Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

S. oldal MST szeptember ?8, csütörtök Tanácskozik az országgyűlés is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettsé­gét teljesíti. A törvény szigo­rával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal gyei, a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára, Molnár István budapesti képviselő szó­lalt fel. A délutáni ülésen Gáspár DOSZ főtitkára, Békés megyei, Gál Andrásné debreceni, Mol­nár István Bács-Kiskun megyei, Varga Józsefné Zala megyei, Sas Kálmán Heves megyei, csúcs“ U Thantnál A nagyhatalmak külügyminisztereinek megbeszélése Az országgyűlés ülésszakán: Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. NEW YORK. (MTI) U »Thant, az ENSZ főtitkára kedden este New Yorkban mun- kavacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügymi­niszterét, Gromiko szovjet, Rusk amerikai. Brown angol ésCouve de Murville francia külügymi­nisztert A két és fél órán át tartó, tanácskozásokkal egybe­kötött ebéden részt vett a négy nagyhatalom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — tekin­tettél a megbeszélések bizalmas jellegére — tolmácsok nem vol­tak jelen. A főtitkár szóvivője a munka­vacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, „a kis csúcson” szóbakerült a kö­zel-keleti helyzet, Ciprus és kül­ügyminiszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kér­dése. A megbeszélések őszinték és barátiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szó­vivő hozzáfűzte: a vietnami kérdés nem szerepelt a megvi­tatott problémák között, majd hangoztatta, U Thant „igen elé­gedett a tanácskozások ered­ményeivel”. Az ENSZ-közgyűlés keddi vi­táján szavazás nélkül határo­zatot hoztak arról, hogy a Szov­jetunió által előterjesztett kér­dést, az „Atomfegyverek alkal­mazásának megtiltásáról szóló konvenciót” az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elé utalják. Ugyanakkor az amerikai kül­döttség nyomására a közgyűlés többségi szavazattal úgy döntött, hogy a jogi bizottság elé utalja a Szovjetunió által indítványo­zott kérdést: „Az agresszió fo­galma mielőbbi meghatározásá­nak szükségessége a jelenlegi nemzetközi helyzet fényében”. Tizenhárom küldött szavazott az ellen, hogy a kérdést a jogi bizottság elé terjesszék, míg öt tartózkodott a szavazástól. WASHINGTON. Johnson amerikai elnök szer­dán Washingtonban megbeszé­lést folytatott George Brown angol külügyminiszterrel, aki az ENSZ-közgyűlés színhelyéről, New Yorkból rándult át e cél­ból Washingtonba. Az amerikai elnök és az an­gol külügyminiszter több mint egy óra hosszat tanácskozott. Szóvivőik szerint megvitatták a vietnami háború kérdését a kö­zel-keleti helyzetet, a tervezett atom stop-szerződést és néhány, a két ország kapcsolatára vo-= natkozó kérdést. Johnson elnök ugyancsak szerdán tanácskozott Diori Ha- manival, Niger elnökével is. szemben, akik a közösség rová sára akarnak élősködni, indo­kolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőt­lenül, hanyagul végzik. A tör­vény 1968. január 1-én, az új gazdasági mechanizmus beveze­tésével egyidejűleg lép életbe. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Ta nácsa nevében kérem a Tisz­telt Országgyűlést a törvény- javaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Veres József munkaügyi mi­niszter beszéde után a délelőt­ti ülésen Molnár Ernő, az ipari bizottság elnöke, a törvényja­vaslat elaődója emelkedett szó­lásra. — Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsága, valamint ipari bizottsága két ízben is tárgyalta az új Mun­ka Törvénykönyv tervezetét — mondotta. — A tervezethez szá­mos megjegyzés, javaslat hang­zott el. A javaslatok egy részét a mostani élőterjesztés is tar­talmazza. A végleges előterjesz­tést ismételten tanulmányoztuk, helyeseltük a kiegészítéseket és javasoltuk, hogy egyéb meghatá­rozások és a végrehajtási uta­sításban, vagy egyéb miniszteri rendeletekben jelenjenek meg. A Munka Törvénykönyve ter­vezettel egy időben elkészült an­nak végrehajtási utasítás terve­zete is,. így a két dokumentu­mot lényegében egyszerre le­het kiadni. Jélentős ez többek között a kollektív szerződések előkészítése szempontjából is. — Nagy gondot kell fordí­tani arra — folytatta —, hogy mindenütt megértsék az új Munka Törvénykönyv szabálya­it, s azokat megfelelőképpen al­kalmazzák. A törvényjavaslat összhangban van céljainkkal, kifejezi pártunk politikáját, dolgozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a tisztelt országgyűlésnek megvi­tatásra és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. ★ Ezután megkezdődött a Mun­ka Törvénykönyvről szóló tör­vényjavaslat feletti vita Az el­ső hozzászóló dr. Jókai Loránd, Fejér megyei képviselő, a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek főtitkára volt. Utána Kor- ponai Lajos debreceni, Erdei Lászlómé Szabolcs-Szatmár me­Sándor, a SZOT főtitkára után az alábbiak szólaltak még fel: Dr. Radnóti István Veszprém megyei, Hámori József miskolci, Tóth Anna, a Textilipari Szak- szervezet főtitkára, budapesti, Kovács Sándor Győr-Sopron me­gyei, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei, Kovács István, a ME­Balogh László Csomgrád megyei, Korpái Jánosné Budapesti kép­viselő. Az alábbiakban közöljük Mol­nár István, a Kalocsai Sütőipari Vállalat igazgatója, megyénk országgyűlési képviselője fel­szólalását. Molnár István felszólalása — Az új Munka Törvény- köny a gazdasági reform szelle­mének megfelelően határozza meg a dolgozók és vezetők, te­hát valamennyi magyar állam­polgár jogait és kötelességeit — mondotta többek között a kép­viselő — A tervezet szerint az önálló gazdálkodás szelemének megfelelően a szabályok alapve­tően csak elvi jelentőségűek, a központilag eldönthető kérdése­ket rendezik. A részletes szabá­lyozás a vállalatok hatáskörébe kerül. E munka folyamatának — tapasztalatból és meggyőző­déssel állíthatom — nagyon hasznos fázisa volt a megelőző széles körű vita. A dolgozók ér­dekképviseleti szervei a gazda­sági vezetők és munkások mó­dot és lehetőséget kaptak a törvénytervezet megismerésére tapasztalataikkal, tanácsaikkal hasznosan közreműködtek a ve­zetők és a dolgozók jogainak és kötelességeinek meghatározá­sánál. Amikor a vezetők és dolgozók jogairól és kötelességeiről be­szélünk, meg kell állapítanunk, hogy fogalmilag ugyan lehet a kettő között határt vonni, de tartalmilag egymással szorosan összefüggenek, egymásba foly­nak, egymásra hatnak; A kollektív szerződésről szól­va Molnár elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy annak megalkotásánál köteles a vállalat vezetője úgy eljárni, hogy az egyaránt szol­gálja a .válalati dolgozók, a vál­lalat és az egész népgazdaság érdekeit. Ezután a képviselő ar­ról szólt, hogy a törvényterve­zet emeli a szakszervezet befo­lyását és lehetőséget ad szá­mára, hogy az érdekvédelmi fel­adatait fokozottabban kifejthes­se. Ugyanakkor mindez nem gyengíti a gazdasági vezetők egyszemélyi felelősségét a gaz­dálkodásban és az egyes dol­gozók irányításában. Végül Molnár elvtárs hang­súlyozta: nem elég, ha a veze­tő és a dolgozó nem tesz semmi olyant, ami a Munka Törvény­könyvével ellenkezik. Ennél többre van szükség. Mindenki aktívan segítse elő a rendel­kezések betartását, mert csak így töltheti be az új Munka Törvénykönyv azt a szerepet, amelyet várunk létrehozásától. A törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisz­telt országgyűlésnek elfogadásra javasolom. ★ Az országgyűlés ma folytatja munkáját; Minden pénzt megér... ha Johnson helyett mást jelölnek 1 1 a r\ Mozgalom az amerikai a demokraták elnök politikája ellen WASHINGTON. (MTI) Az Egyesült Államokban szé­les körű politikai mozgalom bontakozik ki Johnson elnök új- rajelölésének megakadályozásá- sára. New Yorkban és Califor- niában már megalakult a moz­galom helyi csoportja és a ter­vek szerint két-három héten belül létrehozzák az országos bizottságot is. A csoport azzal vádolja az el­nököt, hogy politikája, különö­sen pedig a vietnami háború folytatása biztos vereséget je­lent a demokrata párt számára 1968-ban, s ezért azt javasol­ják, hogy a párt nevezzen meg új embert, aki képes a csődbe­jutott politika felszámolására Kanellopulosz is bírálja a juntát ATHEN (MTI) Kanellopulosz volt görög mi­niszterelnök szerdán megtörve öthónapos hallgatását, athéni lakására invitálta a külföldi sajtótudósítókat és nyilatkozott nekik a görög helyzetről. A Jobboldali Nemzeti Radiká­lis Unió (ERE) vezetője kijelen­tette, a jelenlegi rendszernek fel kell adnia uralmát s az ez­után következő politikai életet meg kell reformálni a múlt lec­kéi és a jelenlegi kaland után — tette hozzá. Kanellopulosz, aki a május 28-ra kitűzött választásokig ka­pott megbízatást annak idején a görög kormány vezetésére és akit az április 21-i katonai ál­lamcsíny után letartóztattak, majd 24 órával később szaba­don bocsátottak, hangoztatta, hogy amennyiben „a szabadsá­got nem állítják vissza rövid időn belül, Görögország olyan veszélyeknek lesz kitéve, ame­lyek lerombolhatják valameny- nyi intézményét”. Kanellopu­losz cáfolta a katonai junta tag­jainak állítását, amely szerint fellépésükkel káosztói mentet­ték meg az országot. Ez nem igaz, egyszerűen azért, mert nem volt káosz — mondotta. A katonai kormányzatot bírálva hangoztatta, hogy az lebecsüli a görög népet és különösen az ifjúságot, ha azt képzeli, hogy letartóztatásokkal és ítéletekkel meg lehet félemlíteni őket. és „tiszta lappal” indulhat a választáson. Lapjelentések sze­rint New York államban és Californiában — amelyek a leg­nagyobb létszámú küldöttséget küldik az elnökjelölő konven­cióra — a demokrata párt tag­sága és helyi vezetői körében az új milliomos ruhagyáros pél­dául százezer dollárt helyezett kilátásba a demokraták válasz­tási pártkasszája javára abban az esetben, ha Johnson helyett 1968-ban új jelöltet indítanak. Az elnök politikáját egyéb­ként még az amerikai törvény- hozásban is mind élesebb han­gú bírálat éri. A képviselőház 52 tagja hivatalos felhívásban azt követeli, hogy indítsanak parlamenti vitát a vietnami há­borúról. A szenátusban Clifford Case, demokrata párti szenátor hevesen támadta a kormány vietnami politikáját. Morton republikánus szenátor szerdán * üzletemberek egy, a vietnami háborúval szembenálló csoport­ja előtt követelte, hogy Johnson haladéktalanul módosítsa viet­nami politikáját. Magyar állásfoglalás az atomenergia-ügynökség közgyűlésén Délkelet-Európára nagy jelen­tőségű lenne az atomveszély csökkentése, a béke biztosítása szempontjából. Elősegíthetné ez atomsorompó-szerződés megkö­tését is. A magyar szónok, aki az el­sők között szólalt fel a. szerve­zet 11. közgyűlésének szerdán kezdődött vitájában, emlékezte- tett_ rá, hogy hasonló meggon­dolásokból kiindulva a cseh­szlovák és a lengyel kormány, majd az NDK kormánya már korábban bejelentette: aláveti hasadóanyagot termelő beren­dezéseit a szervezet ellenőrzé­sének, amennyiben ugyanilyen nyilatkozatot tesz az NSZK kor­BÉCS (MTI) „A magyar kormány kész a nemzetközi atomenergia-ügy­nökség ellenőrzése alá helyezni a területén működő, hasadó­anyagot termelő berendezéseket abban az esetben, ha az NSZK kormánya hasonló kötelezettsé­get vállal és ugyancsak elfo­gadja az ENSZ-intézmény el­lenőrzését ezekre a berendezé­seire” — mondotta szerdán az ügynökség bécsi közgyűlésén Tétényi Pál, az Országos Atom­energia Bizottság izotópintéze­tének igazgatója, a magyar kül­döttség vezetője. Hangoztatta, hogy kormányunk nézete sze­rint az ENSZ ellenőrzési rend­szerének elterjedése Közép; ésmánya is.

Next

/
Thumbnails
Contents