Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
4. oldal 1967. szeptember 3, vasárnap „Csatlakozzunk, hogy fiatalodjunk...“ Köszöntő Tanyasi kultúrotthon, a kecskeméti Üj Tavasz Tsz-é. Elegánsan egyszerű vonalak, a bejáratnál jókora rózsákért. Távolabb a fákról idemosolyognak az almák. A belső-ballószögi tanyavilág közepén vagyunk. Lassanként gyülekeznek a gazdák. A közgyűlésre, amely most hivatott lesz kimondani: a gazdaság csatlakozzon-e vagy sem a megalakítandó területi szövetséghez. Ahány arc, annyi típus, any- nyi karakter. Rajzolni, fényképezni, filmezni kellene, ahogy érkeznek nyugodt méltósággal és foglalják el a széksorokat. Azzal a tartással, mint akik a magukéba érkeztek. Pár éve épült a kultúrház, részint a tagság hozzájárulásával, kétkezi munkájával. S talán azzal a célzattal is, hátha tesznek valamit azért, hogy ne menjenek el utolsó szálig a fiatalok. Világos beszéd Végigtekintve a tagságon, úgy látszik, ez a szándékuk hiába való volt. Farkas István főkönyvelő az imént rezignáltan jegyezte meg a gerontológusok — az öregedés-tudománnyal foglalkozó tudósok — tanulmányainak területe az Üj Tavasz tagsága. Több tudományos cikkben szerepeltek már. És az adatok: 348 dolgozó tag közül 154 a 60 évesnél idősebb. Harminc évnél fiatalabbak tízen vannak. Az átlagéletkor 58—60 év között van. Persze van egy negyven tagú ifjúsági brigád, ez zömmel fiatalokból áll. Dehát ők nem tsz^tagok. — Azért kell a szövetség, hogy ők is szívesen belépjenek — hangoztatja a több mint egy évtizedes elnöki múltra visszatekintő Kiss Sándor bácsi. — Hogy olyan jövedelmet érjenek el, amiért érdemes legyen a mezőgazdaságban dolgozniuk. Ehhez nyújt segítséget majd a szövetség, amelynek területén százkét tsz és tszcs gazdálkodik. Nem dirigálni fognak nekünk, hanem megvédik az érdekeinket, piacot keresnek termékeink számára és jó, hasznos tanácsokat adnak a gazdálkodás fejlesztéséhez, a beruházások megválasztásához. És mindezt évi 11 ezer forintért. Ennyi lenne a hozzájárulásunk. Azt javaslom, csatlakozzunk, hogy fiatalodjunk ... Jogunkban áll kívül maradni is, de ezt nem tanácsolom. Aki egyedül marad, elvérzik. Márpedig nem ez a célunk. Egyenes, világos beszéd, érzik ezt a gazdák. Aztán türelmesen végighallgatják az alapszabályminta ismertetését is. Amiben jócskán szerepelnek ilyen szavak: specializálás, amortizáció, koordinálás, kooperáció, revízió. Gondolom, meg kellene magyarázni. Mondókája végén meg is teszi a elnök, népszerűre fordítva a hivatalos nyelvet, s elmondja azt is, hogy az előkészítő bizottság mit javasolt változtatni a szövegen. Ezeket például: „a szövetkezeti jelleg további erősítése” helyett „ a szocialista vonások szilárdítása”. Ez utóbbi konkrétabb. Meg azt, hogy a szövetség vegyen részt a felvásárlási árak kialakításában is. A többi változtatás inkább ügyrendi jellegű. Teljes egyetértés Egyhangúlag a csatlakozás mellett szavaznak. Dehát küldöttet is kell választani az alakuló küldöttgyűlésre. A szót Csáki József párttitkár veszi át. Elöljáróban elmondja, hogy a csatlakozást támogatta taggyűlésén a pártalapszervezet is. Aztán rátér a javaslatra: legyen a küldött az elnök, Sándor bácsi. S mosolyogva hozzáteszi: „Nála itt huncutabb embert úgy sem találnak.” Ügy tűnik, ez a tagok számára is nyilvánvaló, ezért szintén teljes az egyetértés. De ezzel a közgyűlésnek nincs vége. — Ha már így összejöttünk, meg kell még beszélnünk néhány dolgot — mondja az elnök, miután megköszöni a gazdatársak bizalmát. S ezután derül ki, hogy az Üj Tavasz máris olyan vállalkozásokba kezdett, hogy sokkal különbeket a szövetséghez csatlakozás után sem tehet. Féléves bruttó bevételi tervük megközelíti a két és félmilliót. Alig másfélezer holdon! Persze az összeg jelentős hányada nem a földből származik. Hanem... Például a bútorszállításból a Rákóezi-úti üzlet vásárlói részére. Ez csak néhány hónapos vállalkozás. Azzal kezdték, hogy az addig szállító három fuvarost kiszorították, leépítették. Méghozzá hogyan? Az üzlet alkalmazottait felkérték: a fuvardíjból való részesedés ellenében vállalják el az ügy adminisztrálását, hogy a gazdaságnak erre ne kelljen külön személyt beállítania. Erre az alkalmazottak már csak a gazdaság fuvarját ajánlották. A csatát így nyerte meg az Üj Tavasz. Merészen, ötletesen Évek óta jól hoz a konyhára a fővárosi borkimérő, az újabbat piedig a Fejér megyei járási székhelyen, Sárbogárdon nyitották meg legutóbb, az ottaniak felkérésére. A megnyitás estéjén az első hektót ingyen mérték ki. A gavalléros reklám költsége azóta sokszorosan megtérült. Ám a java még ezután következik. Egy év alatt a tervezettnek a kétszeresét hozta a lakatos segédüzem. Csinálnák itt kiállítási pavilonokat, laboratóriumi szekrényeket, láncot a Bameválnak és szárító-kocsikat, amelyeken az aszalnivaló terményt betolják a retortákba, a jánoshalmi M ÉK-kirendeltségen. Az eszközöket, szerszámokat úgy kéregették kölcsön, de azóta már újakat vásároltak. A közgyűlés megadja az utólagos hozzájárulást, miként az előzetest is az autószerviz létesítéséhez. Itt indítják meg a központban, de már novemberben a szegedi műút mellé települnek, a gabonafelvásárló vállalattól átvett raktárba. Cserébe a vállalatnak felépítenek egy csővázas színt. A lakatosüzem és a kocsiszer- Víz nemcsak pénzt hoz, de hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a saját gépek javítását is. Nem beszélve az állandó foglalkoztatásról. Ez utóbbit szolgálja majd a konzervgyártól télire elvállalt ládaraktározás és javítás. Már-már az a kép rajzolódik ki: itt csak a melléküzemmel törődnek. De nem... A tagság megszavazza a 4,5 tonnás új teherkocsi vásárlását is, mert bejön az ára, ha azt a paradicsomot, amit a konzervgyár nem vesz át, értékesíteni viszik más városokba. Meg a palántatelep korszerűsítését is, hogy ne kelljen a palántát vásárolni. Meg az 50 holdas talajjavítást is, hogy ne csak 3—4 mázsás holdankén- ti rozsot lehessen termeszteni. Meg az 50 vagonos raktár építését is, hogy a terménynek legyen helye. . Hasznos, termékeny ötletekkel kövezték ki a csatlakozás útját. A belsö-ballószögiek nem válnak a szövetség kárára. Hatvani Dániel Még néhány évvel ezelőtt úgy hittük, hogy nekünk itt az Alföld sík vidékén a nemzet gazdaságának gyarapításához szinte egyedül a homokhasznosítás kemény munkájával járulhatunk. Arról, hogy más kincs is rejlik ebben a földben, nem is álmodtunk. A tárnák mélye titokzatos világ volt előttünk. Az élet azonban megállíthatatlanul halad előre. Ma már egyre kevesebb a gözmozdony a vasútvonalakon, s mindinkább villanyárammal, vagy olajjal hajtott mozdonyok száguldanak a végtelenbe futó sínpárokon. Mind kevesebb gyárkémény ont sűrű fekete füstöt, a kecskeméti erőmüvet is gázfűtésre állították át. Sok lakást olajkályhák, gázkonvektorok fűtenek, a konyhákban gázzal főznek. Pár évvel ezelőtt még nem tudtuk, hogy az Alföld mélye gazdag az új energiahordozókban. Ám megjelentek a kutatók, SAJNOS a megye szomorúan előkelő helyet biztosított magának a bűnözési statisztikában, főleg az élet és testi épség elleni bűncselekmények vonatkozásában. Kétségtelen, hogy ez az „eredmény” összefüggésben van azzal, hogy a megye lakosságának jelentős százaléka tanyákon él viszonylag elmaradott körülmények között, a bosszú és az oktalan megtorlások igézetében. Az a téves szemlélet uralkodik még a tanyavilág egyes részein, hogy az a legény, aki a legtöbb sört megissza egy este, aki vérét veszi az őt sérte- getőnek. Persze legtöbbször a „sértés” egy rosszul értett szó, szándékosan félremagyarázott mozdulat — és már nyílik is a bicska. Az is kétségtelen, hogy a bűnözés ilyen kedvezőtlen kialakulása kapcsolatba hozható a vidék bortermelő jellegével, s e két körülmény hatással van egymásra: az ember felönt a garatra hamarabb ragadtatja magát jóvátehetetlen cselekményre. A megyei bíróságon az elmúlt hetekben több súlyos bűncselekmény miatt hoztak ítéletet. Lapunkban is írtunk arról például, amit Majoros László Hetény- egyháza, Szarkás 214 szám alatti lakos elkövetett. Röviden beszámoltunk már a Horkai testvérek bicskázásáról is, akik Mélykúton verték meg ivócimborájukat. Most újabb két ügyben született ítélet: B. Nagy Sándor, Soltvadkert, Alsócsábor 94. és Holló Szabó János, Kiskunfélegyháza, Horváth Zoltán utca 41 szám alatti lakosokat ítélte el a bíróság. Mind a négy esetnek közös vonása, hogy a vád: emberölés kísérlete. A sértetteket csak az azonnali segítségnyújtás, a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Szóljunk röviden a két utóbbi esetről. Június 13-án a rendőrségi krónikában tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy Holló Szabó János Kiskunfélegyházán meg akarta ölni volt feleségét. Hét késszúrás érte a szerencsétlen asszonyt, amikor éjszaka hazafelé menet a férfi megtámadta. Mi adta az okot Holló Szabónak erre a kegyetlen bűncselekményre? A tárgyalás során a bírósági orvos- szakértő megállapította, hogy a vádlott évek óta alkoholista, s rendszeres italozásai miatt felesége elvált tőle. Ezt nem bírta Holló Szabó elviselni, viszont káros szenvedélyétől sem volt képes megszabadulni. Elhatározta tehát, hogy megöli az asz- szonyt. Hogy ez mégsem így törmajd hatalmas fúrótornyok a megye falvaiban. Soltvadkert, Kecel határában földgázra leltek, Szánkról kiderült, hogy valóságos olajtenger felett fekszik. Azután eljöttek a fehér sisakos olajbányászok, akik dacolva a nyár melegével, a tél hidegével dolgoztak a fúrótornyok árnyékában. Sokan beálltak közéjük olyan megyénkbeiiek is, akik eddig a földtől azt vették el, amit itt fent, a felszínen adott. Most ők is a mélyből hozzák felszínre az évmilliók óta rejtegetett kincset — a földgázt, az olajat —, hogy száguldhassanak a motorvonatok, a gépko- •csik, kényelmesen főzhessenek a háziasszonyok. A mai bányásznapon már nemcsak a tárnák mélyének dolgozóit kö- szöntjiik, hanem megyénk olajbányászait is, kívánunk nekik erőt, egészséget és sok sikert munkájukhoz. N. O. tént, csupán a véletlennek köszönhető. Holló Szabó Jánost a megyei bíróság emberölés kísérlete miatt három és fél évi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A TUDATLANSÁGON kívül nehéz más magyarázatot találni arra a bűncselekményre, amelyet B. Nagy Sándor követett el ez év június 10-én és amelyről június 15-én rövid tudósításban beszámoltunk olvasóinknak. A húszéves fiatalember korábban is bebizonyítota már, hogy fütyül a józan észre. Tizenhat éves volt, amikor bátyját, — aki figyelmeztette, hogy ne igyon többet — bicskával szíven szúrta. Puszta véletlen, hogy B. Nagy István nem halt meg. Ezért a szúrásért B. Nagy Sándor három és fél év szabadság- vesztés büntetést kapott és a múlt év júliusában szabadult harmadolással. Most azonban újabb bűntettet követett el és emberölés kísérletéért a vádlottak padjára került. Az oktalan viszály közte és sógora között még a múlt év októberében kezdődött. B. Nagy Sándor megfenyegette húgának a férjét, hogy ha nem megy vele bort inni, akkor megveri. A sógor kénytelen volt elmenekülni. Az iszákos vádlott rossz szemmel nézte azt is, hogy sógora és húga időnként összeszólalkoztak. Egy alkalommal meg is jegyezte testvére, Szil- vási Józsefné előtt, hogy akárhol találja a férjét, megöli. Június 10-én találkozott Szilvási József B. Nagy Sándorral! Mikor elváltak, ez utóbbi hazaszaladt, magához vett egy konyhakést és sógora után eredt. A tanyában érte utol. Rögtön előrántotta kést és támadott. Az volt a szándéka, hogy elvágja sógora nyakát, vagy mellbe szúrja. A közeli tanyaszomszédok, valamint Szilvási József felesége azonban megakadályozták ezt, és így B. Nagy Sándor támadásának mindössze annyi „eredménye” lett, hogy körülbelül kilenc centiméteres felszíni karcolást okozott áldozata nyakán. A MEGYEI bíróság emberölés bűntettének a kísérlete miatt B. Nagy Sándort hét évi szabadságvesztésre ítélte, öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától es elrendelte a korábban kiszabott büntetés hátralévő harmadának a letöltését is. Az ítélet nem jogerős. G. S Emeletes házak Kunszentmiklóson Kunszentmiklóson a felszabadulás óta nem építettek emeletes házat, azelőtt is csak a községházát. Nemrégiben két új lakóház építését kezdte meg a községi tanács házilagos brigádja a Fürst Sándor utcában. Az egyenként négylakásos, kétszintes bérház építéséhez az állam egymillió forinttal járul hozzá, a többletköltséget KÖFÁ-ból fedezi a tanács. Kunszentmiklóson egyébként a jövőben nagyarányú lakás- építkezés indul meg, elsősorban magánerőből. A Szécsi-féle területen 400, a Szippankó-ban pedig 200 — egyenkint 200—300 négyszögöl nagyságú telek kerül kiosztásra. Sajnos, az értékelő bizottság munkája lassan halad, egyelőre nem lehet a telkek kiosztását megkezdeni. Pedig kisajátításra sincs szükség, mert a kiosztandó terület jelenleg is állami tulajdon. A felsoroltakon kívül Tasskertesen még mintegy 40 telek vár gazdára, illetve beépítésre, II vád: emberölés kísérlete
