Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
I »ldal 19fff. szepíemSeí 29. tiniéit Amiről beszélnek Gyorsan előbukkantak a hibák, de lassan halad a javítás A kecskeméti közvéleményt hónapok óta élénken foglalkoztatja a csatornázás és a fedettuszoda ügye. Az utcán járó-kelőknek szemet szúr, hogy az újdonatúj szennyvízcsatornát a megyei tanácsháza előtt és a Bajcsy-Zsilinszky úton ki kellett bontani. Es sokan álltak meg fejüket csóválva a nyáron, az épülő fedett uszoda előtt is, tapasztalva, hogy csak a gyomok nőttek embermagasságúra az építkezés területén, a munka semmit sem haladt. E szomorú látványosságok okát sokan ismerik, hiszen lapunk is foglalkozott mindkét beruházás problémáival. A kérdést mostanában így fogalmazzák meg a kecskemétiek magukban vagy baráti társaságban: Kijavítják-e végre a csatorna és a fedett uszoda hibáit, meddig kell még várnunk a munka befejezésére? Öt helyett kettő A csatorna — millió forinttal mérhető — hibáiért elsősorban a Közlekedési Építő Vállalatot terheli a felelőség — derült ki a hosszú hónapokig tartó perlekedés során. Szeptember 30- ra kellene kijavítani a vállalatnak az öt helyen észlelt hibát (csőtörés, talajvíz beszivárgás, útburkolat-süllyedés stb.). ötvenéves a Ceglédi Kossuth Múzeum ötvenéves jubileumát ünnepli a Ceglédi Kossuth Múzeum. A jubileum alkalmából vasárnap, október 1-én ünnepséget rendezne^ és megnyitják a múzeum történetét bemutató kiállítást. A következő hetekre előadásokból, találkozókból álló gazdag programot dolgoztak ki, amelynek vezérfonala a múzeum jubileuma és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados fordulója. Ügy látszik, hogy egészen a legutóbbi időkig azt remélte a vállalat, sikerül jogi útvesztőbe terelni az ügyet, mert a perlekedésnél jóval kisebb energiát ölt a javításba. Mindössze két helyen tárta fel a vezetéket, a további három hiba még a föld mélyén lapuL A rászabott határidőt tehát már semmiképpen sem teljesítheti. Ez pedig azért is aggasztó, mert a Széchenyi tér 1—3. számú épület lakásait eddig nem lehet átadni, amíg rossz az erre húzódó szennyvíz- vezeték. Új eljárással Igaz, hogy a javítási munkálatok meggyorsítását ígérik az építők. Üj eljárást kívánnak alkalmazni ennek érdekében: műanyagcsővel bélelik ki a megrongálódott eredetit. Ily módon ugyanis nem kell elvégezni a hosszadalmas feltárást, a műanyagcsövet — darabonként összeragasztva — be lehet vezetni egy-egy szakaszon. Tudjuk, hogy a mostani hibák előidézésében közrejátszott egy „újítás” is. Éppen ezért némi aggodalommal latolgatjuk a rnűanyagcsövek tartósságát. No, de ez csak a laikus aggodalma. Reméljük, hogy a Közlekedési Építő Vállalat nem bocsátkozik kétes kimenetelű kísérletezésbe a kecskemétiek rovására. Mindenesetre szeretnénk már intenzívebb munkában látni embereit. Ha egész nyáron stagnált is a fedett uszoda építése, a tervező, a kivitelező és a beruházó jogászai izzadtak éppen eleget. A szakértők nemkülönben. El kellett ugyanis dönteni — természetesen perrel —, hogy valóban gyenge-e az épület teteje, s ha gyenge, miért gyenge, és miképpen lehet megerősíteni. Batáridő: március 31. Sajnos, Valóban gyenge. Március 31-ig kellene megerősíteni az OVF Vízügyi Építő Vállalatnak, pótszelemenek beszerelésével. Az Ózdi Kohászati Műveknél októberben elkészül a szükséges vasanyag. Ezt követően a kecskeméti „Fémmunkás” legyárthatja a szelemeneket, s indulhat a szerelés. Kész lesz az uszoda március 31-ig? Kénytelenek vagyunk ismét borúlátóan jósolni: nem. Az épületen ugyanis jócskán van még tennivaló a tetőszerkezeten kívül is és bizony a kivitelezők nem túl nagy létszámmal buzgólkodnak jelenleg. Bárcsak töredelmesen bocsánatot kellene kérnünk tőlük tavasszal, az elhamarkodott jóslatért! Békés Dezső Jelentkezett egy Idős bádogos Megszokott látvány már Izsákon, hogy a számadó juhász rendszeresen betér a modem, korszerű, zenés presszójukba. Vagyis egy jellegzetesen régi — a harmincas években így mondták: ősmagyar — megélhetési lehetőség bajuszos, jó kedélyű és kiegyensúlyozott képviselője megbarátkozott a tipikusan mai vidéki szórakozóhely hangulatával. Több ez mint érdekesség. Az emberi közérzet átalakulásának, gátlások és elfogultságok oldódásának egyik dokumentuma. Ahogy az is jelkép lehetne, ami Tiszakécskón történt a minap. Mindenki tudja a községben, hogy alig egy hónapja orvosi rendelő falai magasodnak itt, hétről hétre. A párt vb és a tanács tagjainak javaslatára és kezdeményezésére vágtak a dologba. Ugyanezek az emberek az első adandó szombat és vasárnap ásót, lapátot is fogtak és kimélyítették az épület alapjait. Közreműködtek azóta a kollektív munkában többek között az Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet dolgozói, a KISZ-tagok és ajánlkoztak a tsz-ek építőbrigádjai is. Nemrég megjelent a tanácsházán Szórát Pál bácsi, a Vegyesipari Ktsz nyugdíjasa, mondván: én ugyan már öreg vagyok, a tetőt nem vállalom. De a többi bádogosmunkát szívesen megcsinálom. És a tetőn dolgozókat is irányítom. A lakosság jól berendezett pihenőnapjain, szombat és vasárnaponként emelkednek a falak. Rövidesen tetőszerkezet kerül az épületre. S ha másfél év múlva átadják a községnek a várva várt rendelőt, egyik szenzációja az lesz, hogy az építése során társadalmi munkára jelentkezett egy idős, de nem öreg bádogosmester. Halász Ferenc ftjggoszláv műsora TV PENTEK 9.40: ISkola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.55: Hírek, s 17.30: Bejtvény- mfisor. — 18.00: Tv-újdonságok. *> 18.15: Ifjúsági műsor. — 19.05: Mozaik. — 10.54: 36 éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hlradó. — Í0.10: játékfilm, w 22.10: Tv-hlradó. e. 22.30: Dubrovnihi Nyárt Játékok, szimfonikus baogversenx, Emeletes házak Dunavecsén December 31-én újabb négy, két szoba összkomfortos lakásba költözhetnek be Dunavecsén a boldog lakók. A Solti úton már a harmadik emeletes épülethez rakják a téglát, keverik a habarcsot az Építő- és Szerelőipari Válallat dolgozói. Már az emeletnél tartanak, több mint egyheti előnyük van a terv teljesítésében. Közvélemény — kösvéleménykutatás Abból az alkalomból, hogy október első felében közvéleménykutatást kívánunk végezni lapunk olvasói körében, néhány gondolatot szeretnénk írni a közvéleményről, erről a korántsem teljesen tisztázott fogalomról. Napjainkban mind gyakrabban — különös tekintettel az új gazdasági irányítási rendszer közeljövőben történő bevezetésére — találkozunk a társadalmi, politikai, kulturális és főleg a gazdasági élet területén olyan törekvésekkel, hogy jobban megismerjék az emberek, a „fogyasztók” véleményét a legkülönbözőbb kérdésekben. A piac- és közvéleménykutatás várhatóan mindennapi életünk kísérőjévé válik. Ma már minden fejlett országban működnek különböző — igen gyakran államilag támogatott — piac- és közvéleménykutató intézetek, melyek résiben saját céljaik érdekében, de megrendelésre is — társadalmi. politikai szervek, intézmények kérdéseire, problémáira adnak választ a piac, vagy a közvélemény alakulásával kapcsolatban. E tanulmányok az illetékeseken kívül, igen kedvelt olvasmányai a nagyközönségnek, az újságok olvasóinak, kedvelt műsorszámok a rádió- hallgatók és tv-nézők körében is. Hazánkban ilyen jellegű intézmények — kivéve a belkereskedelem piackutató szervét — az utóbbi évekig nem voltak. A Magyar Rádió és Televíziónak már ötödik éve működik közvéleménykutató osztálya — amely többek között arra törekszik, hogy felderítse a különböző korú, nemű és foglalkozású emberek műsorigényét és azt az időpontot, mely a legalkalmasabb nézőik, hallgatóik részére a kedvelt műsor meghallgatása, illetve megtekintése céljából. Ez évben megalakult az Országos Piackutató Intézet is, ahol megrendelésre készítenek a legkülönbözőbb vállalatok részére tanulmányszámba menő jelentést — egyes termékeik piaci fogadtatásáról, a fogyasztói véleményekről, a piaci helyzetről. Néhány éve a Hírlapkiadó Vállalatnál is kifejlődőben van egy közvéleménykutató szervezet, amely eddig egyes sajtótermékekről, azokban megjelent egyes írásokkal és rovatokkal kapcsolatban kérte ki az olvasói véleményeket, és ké szített ezekről tanulmányokat egyes szerkesztőségek, elsősorban a Népszabadság szerkesztősége részére. Eddig már a Tükör, a Nők Lapja, Szabad Föld, Esti Hírlap és hat megyei napilap szerkesztősége végzett széles körű közvéleménykutatást olvasói körében, s az ebben rögzített olvasói véleményeket azóta is folyamatosan figyelembe veszik az újságírói és szerkesztőségi munkában. A Magyar Tudományos Akadémia Szociaológioi Kutatócsoportjának tudományos programja, eredményeinek publikálása is megkezdődött, ezek nagyban elősegíthetik a gyakorlat területén végzett kutatásokat. A Szovjetunióban és más szocialista országokban is mindjobban teret nyernek — társadalomkutatásban az ún. szociológiai kutatási módszerek. Mint minden új tudományág, a szociológia és ezen belül a közvéleménykutatás is heves viták jegyében fejlődik. Olyan kérdések körül is folyik például a vita, hogy mi a közvélemény? Milyen módszerek segítségével ismerhetjük meg. és ha ismerjük, mit kezdhetünk vele? Mi is hát a közvélemény? Az már bizonyos — így vált elfogadottá és ismertté —, hogy a közvélemény olyan, társadalmi tudat körébe tartozó szociológiai jelenség, a társadalmi tudat sajátos része, mely a társadalom tagjainak ítéleteit, gondolatait, érzéseit tükrözi vissza — a társadalmi élet jelenségeivel, folyamataival ösz- szefüggésben —, amikor ezek az „ítéletek” és az ezekből kialakult képek még nem kristályosodtak ki tételekben, eszmei rendszerekben. Az is elfogadott tény, hogy a közvélemény általában nem egységes nézetet, hanem nagyon is megoszló nézeteket összegez. A különböző érdekű családi és munkahelyi körülmények és különböző nézetek által befolyásolt emberek, csoportok, esetleg ellentétes vélemények összeütközésének eredményeként jön létre. Ez nem zárja ki, hogy igen sok esetben ne jöjjön létre egységes vélemény, sőt igen gyakran létre Is jön, főleg közös érdek esetében, mint például a háború és béke kérdésében, a társadalom előtt álló feladatok megítélésének kérdésében, vagy egy-egy társadalmi visszaélés, bűncselekmény megítélésében s más közérdekű problémák megoldása érdekében. Kézzelfogható jelét láttuk az egységes közvélemény létrejöttének az év elején lezajlott választásom lefolyásában. az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésekor, megválasztásakor. Ami a közvélemény megismerésének módszereit illeti, már kevesebb volt a vita. A fejlett közvéleménykutató intézetek az elmúlt évtizedek során a módszerek tömegét dolgozták ki, s ezek — sajátosságainknak megfelelően — nálunk is alkalmazhatók. Ilyenek: a kérdőíves kikérdezés, az interjús és ankét forma. Jól bevált módszerek; alkalmas eszközök a közvélemény megismerésére. Igaz. az utóbbi évek jó politikai légköre is nagyban hozzájárult, hogy az emberek őszinte véleményük kinyilvánítására hajlandók és készségesek. A fenti példák alapján is kijelenthetjük. hogy a közvélemény ismeretét az élet egyetlen területén sem nélkülözhetjük. Az utóbbi néhány évben intézmények, szervek, így a sajtó is a közvéleményből igyekeznek lemérni irányvonaluk, intézkedéseik, törekvéseik helyességét. Tudni akarják, hogy a tömegek helyeslik-e, megértik-e célkitűzéseiket, támogatják-e azokat? Az elmúlt évtizedben is bebizonyosodott, hogy a közvélemény figyelembe vétele minden területen igen hasznos és elengedhetetlen feltétele minél zök- kenőmentesebb fejlődésünknek. Az is bizonyos, hogy a közvélemény nem fogható fel, mint valami merev és állandó nézet, hanem nagyon is változó, akárcsak maga az élet, a társadalmi folyamatok, jelenségek. Az egyes ember véleménye e folyamatban vagy eggyé válik a közvéleménnyel, vagy elszigetelődik. A felvázolt néhány körülmény is igazolja az egyre gyakoribbá váló közvéleménykutatások létjogosultságát, szükségességét. Lapunk szerkesztősége is ezeknek a gondolatoknak, ismereteknek a jegyében határozta el a közvéleménykutatást. Így akarja elérni, hogy mind korszerűbben szolgálja a megye lakóinak a lap iránti sokféle igényét, hogy napról napra jobb lapot adjon az olvasók kezébe. Tudjuk, hogy a követelmények mind nagyobbak. Az olvasó nemcsak informálódni akar. hanem művelődni, szórakozni is. amikor a Petőfi Népét olvassa. Együtt akar élni megyéje, járása, városa, községe eseményeivel, gondjaival, örömeivel. Az olvasók véleménye is változik, mindig igényesebbek a lappal szemben. Ezt a változó, fejlődő Igényt, a közvéleménvt szerkesztőknek, újságíróknak fel kell mérni időnként. Csak így tudnak megfelelni az idők követelményeinek. Ehhez kérjük most. a mi köz. véleménvkutatásumk alkalmával a Petőfi Népe olvasóinak segítségét.
