Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
4. oldal 1961. szeptember 20. szerda Vállalati beruházásból Kiskunhalas határában, a Jánoshalmi úton született ez a foto. Ám nagyot téved, aki azt hiszi, hogy útépítőket ábrázol. A felvétel ugyanis az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat épülő raktárának tetején készült A vállalat szegedi központjának főosztályvezetőjétől, dr. Zámori Józseftől pedig a következőket tudtuk meg az építkezéssel kapcsolatban: Tárolási gondjai enyhítésére, saját beruházásból készítteti a vállalat az 1500 négyzetméteres raktárt, amelyet előreláthatólag novemberben adnak át rendeltetésének. A továbbiakban még 2000 négyzetméteres raktár építése kezdődik meg, amelyhez a szükséges vasszerkezeti elemeket már beszerezték. Az így kialakuló raktárközponthoz — két-három éven belül — iroda- és szociális helyiségek is épülnek. A vállalat kiskunhalasi fiókjának ellátási területén ezzel a jelenlegi 68 helyett 137 vagon áru raktározására lesz alkalmas az új központ (Pásztor Z. felvétele.) Még mindig sok hatósági bizonyítványt adnak ki Felmérés a keceli tanács ügyiratforgalmáról Logaida Józseffel, a keceli községi tanács fiatal vb-titkárá- val egy telefon- és egy szóbeli tárgyalás szünetében — többek között — a hatósági, igazgatási munkáról is beszélgettünk. Azokkal a rendelkezésekkel összefüggésben is, melyek az ál lami, hatósági munka hatékonyságának emelését, az eljárások egyszerűsítését segítik elő. Ezekkel a kérdésekkel a vb egyik augusztusi ülése foglalkozott, így az írásos beszámolóból is nyomon követhettük, milyen tapasztalatokat lehetett leszűrni az utóbbi ellenőrzések során. — Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. trv. betartásával általában nincs baj — mondotta a vb-títkár. Ez a rendelet szabályozza részletesen az államigazgatási dolgozók, valamint az ügyfelek jogait és kötelességeit. Mégis előfordul egyes esetekben, hogy az ügyintézők írásbeTolvajt is sikkasztAt ítéllek el Kiskörösön Mielőtt a Kiskunsági Állami ■Erdőgazdaság kiskőrösi erdészetéhez került dr. Szabó Kálmán, már volt büntetve, méghozzá sikkasztás miatt Mégis a bérelszámolással bízták meg Ilyen minőségben dolgozott a múlt év októberétől ez év február 28-ig A korábbi büntetésből azonban úgy látszik, nem okult mert az erdőgazdaságnál is arra használta fel beosztását, hogy újabb összegeket sikkasz- szon el. öt hónap alatt csaknem 26 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Ezenkívül felvette egyik munkatársa nyereségrészesedését, s azt is elköltötte. A bíróság most, mint visszaesőt két év és tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. A másik ügy vádlottja is diplomás ember. Dr. Bertók László soltvadkerti születésű, budapesti lakos már háromszor volt büntetve, kétszer vagyon elleni bűntett miatt. A lecke itt sem használt, mert ezúttal négyrendbeli, különböző bűncselekmény miatt került a vádlottak padjára. Áprilisban például egyik ismerőse lakásáról 11 600 forintot lopott el. Egy lánytól — akinek házasságot ígért — nyolcezer forintot csalt ki a „közös lakásra” és ebből a pénzből fizette ki a korábbi 3000 forint büntetését. A bíróság halmazati büntetésül háromévi szabadságvesztésre ítélte dr. Bertók Lászlót és ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gya- korlásátóL A két ítélet még nem jogerős. li kérelem benyújtására szólítják fel a kéréssel, vagy panasz- szal hozzájuk fordulókat. Holott jegyzőkönyvet kellene felvenni a kérelemről. — Hogyan tartják be a határidőket? — Ezzel már súlyosabb a helyzet — hangzott a válasz. — Az említett jogszabály előírja, hogy minden ügyet 30 napon belül kell elintézni. Ha ennek mégis elháríthatatlan akadálya van, erről határozattal kell értesíteni az érdekeltet Viszont ebben az esetben is csak legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg az ügy elintézése. Hogy ezzel kapcsolatban példákat tudott felhozni a vb- titkár, két irányban is tanulságos következtetésekre jogosít Részint, hogy helyes ellenőrizni az ügyintézést, másrészt pedig, hogy szükséges rendszeresen vizsgálni a segédkönyvekben az úgynevezett „ablakokat”. Van-e és miért elintézetlen akta, amely egy-egy élő ember ügyét — és az ügyfél számára bizonyos időszakban legfontosabb gondját-baját — tartalmazza. Nem igyekszik „szelídíteni” az önkritikát a keceli vb, amikor a legutóbbi ellenőrzés alapján kijelenti: különösen súlyos mulasztás tapasztalható a pénzügyi és gazdálkodási csoportnál. Augusztus 1-én volt olyan elintézetlen ügyirat, amely az év elején érkezett De akadt néhány adósság még a múlt esztendőről is. — Csökkent-e az ügyiratforgalom? A beszámoló mellékleteit lapozgatjuk, s amit mond Logai- da elvtárs, mindjárt számadatokkal is alátámasztja. — Még mindig sok és néhány felesleges hatósági bizonyítványt adunk ki. A felettes szervek intézkedése értelmében a II. negyedévtől kezdődően nem szükséges hatósági bizonyítványt kiadni munkavállaláshoz és vasúti kedvezmény elnyeréséhez. A számok jól érzékeltetik az előnyös következményt. Tavaly 262, illetve 26 hatósági bizonyítványt állítottak ki munkavállalás, illetve vasúti kedvezmény ügyében. Idén, július 31-ig 86, és 13 esetben került erre sor. Számítsuk ebbe bele, hogy év elején aktuális ügyekről van szó. Megjegyezzük: — Az említett kormányhatározat kimondja, hogy olyan tények igazolásához, amelyek egyéb okiratból — pl. személyi igazolvánnyal stb. — megállapíthatók, szintén nem lehet kiadni hatósági bizonyítványt. Mi a helyzet? — Ez még csak általános jogi, elvi szabályozás. Ennek konkrét érvényesülését a jövő év január 1-én életbe lépő egységes utasítás fogja megszabni. A iövőben szükségtelen hatósági bizonyítványt kiadni gáz bekapcsolásához, illetményföld elnyeréséhez. Feleslegesnek és célszerűtlennek tartjuk a méregjegyek kiadását is. Az említett egységes utasítás összeállításánál igen sok hasznos támpontot adnak felsőbb szerveknek a községi, városi- járási tanácsok gyakorlaton alapuló javaslatai az ügyforgalom, „irattermelés” egyszerűsítésére. Hogy erre mennyire szükség van, szintén a kecellek — s minden bizonnyal így van a többi tanácsnál is — felmérésére hivatkozunk. A múlt évben összesen 4823 jigyirat érkezett a tanácshoz, ez év július 31-ig 2898. Ezerháromszázhatvanhárom hatósági bizonyítványt adtak ki 1966-ban; ebben az évben, az előbb jelzett határidőig hat- száznegyvenhármat. —Ill —o Cikkünk nyomán Mégis mag nélküli A Petőfi Népe f. évi szeptember hó 7-i számának Hírrovatában felveti a magtalan, vagy mag nélküli dinnye elnevezés helyességét. Mivel szakmai szempontból én vagyok a legilletékesebb a válaszadásra, ezért engedjék meg, hogy véleményemet megírjam. Igaza van a cikkírónak, mert a mag nélküli dinnye tele van kisebb-nagyobb csontfehér magkezdéményekkel. Nem maggal! A mag ugyanis a megtermékenyítés után ezekből a magkezdeményekből fejlődne. Mivel azonban ennél a dinnyénél nincs megtermékenyülés, ezért'ez a diny- nye mag nélküli. A fehér magkez- deményekben nincs csíra, tehát ebben a dinnyében olyan mag van, ami nem mag, hanem csak kezdemény. Ezek a magkezdemények azonban már virágzáskor a dinnye nővirágaiban benne vannak, így ezeket semmiképpen sem tudjuk eltávolítani. E görögdinnye valójában mesterségesen előállított triploid növény, s a triploidok a természet ben általában mag nélküliek. Mivel nem akartuk itt a fogyasztó közönséget ilyen különleges névvel terhelni, ezért ragadt e dinnyehib- ridre a mag nélküli jelző. Kísérleteinkben egyes kombinációkat jellemez a kb 50, sőt olykor a 100-art is elérő kemény, sötét színű magkezdeményeket tartalmazó diny- nye is. Mivel azonban ezekben a sötét, kemény magkezdeményekben nincs csíra, így ezek annak ellenére, hogy teljesen a magvas diny- ny© látszatát keltik, botanikai értelemben mégis mag nélküliek. Az ilyen kombinációkat megszületésük után selejtezzük, még akkor is, ha netán ízletességükkel kitűnnek. Tévedésről tehát nincs szó. Meg-* nyugtató, hogy Totkió, San-Fran- ciskó és London után itt, Kecskeméten vetődött fel a mag nélküli görögdinnye etimológiája. Eiőbbi két helyen ugyanis a japán mag nélküli görögdinnyéket, utóbbi két helyen pedig a kecskeméti dinnyéket érte a magvasság vádja. Kiss Árpád növénynemesítő Megjegyxée « ígéret szép szó... Július 1-én jelent meg lapunk- rült, hogy a kémény megrepe- ban az Életveszélyes fürdő című dezett, a város ígéretet kapott cikk, amelyben a kiskunhalasi a Kéményépítő Vállalattól arra, tisztasági fürdő megrepedezett hogy 1968. második negyedében kéményéről írtunk A fürdőt ép- lebontják a kéményt, előbb nem pen azért kellett bezárni, mert tudják. Ekkor a VKG a Kis- a kémény — a szakemberek vé- kunhalasi Fa- és Építőipari leménye szerint — bármelyik Ktsz-hez fordult. Azt az ígére- nap ledőlhet és tragédiát okoz- tét kapta, hogy szeptember elhat. A veszély elhárításának sejére hűlt helye lesz a kémény- sürgetésére a cikk megjelenése nek. Nem így történt. A ktsz előtt három szerv illetékesével állványai ugyanis‘a gimnázium beszélgettünk. A Kiskunhalasi tatarozásához kellenek, több Községgazdálkodási Vállalat nincs. Ha ezzel elkészülnek, igazgatója többek között a kő- csak akkor fognak hozzá a kővetkezőket mondta: „Az életve- ményhez. Megöltek egy legényt Az elmondottakhoz három kérdést fűzünk: 1. Miféle ktsz AT __ , , „ . • az, amelynek csak egy munká7 1' hoz van állványzata? 2. Miért vállalták el szeptember elsejére a kémény, lebontását, ha elő, , , . , , ,__.re tudták — ez nagyon velős em két hónapot. A keményt színQ t gimnáziuín teta. SE“1® Sem bont°ttak le' rozását korábban megrendeltén szélyes kéményt hamarosan lebontjuk .. szonylatban mát jelent a „hamarosan”, de átlagos emberi számítások szerint semmi esetre Hogy miért? —, hogy nem képesek betartani A válasz, amit a vállalattól a határidőt? 3. Ha a VKG igazkaptunk, meglepő: nem volt gatója tudott a szeptember el- állványanyag. Tehát az egész sejei határidőről miért nyilatkozott úgy a városban nem tudtak összeszedni annyi cső-, vagy deszkaáll- ban, hogy ..hamarosan ványt, amivel a kéményt körül- ják a kéményt-’ foghatták volna. Amikor kidet; sajtónak júniuslebont ~ dorgál -»■ FÄKKAL, cserjékkel körülvett tanya lapul a kéleshalml határban. Itt élt feleségével és két gyermekével H. J„ 36 éves erdőgazdasági dolgozó, aki a munkahely vezetőinek véleménye szerint „nyugodt természetű, kiegyensúlyozott, nem kötekedő ember...” Naponta általában tíz, tizenkét órát töltött távol a családjától, s ritka esetnek számított, ha munkatársaival, ismerőseivel betért egy pohár sörre. A környék lakói példásnak látták H-ék családi életét H. J. régen kitöltötte a katonaidőt. valahol a Dunántúl egyik városában szolgált együtt néhai T. J.-vel. Amikor leszerelték, H. J. hamarosan megnősült, katonatársa pedig — ugyancsak a kéleshalmi határ tanyáiban — egymás után váltogatta élettársait. A szomszédok rosszallóan nézték ezt, s egyre kevesebben hagyták szó nélkül a jő képű, nagy erejű legény csapodárságait. Különösen elítélték, amikor kiderült, hogy H. J. féleségére, a két gyerek anyjára is szemet vetett A 29 ÉVES ASSZONYNAK imponált a kalandjairól híres férfi udvarlása. Romantikus le- velezgetésbe kezdtek. Alig néhány hét telt el, amikor a szomszédok, ismerősök már arról beszéltek — nem alaptalanul —, hogy H. J-né szeretője lett a fiatalembernek. Leveleikben találkozókat beszéltek meg, s ilyenkor az asszony egy-egy éjszakára eltűnt, nem is gyanítva, hogy férje ismeri az otthon hagyott levelek tartalmát. A nyugodt, kiegyensúlyozott ember azonban elsősorban a gyerekek érdekeit tartotta szem előtt. Nem veszekedett, várta, amíg felesége ráébred tévedésére, s önmagától visszatér hozzá és a gyerekekhez. A csábítót figyelmeztették munkahelyén, hogy hagyja abba, mert az asszonynak dolgos. becsületes férje, két gyermeke van. A hetvenkedő ember azt válaszolta: őt ez nem érdekli. H. J-né levelet kapott, amiben a névtelen jóakaró azt írta, hogy nem vezet ez jóra. mert T. megbízhatatlan, csapodár. természetű. Az asszony közben mindent elmondott a férjének, ’ s már hajlott arra, hogy véget vessen a kalandnak, de a makacs udvarló zaklatásaitól nem tudott szabadulni. Férjével már azt ^tervezték, hogy elköltöznek a környékről a gyerekek, a család érdekében. Erre azonban nem kerülhetett sor. JŰLIUS 13-ÄN este tíz óra körül a tanyában már csend volt, a család lefeküdt, de még csak a gyerekek aludtak. A férj egyszer arra lett figyelmes, hogy valaki énekel, füttyöget. az udvaron, aztán megzörgeti az ablakot. Tudta, hogy az asszony szeretője van itt, de fegyelmezettségére jellemző, hogy még ekkor sem jött indulatba. Kiment és szelíden figyelmeztette az Ittas embert, hogy menjen haza, ne zaklassa őket. Lefeküdtek, pihenni akarnak. T. J. erre sértegetni kezdte a férjet és egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a távozásra. Szó szót követett és H. J-t véglegesen kihozta a sodrából a hívatlan éjszakai látogató szemtelensége, s a jelenet tragédiába torkollott. A férj egy akácbottal rá támadt a csábítóra, s indulatában olyan erős ütéseket mért a fejére, hogy az a helyszínen meghalt. H. J. ekkor ébredt cselekménye súlyára, tettét azonnal megbánta és sietett a rendőrségre, hogy a történteket jelentse. A MEGYEI BlltÖSÄG erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt háromévi szabadságvesztésre ítélte H. J-t, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet még nem jogerős. G. S,
