Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
1967. szeptember 3, vasárnap 3. oldal Gazdaságok őszi feladatai Beszélgetés dr. Maár Andrással, a megyei tanács vb mezőgazdasági -ás élelmezésügyi osztályvezetőjével Beköszöntött az ősz a földeken, egyes jeleit tekintve — az ötvennapos aszály következményeképp — sajnos, egy kissé korábban is a szokottnál. A kukoricatáblák, főleg a homokon, szeptembervégi látványt nyújtanak. A sok napsütés kedvez a talaj munkának, a földek szik- kadtsága már kevésbé. Embert, gépet próbára tevő gondokból ezen az őszön sem lesz hiány a közös gazdaságokban. így aztán van miről beszélnünk dr. Maár Andrással, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével. — Mekkora feladatot jelent az őszi szántás és vetés? — kérdezzük elsőként. — Kétszáztízezer hold őszi kalászos alá kell a talajt a gazdaságoknak előkészíteniük — feleli. — Ezt eddig felerészben végezték el, ami nem rossz arány, ám a gyorsuló tempó helyett inkább lassulást várhatunk, mivel egyre „nehezebb” területek kerülnek sorra. Sok gép megrongálódik, nemcsak kopnak, de törnek is az ekeva- sak. Hátráltatja a munkát a nitrogén-műtrágya hiánya is, az' ígéretek szerint talán várható közeli javulás. A 70 ezer hold- nyi mélyforgatásra váró területből eddig húszezer hold került eke alá. Az a véleményünk, hogy ez a terület még várathat magára, elsősorban az őszi kalászosokra kell gondot fordítani. — Az eddigi időjárástól mit remélhet a betakarítás? — El kell árulnunk, hogy az aprómagvak kimagaslóan jónak ígérkező termésátlaga az aszálynak köszönhető. Maglucernából már rég volt a megyében 150— 200 kilós átlagtermés. Kitűnően fizetett az olajlen, sőt a napraforgó is 7,5—8 mázsás átlagot ígér. Mindez kevésbé mondható el a többi szántóföldi növényféléről. A cukorrépa 160—170 mázsás átlagnál nem ad többet, s jó néhány gazdaságban már javában szedik. A szállítások szempontjából ez az igyekezet nem megvetendő, mivel a dűlő- utak állapota pillanatnyilag jó. Kukoricából 14 mázsás májusi morzsolt megyei átlagra van kilátás, a közös gazdaságokban 16 —17 mázsára. Ezenkívül 12—15 ezer holdra tehető az a magasfekvésű homokterület, ahol teljesen kipusztult a tengeri, s így az átlagszámításnál nem is vehető figyelembe. Szőlőből 19 mázsás átlagra lehet számítania korábbi becslésnél kevesebb. A korábbi évekénél viszont magasabb lesz a cukortartalom, a bőséges napfény hatása ebben mutatkozik meg. Sajnos, az almák sem fejlődtek megfelelően, emiatt közepes termést várhatunk. Leginkább a jonatán viselte el a száraz hőséget. Jó még a kender 35—40 mázsás átlaga és a paradicsom 150—200 mázsás holdankénti termése is elfogadható. A fűszerpaprika 35 mázsás megyei átlagot ígér, ám- a tompái Kossuth Tsz-ben, öntözés nélkül, száz mázsa körüli termés jelentkezik egy-egy holdon. — Milyen lehetőség van a gazdaságokban a munka jó megszervezésére? — A kiszáradt föld nehezíti, de nem teszi lehetetlenné a burgonya es a cukorrépa gépi betakarítását. Mód van a napraforgóterület úgyszólván teljes kombájnolására. Számításaink szerint a mintegy 80 adapteres kombájnnal a közös kukarica- terület csaknem felének a gépi betakarítása is megoldható. Indokolt is, hogy e módszert minél inkább alkalmazzák a gazdaságok, mivel a hagyományos betakarítás csak a ráfordításokat növeli, s kedvezőtlenül befolyásolja a közös takarmány- alap összegyűjtését is. A szokásosnál kisebb szártömeg sem veszi annyira igénybe a kombájnt, mint máskor. Másrészt, a csökkent víztartalom miatt a szem szárítása is jobban halad, mint az előző években. Két hónap alatt a jelenlegi kapac.' lássál mintegy hatezer vagon szemes termény szárítható meg a megyében. Mindez elsősorban a felvásárló vállalatok és a gazdaságok jó kapcsolatán múlik.' Valamint azon is, hogy az AGROKER elegendő gépalkatrésszel készüljön fel az őszre. Igen, a gazdasági és a vállalati érdekek összehangolása nem megvetendő szempont az őszi betakarítás sikerében. — A jövedelemelosztás ösztönzői lehetővé leszik-c a munkaerő jó kihasználását? — Munkaerő szempontjából nem állnak rosszul a gazdaságok, ismeretes, hogy a legutóbbi zárszámadások idején seregestül kérték felvételüket az iparból, a városból visszatértek. Hozzá kell ehhez számítanunk, hogy megyénk számos vidékén elsősorban ősszel veszik ki szabadságukat az iparban dolgozó családtagok. Ezek segítsége, különösen a szüretelő gazdaságokban, nem jelentéktelen. A jövedelemelosztáson persze csakugyan sok múlik. Jó példaként leginkább a mélykúti Űj Élet Tsz-t említhetnénk, ahol a garantált bérezés minden ágazatra külön-külön kidolgozott formáját három év óta alkalmazzák. A prémium egyaránt jelentkezik pénzben és természetben. Ahol pedig a rendszeres foglalkoztatás iránt mutatkozik nagyobb igény, ott a félkésztermékek előállítása közvetlenül segíthet. Ez ugyancsak a vállalatokkal való megegyezésen múlik. — Még az ősz elején sor kerül a területi szövetségek megalakítására. Ezek, a távlati célok mellett, milyen direkt támogatást nyújthatnak a gazdaságoknak, őszi teendőik során? — Elsősorban az áthelyezés, a piackutatás, a tárolókapacitás, a segédüzemi feldodgozás megteremtésében, illetve kiterjesztésében lehet szerepük. Ezek már most feladatként jelentkeznek, hiszen a betakarítás együtt jár az értékesítési és elhelyezési gondokkal. A gazdaságok fejlesztési irányának meghatározásában is értékes elemzésekkel segíthetnek a szövetségek. S nem utolsósorban — figyelemmel a mostani takarmányhelyzetre — az állatlétszám és a rendelkezésre álló abrakmennyiség egyensúlyának a kialakításában. Végülis, feladatban nem lesz hiány, s hogy ezek elvégzését a leginkább rátermett emberek vállalják, ennek eldöntése szintén az elkövetkező hetek tennivalóit növeli, valamennyi gazdaságban — mondotta végül az osztály- vezető. H. D. Vasbetonon nyugszik a tető Amikor utoljára itt jártam a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, még alapozták az új üzemcsarnokot. Azóta sokat haladt az építkezés, állnak az oldalfalak és elkészült a tető vasbeton bordázata is. Amikor utoljára itt jártam, még arról beszélgettünk az üzem pártvezetőivel, hogyan kívánják megvetni az új gazdasági mechanizmus politikai alapjait, mit kell tenniök annak érdekében, hogy a vezetők, csak úgy, mint a gépek mellett dolgozó fizikai munkások megértsék: jobb munkával, jobb életet akarunk teremteni magunknak. Most már befejezéshez közeledik a felkészülés, épp úgy, mint a munkacsarnok építése. A tetőt kell csupán ráhúzni a szilárd alapokon nyugvó falakra, azaz a «azöasági reformok főbb. - célkitűzéseinek ismertetése után, a konkrét üzemi feladatok megoldásán a sor. Mindenki ismeri a feladatát — Ez sem könnyebb, sőt... — indítja az eszmecserét Ko- hut Béla, a pérttitkár és két vaskos füzetet tesz elém az asztalra. Az egyik a vállalat gazdasági intézkedési terve, a másik a pártszervezeté. Ha az ember tenyerébe véve mérlegeli a dossziékat, az utóbbit találja súlyosabbnak. De akkor is ez a benyomása, ha figyelmesen belelapoz a füzetekbe. Minden egyes számadatba, vagy kurta mondatba sűrített gazdasági feladat megoldását sokoldalú politikai nevelőmunkával kívánja segíteni a pártszervezet. Az üzem vezetősége a termelés gazdaságosabbá tételét tartja a legfontosabbnak a felkészülés évében. Éppen ezért üzemrészekre és főbb költség- tényezőkre bontva, kidolgozta: mennyi megtakarítást kell el- érrüök a kollektíváknak ahhoz, hogy megközelítsék a kívánt eredményt és közel 24 nap nyereségrészesedést fizethessenek az év végén a dolgozóknak. A negyedévenkénti értékelés után. minden üzemrész pártcsoportja megvitatja — a pártvezetőség útmutatása alapján — az üzemvezetőkkel az önköltség és a selejt alakulását, majd a termelési tanácskozáson mód nyílik arra is, hogy elmondják a dolgozók: mi gátolta a munkájukat. — így minden ember tudja, mit kell tennie céljainak elérése érdekében és — ezt különösen fontosnak tartjuk! — feladata ellátásán túl, javaslatával közvetlenül befolyásolhatja a költségmegtakarítás módját — magyarázza a párttitkár. Kocsisék vállalása A gazdasági és politikai munka összhangját bizonyítja az is, hogy a munkayersenyre való mozgósítás idején, a párt- és szakszervezeti aktivisták a súlyponti termelési feladatok — export, gazdaságosság, minőség — megoldására ösztönözték a szocialista brigádokat. Így született meg Kocsis Lajosék értékes versenyvállalása is, amelyről a brigádvezető beszél: Tanévnyitó az Esti Egyetemen Mint már közöltük, holnap ünnepli fennállásának tízéves jubileumát a Marxizmus—leini- nizmus Esti Egyetem. Ebből az alkalomból ünnepélyes tantestületi és tudományos ülést tartanak hétfőn délelőtt 9 órától a kecskeméti Pártiskolán. Ekkor osztják ki a szakosítón először végzett hallgatók diplomáit is. Hétfőn megkezdődik a tanév is az Esti Egyetemen. A szakosító I. évfolyama délután négy órakor, a II. évfolyam pedig két órakor tartja első foglalkozását a Pártiskolán. A hároméves tagozaton négy órakor kezdődnek az előadások. Az I. évfolyam a megyei tanács dísztermében gyülekezik, a II. évfolyam az Óvónőképzőben, a III. évfolyam pedig a megyei pártbizottság nagytermében. A járási székhelyeken működő osztályok az eddigi rend szerint szintén ezen a héten kezdik a tanévet. — Hőcserélőket gyártunk, szovjet exportra. Néhány hónappal ezelőtt felkeresték az üzemet a szovjet elvtársak és elmondták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, évfordulójának tiszteletére a tervezettnél jóval hamarabb, már november 7-én üzembe akarják helyezni azt a gyárat, amihez mi szállítjuk a berendezések egy részét. Összedugtuk a fejünket a pártirodán, azon gondolkoztunk hogyan segíthetnénk. Végül megszületett a megoldás. Egy új technológia alkalmazásával sikerült meggyorsítani a munkát. A kívánt időre rendeltetési helyükön lesznek a hőcserélők. Ez a mi november 7-re tett vállalásunk. Az anyaggazdálkodás javítására is pontos feladatterv készült és a szorosan vett termelési feladatokhoz — tervezés, szabászat munkájának a javítása, stb. — megtaláljuk a politikai szinkront a kommunisták akcióprogramjában. Ott valahogy így szerepel ez a kérdés: a pártcsoport az illetékes gazdasági vezetők, szakszervezeti aktivisták, brigádvezetők bevonásával vitassa meg, hogyan lehet csökkenteni az adott területen a gyártási hulladékot. E program már gyakorlattá vált: az üzemekből kikerülő acélhulladékot. gondos szemek vizsgálják át és a kisebb tartozékok gyártására alkalmas darabok ismét visszakerülnek a termelést tápláló érhálózatba. Anyagi ösztönzés cs • • . Besze Mihály, termelési főmérnök így nyilvánít véleményt í beszélgetésünk során: — Nézze, mi minden feladat [ mellett feltüntetjük azt is, hogy I a sikeres végrehajtásáért meny- j nyi pénz üti a markát az il-leté- | keseknek. Anyagtakarékosságból j például másfél millióval kíván- I juk' növelni a. nyereséget és az ! összeg 2 százaléka jutalomként I kiosztásra kerül. Az anyagi ösztönzés nagy dolog, nagy hajtóerő. De önmagában még kevés. Amikor a p '.rl szervezettel és a szakszervezet'’ 1 együtt kidolgoztuk a felad'attervünket, számítottunk az üzem kommunistáinak és szocialista brigádoknak a segítségére is. Az első félévi eredményeink azt bizonyítják, hogy jól számítottunk. Két vaskos dossziét tettek elém az eszmecsere kezdetekor. Miközben beszélgettünk összekeveredtek a lapok. Kohut Béla e szavakkal szortírozza a gazdasági és politikai programot ismét kétfelé: — Inkább csak a formaság kedvéért teszem, hiszen - tulajdonképpen szorosan össze tartoznak. Békés Dezső A hazai mezőgépgyártás bemutatkozása A magyar mezőgazdasági gépgyártás több száz féle géppel képviseli magát az idei kiállításon. Valóban keresztmetszetét, hű képét adja annak a fejlődésnek, amely hazánkban a legutóbbi években lezajlott. Sikeres a kiállításon a rendezőknek az a törekvése, hogy egy- egy erőgépet munkagépeikkel együtt mutassanak be. Ez az elrendezés megkönnyíti a látogató szövetkezeti szakemberek dolgát, hiszen ne feledjük, hogy különösen a gépkiállítás újabb vásárlásokra, a gépesítés további tökéletesítésére ösztönzi a szövetkezetek vezetőit. A gépek ilyen elrendezési média lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő aránylag gyorsan eligazodjék. A növényvédelmi gépek egyik legértékesebb darabja ez az RSN típusjelű traktorvontatású permetezőgép. Teljesítménye tízórás műszak alatt elérheti az 50 kataszteri holdat. A szakemberek a közeljövő talajmunkagépének tartják a mosonmagyaróváriak FE—330-as 430 kg önsúlyú többvasú traktoros ekéjét.
