Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
# I96T szeptember 22. péntek *• Szüreti előkészületek Félmillió hektoliter mustra és borra kötöttek megállapodást a termelőkkel zásra és értékesítésre vonatkozó Reform és céltudatosság A napokban mindenütt megkezdődik a szüret Az idén 2 millió mázsa szőlőtermésre számítanak a megyében, ami közepes hozamnak felel meg. A nemrég nyilvánosságra került felvásárlási árak azonosak a tavalyival, megmarad a 15 százalékos nagyüzemi felár is. Benei Sándorral, a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének igazgatójával a gazdasági reform előkészítése során előállott új helyzetről beszélgettünk. A pincegazdaság és a termelők között eddig is jó vol a kapcsolat, de az idén a két egyenrangú partner együttműködése új vonásokkal gazdagodik. — Pincészeteink már az előző években is a lehetőségekhez mérten segítségükre voltak a mezőgazdasági nagyüzemeknek, esetenként a szőlőfeldolgozáshoz szükséges gépeket is kölcsönöztek. Az idén már nagyobb mértékben tudunk segíteni a feldolgozásban és a tárolásban is. Az utóbbi években ugyanis negyedmillió hektoliterrel növekedett pincéink befogadóképessége. Ez lehetővé teszi, hogy a szö- vetkezetekkkel szerződést kössünk bérpréselésre, illetve tárolásra. Eddig 20 gazdasággal történt megállapodás, A pincegazdaság igazgatója két ilyen szerződést is mutatott. Bérpréselés esetén a pincegazdaság az átvett szőlőből 2 százalék feldolgozási veszteséget von le, munkadíj fejében pedig a préselésért mázsánként 11 forintot számít fel. A tárolási díj havonként és hektoliterenként 2,80 forint, természetesen a megállapodás vonatkozik az erjedési, apadási veszteségre is. A fentiekből látszik, hogy kedvező feltételek mellett történnek az említett szolgáltatások Az eddigi tapasztalatok szerint a gazdaságok szívesen veszik igénybe ezt a lehetőséget, mert a pincészetekben a korszerű bortechnológiát alkalmazzák. ami rendkívül befolyásolja a minőséget. A modem felszerelés — amely számos termelőszövetkezetben még nem áll rendelkezésre — elősegíti á jobb minőségű borok előállítását — Olyan elképzelések is vannak, hogy az értékesítésben is együttműködünk egyes mező- gazdasági üzemekkel. Természetesen ebben az esetben is mesz- szemenően ragaszkodunk a minőségi feltételekhez. — Ezekben a napokban felkerestük a megye szőlőtermő vidékeinek nagyüzemi gazdaságait. Az eddigi tapasztalatok szerint a bértárolásra, feldolgoMegnyílt Dunavecsén a járási Agártudományi Szabadegyetem Csütörtökön délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Dunavecsén a járási művelődési házban az Agrártudományi Szabadegyetemet. A megnyitón részt vett dr. Szilágyi Géza, a TIT országos szervezetének agrártudományi választmányi titkára, dr. Maár András, a MTESZ megyei elnöke, Grajczjár István, a TIT megyei szaktitkára. Az első előadás a vegyszeres gyomirtás kérdéseivel foglalkozott. Az Agrártudományi Szabad- egyetemen havonként egy-egy előadás hangzik el kiváló szakemberek részéről. A program a Martonvásári Kutató Intézetben történő tapasztalatcsere látogatással zárul. ajánlatainkat kedvezően fogadták. Nemcsak ebben a témakörben, hanem a szüret lebonyolításával, a szállítás ütemezésével kapcsolatban Is sikeres tárgyalásokat folytatunk — tájékoztatott az igazgató. A gazdaságirányítási rendszer reformjának a szellemében született ez a határozat a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalatnál: „mindent helyben feldolgozni, mindent hasznosítani.'’ Valamivel több mint kát hónapja működik a bélfeldolgozó üzem, amit ÖCSI-hitélből építettek. 210 ezer forintba került a beruházás, de a vállalat évi 350—400 ezer forint jövedelemtöbblethez jut azáltal, hogy nem szállítják el — félkész termékként — hanem helyben dolgozzák fel és részben külföldön Finnország, NSZK, Svájc, Anglia, USA, Japán, Chile... Nem földrajzórán vagyunk, hanem a MÉK jánoshalmi ki- rendeltségének a szárítóüzemében. Leginkább a felsorolt országokban kelendő az itt szárított hagyma. Az 5 kilós csomagok Európa, a 25 kilósak tengerentúlra „utaznak”. Az angolok kevés natúr-hagymát vásárolnak, de annál több szárítottak Legyen hát meg a kívánságuk. Jó két évvel ezelőtt e gondolat jegyében hozták létre a szárítóüzemet. De most éppen nem működik. Zadravecz Endre kirendeltség- vezető sajnálkozva tárja szét kezét: I — Rosszkor Jött.. 1 Talán mégsem. Most ugyanis az átépítés folyik. Megkétszerezik a teljesítményt, az egycsatornás szárítót kétcsatornássá alakítják at. Nagy erejű ventillátort építenek be. Milyen is lesz ez a teljesítmény? — Huszonnégy óra alatt 850 kiló szárítmány. A nyersáru ennek a tízszerese. Egy-egy transzport aszalása 3—0 órát vesz Az alföldi üzem pincészetei eddig félmillió hektoliter mustra és borra kötöttek megállapodást a mezőgazdasági nagyüzemekkel, valamint a háztáji termelőkkel. Ez a mennyiség az országosan leikötöttnek több mint a fele. értékesítik a havi 220—250 ezer méter belet. Ráadásul 12 embernek termetettek munkaalkalmat a beruházással. Októberben kezdi a munkát a vérplazma gyártó üzem, s ezzel lehetővé válik az eddig hulladékba került marhavér hasznosítása. Szerepel a vállalat tervében egy pataolaj készítő részleg életre hívása is, mert ez a termék szintén keresett cikk külföldön. Képünkön: Géppel tisztítják, válogatják a belet. (Pásztor Zoltán felvétele.) igénybe, 65 fokos hőmérsékleten. Ezt Taskovics Ferenc, a fiatal üzemvezető adja tudtomra. Aztán a raktárhelyiségben megmutatja a zsákokban feltomyo- zott, erős, mégis kellemes illatot árasztó 30 mázsányi szárított zellert és petrezselymet. Ez is nagyon keresett cikk. Rövidesen sor kerül a hagymára. Helyből 60, Bajáról 200 vagon szárítanivalót hoznak. Ez megtart február végéig. S utána? — Ez nagy kérdés nálunk is. Április végéig állnunk kell. Akkor jön a gyógynövény, kamilla, majoránna. Aztán a meggy és a cseresznye, majd a zöldségfélék, később a szilva és az alma. Ez utóbbi kettőből az idén is készítünk még négy vagon szárítmányt, szovjet megrendelésre. Leszámítva a szükséges évi karbantartást, a tél végi, tavasz eleji pauza — hosszú. Hogyan lehetne áthidalni? — Arra gondoltunk, hogy a burgonyaszárítással. De pillanatnyilag piacot kellene keresni. Biztosan lenne rá igény. Ezt a lehetőséget — figyelemNEM EGÉSZEN négy hónap választja el népgazdaságunkat a gazdaságirányítás általános reformjának bevezetésétől. Az előkészületi munkák új, minőségileg magasabb szakasza következik: a vezetők mellett a dolgozó emberek által is elfogadott, szükségesnek ítélt általános elvek, s az ezekre épülő jogszabályok vállalati szintű konkretizálása. Néhány hét múlva az összes, a tényleges önállóságot biztosító új gazdasági év előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges alapvető információknak s rendelkezéseknek a birtokában lesznek vállalataink. És ahogy a több mint másfél éve tartó eddigi előkészületek során nem nélkülözhették egyetlen órára sem az üzemekben és a falvakban a pártszervezetek és a kommunisták kezdeményező készségét, előrelátását, dinamizmusát —, ugyanúgy nem nélkülözhetik az elkövetkező hetekben, hónapokban sem. A párt nerhcsak kezdeményezte a reformot, de sajátos eszközeivel szervezi, vezeti annak megvalósítását is. A reform nem egyszerűen technikai-gazdasági, hanem elsősorban társadalmi-gazdasági kérdés. Minden egyes intézkedést ennek szellemében kell előkészíteni és foganatosítani. Egy vállalat belső életét, működési mechanizmusát lényegesen érintő változás, érthető feszültséggel, nyugtalansággal járhat. Az egész reform szempontjából nagyfontosságú a jelentkező gondok gyors és érdemi elrendezése. ^ AZ ELET igazolja, hogy továbbra is a kommunisták, a pártszervezetek feladata az új viszonyok feltárására, s az aktív gazdasági, kereskedelmi, s műszáki kezdeményezésekre való ösztönzés, tehát olyan légkör kialakítása, melyben ki-ki a saját területén tervez, számol, keresi a jobbat, a hatékonyabbat. Több pártszervezetnél máris nagy lendülettel hozzáfogtak az alacsony színvonalú műszaki fejlesztés okainak megvizsgálásához, a termékkorszerűsítés tárgyi és személyi akadályainak feltárásához, a vállalati és társadalmi szempontból egyaránt egészségtelen „nyugalom” megszüntetéséhez. Vállalataink legtöbbjénél folyik a belső mechanizmus korszerűsítése, az új követelményekhez való igazítás. Mint bevéve a mostani jó termést is — kár volna figyelmen kívül hagyni. Annál is inkább, mivel a melléküzemben sem mellékes cél az, hogy a telepen dolgozóknak rendszeres munkát biztosítsanak. Majdnem kétszázötvenen dolgoznak itt a kampány idején. Nagyobb részük a nyers- áru tisztítását végzi. Ez nem gépesíthető. A szárítás ugyancsak kifizetődő. Máshol, másképpen nem értékesíthető termékeket gyűjtenek itt össze feldolgozásra, az ország több tájáról. S noha egy kiló hagyma szárítási költsége 29,80 forint, majdnem tíz forintot nyernek rajta így is. A zeller szárítása még gazdaságosabb. 25,54 forintba kerül, s 83-ért adják tovább. Igaz, itt a csomagolás még jó néhány forintba kerül. , Mégis, az egészben az a leginkább tanulságos, hogy a ve- szejtésre ítélt termékeknek csak igen csekély hányadát dolgozzák itt fel. A többit?... Nyissák rá szemüket a közös gazdaságok, s keressék a feldolgozás módjait. Nekik is megérné. & a minden területen, úgy itt is meghatározó jelentőséggel bír az előzetes elemzés és a céltudatosság. Határozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a reform bevezetésének nem az átszervezés a legdöntőbb eleme. Nincs szükség semmiféle öncélú, s elsietett átszervezésre —, de a tétlenségre sem. A tanácsadók körét, a közgazdasági osztályokat, a műszaki fejlesztési osztályokat úgy kell kiépíteni, az embereket úgy kell megválogatni. hogy munkájuk a legrövidebb időin belül anyagi erőként hasson az egész vállalat tevékenységében. AZ ÜJ irányítási rendszer egyik alapvető jellemző vonása, hogy minden eddiginél szélesebb lehetőségeket teremt a tömegek alkotókészségének a kibontakozásához. a dolgozó tömegek beleszólásához, a szocialista demokrácia erősítéséhez. A vezetőkben és a dolgozó emberekben egyaránt megvan az akarat és törekvés a közös kezdeményezésre, a tapasztalatok több oldalú elemzésére, a különböző elgondolások gyakorlati kontrolljára. Mindezzel együtt a szocialista demokrácia hatékonyabb kibontakozásának út- jából még számos elméleti, szokás. és munkastílusbeli akadályt kell elhárítani. Ennek egyik legfőbb módja a demokratizmus különböző társadalmi intézményeinek szilárdítása, erősítése. A pártszervezet bátoríthatja, ösztönözheti, segítheti a leghatékonyabban a különböző társadalmi szervezeteket, a konstruktivabb munkára, a nagyobb következetességre. A kommunistáktól mindenütt azt igénylik a feladatok, hogy legyenek kezdeményezőek, s- mutassanak példát a különböző szövetkezeti bizottságokban, tanácsokban és a szakszervezeti bizottságokban. Erősítsék, szilárdítsák a gazdasági vezetőkkel való — a dolgozók véleményének pontos ismeretén nyugvó — elvszerű együttműködést, ami a szakszervezetek munkájában új módszereket követel, ugyanakkor új normákat alakít ki e munka végzőivel szemben. A pártszervezeteknek bátorítani. erősíteni kell az utakat, módszereket kereső tömegszervezeteket. Kezdeményező politikai munkával el lehet és el is kell érni, hogy a különböző tár. sadalmd szervezetek tudjanak, merjenek, s akarjanak is élni jogaikkal, reálisan határozzák meg feladataikat, s az emberekkel való foglalkozásban magas fokon biztosítsák az anyagi és erkölcsi hatások egységét. A politikai követelmények mellett gazdasági igényként is jelentkezik egész közéletünkben a dolgozók erkölcsi nevelése. Az időszerű reformmunkák szerves része az egyenlősdi, a munka- nélküli jövedelemszerzés, az anyagi ösztönzés eltorzítása, a munkaverseny lebecsülése, a vállalati ügyek társadalmi kérdésekké való nagyítása elleni fellépés. Számolni kell a párt- szervezeteknek azzal is. hogy a termelői árak rendezésével szükségszerűen megváltozik egyik, vagy másik vállalat eddigi minősítése. Előfordulhat, hogy az eddigi árarányok miatt mindig nagy nyereséget realizáló vállalatnak a jövőben sokkal többet kell dolgozni hasonló eredményesség eléréséért. Világos választ kell adni arra, hogy az új árrendszerben a társadalom értékelése érvényesül, s nem az irányító szerv — a vállalatot rövidítő — elgondolása. MINDEZEK olyan soronlevő politikai feladatok, amelyek megoldása nélkül egyetlen területen sem vezethetnek tényleges eredményre a gazdasági- tecbnikai intézkedések. «< Ágoston László Gyártásfejlesztés a gazdaságosság jegyében Ét >| 4 — 1 r Sok gazdaságnak megérné
