájékoztatást kívánnak — szervek, tanácstagok, népfront —, és kényesebb ügyekben Is nyíltságot kell vennünk azt minden szférájában azt tudatosítjuk, hogy a nagy tömegek nélkül csak ábrándok maradnának szép célkitűzéseink — afc kor a „rázós” ügyekről is bizalommal tájékoztassák... Ilyen irányban segítik a tisztázódást olyan — mind újságíróknak, mind pártfunkcionáriusoknak, közéleti embereknek egyformán megszívlelendő kérések, hogy az eddiginél többször menjenek az egyszerű emberek közé. tőlük is tájékozódjanak, az ő szavuknak is adjanak mind több hitelt, mert ily módon olyat Is megláthatnak, ami a vezetők figyelmét elkerülte... S ennél! ? gondolatnál ____________! fejezzük T UDOMÁSUL az igen egyszerű, de mégis sokszor figyelmen kívül hagyott tényt, hogy társadalmunk érett, felnőtt, intelligens. Joggal elvárja, hogy amikor nap mint nap buzdítják, lelkesítik jó és jobb munkára, amikor életünk be a fejtegetést azzal, hogy nagyon sokat segít mindenhol a közvélemény felmérése. Mint említettük, ez a viszonttájékoztatás, a másik irányból jövő tájékoztatás. Mutatója annak, hogy a nagy folyamatokban hogyan alakul, mik befolyásolják, töltik el örömmel, vagy bántják az emberek közérzetét. Jelzik, mihez nyúljunk, hogy még ’ jobb legyen a légkör, a tömegek alkotókedve. .. A közvéleménykutatás a saj tóműn kában is azt eredményezi, hogy még jobban együtt éljünk az emberekkel, vezetőkkel, beosztottakkal, a lakosság széles rétegeivel. Akiknek és akikért írjuk az újságot. Tóth István tanítványai körében. (Pásztor Zoltán felvételei.) tani Hanoiban. Olya*, mint Akkor majd jut idő arra, hogy énekeljenek, táncoljanak a fiataljaink, azoknak a magnetofon noknak a hangjára, amit ml csinálunk nekik. Az örökké mosolygó, zömök gépészmérnök korábban katonaként harcolt az amerikaiak ellen. Büszkén említi, hogy légvédelmi ütege két repülőt semmisített meg. Természetesen azok is fegyvert hordtak, akik: nem tartoztak a hadseres kötelékébe. Ngyen Thi Hau, a 22 éves, hosszú copfos technikus lány elmondja, hogy a sziréna hangjára mindannyian puskát ragadtak munkahelyükön, a Hanoi Telefongyárban, elfoglalták az udvaron levő tüzelőállósokat és lőtték a repülőket A szerelőműhely Benjáminja, a 19 éves kis Thep. Földműves családból származik, ö tanította meg társait arra a bizonyos Hősiesen harcol... kezdetű dalra. A bátyjától hallotta, aki hosszú idő óta katona, és éppen azelőtt volt otthon látogatóban, mielőtt öccse felkerekedett a nagy útra. Thep — magyarul Te-nek ejtik a nevét — nagyon büszke a bátyjára; Alig várja, hogy ismét találkozzanak és elmondja neki menynyi mindent tanult Magyarországon. De talán még nála is jobban számolja a napókat Tuyen. a törékeny, 21 éves asz- szonyka. Fiatal férjét hagyta otthon, aki — mint 6 mondja — azóta, mindig nagyon szomorú. Segít a társainak, ha csak teheti és — bár erre nem igen van szükség — szüntelenül biztatja őket: igyekezzetek! Minél hamarabb tanulják meg a munkafogásokat, annál hamarabb mosolyog majd az a 27 éves falusi tanító, aki Tuyent haza várja. Békés Dezső Háromhetes ünnepségsorozat Fajszon Változatos programmal készül Fájsz község az Októberi Szocialista Forradalom jubileumának megünneplésére. Ma, vasárnap kezdődik az ünnepségsorozat: hírverő labdarúgómérkőzéssel, szüreti bállal, ahol szovjet vendégek is részt vesznek. Egy hét múlva az Állami Népi Együttes szerepel a községi művelődési házban. A következő vasárnap, 29-én a község felszabadulásának emlékünnepét rendezik meg, ugyancsak gazdag műsoros esttel. November 5-én nyitják meg a jubileumi kiállítást, majd a kalocsai gimnázium diákjai irodalmi műsorral lépnek fel; egyúttal író—olvasó találkozó megrendezésére is sor kerül: Tarján István író és Hatvani Dániel költő részvételével. Az ünnepség- sorozat 6-án és 7-én ugyancsak folytatódik; megemlékezéssel, koszorúzással, műsoros esttel.
