Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
IMf. szeptember SO. nerds S. «Mal A jószomszédság gyümölcsöse Különös gyümölcsös: a fákon olyan alma—körte—szilva, ami éppen hogy meg nem szólal”, ötszáz termőfa a hét holdon, de olyan fák.. Kincset ér a tassi Rákóczi Tsz gyümölcsöse. — Mi a titka ennek a ritka szép gyümölcsösikertnek? Tóth Ferenc, a telep vezetője rejtélyesen mosolyog: — A jószomszédság kérem. Igen: az, hogy ebben a gyümölcsösben mindössze 0,02 százalék termés fertőződik, a közeli jószomszédnak a Növényvédő Állomásnak köszönhető. „Besegítenek” úgy, hogy kísérleteik egy részét itt végzik ebben a gyümölcsösben. Csak a legfontosabbakat: a szövőlepke szaporodásának idején, június végén, július elején molyfogó övéket helyeznek el a fák törzsén. Az öveket 6—7 naponként megvizsgálják az állomás dolgozói, ha molygubózást találnak, leveszik, újat tesznek helyette, a fertőzöttet pedig kalitkába teszik. Üjabb állandó vizsgálat a kalitkában. Ha kikelt a papírövben a molylepke akkor a ^gyümölcsösben is eljött a kelés ideje, permetezni kell tehát. így áH szinkronban a védekezés: akkor permeteznek, amikor arra legalkalmasabb a pillanat. Ez a permanens védekezés teszi aztán, hogy ilyen párját ritkító ez a gyümölcsös. — Ami fertőződés előfordul, — mondja Tóth Ferenc — azt ig meg lehetne akadályozni. Itt a mesgyeszomszédban van egy ötholdas szórványgyümölcsös, régi telepítésű szőlőben öreg fák. Ugyancsak a Rákóczi-Tsz-é, de a régi tulajdonos részes művelésében. Sajnos, a „gazda” csak a szőlőre fordít gondot, a gyümölcsöst elhanyagolja. A fertőzés onnan jön át a mi gondozott fáinkra. Meghökkentő a válasz, hiszen a gyümölcsfák gondozását törvény írja elő, amelynek megfelelő szankciói is vannak. Tóth Feri bácsi tudja ezt, de mégis: — Való, hogy van rá törvény, ám annak végrehajtását senki sem ellenőrzi. Elsősorban a községi tanács dolga lenne, dehát senki sem törődik vele. Ez az igazság. Dús lombok közül mosolyognak elő a gyönyörű almák. Egy alma: egy forint, ez az értékesítési arány. Tóth Ferenc kertész gyönyörködik a termésben, naponta végigvizsgálja a kertet. Aztán még arra is van rendelkezés, hogy ezeket a haszontalan, csak kárt okozó szórványokat ki kell irtani. Eire miért nem került sor? Elfogadásra ajánlják az új Munka Törvénykönyv tervezetét Az új Munka Törvénykönyv tervezetéről tárgyalt keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. Molnár Ernő, a bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett dir. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke is. Veres József munkaügyi miniszter adott elemző tájékoztatást arról, hogyan hasznosították, vették figyelembe az ipari, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi együttes ülésén elhangzott észrevételeket, javaslatokat a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslat összeállításakor. A bizottság egyhangúlag elfogadta a törvénytervezetet, s úgy határozott, hogy az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. (MTI) — Az a szokás, hogy a régi gazdának egy darabig meghagyjuk részes gondozásra, — mond- . jak a Rákóczi Tsz-ben. Hát nem jó szokás ez, de: tehetne ellene a Növényvédő Állomás is, ha szót emelne az állandóan ismétlődő és fokozódó veszély ellen a községi tanácsnál, Tasson. Igaz ugyan, hogy ennek a mintagyümölcsösnek az idén is meglesz a holdankinti 200 mázsás hozama elsőrendű gyömöl- ből, de ha a fertőződés tovább tart, mind több védekező munkát kell belefektetni és az eredményt mégis fenyegeti a másik oldalon elterülői molyterm&lő almás. Amit a jobb oldali jószomszéd segít, azt tönkreteszi a bal oldali. Miért nem lehetne „kibékíteni” őket? Balogh József — Pásztor Zoltán Eddig százan jelentkeztek Az új gazdálkodási módszerek szolgálatában Az első negyedévben alakult meg az MTESZ ipargazdasági bizottsága, azzal a céllal, hogy tömörítse a megye közgazdászait és lehetőséget nyújtson számukra a tudományos továbbképzésre, a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos kérdések megvitatására. Eddig százan jelentették be, hogy részt kívánnak venni az ipargazdasági bizottság munkájában. A vezetőség a közelmúltban lezajlott értekezleten megvitatta, milyen előadásokat szerveznek az idén a negyedik negyedévben és jóváhagyta az 1968. évi munkatervet is. Érdemes megjegyezni, hogy a program összeállításához 62 javaslat eras ipargazdasági bizottság kezett a közgazdászoktól. Ez évben a vállalati szervezésről, a vezetés és a közgazda- sági munka kapcsolatáról hangzik el előadás. Az 1968-as, gazdag tématervből csak néhányat említünk: információs rendszerek a vezetés szolgálatában, matematikai módszerek alkalmazása a vállalatoknál, piackutatás, a tanácsok gazdasági szerepe az új mechanizmusban. Ügy hisszük, ennyi is elég annak bizonyítására, hogy a köz- gazdasági bizottság nagy segítséget nyűit az új gazdálkodási módszerek megismeréséhez, alkalmazásához. 1 És nemcsak a „beltagoknak”, ugyanis az előadásokra meghívják majd a megyei üzemek vezetőit is. Mező Gábor dolga, hogy a .ketrecbe rakott molyfogó gyűrűket naponta megvizsgálja: kelnek-e már. Ha kelnek: — Permetezők, riadó!... 270 millió forint hitel gépvásárlásra A Gazdasági Bizottság úiatá- rozata értelmében előnyben részesítik azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a kérelmét, amelyek 1968-ra a szocialista országokból rendelt gépek vásárlására augusztus 31-ig igényeltek hitelt. A határidőig kereken 60 vállalat jelentette be, hogy jövőre hitel felhasználásával szeretne gépeket vásárolni a szocialista országokból, s erre a célra összesen 270 millió forint hitel engedélyezését kérték. A Magyar Beruházási Bank fiókjai megkezdték a kérelmek felülvizsgálatát, és szeptember végéig valamennyi igénylő értesítést kap a döntésről. A hitelt legfejlebb 48 hónapra adják. Utánuk a vízözön A „Most már mindegy, utánam a vízözön” refrénű táncdal döntőbe jutott. De nem valószínű, hogy döntőbe jutna tetőjavítási munkája alapján a Kecskeméti Építőipari Ktsz, aki után valóban vízözön maradt a városi tanácsházán. Mert ez korántsem „mindegy” például a földmérő hivatal dolgozóinak, akiket árvizes állapot fogadott irodájukban kedden reggel. Űsztak a rajzasztalok, az iratok, s még a csillárból is csöpögött a víz. Gyorsan növekvő vízfolt éktelenkedik egy emelettel lentebb, lapunk információs rovatának a mennyezetén is. E szobát egyébként alig néhány nappal ezelőtt festették újra — nem kevés pénzért. A vízözön oka: a ktsz Iparosai a tanácsháza tetőzetének javítása után elfelejtették kitisztítani a csatornát. A szemét eltorlaszolta a víz útját, és nem kellett más, csak egy kiadós zápor ahhoz, hogy a cserepeken keresztül visszafolyva, a födémet támadja meg az áradat. Táncdallal kezdtük, s stílszerűen fejezzük is be azzal. Jó lenne, ha a ktsz énekelné tovább őszinte meggyőződéssel a refrént: .. én lehetek csak hibás” —, s ennek megfelelően gondoskodna a hiba helyrehozataláról. Mégpedig minél előbb. B. D. Melléküzemi gondok ... . . . 9 a kiskunhalasi járás köxös gazdaságaiban Járásunk ipara még mindig fejletlen — foglalja össze a helyzetet dr. Hegedűs István, a kiskunhalasi járási tanács vb-el- nöke. & nyomban hozzáteszi, hogy ezért van különös szükség a tsz-ben a jól megválasztott melléküzemágra. Nemrégiben szeref>elt ez a végrehajtó bizottság ülésének a napirendjén is. A legutóbbi minisztériumi rendelkezés kimondja, hogy a tsz-ek a monopolcikkek — a kenyérgabona, a fűszerpaprika, a dohány, a gyapjú, a vágómarha és -borjú, valamint az állati bőr — kivételével bárkinek eladhatják termelvényeiket. Kisebb a szükségesnél Állandó, illetve idény jelleggel máris 15 gazdaság tart fenn zöldség-gyümölcs standot és borkimérést a járás területén. Közülük hatnak Budapesten is van elárusítóhelye. Ezekre más gazdaságokkal, Tiszán- és Dunántúliakkal társultak: a har- kakötönyiek a szekszárdiakkal, a kisszállásiak a szatymaziak- kal, a mélykútiak a battonyai- akkal és a nagykőrösiekkel. Kár viszont, hogy a járási székhelyen a kelleténél kisebb a környékbeli gazdaságok terményeinek a felhozatala. Vágóbaromfijával a tompái Kossuth Tsz, illetve zöldség-gyümölcs- hal árudájával a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz csupán szabályt erősítő kivételnek számít. Vitathatatlan, hogy a piaci értékesítés szerepe, lehetősége növekvőben van. Kiskunhalason is elkelne jócskán egy tejbolt, egy borkimérő és egy húskészítményeket árusító üzlet. Összefogás a konzerviparral Feldolgozó tevékenységre még alig van példa, eltekintve az egy—két helyen működő tejszeparálástól. A zöldségfélék hely- benvaló feldolgozására viszont nagy lehetőség lenne; nagyüzemi kertészettel több gazdaság foglalkozik, s a velük szerződő Kecskeméti Konzervgyár nem jelentéktelen szállítási feladattól mentesülne a' kooperáció esetén. Ráadásul biztonságosabbá válna a betakarítás is. Ézzel kapcsolatban az utolsó szó még korántsem hangzott el. Az e hónapban megalakítandó dél-homokhátsági területi szövetség bizonyára ilyen irányban is tesz lépéseket. Megfontol an dó emellett a tsz-közá feldolgozó — szeszfőzde, aszaló, gyümölcslé- és pulpkészítő — üzemek létrehozása. Nemcsak az alacsony értékű, másképp nem hasznosítható áruk gazdaságos feldolgozása, hanem az állandó foglalkoztatás miatt is. Nem költséges, méregdrága beruházásokra gondolunk itt. Körülkerített vasvázas színek is megfelelőek a kezdeti lépésekhez. Hús és alkatrész És nemcsak a konzervgyárral való együttműködés lenne indokolt. A járás gazdagabbik felében igen intenzív a sertéshíz-; lalás, ám Kiskunhalas (és a járás) húsellátása a félegyházi vá- góhídról történik, lényegében azzal a sertéssel, amit oda a jánoshalmi, a mélykúti és a kisszállási hizlaldák szállítanak. Nem tarjak elképzelhetett lennek az olyan együttműködést a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás már amúgyis meglevő vágóhídja bevonásával, amely a húsipari vállalat számára is előnyös. Azonkívül, hogy tökéletesebbé válna a város és a járás húsellátása. A gazdálkodás fejlesztése igényli az önálló építőipari kapacitás megteremtését is. Ezt nyolc szövetkezet már korábban felismerte, s építőbrigádjaik az idén is több mint 14 millió forint értékű építést végeznek. Több munkahelyen betonkeverő, emelő gépeket és szállítószalagokat is alkalmaznak már. Néhány nagyobb, jól gépesített gazdaság — mélykúti Alkotmány Tsz, balotaszállási közös vállalkozás — csaknem teljesen megteremtette az önálló gépjavítás feltételeit. Jól képzett szerelőkben és műhelyvezetőkben azonban járásszerte hiány van. Nem megfelelő az alkatrészellátás sem. A beszerzés gazdaságonként történik. Helyesebb lenne. — s a leendő szövetség állásfoglalása itt sem mellőzhető ha közösen törekednénk az elhasznált anyagok, alkatrészek pótlására. A halasi gépjavítóval való összefogás is az egyik járható ét kitaposását jelentené. —-i —1
