Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
1 oldal 1967. október 15. vasárnap ’ll) OTOV mórion Tavasz óta új cikk gyártását kezdte meg a Kiskőrösi Vegyesf II btul IllCfltSy ipari Vállalat. Elvállalták az igen keresett háztartási mérleg fő darabjainak gyártását, melyet azután a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár szerelte össze. Ezzel az új munkával lehetővé vált, hogy 50 szakképzetlen, főleg női dolgozónak adjanak munkát. Sokba került a szülői hanyagság Női gondok, törekvések a tsz-ekben Egy érdekes ankét tapasztalatairól A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a megyei nőtanács érdekes ankétet' rendezett nemrégiben Hartán, ahol a község termelőszövetkezeti asszonyain kívül sokan összegyűltek a megye falvaiból, a járási székhelyekről, hogy elmondják véleményüket, tapasztalataikat a nők munkájáról, helyzetéről a tsz-ekben. Az élénk tanácskozáson részi vett az Országos Nőtanács képviselője és a központi NEB mezőgazdasági osztályvezetője is. Az ötlet — hogy megkérdezzék az asszonyokat termelési és szervezési problémákról — hasznosnak és gyümölcsözőnek bizonyult. Helytállnak a nők Ä tapasztalatcsere jellegű an- kéton valamennyi felszólaló tanúsította, hogy a közös gazdaságokban ma már természetes a kollektív gondolkodás, közösségi méretekben látják a problémákat és a feladatokat. A nők helytállnak a termelésben, munkájukra számít a vezetőség és a tagság, megbecsülik őket. Le- hocziky Jánosné. a bajai Béke Tsz tagja elmondta például, hogy állandó céljuk a minőségi munkára való törekvés, hiszen a piacon csak a legjobb termények állják meg a helyüket, versenyképes árut kell szállítani a kereskedelemnek. Ez a feladat elsősorban — és nemcsak Baján — a tsz-ben dolgozó asszonyokra hárul, akik egész nyáron át a növénytermelésben szorgoskodnak. Ezzel függ össze az a sok közös gazdaságban megtalálható probléma, hogy a határban, a falutól több kilométerre levő földeken dolgozók nem jutnak meleg ebédhez. A bátyai Piros- paprika Tsz-ben például — Végh Józsefné elmondása szerint — nagyon hiányzik ez a nyári szezon idején 10—12 órát is dolgozó asszonyoknak. Ez pedig nem lényegtelen probléma. hanem olyan sürgető feladat, melynek megvalósítására egyre több figyelmet szükséges fordítani. Nem utolsósorban éppen a dolgozó asszonyokra nehezedő gond enyhítése céljából. Télen is dolgozni akarnak A fentihez hasonlóan sok termelőszövetkezetet foglalkoztat a folyamatos munkalehetőség biztosítása, ehhez a lehetőségek megteremtése. Többen tolmácsolták a nőknek ezt az igényét a hartai tanácskozáson. Szavaikból kicsendült, hogy jelentős munkaerőt képviselnek a tsz- ekben, s nélkülük nem lehet dönteni sem termelési, sem pénzügyi és szervezési kérdésekben. Ezt a tekintélyt szorgalmukkal, helytállásukkal vívták ki a tsz-asszomyok, akik politikailag is világosan iátják és helyeslik a fejlődés útját. Ezért sürgetik a téli foglalkoztatás megoldását is. Főleg a fiatalok — akik egyre nagyobb számban mennek vissza a közös gazdaságokba — és az egyedül álló nők, családanyák igénylik ezt. Az ankéton. sajnos, jó néhány asszony számolt be olyan tapasztalatról, hogy egyes tsz-ve- zetők nem tesznek meg mindent e gond megoldására. Annál jólesőbb volt hallani a példaadó kezdeményezésekről, közöttük a hartai Üj Élet Tsz szárítóházának építéséről, ahol a nőknek kívánnak folyamatos munkalehetőséget teremteni. Ide kívánkoznak az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán Di- mény Imre földművelési és élelmezésügyi miniszter által elmondottak. Nevezetesen: Ma már a mezőgazdasági munka nem egyszerű szántó-vető tevékenység. hanem ennél jóval több, összetettebb feladat... Természetesen megyénkben is sok tsz a saját gyakorlatából tudja ezt, de — mint az asszonyok elmondották — a felismerésen túli cselekvésig még nem mindenütt jutottak eL ösztönző jővedelmezés Nemcsak gondokról és megoldásra váró feladatokról esett szó a hartai tanácskozáson. Nem mondunk újat azzal, ha a felszólalások nyomán megállapítjuk: az asszonyok éppen úgy, mint a tsz férfi tagjai, megtalálják számításukat a közös gazdaságokban. Következménye, velejárója ez az ösztönző bérezési rendszernek, amely tsz-enként különböző. Eaeket a módszereket a tsz vezetői a tagsággal együtt alakították ki, ami egyben biztosítéka az dlégedettség- nek, s vonzerő a faluból korábban elvándorolt fiatalok számára. A fajszi Kék Duna Tsz- ben például a mezőgazdasági munkák idején 14—15 ezer forintot is megkeresnek az asz- szonyok. Részesművelésben dolgoznak. A dunaegyházi Haladás Tsz-ben viszont az előlegfizetést vezették be, ami jó hangulatot, munkakedvet teremtett a közös gazdaság tagjai körében. A NEB és a megyei nőtanács által szervezett hartai ankét tapasztalatait nem nehéz összegezni. Maguk a felszólalók adtak számot arról a megváltozott helyzetről, amely a termelőszövetkezetekben tapasztalható a szervezés, bérezés, a foglalkoztatás tekintetében egyaránt. Erősödik a tsz-demokrácia, hiszen egy-egy kérdésben egyre inkább a tagság egésze dönt úgy, hogy mindenki megtalálja számítását. A vezetőknek " viszont feladatuk, hogy megszívleljék és egyre következetesebben megvalósítsák a kéréseket, jogos igényeket Gál Sándor AZ AUTÖ tulajdonosa június közepén azzal indult el otthonról, hogy elhozza kocsiját a kisiparos javítótól, aki megígérte, hogy erre a napra elkészül a munkával. Nagy volt azonban a megdöbbenés, amikor kiderült, hogy a Trabant sokkal rosszabb állapotban van, mint amikor a gazdája javíttatni vitte. Akkor nem sok hiba volt rajta, mindössze annyi, hogy egy korábbi baleset után a kicserélt ajtó színe különbözött a karosszéria színétől, a kisiparosnak tehát ezt kellett volna újrafesteni. Közben azonban olyan eset történt, ami élesen rávilágít a szülői hanyagságra, arra a nemtörődömségre, mely- lyel mostanában elég gyakran találkozhatunk a tárgyalótermekben. A kisiparos tizenöt éves fiának kocsikázásra támadt kedve. Az egyáltalán nem zavarta szándékában, hogy nincs jogosítványa, sem gyakorlata a közúti közlekedésben. Gondolt egy merészet és a javításra hozott kocsit ellopta. Nem jutott vele messze. Elvesztette uralmát a jármű felett, áttért az út bal oldalára, belefutott az árokba, majd egy betonból készült villanyoszlopnak ütközött, áttört egy kerítést, kitört egy fát aztán egy ház falának ütődve megállt. A veszélyes kaland sokkal rosszabbul is végződhetett volna, de — szerencse a szerencsétlenségben — a fiúnak az ijedtségen kívül más baja nem esett. A kocsi viszont alaposan összetört és megjavítása több ezer forintba került. ÉRDEKES módon merül fel itt a szülői felelősség kérdése. Jogi szempontból világos és egyértelmű a válasz, de van az esetnek másik, erkölcsi oldala is. Tisztában van-e egy tizenöt éves gyerek azzal, hogy mit jelent gyakorlat nélkül beülni az autóba, száguldani nagy sebességgel, s ezáltal nemcsak a maga életét, testi épségét veszélyeztetni, hanem mindazokét, akik útjába kerülnek. Természetes, hogy a fiú teljes mértékben nem érezhette át a felelősséget, de azt mindenképpen tudnia kellett, hogy az autózásnak igen veszélyes következménye is lehet. A kérdés másik oldala a szülői hanyagság. Az apa e kockázatos és költséges kalandot elháríthatta volna, ha gondoskodik arról, hogy fia ne tudja beindítani a gépkocsit. Ez azonban csupán utólagos meditáció, de annyi haszna mégis lehet, hogy hasonló esetektől megóvja a gépkocsitulajdonos szülőket. Nem haszontalan tehát az óvatosságról, körültekintésről beszélni. NAGYON JÖL tudja mindezt a kisiparos, akit kötelezett a járásbíróság az autóban keletkezett kár megfizetésére, illetve a javítási költség viselésére. Szakértői megállapítás szerint — és a számla is ennyiről tanúskodik — több mint tizenkétezer forintról van szó. S ha hozzá számítjuk a perköltséget, amit szintén a gyerek apja fizet, akkor tizenötezer forint az az összeg, amibe a kisiparosnak a szülői hanyagság került. G. S. Rendőrségi krónika Csalót tartóztattak le A kecskeméti járási rendőr- kapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Űjszéki János 47 éves alkalmi munkás büntetett előéletű, lajosmizsei lakost. Űj- széki szeptemberben folytatólagosan 4500 forintot csalt ki K. J-től Lajosmizsén. azzal a mesével, hogy nősülni akar, és jegygyűrűre kell a pénz. Később a hiszékeny férfinek azt mondta, külföldi rokonai motor- kerékpárt küldenek neki, s annak. kiváltására_ kell a pénz. Októberben Űiszéki János új áldozatra talált K. F. személyében. Üiszéki a bevált mesével külföldi rokonaitól kapott bútor kiváltásával csalt ki 1500 forintot ismerősétől. Űjszéki János ellen a rendőrkapitányság visszaesőként elkövetett csalás miatt indított büntetőeljárást. G. G. Az őszi nap lágy sugarai melengetőén simogatták a serényen hajlongó munkásokat, akik szorgalmasan keverték a betont. A Május 1. brigád tagjai társadalmi munkában segítettek a gyáregység négy kőművesének, akik még az esős idő beállta előtt szeretnék elvégezni a betonozást A serleg birtokosai — Jelentősebb üzemfejlesztő beruházásunk nem lesz a közeljövőben — magyarázta Füzes István, az ÉM. Épületasztalosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységének igazgatója — A hasító műhely bővítését azon ban feltétlenül meg kell oldanunk, hiszen 1968-ban kétmillió forint értékű ajtóval, ablakkal többet kell gyártani az ország építkezéseire, mint az idén. A Május 1. brigád betont kever társadalmi munkában. A jobb munkaszervezésen kívül ezért gondoskodnunk kell megfelelő anyagelőkészítő helyiségről, ahol a fa védve lesz az idő viszontagságaival szemben. Ahogy elnéztem a társadalmi munkát jókedvűen végzőket, kezdtem megérteni, hogyan kerülhetett a 11 gyáregység közül éppen Kiskunhalasra az anya- vállalat „Felszabadulási vándorserlege”. Márpedig ez nem kis dolog, hiszen alig másfél éve került a korábban kis tanácsi vállalat a minisztériumi ipar kötelékébe, egy sor már gazdag termelési tapasztalattal rendelkező üzem közé. S úgy látszik, a gyáregység dolgozóit a serleg elnyerése még jobb munkára ösztönözte. Emberségből jeles — Mindannyiunk szíve vágya itt tartani a serleget — folytatta az igazgató —, s hogy amit itt lát, miért olyan fontos? A verseny egyik pontja a társadalmi munkára vonatkozik. A soproni gyáregység tmk- műhelye a vállalat összes üzemét kihívta versenyre, vállalva, hogy valamennyi munkás 50 óra társadalmi munkát végez. A mieink természetesen nem akarnak lemaradni és jelenleg már valamennyien a 75 órás teljesítmény körül járnak. Mesél a brigádnapló Közben a tmk-műhelybe — a Pattantyús-brigád birodalmába — érkeztünk. Csóti Pál brigádvezető szűk szavú ember, különösen, ha munkájuk eredményeiről érdeklődnek nála. Ezért nem maradt más hátra, mint megkértem, mutassa meg a brigádnaplót. A piros fedelű, gondosan vezetett füzet lapjairól kiderült, hogjr nemcsak nagyszerű munkások, hanem meleg szívű emberek a brigád tagjai. Névadójukhoz, Pattantyús Gézához, a neves magyar gépészmérnökhöz úgy igyekeztek méltóak lenni, hogy a brigádból hárman technikumba iratkoztak be. A szakmai továbbképzés azonban minden brigádtagra kötelező. Ezenkívül élnek-hal- nak az üzemért. Egy bejegyzés például arról tanúskodik, hogy a váratlanul elromlott hengercsiszoló gépet éjszakai műsza-
