Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
I oldal 1961. szeptember IS, srerd» fl vásáriét szolgálja az állami Kereskedelmi FelligveSőség Interjú dr. Ács Lajossalaz ÁKF országos felügyelőjével Mint arról a sajtó már hírt adott, a Minisztertanács kormány rendelettel módosította az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatait, működését, hatósági jogkörét és szervezetét Erről tájékoztatott bennünket dr. Ács Lajos, a Felügyelőség országos vezetője. Feladat: a fogyasztók érdekvédelme — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladata; a fogyasztók érdekvédelme. A termékforgalom új rendjéből adódóan bővül a Felügyelőség hatásköre azzal, hogy kiterjed a piacon megjelenő, a fogyasztóval közvetlen kapcsolatba kerülő új eladók: az ipari és mező- gazdasági termelők, a nagykereskedelmi és termelőeszközkereskedelmi vállalatok tevékenységére is. így a fogyasztók érdekvédelmét mindenütt képviselni tudjuk. — Imeretes, hogy a fogyasztói érdekek megkárosítása miatt eddig alkalmazott szankciók, intézkedési lehetőségek nem voltak elegendők. Ezért bővül a Kereskedelmi Felügyelőség hatósági jogköre is. A kormány- rendelet ugyanis kimondja, hogy a Felügyelőség az áruforgalommal kapcsolatos tevékenységet ne csak a kereskedelmi folyamatban ellenőrizhesse, hanem már a termelő és szállító vállalatoknál is megvizsgálhassa. így mód nyűik a fogyasztók érdekét veszélyeztető folyamatok, jelenségek okainak feltárására, a hibák hátterének felderítésére és — szükség esetén — a megfelelő intézkedésekre. A jogtalan haszon sorsa — Ügy tudjuk, hogy a jövőben lehetőség lesz a fogyasztók károsításából eredő jogtalan nyereség elvonására. Ez nyüván hatékonyan segíti majd a fogyasztói érdekvédelmet — Valóban, sokat várunk ettől a rendelkezéstől. Hiszen a jövőben így a fogyasztókat ért sérelmeket mindenképpen meg tudjuk torolni; ha a megkárosított vásárlók személye megállapítható, kártalanítani lehet őket, ha pedig nincsen mód erre, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az illetékes pénzügyi szerveknél kérheti a meg nem engedett nyereség elvonását Hadd említsek néhány példát: Egy építőanyagokkal kapcsolatos vizsgálatunknál megállapítottuk, hogy a már kifizetett elsőosztályú tégla helyett egyes téglagyárakban a vevőknek másod-, illetve harmadosztályú táglát adtak eL A vizsgálat alapján tett intézkedésünkre a megkárosított vevők csaknem 100 ezer forintot kaptak vissza a gyáraktól. Egy másik esetben a másodosztályú citromot elsőosztályúként értékesítették. Itt természetesen nem lehetett megállapítani a károsodott fogyasztók személyét, közvetlen kártalanítására tehát nem volt mód, — de az árdrágításból származó bevételi többletet a pénzügyi szervekkel elvonattuk a kereskedelmi vállalattól. Megelőzni és megszüntetni — Az a körülmény, hogy az ipar, a termelő és a kereskedelem kapcsolatában megszűnik az eddigi, úgyszólván minden feltételre, apró részletre kiterjedő sok-sok előírás, feszes szabályozottság, s helyükbe változatos tartalmú megállapodások lépnek; nyüván nehezebbé, összetettebbé teszi a Kereskedelmi Felügyelőség előtt álló feladatokat — Röviden tehát azt válaszolhatnám: módszereinkben, egész tevékenységünkben magasabb színvonalra, vagyis nagyobb hatékonyságra kell törekednünk. Joggal várják tőlünk, hogy munkánk elsősorban megelőző jellegű legyen, hiszen a Felügyelőség munkájának hatékonyságát is az mutatja majd: milyen mértékben tudja feltárni és megszüntetni a fogyasztók sérelmeinek forrását A munkának ez a megelőző, preventív jellege, az eddiginél sokkal nai- gyobb felkészültséget, magasszintű szaktudást kíván tőlünk. — Szeretnénk elérni, hogy határozatainkban messzemenően kifejezésre jusson intézkedéseink fő célja: a megelőzés és a nevelő hatás. A fogyasztók tudatos megkárosításával, a kereskedelem vámszedőivel szemben azonban nem riadunk visz- sza a legkeményebb szankciók alkalmazásától sem. Országos hatáskör — Milyen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítése? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezetileg közvetlenül a belkereskedelmi miniszter irányítása alá tartozik; önálló szervként működik (korábban csak a minisztérium egyik főosztálya volt), és hatásköre, ellenőrzési joga az egész országra, a belkereskedelem egész hálózatára — az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a vendéglátó iparra, az ipari vállalatok, üzemek és a nagykereskedelem üzleteire, a kisipari és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kereskedelmi tevékenységére, a piaci árusokra egyaránt kiterjed. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépítéséről annyit, hogy minden megyében és Budapesten működik kereskedelmi felügyelőség. Ezek szoros kapcsolatot tartanak fenn a fővárosi és a megyei tanácsok kereskedelmi osztályaival, a területi kereskedelmet irányító egyéb szervekkel. Az ÁKF működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség, amelyet a felügyelőség tájékoztat legfontosabb határozatairól, és véleményét is kikéri jelentősebb intézkedései előtt A felügyelőség természetesen szorosan együttműködik a Belkereskedelmi Minisztérium szerveivel, más minisztériumokkal, a közegészségügyi, a rendészeti, a szövetkezeti szervekkel, a szakszervezetekkel, valamint a különböző minőségellenőrző szervekkel. A vevő se hagyja magát — A fogyasztók megkárosításának kiderítése és megakadá- dályozása, illetve megelőzése az egész ország lakosságát közvetlenül érintő, általános társadalmi érdek. Minden területen, de itt, különösképpen indokolt a társadalmi ellenőrzés. Kérdés: Hogyan lehet javítani a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát? — Már most sem tudunk eredményesen dolgozni a lakosság támogatása, a hatékony társadalmi ellenőrzés nélkül. Ezért is köszönet jár a társadalmi ellenőröknek, akik eddig is hatékony, hasznos segítséget nyújtottak. Ezután még fokozni kívánjuk a társadalmi ellenőrök tájékoztatását, fejlesztjük képzésüket és emeljük irányításuk színvonalát. Az ügy a legnagyobb lépéssel akkor jut előre, ha maguk a fogyasztók is védelmezői lesznek saját érdekeiknek: tehát az üzletben, vagy a vendéglői asztalnál nem tűrik el, hogy megrövidítsék Őket, hogy a pénzükért ne kapják meg azt, ami jár nekik; a teljes ellenértékét. Ez minden fogyasztónak alapvető, legelemibb joga — éljen is vele — mondta befejezésül dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. U. L. Az édesanya panasza EGY HETVEN ÉVES asszony keserű hangú beadványát olvasom, amelyet a Kecskeméti Járásbírósághoz küldött, mert hét gyereke közül egy sem akadt, aki pár fillérrel hajlandó lett volna segíteni. Azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Járásbírósághoz, szívesHÁLÁS 67, gépkocsi-utánfutó „Na végre, már régen kellett volna”, „Meg lehet-e vásárolni” — üyen és ehhez hasonló indulatszavak, kérdések hangzottak el annak idején a Szegedi Ipari Vásáron azok részéről. akik érdeklődéssel szemlél- a Kiskunhalasi Gépipari ték lalat valamennyi dolgozója, de elsősorban Ottoványi Ferenc főmérnök, Hemer József mérnök, a műszaki fejlesztés vezetője és Bátyity László technikus, mint tervezők és szerkesztők, valamint Péter Ferenc, Snyehola János, Szekeres JóHALAS 67. a gyár új büszkesége. Vállalat (volt vastömegcikk) által kiállított új termékek között a HALAS 67 elnevezésű személygépkocsi-utánfutó prototípusát A szemre is tetszetős utánfutó minden 800 köbcentiméteres és azon felüli hengerűrtalmú személygépkocsival vontatható, megfelelő gömbcsapos vonótest alkalmazásával Hasznos terhelése 120 kilogramm. Igen célszerű kempingfelszerelések szállítására, ezen túl általános árufuvarozási feladatok ellátására is. Az utánfutó tetejét megemelve és a keletkező rést leponyvázva, zárt — széltől, csapadéktól védett — kétszemélyes hálóhellyé lehet átalakítani. A Kiskunhalasi Gépipari Válzsef és Nemes Imre gyakorlati kivitelezők ama büszkék, hogy ez az utánfutó az első ceruzavonástól az utolsó ecsetvonásig saját önálló elképzelésük eredménye. Eddig is jelentkezett már a vállalat új termékekkel, mint például a modem vonalú hulladékgyűjtőkkel vagy a PILLE motorkerékpár utánfutóval, de ezeknél vagy a formatervezés, vagy az újítás volt idegen munka. Természetesen, a sorozatgyártást megelőzően a HALAS 67 utánfutónak is. mint minden közúti forgalomba kerülő szállítóeszköznek, különféle előírt vizsgálatokon kell átesni, amelyek már folyamatban vannak. G. I. Paradicsomos gulyásleves — Made in Kecskemét „Rindersaftgulyás, Zwiebelbraten, Sauerbraten aus Ungarn, Rostbraten Esterhazy, Ba- konyer Rinderbraten” — ezek a számunkra nyelvtörő, de a német fül számára jól hangzó neveket nyomtatta a többszínnyomású kartondobozokra a nyugatnémet Herta cég. A dobozokat Bordós Lajos, a kecskeméti fogyasztási és értékesítő szövetkezet elnöke mutatja, s közben tudtunkra adja, hogy e hónap közepétől kezdve működni kezd az az igen hasznos kooperációs vállalkozás, amely a dobozok megtöltésére lesz hivatott a marhahúsból készült, paprikával, hagymával és főleg paradicsommal ízesített magyaros zamatú ételek egyenként 250 grammos adagjaival. A vállalkozást illetően ez év márciusában állapodott meg egymással a szövetkezet, továbbá a HUNGAROCOOP nevű szövetkezeti exportcég és a Pannónia Vendéglátó Vállalat. A szövetkezet a kecskeméti Park vendéglő szomszédságában hárommillió forintot fordított a beruházásra. A mélyhűtő berendezéseket Nyugat-Német- országból vásárolták, ugyanattól a Herta-cégtől, amely a készítményeket forgalmazza. A vállalkozás első esztendei termékeinek átvételére már megtörtént a megállapodás. Az exportálást a HUN GAROCOOP bonyolítja le, a Pannónia pedig a készítmények szabadalmát, továbbá a nemzetközi hírű Gróf Nándor főszakáes közreműködését adja a vállalkozáshoz. Egyúttal mód nyílik a Park vendéglő konyhájának megfelelő kihasználására is. Főzés után a készítményeik a félautomata csomagol óba, majd az előhűtőbe, onnan a mínusz 40—45 fokos mélyhűtőbe kerülnek 3—4 órás gyorsfagyasztásra. A további út a manipu- lálóba, aztán a mínusz 20 fokos tárolóba vezet. Több napos pihentetés után a csontkeményre fagyott ételféleségeket hűtőkamionnal szállítják Hamburgba, Frankfurtba és más nyugatnémet nagyvárosba. A berendezés napi négyezer adag tárolását teszi lehetővé. A jövedelem, amely az első évben tízszerese lesz a beruházásnak, a szövetkezettel egyenlő arányban osztozik a két közreműködő vállalat. kedjék családjaimat felszólítani, hogy segítsenek rajtam. Van nekem hét gyermekem, olyan is, akiről nem tudom hol lakik, mert soha nem írnak és nem látogatnak meg. Havonta 250 forintot kapok a községi tanácstól, de velem van egy ideg- és szívbeteg lányom is. Kettőnknek az a kicsi segély bizony nem elegendő...” — írja a néni reszketeg betűkkel. Az első feladat az volt, hogy megkeressék a gyerekeket, akik már valamennyien felnőttek, önálló életet élnek, s akik közönybe burkolózva „megfeledkeztek” az édesanyáról, aki felnevelte őket A tárgyalásra mindössze kettő jött el. A többi talán szegyei te, hogy bíróság vonja őket felelősségre a gyermeki hűtlenség miatt, szegyeitek találkozni az anyával, akit a szükség arra kényszerített, hogy a törvényhez forduljon panaszával. A község vezetői emberségesebbnek bizonyultak, mint a vérszerinti leszármazottak, de többet nem tehetnek. Igaza volt a helyi tanácsnak, amikor javasolta a néninek, hogy perelje be hét gyermekét szülőtartásért A TÁRGYALÁS sarán az egyik fiú arra hivatkozott hogy egy fillért sem tud adni a mamának, mert havonta csak 1500—2000 forintot keres, kétszáz forintos albérletben lakik, a többi pénzre szüksége van. Ezt a kifogást természetesen a bíróság nem fogadta el. A másik fiú kijelentette: csak akkor fizet ha a bíróság kötelezi. Erre nem kellett sokáig várni, hiszen egyikőjük sem tudott olyan körülményt említeni, ami a törvény szerint méltatlanná tette volna az édesanyát arra, hogy a gyerekeitől eltartást kérjen. A bíróság a hét gyermek közül hatot kötelezett — akik nem jelentek meg azokat is —, hogy havonta ötven forinttal járuljanak hozzá édesanyjuk jobb megélhetéséhez. A legidő. sebbet — aki a többinél jobban keres — havi 150 forint fizetésére kötelezték. A munkahelyekre a bíróság elküldte a letiltást, s ezzel az ügy a tárgyalóteremben befejeződött. NEHÉZ AZONBAN szó nélkül hagyni az elmondottakat, annál inkább, mert nem ez az első eset, hogy a gyermekeit becsületes és fáradtságos munkával felnevelő szülő kénytelen megalázkodni fia, lánya előtt és a törvény segítségét kérni. Elsősorban az eljárás egyszerűsítésére volna szükség, hogy a rendszerint öreg, beteg és nem egyszer magatehetetlen embereknek ne kelljen utazgatni, beadványokat küldözgetni. Sokat tehetnének ebben a tanácsok szociálpolitikai csoportjai, előadói. Érdemes töprengeni azon is, hogy nem lenne-e kielégítő, ha a tanácsok illetékes szervei igazolnák az illető ráutaltságát, s a bíróságnak megküldött beadvány alapján már hivatalból bonyolítanák le az ügyet. A TARTÁSI szerződések új rendszeréhez hasonlóan itt is változtatásra van szükség. Bizonyára találnánk még több községben, városban olyan öreg szülőt, aki emiatt nem akar ujjat húzni a gyerekeivel, bár azok nem törődnek vele. Ügy véljük, a fenti út járható lenne. Az ésszerűbb megoldást nem azért sürgetjük, mintha általános társadalmi jelenségről volna szó, de ha a megyében csupán néhány ilyen helyzetben levő szülőről lenne is szó, akkor sem szabad közömbösnek lennünk sorsuk iránt. A mi társadalmunk egyik alapvető jellemvonása a humanizmus. Ezt kell szembe állítani az önzéssel, a felelőtlenséggel és a bűnös gyermeki hanyagsággal Gál Sándor
