Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

Megkezdődött az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.)

bánásmódot súlyosan sértő intézkedésekkel szemben kifogást emelhessen. Ebben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani.

A viták során számosain kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükrében nézünk, kiderül, hogy hasonló ügyek esetében másképpen kell fellépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát, hogy milyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja kialakítani.

Tisztelt Országgyűlés! Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalom és korlátozások továbbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is.

Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is.

Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet — hogy ezen belül

A vitában 400 ezei

A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a védelmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfelelő munkavédelmi szervezetnek kell működnie.

A munkavédelmi felügyeletet nálunk Magyarországon

— teljes jogkörrel és megfelelő' szankciókkal feruházva

— a szakszerveztek látják el.

Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyors ütemű fejlődéshez mérten is jelentősek.

Nálunk az összes nyugdijba- menőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíjkorhatár elérése előtt.

A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széles körű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törmennyi —, az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva.

Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő-vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő-felesleg.

Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenése lesz. Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat, egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerőmozgást illeti: nem vitás, hogy a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti.

Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvá tette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége pem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja. Ezen a Munka Törvénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —, mint erre a törvény- javaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkaviszonyt létesíthessen.

A munkához való jog értelme az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztésének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy mindenki számára legyen munkahely, vagyis biztosítsa a munkaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek élete kezdetétől nyugdíjazásáig egy ugyanazon válalatnál kell dolgoznia,— még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyanakkor más vállalatoknál pedig nagymértékű a munkaerőhiány. Az alkotmány értelmezése szerint mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munkaviszonya megszűnik újból munkába tudjon állni.

dolgozó vett részt

vényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve, teljes összhangban készült eL

A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfogadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módosítani kellett.

A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti.

A jutalomszabdsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes szabadságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is.

Syz országos vitában számtalan hozzászóló szóvátette, hogy hogy a 40 és 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A

40 éves jubileumi jutalomnál

elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az ország vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén,

már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileumi jutalmat.

Tisztelt Országgyűlés!

Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvén ek tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a

felkészülést a további eredmények eléréséhez.

A javaslat a korábbi törvény- könyvvel szemben igen nagy jelentőségű, változtatásokat tartalmaz, mert nagyobbak a társadalmi politikai, gazdasági és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, kölcsönös bizalom és megbecsülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört a szorgalmas építőmunkát.

Az új Munka Törvénykönyve, az életet adó munkának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettel tervezték meg

Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el.

Gáspár Sándor felszólalása

Az új Munka Törvénykönyv I összhangban van mindazon in-! tézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt — kezdte beszédét Gáspár Sándor, majd így folytatta:

Az új Munka Törvénykönyv nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A kerettörvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a

munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és

feltételekhez igazodva szabályozzák.

Társadalmi és szociális biztonság

A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét.

Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember számára, tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges.

Tisztelt Országgyűlés!

Az új Munka Törvénykönyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaság- irányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek, szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni, ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a I közeljövőben megkötik a kol-1

lektív szerződéseket és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését.

Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniük kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége.

A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek.

Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvénykönyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán Jaz üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel»

Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánok foglalkozni.

Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan.

Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkásparaszt kormánynak és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka.

Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvény- könyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de méginkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél.

Növekszik a szakszervezetek hatásköre

Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősségét is.

A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők, mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére.

A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen, és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szak- szervezetek élni fognak véleménynyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni.

Az elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában.

A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt