Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
'£ Az új Munka Törvénykönyv vi^invnl megkezdte munkáját ▼ ITUJUYUI az országgyűlés Világ proletárjai, egyesüljetek! Szerdán délelőtt XI órakor összeölt az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszámolt arról, hogy a múlt ülésszakon elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyalta és azokkal kapcsolatban határozatot hozott. Felhívta az illetékes minisztereket és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg viselőknek egy hónapon belül válaszoljanak. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat; 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 3. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat; 4. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat; 5. Interpellációk.Ezután — napirend szerint — megkezdődött a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, te- a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényi avas- gyék meg a szükséges intézkedéseket és a kép- I lat tárgyalása. Veres József munkaügyi miniszter beszéde Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtánsak! Az új Munka Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából tisztelettel az országgyűlés elé terjesztem megvi tatás és elfogadás céljából. Az új Munka Törvénykönyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülményeiben bekövetkezett jelentős változások teszik szükségessé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tartozott a gazdaság állandó fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növelése, szociális körülményeinek szakadatlan javításáért. Pártunk IX. kongresszusa fontos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek további javítására. Jóváhagyta — 1970-ig történő bevezetéssel — az ipar területén a munkahét j 44 órára történő csökkentését, ennek előkészítése folyamatban van. Az előkészítéséhez gondos elemző, szervező munka szűkgazdasági mechanizmus bevezetése is, mélynek az a célja, hogy a termelékenység gyorsabb méretű növekedésével további ered- nyeket érjünk el a dolgozók életszínvonala, valamint munka- és életkörülményeinek javítása terén.. Jelentős intézkedésként említette meg a miniszter a kormány ez évben hozott határozatát a csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. Pártunk IX. séges, és az, hogy felhasználjuk a munka- és üzemszervezés terén meglevő tartalékokat. Ezek kivétel nélkül minden vállalatnál megtalálhatók. E tartalékok feltárását nemcsak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi szükségessé, hanem az új (kongresszusának határozatai és az annak nyomán hozott intézkedések sorában külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára tért szorgalmas parasztságunk élet- és szociális körülményeinek további javítására irányulnak. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kell vizsgálni, hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Törvény- könyve — mennyiben felel meg az új követelményeknek. A jelenlegi Munka Törvénykönyve 1951-ban jött létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvénykönyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tette volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyve kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé teszi ezt az is, hogy az 1963-ban bevezetésre kerülő új gazdaság- irányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak* Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzak. Ezzel az ügyek intézése köny- nyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek fejlesztése tekintetében a törvény- tervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései közül elsőként a vállalati önálló gazdálkodást elősegítő néhány új intézkedésre szeretnék utalni; A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége — amit mind a termelési érdekek, mind pedig a munkaerő-gazdálkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A Munka Törvénykönyve 39. paragrafusa szerint vállalati hatáskörbe kerül a munkaidőalappal történő gazdálkodás. A vállalat — a központi elvek keretei között —, maga határozhatja meg — termelési igényeinek megfelefllbbően — a munkaidő-beosztást; A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban első között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét A kollektív szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet és a vállalat — a dolgozók bevonásával — köt meg. Az üzemi demokráciának ez a széles körű fejlődése nagymértékben teret ad az alkotó-kezdeményezéseknek, bevonja a vállalatokat és a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együttesen döntenek vállalaton belül az anyagi ösztönzők kialakításáról, a munkaidő beosztásáról, az esetleges ‘ ft MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJB r xxn. evf., 229. sz. Ara 60 fillér »ct. szett. a. csütörtök Tájékoztató jelentések a megyei tanács ülésén A megyed tanács kultúrtermében tegnap délelőtt 9 órai kezdettel összeült Bács-Kiskun megye Tanácsa. A testületi ülés elnökségében vendégként helyet foglalt dr. Molnár István, lentést hallgatta, illetve vitatta meg a tanács. A témához hozzászólt dr. Molnár István és Magony Imre. A tanácsülés további részében dr. Kőrös Gáspár vb-titkár A tanácsülés elnöksége. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Csáki László, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa Buda Gábor vb-elnökhelyet- tes megnyitó szavai után az ülést levezető elnök: Bene András tett javaslatot a tanácskozás napirendjére. Ennek elfogadása után elsőként Oláh György vb- elnökhelyettes előterjesztése alapján — a tanácsok és a végrehajtó bizottságok mezőgazda- sági és élelmezésügyi feladatairól, valamint a szakigazgatási szervek átszervezésének végrehajtásáról szóló tájékoztató jeterjesztett elő jelentést a választási előkészületek során a lakosság által felvetett javaslatokról, illetve azok megvalósításának lehetőségeiről. E napirendi pont vitájában felszólalt Sohajda János, Ács Viktor, dr. Gajdócsi István, Erdősi József, Filákovity Vitályosné, dr. Dobos Ferenc és dr. Cseh László megyei tanácstag. Ezután Kecskemét általános rendezési tervét hagyta jóvá a megyei tanács. Végezetül több bejelentés hangzott él, közöttük a megyei tanács állandó bizottságai által — a jobb munka- megosztás érdekében létrehozott — albizottságokról. túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. Megváltozik a felmondási idő rendszere A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidőbeosztás rendezésénél, vagy a részesedési alap felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helyen kell a sajátos vállalati követelmények miatt a központi rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál, vagy a heti pihenőnapok összevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését célozzák. Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, munkásosztály törekvéseit denképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket. A másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődését jelentik, hogy E szakszervezeteiknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalatvezetés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének, hogy a munkaviszonyt érintő szabályokkal, valamint a a munkásosztály törekvéseit valamim a mindenben támogató gazdasági erkölcsnek megfelelő szakemberek. A bizalmat min-1 (Folytatás a 2. oldalon)
