Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
fl kommunisták legyenek a gazdasági reform megvalósításának élharcosai (Folytatás az 1. oldalrőt) A népgazdaság valamennyi ágát megelőzően 1966. január 1-től termelőszövetkezeteinkben megszűnt a tervlebontások módszere. Az elmúlt év bizonyította, hogy a közős gazdaságok többsége tud élni a korábbinál nagyobb Önállósággal. A tervkötöttségek nélküli, szerződéses kapcsolat a termelő üzemek és az élelmiszeripari, valamint a felvásárló vállalatok jó viszonyát egészséges irányban befolyásolta. A vállalati önállóság gazdasági megalapozását célzó intézkedések sorában elsőként az állóeszközök újraértékelését követő értékcsökkenési leírás — illetve az amortizációs alapok — bevezetése, az ezt ellensúlyozó részleges árrendezés, valamint a hiteiteher-rendeaés említhető. A termelőszövetkezetek eladósodási folyamatának problémája, amely döntően az átszervezés során kieső kisüzemi kapacitások pótlását szolgáló beruházások megvalósításából eredt, az újraértékeléssel párhuzamosan ugyancsak rendezésre került Az elmúlt évben végrehajtott hitelteher-rendezésnek — mint ismeretes — a személyes jövedelem növelése nem volt közvetlen célja. Az volt a feladata, hogy az önálló beruházási döntések a szövetkezetek felelős vezetőihez kerüljenek. A vezetők elsőrendű feladatává vált hogy a felszabaduló pénzeszközöket üzemileg indokolt, olyan hatékony beruházásokra használják fel, amelyek termelésbe lépésével elősegítik a személyes jövedelem növelését is. Az árrendezésekről szólva hangsúlyozta az előadó, hogy az elmúlt év január 1-én végrehajtott részleges árrendezés, a belépő 96 millió forint gép- amortizáció és táptakarmány áremelés együttes hatásának ellensúlyozását szolgálta, de célját csak megyei átlagban érte el. A homokhátság szövetkezetei számára ez az intézkedés közel séfrt vblt egyértelműen kedvező hatású, mivel ezek az üzemek csak kisebb mértékben termelik az áremeléssel érintett cikkeket, viszont nem termő ültetvényeik ápolására a szükséges erő- és munkagépeket mar be kellett szerezniük. Szükséges — mint ahogy ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is megállapítja, — egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási áranak további emelése. Ezért 1968-ban a felvásárlási árszínvonalat, mintegy 8 százalékkal növelik. A felvásárlási árak az állattenyésztésben nagyobb, a növénytermesztésben kisebb mértekben emelkednek. Különösen fontos a sertés felvásárlási árának emelése. Ez év október 1-től az élősertés átvételi ára a nagyüzemi felárral együtt 3 forinttal lesz magasabb kilónként Ezek az áremelések, mint ismeretes, nem érintik a jövő évi fogyasztói árakat A szövetség feladatai Az előadó ezután rátért a szocialista demokrácia kiszélesítésével kapcsolatos intézkedésekre. Foglalkozott a termelőszövetke. zetek első országos kongresszusával a termel őszövetkezetek területi szövetségeinek szervezése- vei A megyei párt és állami vezetés négy területi szövetség megalakítására tett javaslatot. A bácskai, valamint a duna- menti területen egy-egy, s a legnagyobb területű Homokhátságon két szövetség létrehozását tartják célszerűnek. A területi szövetségek munkájának tartalmát, módszerét a szövetkezetekhez való viszonyát az határozza meg, hogy a szövetségek minden tekintetben a szövetkezetek szervei. A területi szövetséghez a tagszövetkezetek önkéntesen, közgyűlési határozattal csatlakozhatnak és a szövetségből közgyűlési határozattal ki is léphetnek. Az önkéntesség mellett azonban minden termelőszövetkezetnek becsületbeli ügye a területi szövetséghez történő csatlakozás. Több oldalról felvetődik, hogy a megalakult szövetségek milyen feladatokkal foglalkoznak. Többek között tájékoztassák a termelőszövetkezeteket arról, hogy a népgazdaság igényei, a kialakuló közgazdaság! féltételek mellett, hogyan elégíthetők ki úgy, hogy ez a gazdaságok számára is a legkedvezőbb legyen. Nyerjenek áttekintést területük beszerzési és értékesítési problémáiról, vegyék ki részüket a szerződéskötést megelőző tárgyalásokból, az árvitákból, óvják a termelőszövetkezeteket számukra hátrányos megállapodások kötésétől. Tegyék vizsgálat tárgyává és ajánlják, hogy a szövetségben működő termelőszövetkezetek milyen tevékenységre társuljanak. Vizsgálják meg a jogvédelem helyzetét. Minden körzetnek van valami sajátos problémája, amellyel hosszabb idő óta bir- kózik, ezek megoldásához segítséget adhat a szövetség. A szakigazgatás átszervezéséről Az előadó a következőkben a mezőgazdaság állami irányításának átszervezéséről szólt A megfelelő szövetkezeti vezetés kialakításában a párt- szervezetek mellett a tanácsi szakigazgatási szerveknek is jelentős részük van. Az új gazdaságirányítási rendszerben a tanácsok az eddigi, nagyobbrészt operatív gazdaságirányító funkciók helyett elsősorban hatósági felügyeleti funkciókat gyakorolnak. Ennek megvalósítása szükségessé tette a mezőgazdaság egységes felügyeletének élelmiszeripari vállalatok felügyeletét, irányítják és ellenőrzik a baromfikeltető állomások és szakmunkásképző iskolák tevékenységét. Az új osztályok hatósági jellegű igazgatási feladataikkal közvetve a jövőben is ellátnak termelőszövetkezeti irányítási feladatokat. Kiadják a szövetkezetek működési engedélyeit, a törvényesség szempontjából ellenőrzik a szövetkezeti alapszabályokat, engedélyezik a szövetkezetek egyesülését, szétválását, a szövetkezeti törvényekben meghatározott esetekben kezdeményezik közgyűlés összehívását. Jövőben is feladatuk az osztályoknak a területük egészére vonatkozó mezőgazda- sági fejlesztési tervek kialakítása és a termelőszövetkezetek állami' támogatásának lebonyolítása. A következőkben szólt a bank és a termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok kapcsolatáról. E kapcsolat az új gazdasági mechanizmusban az egyenrangú üzleti felek együttműködése lesz, amelyet szerződések szabályoznak. A bank a szövetkezetek és az állami gazdaságok felé nem fog hatósági funkciót gyakorolni. A mezőgazdaság hitelellátásában a legjelentősebb szerepük az állóalapok bővítéséhez nyújtandó hosszú lejáratú hiteleknek lesz. A hitelezés a piaci mechanizmus objektív ismérvei, a tudatos gazdasági elemzés alapján történik. Az új helyzetben a központi erőforrások nagyobb része nem hitel és dotáció formájában, hanem az árpolitika és más gazdaságpolitikai intézkedéseken keresztül közvetlenül áll az üzemek rendelkezésére. Ez a gyakorlat — amellett, hogy megszünteti a bürokratikus memegyei átlagban mintegy 30 százaléka vész el a szakszerűtlen felhasználás következtében. Hasonló a helyzet más, nagy tömegben felhasznált anyagféleségnél is. Az állatállomány nagyüzemi elhelyezésének biztosítása is olyan gond, amely rövid időn belül központi alapokra várva nem oldható meg. Az üzemek vezetőinek itt is keresni kell a megoldásokat, elsősorban helyi építőanyagok felkutatásával és a belső építőkapacitás fokozásával. Ebben a munkában együtt kell működni a MEZÖ- BER és AGROKER vállalatokkal. A színvonalas vezetés minden eddiginél szélesebb körű információs igényt támaszt. Szükséges, hogy a fejlett ügyvitelszervezési módszerek alkalmazását fokozatosan kiegészítsék, a gyakorlatilag minden igényt kielégíteni képes gépi adatfeldolgozással. Az előadó ezután említést tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indult mu$:aver- senyről. A mezőgazdasági üzemek közül valamennyi állami gazdaságban, gépjavító állomáson, erdőgazdaságban megszervezték a versenyt, melynek során a dolgozók 25 millió forint terven felüli nyereség elérését vállalták, örvendetes, hogy a tsz-ek, tszcs-k, s a szakszövetkezetek többségében is kialakult a verseny. A pártszervezetek kezdeményezzenek A pártszervezetek feladatairól is részletesen szólt Glied elvtárs. Hangoztatta, hogy a párttagság többsége megérti, megteremtését. Így jött létre a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium. Ezt követően a tanácsi szakigazgatás keretében a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály. Az új osztály mellett a hatósági és szolgáltatási tevékenység egységessé tétele érdekében lérte jött a megyei állategészségügyi állomás, a megyei növényvédő állomás, és a megyei, valamint a járási földhivatal. Most, az új rendszerben termelőszövetkezeti szintre kerülnek olyan gazdasági döntések, mint például a termelési profil meghatározása, a termelésszerkezet kialakítása, a jövedelem felhasználása, továbbá az értékesítés, beruházások feletti döntés, felhalmozás mértéke, tartalékok felhasználásának módja és így tovább. A megyei, járási, városi mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályoknak feladata a szak- igazgatási teendők ellátása. Ezen belül segítik és ellenőrzik az állategészségügyi, növényvédelmi, földnyilvántartási, földrendezési, balesetvédelmi feladatok végrehajtását, továbbá koordinálják a szakigazga^si intézmények munkáját, a tanácsi A résztvevők egy csoportja. chanikus kötöttségeket — arra is ösztönöz, hogy az érdekeltek a rendelkezésükre álló erőforrásokat a leggyorsabban és gazdaságosan megtérülő fejlesztésre használják. A dinamikus fejlődést segíti A továbbiakban foglalkozott az előadó a termékforgalmazás új rendjével, a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységét szabályozó intézkedésekkel. Hangoztatta, hogy ma még szinte beláthatatlan lehetőségek kihasználását az üzemeknek kell kezdeményezni. Ezzel lerakhatják a szövetkezetek dinamikus fejlődésének alapjait. Későbbiekben rámutatott, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinknek gondot kell fordítaniuk az ipari eredetű termékek gazdaságosabb felhasználására. Sok üzemi vezető szóvá teszi, hogy a mezőgazdaságban használt ipari termékeknek magas az ára és ez nehezíti az üzemek fejlesztését. Ugyanakkor a számítások szerint a megvásárolt műtrágya hatóanyagából helyesli a reform célkitűzéseit és a fő tartalmi kérdéseket. A mezőgazdasági üzemek vezetői előtt is mind világosabbak a reformmal kapcsolatos feladatok, és támogatják azok végrehajtását. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy egyeseknél még mindig van egy sor aggály. Ezért nagyon fontos, hogy a pártszervezetek, a kommunisták nagyon reálisan értékeljék jelenlegi helyzetünket, és a további feladatokat. Szükséges ez azért is, mert tapasztalható bizonyos illúzió egyeseknél, mely szerint a reform csodaszer, mindent megold egycsa- pásra. Pedig a dolog lényege az, hogy jó feltételek teremtődnek, amelyekkel élni kell a gazdálkodásban az eddiginél szorgalmasabb munkával. A gazdaságirányítás új módszerére való áttérés időszakában az eddiginél nagyobb feladat és egyben politikai felelősség is hárul a pártszervezetekre, a kommunistákra. A párt az a szervezett társadalmi erő, amely képes összefogni ezt a nagy jelentőségű politikai, gazdasági kezdeményezést és célszerű cselekvésre, tettekre változtatni mindazok törekvését, akik akarják a szocializmust ás a gyorsabb előrehaladást A pártszervezeteknek, a kommunistáknak szem előtt kell tartani a reform megvalósításának néhány politikai jellegzetességét Először: azt, hogy a reform olyan politikai kezdeményezés, amely egész gazdálkodásunk minőségi fejlődéséi eredményezheti, de csak akkor, ha minden szinten sikerül következetesen és ingadozás nélkül, az elfogadott jó politikai irányvonalat teljes egészében érvényre juttatni. Másodszor: az új gazdasági mechanizmust a lehetőség szerint zökkenő- mentesen, az újratermelés folyamatosságát biztosítva kell bevezetni. Harmadszor: az új mechanizmus nemcsak új jogszabályokat és gazdasági szabályokat igényel, hanem újfajta magatartást és munkamódszert is a vezetés minden szintjén. Számolni kell azonban bizonyos ideig a munkamódszerek kialakulásának szokatlanságával és az ebből eredő hibákkal is. Fontos, hogy a pártszervezetek, a kommunisták politikai tevékenységükkel segítsék elő a gazdaságpolitikai célok és a mechanizmus eszközeinek tudatos alkalmazását a mezőgazdáságban. A gazdálkodás eredményessége érdekében alakuljon ki gyakorlatias gazdaságszervező tevékenység. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne csak valami elméleti elemezge- tés folyjék, hanem az előrehaladás érdekében az elképzelések megvalósítására törekedjenek, számolva a távlatilag megoldható problémákra is. Kezdeményezzék a reform által kialakuló új gazdasági feltételek között a fejlesztés lehetőségeit és dolgozzák ki a reális célkitűzéseket. Segítsék a megfelelő felkészülést szakmai, szervezeti vonatkozásban és egyben fordítsanak figyelmet a vezető káderek felkészítésére ésT továbbképzésére. A pártszervezetek vezetői a gazdasági vezetőkkel együtt legyenek a re-- form előkészítésének élharcosai. Végezetül felhívta a figyelmet a propagandamunkára. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel a dolgozók hangulatát, véleményét és messzemenően törekedjenek arra, hogy azokat a vezetés fel is használja a munkájához. Alakítsanak ki olyan tömeghangulatot, amelyek, nagy mértékben elősegítik gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Ha ilyen szellemben folyik a munka, akkor nem kétséges, hogy mint ahogy korábbi nagy feladatainkat meg tudtuk oldani, úgy az új helyzetben is a párt vezetésével sikerrel valósítjuk meg célkitűzéseinket. A beszámoló után felszólaltak: dr. Maár András, Végvári István, Szendrei Sándor, Rom- sics Sándor, a kalocsai Iszkra Tsz elnöke, Kelemen Sándor, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet elnöke, Varga László, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság párttitkára. A hozzászólásokban felvetett problémákra, kérdésekre dr. Glied Károly válaszolt. A nagyaktíva befejezéseképpen Borsodi György mondott zárszót Egyebek között bírálta azokat a gazdaságokat, amelyek az adottságok teljes mérlegelése nélkül szándékoznak létre • hozni segédüzemeket. Az ilyer próbálkozások sem a szövetke zet, sem a népgazdaság szerr pontjából nem hasznosak. / párt vezető szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy á közös gazdaságokban dolgo-' kommunisták a jövőben, az ú ' gazdaságirányítás körűimén) i közepette sem mondhatnak ‘ k a kezdeményezésről, a politikai életben betöltött szerepükről. Sőt, mirü; mondotta, az eddig1 - nél is jókban helyt kell állniul Végezetül a jelenlevők eg- öntetűen elfogadták Glied elvtárs tájékoztatóját és a hozzászólásokra adott válaszokat.
