Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

r iMf. szeptember n, szeriía 1 »Mal ' . ^ Cselekvésre serkentő program A megyei KISZ-bizottság kulturális munkatérré A KISZ Bács-Kisfcun megyei bizottságán elkészült az 1967. harmadik negyedévére és az 1968-ra vonatkozó kulturális műm ka terv. Az MSZMP IX. és a KISZ VII. kongresszusának szellemé­ben fogant terv egyik legkövet­kezetesebben véghezvitt alapel­ve az. hogy az ifjúság kulturá­lis tevékenysége a megye műve­lődési életének szerves, lényeges Szerepet betöltő részeként való­suljon meg. Épipen ezért az idő­szerű ideológiai feladatokat és bz ifjúság sajátos igényeit cél­szerű arányban magában fogla­ló, dús program nagyobb akciói a társadalmi és művelődési Szervekkel való szaros együtt­működésre épülnek. A politikai nevelő munka üte­mét az évfordulók időrendje ha­tározza meg. Az évfordulók kö­zöl mint a legközelebbi és a legnagyobb jelentőségű, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileuma emel­kedik ki. Irodalmi és zened es­tek, kiállítások, vetélkedők, komszomolista—KISZ-ista ta­lálkozók jelzik a programban, hogy kommunista ifjúságunk életkorához illő lendülettel ké­szül az ünnepre. Jövőre a 120 éve megjelent Kommunista Kiáltványra és az 1846-as magyar forradalomra való emlékezéssel folytatódik az évfordulók sora, majd az év végén a Kommunisták Magyar- országi Pártja és a KIMSZ 50 éve történt megalakulását ünne­peljük. A tavasszal másodszor megrendezendő Forradalmi If­júsági Napok és a KIMSZ-év- forduló kapcsán az ifjúságra legnemesebb feladatként a Bács megyei hősök kultuszának ápo­lása, az ismeretlen dokumen­tumok feltárása vár. Erre biz­tatnak a KISZ KB-val, az Or­szágos Népművészeti Intézettel, a Néprajzi Múzeummal, a me­gyei tanácsod és az MSZMT- vel közösen kiírandó pályáza­tok is­Az intemadom aTista szemlélet további elmélyítését nagymér­tékben segítheti 1968-ban a szó­fiai Világifjúsági Találkozó. A KTSZ-előadássorozatokat, anké- tokat tervez a TIT-tél karöltve, amelyeken az eddigi VIT-ek történetét a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű feladatait, Bulgária múltját és jelenét nép­szerűsítik személyes tapasztala­tokkal bíró előadók. A kulturális programból nagy részt kell vállalniuk ifjú­sági klubjainknak. Ismeretes, hogy megyénk is csatlakozott a VII. kongresszuson meghirdetett akcióhoz: Minden megye leg­alább 25 új ifjúsági klubbal kö­szöntse a felszabadulás 25. év­fordulóját. Túl azon. hogy en­nek érdekében szorosabbra kell fűzni a szövetség kapcsolatát a művelődési intézményekkel, de főként az ipari és mezőgazda- sági üzemekkel: a meglevő klu­bok tartalmi munkáján is szük­séges javítani. Változatlanul nagy szerep jut a fiatalok tudatát sokoldalúan fejlesztő, szórakozásvágyukat színvonalasan kielégítő művé­szeti, szakköri tevékenységnek. A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB és a Televízió is­mét meghirdette öt művészeti ágban a Ki mit tud-ot. Az alap- szervezeti selejtezőket novem­bertől kezdve tartják. A szokásos megyei kulturális seregszemlén szakköri kiállítá­sokon kívül ez év októberében a fiatal irodalmárok kecskeméti találkozója, jövőre a falusi és tsz-fiatalok, valamint a megyei felsőoktatási intézetek művésze­ti fesztiválja teszi teljesebbé a rendezvényeket. A számos megyei kezdemé­nyezésű pályázat közül az „Ezek a fiatalok” című a legalkalma­sabb a fiatalság alkotó erejé­nek bizonyítására. Szociológiai, mozgalomtörténeti, irodalmi, képző-, foto- és díszítőművésze­ti ágazatban hirdetik meg. A KISZ mindemellett tovább­ra is kulcsfeladatnak tekinti a termelő munka és a gazdaság- irányítás reformjának segítését a népművelés speciális eszközei­vel. Sz. J. Űj áruház nyílt Csárolyon Tegnap délelőtt Mészáros JAszló, a Bácsbokod és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósági elnöke ünnepélyes keretek közi adta át Csávolyon az újonnan létesített ÁBC-áru- ‘házat A község lakóinak régi vágya teljesült ezzel. Az eddigi nehéz­kes áruellátást felváltó, kor­szerű, minden igényt kielégítő önkiszolgáló üzletházat mintegy negyedmillió forint költséggel a Csávolyi Vegyes és Építő Ktsz dolgozói hozták tető alá. Az építési költségekkel csaknem azonos értékű induló árukész­let az élelmicikkek, zöldség- gyümölcsfélék, tej és tejtermé­kek mellett a műszaki és ház­tartási cikkek bő választékát kí­nálja a csávolyiakniak. Gyűlik a falumúzeum anyaga Gorán a művelő­dési ház pincéjében — a szorgalmas fa­lusi gyűjtők és Ta­kács László műve­lődési ház igazgató jóvoltából — már gazdag cserépedény­gyűjtemény sorako­zik, a szekrények­ben pedig gyűlnek a sok nemzetiségű fa­lu értékes emlékei, a népviseleti ruhák. A naponta kiegé­szülő gyűjtemény képezi majd a garai falumúzeum anya­gát, Megjegyzések Könyvtár vagy pedikűrszalon Már ,,elintézett ügynek’ lát­szott, hogy amikor a bajai Tóth Kálmán téren felépül az új társasház, abban reprezen­tatív női fodrászat nyílik, a régi üzlet pedig átadja helyét a könyvtárnak. Többször ír­tunk mi is a járási könyvtár szép terveiről: olvasótermet lé­tesítenek a női fodrászat he­lyén. Így tervezte a városi ta­nács, a könyvtár és a tervet örömmel nyugtázta a közönség is. Mert az olvasóteremre való­ban nagy szükség van. Baja iskolaváros, kulturális élete már régen sürgeti a könyvtár­ban olyan helyiség megnyitá­sát, ahol a látogatók leülhet­nek olvasni, jegyzetelni, tanul­ni. Kell az olvasóterem — nem szükséges ezt bizonygatni. A közvélemény azonban csa­lódottan vette tudomásul: ki­ürített fodrászat helyén nem lesz olvasóterem. A helyiséget nem kapta meg a könyvtár. Miért? A fodrász ktsz nem mondott le róla, pedikűrsza­lont és gyermekfodrászatot akar nyitni a régi helyiségben. Ebben az esetben azonban a könyvtár lesz a kárvallott. Nem lesz olvasóterem. Szép, hogy Baján eldicseked­het majd a fodrász ktsz két reprezantatív üzlettel, amelyet ötven méter se választ el egy­mástól. De mi azzal szerettünk volna eldicsekedni, hogy a ba­jai könyvtár is kap végre egy olvasótermet, amelyet munká­ja alapján régen megérdemelt és amely nélkül hivatását csak csonkán-bénán tudja betöl­teni ’—gh. —1 Csigák a szőnyegen Megjelentek a meztelen csi­gák a bácsalmási Vörösmarty Mihály Könyvtár egyik helyi­ségében, ahol néhány éve már fellazult a parkett. Érmek kö­vetkeztében a közelítő lépések ütemére baljóslatúan mozog a kályhacső. S amíg a tűzveszé­lyesség miatt segítségért fo­lyamodott a nevezett intéz­mény, közönséges csúszó-má- szók keveredtek a dologba. Honnan, honnan nem, ott ter­mettek a meztelen csigák, és gátlástalanul csíkoznak össze szőnyeget, szennyemet be könyveket. Igaz, több határozat született már ellenük. Az irtóhadjáratot megszavazták a két vb-ülésen, helyeselte a gazdasági állandó bizottság, tárgyalta a helyt Községgazdálkodási Vállalat, a költségvetés elkészítésére . pe­dig műszaki előadót utasítot­tak. Ezenkívül azonban semmi sem történt. Tudom, hogy a csigákat ne­héz futásra bírni. Mégis félek, hogy azóta az aktákat is elér­ték a közismerten lassú tem­pójú állatok, és finom, de gusztustalan váladékkal fokról fokra benyálaznak mindent. Néha az az érzésem, hogy a tetthelytől még mindig fény­évnyire vannak egyes dossziék. Közben fölöttük a kályhaeső vésztjóslóan ki-be leng a lé­pések ütemére. H. V, Jel az utókornak? Nem tehetek róla, toliamra kívánkoznak ezek a súlyosan zsebünkbe vágó hanyagságok, amelyeket a városban járva lépten-nyomon Iát az ember. Aligha kell erre külön felhív­ni a figyelmet. Láthatja min-' denki, hogy a Kecskeméti Ka- da Elek utca úttestét például két év alatt immár hatodszor bontják fel. „Más-más válla­lat’ —• halljuk a mentséget. Megoszlik hát a felelősség és folyik-folyik a pénz. Falra hányt borsó a bírálat? Hisszük, hogy eljön az ideje a lelkiismeret feltámasztásának. Ezért nem hagyjuk abba az észrevételeket. Színhely: a Dózsa György üt eleje, Kecskeméten. Vízcsöfek- tetés miatt hatalmas gödör. A munka már kész (első ízben, de hogy utoljára-e?.. 4. kö­vetkezik hát a gödör beteme­tése. Nosza, a markoló működni kezd. A gép jól dolgozik. Mar­kolja a földet — és mindent, ami hatalmas marka ügyébe esik. lg például a zsaluzásra használt és a kupac tetejére dobált deszkát, támgerendát is. És dobja, szórja bele az árok­ba. Akad vajon, aki észreveszi? Dehogyis akad. Pedig az építő vállalat munkásai közül leg­alább tízen állják körül a gé­pet. Találkozások M ikor már össze-visszajegy­zeteltem magam a me­zőgazdasági kiállításon, elhatá­roztam, hogy most már úgy né­zek körül, mint aki „élvezni” is akarja a sok látnivalót. Hogy miből mennyivel termelünk, te­nyésztünk többet, nagyobbat, jobbat, mint tavaly, azt millió­nyi adatból megtudhatja a láto­gató. Mentem hát, s figyeltem, mi ragadja meg a szememet, mi üti meg a fülemet. A tudományos kutatások pa­vilonjában gomboltam ki elő­ször a zakómat. Itt nem fértem el első ízben a kabátomban. A büszkeségtől! Hallgatóztam, hogy dicsérik a Kecskeméti 512-es új paradicsomfajtánkat. Minden tetszett rajta, s benne laikus­nak, szakembernek egyaránt. Hogy alacsony növésű, hogy ko­rán érő, hogy zöldtalpmentes, hogy kemény, meg, hogy nem reped, jól lehet fuvarozni. Min­den, minden csak jó ezen a mi hirességünkön. „Meghiszem azt!” — mond­tam magamban, mintha az én érdemem lenne ez a paradi­csom ... Aztán ugyanitt majd főbe hajítottam egy Heves me­avásárban gyei egyént, aki — nyilván irigységből — megkopogtatta a magnélküli dinnyét, majd szá­ját félrehúzta, és úgy szólt oda társainak. — Nem veszek belőle, ínért nem lékelik meg... Én meg úgy nem hiszem el, hogy mag- nélküli. Nem lett volna helyes, ha ott menten megverem az ipsét. Büszkeségből elálltam hát ettől. Í ó sok időt töltöttem, s már úgy voltam vele, be­perelem a megyénkben ktsz- eket. Annyi sok szépet, jót, praktikusat elhoztak erre a ki­állításra is, hogy fél délelőtt el­szaladt, míg végignéztem. De ki a csuda tudott volna elmenni a víkendházak, bútorok, gépek, kocsik, szerkezetek garmada mellett, hogy lépten-nyomon ne dagadt volna a melegben amúgy is hő kebel. Bizony sóhajtással kísérve szemlélgettem például a félegyháziak háztartási sörtáro­lóját, amely csapolt sört, ször­pöt hidegen és szénsavdúsan tar­tósít. Még lakásdísznek is meg­venném, olyan ragyogó és for­más, mintha Ivanhoe valame­lyik vitézének sisakjáról min­tázták volna. Elképzeltem, mindjárt habos sör buggyan ki bélőle. Gondoltam, meglátogatom már a Bács megyei jószágokat is. Megvannak-e mindannyian, és mit csinálnak így déltájt? A kecskeméti és hetényegyházi fmsz-ek nyulai olyan izgatottan reszkettették orrcimpájukat, hogy jobbnak láttam odébbáll­ni. Sokkal barátságosabban vi­selkedtek a birkák. Egy nyírsé­gi aranyérmes kos olyan szol­gálatkészen tartotta át szarva hegyét a szomszéd kosnak, hogy az emberek szájukat tátották. Meg se moccant, míg az meg nem vakarózott rajta. B Szalkszentmártoni Juh- utódellenőrző Állomás nagydíjas anyajuha éppen fala­tozott, s megvetően fordította el a fejét, mikor egy miniszoknyás fővárosi néni behízelgett neki az akolba, — Gyere, aranyhomokszőrű barika, a mami ad neked ZIZI-t. Szolidaritásul a Solti Állami Gazdaság aranyérmes kosa is hátat fordított, pedig más mini­szoknyások szemelláthatóan ér­dekelték. A Bajai Micsurin Tsz fekete kan süldői, az aranyérem birto­kában édesdeden aludtak, szint­úgy a dávodi Rákóczi Tsz arany­érmes kocái is. Még hatalmas lepcses fülükkel is betakarták a szemüket. A bajai kocasüldők nyugtalanul rúgkapáltak álmuk­ban. Mintha egy kicsit unták volna a banánt. Hihető; a ke- vély kan-szomszédok fütyültek rájuk. Hogyne, mikor az ország kocái előtt díszeleghetnek az aranyéremmel! — Na, majd ott­hon visszakapják a kölcsönt. Aztán az özön pavilon, pap­rikásszag, kolbászsistergés —, könyvsátor, ajándékházikó, meg titokzatos micsoda után a gé­pek közé is bekeveredtem. Majd nekimentem a műtrágyaszóró repülőnek. Megszoktam, hogy eddig csak a levegőben láttam. Majd elbámészkodtam a kisgép­bemutatónál. Valami iszonyú okos háztáji masina is volt. Külföldi. Többféleképpen va­riálható. Egyik változata a kis gépnek arra is képes, hogy ha azt mondják neki, két méter — addig a magasságig felmászik a fára, és levágja az ágakat. R oppant elgondolkoztam. Lám, lám, az ember ősé­ből akkor lett valaki, mikor le­jött a fáról. A gépből viszont akkor lesz valami, mikor a meg - adott program szerint a fára i.s fel tud mászni. Tóth István- Megáll az ember esze. Hát így vagyunk, ilyen jól a fa­anyaggal? Ennyire nem fontos az embernek a saját munká­ja? Am valami halvány sejtelem feldereng a bosszankodó újság­íróban. Két lehetőség adódhat. Egyik: ezek a jóemberek va­jon nem küldetést akarnak tel­jesíteni? Emléket, „leletet” hagynak az utókorra? Vagy pe­dig... Igen, ez a valószínűbb. Minek fárasszák magukat most a deszkák megmentésével, hi­szen nemsokára úgyis ki kell bontani az árkot. Mint eddig számtalanszor... Ráérnek ki­szedni akkor. B. J. ■ A jugoszláv műsora SZERDA 15.40: Földközi-tengeri Játékok. At­létika és ökölvívás. — 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjáték. — 17.25: Népsze­rű tudományos film. — 18.00: Tv-új­donságok. — 18.15: Matróz a tricik­lin. — 19.00: Első számunk ma este. — 19.30: Tv-posta. — 19.54: Jó éjsza­kát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.40: Revüműsor. — 21.40: A ze­neirodalom gyöngyszemei. — 21.55: Lépésben az idővel. — 22.20: Tv- híradó. — 22.35: Földközi-tengeri Já­tékok. Vízilabda«

Next

/
Thumbnails
Contents