Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
WH. szeptember VI. szerda S. oldaj Szalag a mechanizmusba Várakozással Láttam már gondterheltnek is Pánczél Balázst, a Kalocsai F ómtömegci kki pa ri Vállalat igazgatóját, ezúttal azonban jókedvűen fogadott S úgy látszik a vezető hangulata átragadt az üzem dolgozóira is olyannyira, hogy a műhelyből — amely felé közeledtünk — vidám ének hallatszott. Amint beléptünk, az asszonyok abbahagyták a dalolást, de továbbra is mosolygósán, jó kedvvel hajoltak a szerelőasztal fölé. Amióta itt jártam — pedig annak nincs több mint fél éve — alaposan megváltozott minden. A falak hófehérre meszelve, a mennyezeten fénycsősor, a műhely tiszta mint a patika, s az elavult gépek helyén korszerű szerelőszalag... Nem felsőbb intézkedés — Mindez már annak a jele, hogy megkezdtük az új gazdasági mechanizmusra való felkészülést — mondta az igazgató, majd magyarázatul hozzátette: — Talán első pillanatra látványos dolog ez a szalag. Nem felsőbb intézkedés, vagy saját elhatározás kérdése volt azonban, hogy megalkossuk, hanem a szükségszerűség követelte így. Az igazság az, hogy egyre kevesebb megrendelést kaptunk és év elején már létszámcsökkentési gondjaink voltak. Sürgősen tennünk kellett valamit, piackutatást végeztünk. Partnereink azt mondták, drágán termelünk, s gyártmányaink sem elég korszerűek. — Hát így kezdődött — mesélte Pánczél elvtárs, miközben szavait egy pillanatra elnyomta az automata csengő hangja. — Fiatal műszaki gárdánkat megbíztuk a gyártás- és gyártmányfejlesztéssel, s folytattuk a piackutatást Régi megrendelőink — a RAVIL és az ÉM Anyagellátó Vállalat — mellé újakat is szereztünk, ötmilliós fénycsőarmatúra megrendelést adott az ÉM Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, s hatmillió forint értékű világítótestet rendelt az országos nagy beruházásokhoz a Budapesti Villanyszerelőipari Vállalat Az említett termékekből mi olyan típusokat készítünk, amit más nem gyárt és a megrendelők különleges kívánságait is teljesítjük. Az igény jóval több, mint amit vállalni tudunk. A jövő évre már teljes kapacitásunkat lekötötték. Erre egy jellemző adat: míg idei termelési tervünk 39 millió, addig jövő évi rendelésállományunk 60 millió forint. Petróleumlámpát egyre kevesebbet készítünk, de annál több fénycsőarmatúrát, s gyártmányainkhoz tartozik még elektromos kapcsolószekrény, hőcserélő berendezés, valamint háztartási kisgépek. Mindenki kedvvel dolgozott Az igazgatóval való beszélgetésünk itt abbamaradt, mert elhívták, s én újra a szerelőszalagot kezdtem tüzetesebben figyelni. Kovács László főmérnök — aki az igazgató helyett szegődött mellém kísérőnek — mondta el a szalag történetét — A piackutatásunk sikeres volt, s a nagyarányú megrendeléseknek csak úgy tehetünk eleget, ha az elavult gépparkot korszerűre cseréljük fel. Műszaki gárdánk és a tmk-műhely közösen megalkotta ezt a szalagot Rövid idő alatt készült el, mert mindenki kedvvel dolgozott A szalagot készítő lelkes gárda tagjai között nehéz lenne különbséget tenni, három nevet mégis megemlítenék: Walter Antal szerszámkészítőt, Ben- cze Ferenc asztalost és Marosán Pál villanyszerelő csoportvezetőt. ök leleményességükkel sok nehéz problémát hidaltak át. — És honnan vettek automata vezérlőberendezést? — Az is saját megoldás. Nem kaptunk Gamma kapcsolóórát és egyszerű szinkron órát alakítottak át a szerelők igen ötletesen erre a célra. Egyébként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indult munkaversenyben augusztus 31. helyett már 18-ra elkészültek a szalag beállításával. Selejt nélkül A szerelőasztal közepe táján szőke fiatalasszony, Szabó Istvánná helyezi nagy figyelemmel az apró alkatrészeket az armatúratestre. Közben a többiekre is oda-oda tekint, ö az Egyetértés-brigád vezetője. — Alig egy hónapja, hogy elkészült ez a szalag. Megszok- ták-e már rajta a munkát? — kérdem tőle. — Mintha mindig ezen dolgoztunk volna — válaszolja megelégedetten. — Teljesítményünk már a próbaüzemelés alatt elérte a 100 százalékot Török Sándomé meós az asztal végén fénycsövekkel próbálja az elkészült armatúrákat Nála a minőség iránt érdeklődöm. — Selejtszázalék gyakorlatilag nincs is — mondja, s büszkeség cseng hangjában. — Ez így igaz — szólal meg mellettem a főmérnök. — Régebben több száz reklamációt kaptunk, amióta azonban ez a szalag munkába állt, egyetlen egy sem érkezett Kovács elvtárs néhány percig elmerülten figyelte a munkát, azután újra magyarázni kezdett. Ami fegyelmez... — Nemcsak termelékenyebb a munka és nyereségesebb a termelés ezen a szalagon, de nagy a nevelő hatása is. A műszakiak hozzászoknak például a tervszerűbb, ütemes gyártáselőkészítéshez, ha bársni hiányzik a gyártáshoz, leáll a szalag. Műszaki gárdánkat egyébként nem kell félteni. Belejöttek a munkába. Már ott tartunk, hogy ha új típusú armatúrát kér valamelyik megrendelőnk, három hónap múlva szállítani is tudjuk. A főmérnöktől megtudtam, hogy gyártmányaik számát csökkentették. Bár nem volt veszteséges a leadott termékek gyártása, mégis szükséges volt átadni más vállalatoknak, hiszen az anyagi és műszaki erő túlzott elaprózása az új mechanizmusban egyáltalán nem lenne gazdaságos. A meglevő gyártmányféleségek korszerűsítésére viszont állandóan nagy gondot fordítanak. Elkészült például már — igen tetszetős kivitelben — az új paradicsom- paszírozó prototípusa, amely kül- és belföldön egyaránt megnyerte a kereskedelmi szervek tetszését. Még egy pillantást vetettem a modern, új műhelyre, amelynek falai ismerik a múltat — a néhány hónappal ezelőtti állapotokat —, amikor még csak petróleumlámpákat gyártottak. Mennyivel fényesebben világítanak a fénycsövek, amelynek lámpatestei készülnek itt. Van ebben vadami szimbolikus. A szalag — amely mellett ügyes kezű asszonyok ülnek — az új mechanizmusba vezet. Nagy Ottó Épül a borerjesztő Az idén félezer holdon termett a szőlő a Kunfehértói Állami Gazdaságban, jövőre és két év múlva azonban termőre fordulnak az új ültetvények, s 1969-ben már 1200 holdról szüretelik a bomakvalót A hatalmas mennyiségű szőlő levének erjesztésére, illetve tárolására a régi pirice kicsi, ezért a gazdaságban hozzáfogtak a járulékos beruházások megvalósításához. _ 1 / A feldolgozót, egyebek közt villanymeghajtású szőlődaráló és három hatalmas horizontális prés felszerelésével, már két éve korszerűsítették, s a közvetlen szomszédságában az idén befejezték egy — 24 ezer hektó bor tárolására alkalmas — pince építését. A másik nagy létesítmény a képünkön látható, épülőfélben levő erjesztő. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatot bízták meg építésével, s ennek végére, a tervek szerint, 1968. májusában tesznek pontot. A legközelebbi szüret után tehát ez az építmény lesz a bor közbeeső „állomása” a feldolgozó és a pince között. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ma kezdődő ülésszaka elé fokozott várakozással tekintünk. Több olyan nagy fontosságú napirendet tárgyal a parlament, mely érinti az ország egész lakosságát. A bérből és fizetésből élők — megyénkben számarányuk megközelíti a negyven %zázalé- kot, s országosan ennél jóval több —, az új Munka Törvény- könyv elfogadását, illetve nyilvánosságra hozását várják érdeklődéssel, a paraszti lakosságot pedig a megváltozott tsz- törvény és a földtörvény jóváhagyása érdekli elsősorban. Az említett törvényjavaslatok előkészítése már hosszabb ideje tart. Talán úgy is mondhatnánk, hogy még soha ekkora előkészület, s ilyen széles körű tanácskozás nem előzött meg törvénytervezetet, mint éppen a Munka Törvénykönyv újjá- alkotását. Két hónapon' át több százezren vettek részt a tervezet vitájában, sok ezer felszólalás hangzott el, s még a parlamenti szakbizottság ülésén kifejtett javaslatok is több módosítást tettek szükségessé az előzetes fogalmazványokon. Érthető ez az aktivitás, hiszen az elmúlt tizenhat esztendő alatt, a Munka Törvénykönyve megalkotása óta, igen mélyreható változások mentek végbe társadalmunk életében. Egyrészt nagymértékben megnövekedett a bérből és fizetésből élők, köztük is különösen a munkások száma, másrészt a gazdasági élet hatalmas átalakuláson ment át. Napjainkban éppen az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés jellemzi ezt a változást, s a korábban megalkotott törvények, jogszabályok egyre inkább fékezőleg hatnak a fejlődésre. A Munka Törvénykönyvéhez például annyi módosítást fűztek időközben, s annyiszor igazították a változó körülményekhez, hogy ma már szinte c^||a szakképzett jogászok tudn^K eligazodni paragrafusai között INDOKOLJA a változtatást az is, hogy a. korábbi gazdaság- irányítási rendszer szinte minden részletében szabályozott, tervekhez kötött volt s ezt tükrözte a Munka Törvénykönyv is, mely ugyancsak sok-sok részletkérdést igyekezett szabályokba rögzíteni. Most, amikor a gazdasági élet feszességeit fokozatosan feloldjuk, s növekszik a vállalatok, intézmények önállósága, nyilvánvaló, hogy a Munka Törvénykönyve is inkább kerettörvény jelleget ölt, mely nem ír elő mindent részletesen. Ezt a célt szolgálják majd a vállalati kollektív szerződések. melyek részletesen szabályozzák a dolgozók jogait és kötelességeit. Ügy is mondhatnánk, hogy a különböző gazdasági intézkedések, s a gazdasági életre vonatkozó rendelkezések mellett a Munka Törvénykönyve a dolgok emberi oldalát rögzíti, tehát a legfontosabbat a bekövetkező változásokban. Hiszen az embereken múlik az új elképzelések végrehajtása, csakis az ő alkotó energiájukkal, jó kedvvel és bizakodással végzett munkájukkal hajtható végre mindaz, melyet az ország fejlődése érdekében pártunk és kormányunk vezetői elhatároztak. Ezért nem váratott magára ennek a törvénynek az újraalkotása, s mielőbbi megtárgyalása. Ezért is született olyan intézkedés, hogy — a korábbiakkal ellentétben — ezúttal a születő törvények végrehajtási utasításai is elkészültek, s kézhez is kapták a képviselők, nem bízzák ezt a későbbi időkre. A MEZŐGAZDASÁGRA vonatkozó két törvényjavaslat ugyancsak nagy jelentőségű. Napirendre tűzésükkel tulajdonképpen a szocialista magyar mezőgazdaság vitáját rendezi meg a parlament. Segíti a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok megerősödését, lehetőségeinek kibontakozását, a mezőgazdasági nagyüzemek igazi felvirágozását. Itt is a változó körülményekhez jobban igazodó törvények megfogalmazásáról van szó, azoknak a tendenciáknak az erősítéséről, melyeknek a mezőgazdaság szocialista átszervezése Óta mi magunk is tanúi lehetünk. Mint Kállai Gyula elvtársnak, az országgyűlés elnökének szavaiból a napokban értesülhettek a sajtó képviselői, eddig közel ötven képviselő jelezte, hogy fel akar szólalni a parlament új ülésszakán. A közvéleményt is részletesen tájékoztató miniszteri expozékon túl tehát tanúi lehetünk a hétmillió választópolgár nevében, felszólaló képviselők állásfoglalásának is. VÁRAKOZÁSSAL és bizakodással tekintünk az országgyűlés ma kezdődő ülésszaka elé. Meggyőződésünk, hogy nemcsak a nagy jelentőségű törvényjavaslatok tárgyalását követhetjük nyomon, de a szocialista demokrácia fejlődését is jól érzékelhetjük majd az egyre pezsgőbb parlamenti munkában. T. P. Október 14-én nyit a Toronyház Eszpresszó, Étterem Kissé félve írjuk le, hogy október 14-én megnyílik Kecskeméten a Leninvárosban a Toronyház Étterem és Eszpresszó* hiszen az elmúlt hónapban több határidőt közöltünk már. Nem a megyei vendéglátóipari vállalaton múlott a megnyitás idejének az elhúzódása, hanem azon, hogy a berendezéseket szállító budapesti vállalat csak most tudta befejezni a munkát. Másodosztályú étterem és eszpresszó kap helyet a toronyházban. Az eszpresszó esténként^ 22 órától hajnali 4 óráig mint éjszakai táncos hely működik — szintén másodosztályú üzletként. Kéttagú zenekar szolgáltatja a muzsikát és nemcsak éjszaka, hanem dél utánonként, sőt vasárnap délelőtt is. A zenés délutánok elsősorban a környék fiatalságának az igényeit _ szolgálják, éppen ezért a vezetőség gondoskodik róla. hogy gazdag választék legyen 1 szeszmentes italokból. ✓
