Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) m termelőszövetkezetek önálló ▼állalati gazdálkodásénak feltételeit, áj és átfogó jogi rendelést követek — A termelőszövetkezetek olyas szói calista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalat- szérűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását, valamint a szövetkezeti alap képzését Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az elhasznált forgóeszközök értékét, az amortizációt a munkadijat és a föld járadékot. A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapjait nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket indokolt mértékben fizethessenek tagjaiknak részesedést s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon a földhasználat továbbfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földeit tulajdonjogát. A törvényjavaslat lényege ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fokozatos megteremtése, bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagyüzemileg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tiszteletbentartásával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését. — A földtulajdon és a földszélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben ‘bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, s ugyanakkor az operatív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért Az országgyűlés ülésterme a tanácskozás alatt. s megfellelő intézkedéseket tartalmaz a zárt keretekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonosváltozások használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozását A mezőgazdasági termelés fejlesztése — A mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. Az elmúlt időszakban a szocialista nagyüzemek — különösen a termelőszövetkezetek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta. E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdaságot, amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapacitások teljesebb kihasználásával biztosíthattak volna. Ugyanakkor ez a helyzet hátrányosan hatott a szövetkezetek tagságának foglalkoztatottságára is. — A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányrendelettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Szeretném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek veszik át. Termelőszövetkezeteink alapvető feladata a mező- gazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővitése sem vonhatja el a figyelmüket. — Az állam és a szövetkezetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazdaságirányítás reformjának megfelelően — a törvényjavaslat abból indul ki: Olyan állami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása. A tervszerű, központi állami irányításnak köz- gazdasági befolyásoló eszközök — ár, dotáció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos, garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoztatására, illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. Gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésében is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös munkából. — A szövetkezeti vezetési rendszer fejlesztésének egyértelműnek keli lennie a színvonal javításával. A vezetés demokratizálásának ezzel együtt járó sok olyan rendelkezést tartalmaz, mely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya, a munkásság és a parasztság élet- és munkakörülményeit. Ugyanakkor világosabb, az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik teljesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szövetkezeti életben való részvételre, a közös vagyon védelmiére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelőssége is. — A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, mely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatározás. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Űj vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fiatalok szempontjából nagy jelentőségű —, hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a közgyűlés által előirt mnnkakö- telezettséget. — A termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önállóságának kialakulásával, valamint az állami irányítás említett átalakításával szoros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezeteinek létrehozására. E szervezetek működését és irányítását a törvényjavaslat részletesen szabályozza. A beterjesztett törvényjavaslatok mezőgazdaságunk fejlődésének új távlatait nyitják meg. A lakosság élelmiszer-, a hazai ipar nyersanyag-ellátása és az export növelése szempontjából fontos fejlesztés azonban megköveteli,, hogy iparunk az eddiginél is nagyobb mértékben s jobb minőségben lássa el a mezőgazdaságot korszerű termelési eszközökkel, gépekkel, berende- j zésekkel, műtrágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskodnunk kell arról is, hogy megoldód jank az értékesítési, szállítási, feldolgozási nehézségek, lényegesen csökkenjenek, illetve megszűnjenek a termékek üzemi veszteségei. E célból növeljük a felvásárló szervezetek, a feldolgozó ipar technikai felkészültségét, szállító kapacitását. — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgazdaságban kedvezően alakult. Az ez évi eredményeket még korai lenne értékelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is több termett, a kapásnövények terméskilátásai viszont — az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébbek, s ezért abraktakarmánygond- jaink vannak. — Szocialista nagyüzemi gazdálkodásunk erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annak- előtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. Az aszály okozta károkat át tudjuk hidalni, anélkül hogy állatállományunk csökkenne, s így végül is teljesíteni tudjuk állati terméktermelési tervünket is. Mindent összevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harmadik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett törvény- javaslatokat sokoldalúan megtárgyaltuk. A viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a Tisztelt Országgyűléstől a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatását és elfogadását. Dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter beszéde után Bencsik István, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a termelő- szövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat előadója emelke- dfett szólásra: — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által beterjesztett két törvényjavaslatot a mezőgazdasági, továbbá a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta. A két bizottság a törvényjavaslatokkal már az előkészítés stádiumában is foglalkozott, hogy ' a bizottságban résztvevőknek alkalmuk legyen idejekorán tevékenyen bekapcsolódni a jogszabályok megalkotásába. A törvényalkotó munkának ez az új gyakorlata igen hasznosnak bizonyult — mondotta a felszólaló, majd a mezőgazdasági bizottságban elhangzott, a termelőszövetkezeti törvény javaslatával kapcsolatos észrevételeket ismertette. Végül így fejelte be felszólalását. — A mezőgazdasági bizottság a termékeny viták közepette széles körű egyetértésben született két törvényjavaslatot — a jelentésben eszközölt módosításokkal — az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Bencsik István előadói beszéde után az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy a tér-* melőszövetkezetek működésé-' ről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat együttes tárgyalásához 34 képviselő jelentette be hozzászólását. Elsőnek Szabó István Hajdú-Bihar megyei képviselő kapott szót. Utána felszólalásra következett Nagy Istvánná miskolci, Orosz Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei, Mészáros Béla Bács-Kis- kun megyei képviselő. Tegyük könnyebbé a tsz-tagok építkezéseit Megyénk képviselője először saját szövetkezetének példáját idézte felszólalásában, majd így folytatta: — Az előterjesztett törvényjavaslat egészében megfelel annak a várakozásnak, amely megelőzte, néhány tekintetben azonban módosítást kíván. A 17-es § kimondja, hogy a szövetkezet csak a tulajdonában álló beltelket adhatja el építeni szándékozó tagjainak. Jobb lenne azonban, ha a törvény azt mondaná ki, hogy a szövetkezet belterületi építkezés céljára — az illetékes hatóságok által elfogadott területen és módon — akkor adhatja tagjainak tulajdonába a telket, ha legalább a birtokba adott területtel megegyező, vagy annál nagyobb olyan saját területe van, amelyet bármilyen címen akár az államtól, akár kívülállóktól már megváltott Gyakorlatilag: a telek tulajdonosa — csereként — a szövetkezet tulajdonában levő földből kaphasson. Helyes volna, ha a törvény kimondaná azt is, hogy a szövetkezet ne csak belterületen legyen jogosult ilyen csereszerződést kötni, hanem a kialakult termelőszövetkezeti központok és majorok közelében is. A közös gazdaságoknak csak úgy, mint az érintett tagoknak ugyanis érdeke, hogy például az állatgondozók, a kertészek, valamint a gépműhelyben foglalkoztatottak közel lakjanak munkahelyükhöz. Bács-Kiskun megye sok községe tanyás település. A tanyavilág jelenleginél gyorsabb ütemű felszámolása nehézségekbe ütközne. Helyes az az új rendelkezés, amely személyi tulajdonnak minősíti a külterületi tanya körül meghagyott legfeljebb egy katasztrális holdnyi háztáji területet. Nincs azonban összhangban ezzel a 21. § szövege, mert az már csak a belterületen és a zárt kertekben levő kis parcellák személyi tulajdonát ismeri el. Ügy gondolom, az új föfldjogi törvény végrehajtását követően megoldhatók lesznek az évek óta halasztódó telekkönyvezések és ezzel teljessé válik a szövet- kezetek használatában levő földek tulajdonjogi rendezése. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről előterjesztett törvény- javaslattal egyetértek, azt elfogadásra ajánlom. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti parasztság mindkettőt a nagyüzem mi gazdálkodás további erősítés sére használja fel. ★ Mészáros Béla után Horváth Sándorné Somogy megyei, Erdei Ferenc Csongrád megyei, Farkas Pál, Borsod megyei, Gócza József Szolnok megyei, Szeme- rits Ferencné Győr-Sopron megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Szabó Mátyás Baranya megyei, Schulmann István Fejér megyei, Gombás zögt Jenő Somogy megyei, Darvasi Paine Pest megyei, Borivó Károly Szabolcs-Szatmár megyei, Nagy Antal Komárom megyei, Kerékgyártó Mihályné Szoinok megyei, Bárány Lajos Győr- Sopron megyei, Péti János Tolna megyei és Győré Sándor Baranya megyei képviselő szólalt ^országgyűlés ma folytatja
