Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
4. oldal 1961. augusztus 6, vasárnap Megrongált utók, feldúlt parkok nyomában Kié a kecskeméti utca? Különleges vendégszereplés Az augusztusban megrendezésre kerülő mezőgazdasági kiállításon az idén állítanak fel először népművelési pavilont. Ebben a korszerű klubkönyvtár működését mutatják be, különös tekintettel a falusi ifjúság szórakozási lehetőségeire. A népművelési pavilon műsorán több vidéki művészeti együttes is szerepel, így a bajai művelődési ház ifjúsági zenekara, amelynek eddigi jó szereplése alapján jutott az a megtiszteltetés, hogy ilyen különleges vendégszerepléssel mutatkozhat be a fővárosban. A NYÁR a közlekedés fő szezonja, s egyben az az időszak is, amikor a legtöbb baleset történik az országutakon. A Belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint július 9-e és 16-a között, tehát nyolc nap itt összesen 636 közúti baleset történt az országban. Ez azt jelenti, hogy óránként több mint három esetben szegte meg valaki a közúti közlekedés szabályait, s emiatt 23 ember vesztette életét és 142 súlyosan megsérült. sokan közülük egész életükre nyomorékká váltak. A közlekedési balesetek gyakorisága alól megyénk sem kivétel. A naponként megjelenő rendőrségi krónikából olvasóink figyelemmel kísérhették, hogy számos könnyebb, súlyosabb, nem egyszer halálos végű baleset történt már ebben az évben is a megye útjain; Ez év január elsejétől mostanáig, a bíróságok Bács-Kiskun megyében összesen 208 személyt ítéltek el jogerősen ittas gépjárművezetés miatt és 238 azoknak a száma, akik a közlekedést érintő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért kerültek a vádlottak padjára. Ha tovább boncoljuk a statisztikai adatokat kiderül, hogy ebből súlyos és köny- nyű testi sérülést 187 karambol okozott és összesen 12 ember vesztette életét az országúton, csupán a megyében. Az ittasság, figyelmetlenség és a gondatlanság tehát nem marad következmények nélkül. A bíróságok minden esetben szigorúan ítélkeznek azok fölött, akik gépjárműveikkel megszegik a KRESZ előírásait, s ezáltal mások életét, testi épségét veszélyeztetik, vagy sérülést. halált okoznak. Számtalan esetet sorolhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a szabálytalan előzés, az eszeveszett száguldás és nem utolsósorban az ittasság a legnagyobb ellensége a gépjárművezetőknek, kerékpárosoknak lovas kocsi hajtök- nak és a gyalogosoknak is. A legtöbb baleset mögött ezek az okok húzódnak meg. A vétkesek megbüntetésének — ha nem is kimutathatóan — van némi visszatartó hatása, de a legfontosabb az lenne, hogy azok az emberek, akik a gépkocsik vezetőfülkéjébe, a volánhoz ülnek, vagy motorkerékpárok, vontatók nyergébe szállnak, maguk törekedjenek a szabályok betartására. A balesetek megelőzésének, elkerülésének ez a leghatékonyabb módszere, de természetesen csak akkor, ha önmagára nézve mindenki kötelezőnek tartja. Sajnos, ma még ez nem általános. BENDE János Kecskemét, Matkói út 6. szám alatti lakos például három ember sérülését A szónoki kérdésnek tetsző mondatra a válasz nyilvánvaló: A gyalogosok, járművezetők mellett — egy idő óta —, a gáz-, víz-, csatomaszerelőké, építőiké. S amikor a felszedett járdák, utak, náddiai fedett alagutak, földhalmok látványa elénk tárul, örömmel konstatáljuk, hogy a Rákóczi útnak a lakberendezési áruház felé eső oldalán már földiben a gázveokozta azzal, hogy az AKÖV teherautóját gondatlanul vezette. Este volt már, amikor a fiatalember Bátyáról érkezve befordult Kalocsán a Felszabadítók útjára. Tompított világítással haladt az esőtől síkos, csúszós úton, s mintegy 25 kilométeres sebességgel vezette a járművet. Sebességét akkor sem csökkentette, amikor észrevette, hogy az út szélén, vele szembe, gyalogos közlekedik. A kormányt hirtelen balra fordította, de ekkor látta meg, hogy az út másik oldalán is gyalogosok haladnak, s ezért — ugyancsak gyors rántással — ellenkező irányba fordította a volánt. A pótkocsi azonban ettől erősen „kilengett” és anélkül, hogy Bende János észrevette volna, három embert lesodort az útról, közülük kettő súlyosan megsérült. A bíróság öthónapi szabadságvesztésre ítélte a gépkocsivezetőt. SÜLYOS sérülést Okozott figyelmetlenségével Sendula Miklós, a Kalocsai Állami Gazdaság gépkocsivezetője is. Az 51-es számú úton haladt teherautójával és bár a visszapillantó tükörből láthatta, hogy egy motor- kerékpáros előzésben van, ennek ellenére le akart fordulni egy mellékútra. A motoros öt- venkilométeres sebességgel belerohant az autóba és súlyosan megsérült. Sendula Miklóst tíz- hónapi javító-nevelő munkára ítélte a bíróság tízszázalékos bércsökkentéssel. (A motoros is hibázott, mert nem adott le kürtjelzést.) Szabadi Jenő szak- móri lakos személygépkocsival akarta előzni V. M. 57 éves kerékpárost, de nem tartotta be az oldaltávolságot és a csúszós úton nagy sebességgel haladt. Az idős embert feldöntötte, aki szerencsére csak könnyebben sérült meg. Szabadit hathónapi javító-nevelő munkára ítélték. SZIGORÚAN büntetik a bíróságok az ittas állapotban történő gépjárművezetést, még akkor is, a nem történik baleset. Ilkity Ferenc bajai lakos például —, aki hasonló cselekményért már ült a vádlottak padján —, ebéd után bort fogyasztott, majd fiával motorkerékpárra ült. Jogerősen egyhónapi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélték. Kétezer forint pénzbüntetéstel sújtották Tőzsér Antal garai lakost, aki hat korsó sör elfogyasztása után ült fel a Zetorra. Nyolchónapi börtönre ítélték viszont Balázs József salgótarjáni lakost, aki Bácsalmáson ittas állapotban, lopott motorkerékpárral akart közlekedni. Sorolhatnánk még a közlekedési bíróság ítéleteit, de úgy véljük, figyelmeztetőnek elegendő lesz az említett néhány eset. Gál Sándor zetékcső, ám néhány portál — például a Rákóczi út 4-es szám alatti emeletes épületnél, még mindig szépítésre, tatarozásra vár. Ezúttal azonban nem portál-, hanem tere p-szemlére invitáljuk az olvasót a feldúlt parkokba, fő- és mellékutcáikba, s megpróbálunk felelni az igen nehéz kérdésre: Szükség van-e ténylegesen mindenütt a jelenleg tapasztalható hatalmas felfordulásra? Vagy: Ha már a Bethlen körúton, a Rákóczi út egyik oldalán tönkrementek a sétány parkjai, virágai, legalább a jelenleg meglevő parkokat hogyan lehetne megmenteni részben, vagy teljes egészében? Árulkodó földkupacok Hosszadalmas lenne felsorolni azokat az utcákat, parkokat, ahol az ismét átkokba kerülő földkupaook szegélyezik az utakat. Viszont elgondolkoztató, hogy a Dózsa György úttal párhuzamosan — az Ipoly utcától az Árpád körútig a zöld sávban kiásott árakkal március óta — semmi sem történt, akárcsak a megrongált fákkal, járdaburkolattal. A Dózsa György út és az Árpád körút kereszteződésénél levő fedett buszvá^ó felbontott alapja máig sincs rendbetéve, de nem állították helyre az Árpád körúti parkot, játszóteret, ennek felszereléseit sem. Több utcában láttunk a betemetett árkok mentén földlku- pacokat. amik elszállításra várnak. Dr. Mező Mihály, a városi tanács városfejlesztési csoportjának vezetője: — Brigádunk jelenleg a Bethlen körúti járdaszegélyek rendbehozásán dolgozik, őket követik a kertészek. A Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelőipari Vállalat dolgozóitól vesszük át a terepet, amit sok helyen nem tömítenek megfelelően, pedig ez a gázszerelők kötelességei közé tartozik. Így egy idő után várható, hogy besüpped az úttest a betemetett gázvezeték fölött. A kivitelezőknél és a megyei Beruházási Irodán szerzett értesülésünk szerint viszont megfelelő a tömítés. A városi tanács városfejlesztési csoportjának és építési-közlekedési osztályának szakemberei ezt cáfolták. A kiút? — Ha szakértői vizsgálatot kérünk, a vita eldöntésére, ez legfeljebb csak húzza-halasztja a munkák befejezését. Így a ma brigádunk tulajdonképpen befejezi, pótolja azt a munkát, ami a gázszerelő vállalatnak lenne kötelessége. A földkupacok nagyabbik hányada — megfelelő tömítés esetén —, beleférhetne a kiásott árkokba. Ha nem egyeznek meg az érdekek... Dr. Gátai Ferenc, a megyei Beruházási Iroda vezetője: — A tiszántúli (hajdúszo- boszlód) gázszerelő vállalattal csak a határidőre és a forintra vonatkozóan kötöttünk kivitelezői szerződést. Hogy melyik utcán, mikorra végeznek, reájuk tartózik. Indokolt lenne azonban. hogy olyan ütemterv szerint bonyolítsák le a programot, aminek alapján a csőszerelők gyorsabban követnék az árokásó kubikosokat. A tönkrement virágokról, parkokról csak annyit, hogy a jövőben a gázszerelőknek fokozottabb együttműködésre kellene törekedniük a városi tanács kertészeti brigádjaival, hogy minél többet megmentsenek az értékes dísznövényzetből, cserjékből. Erre — az Aranyhomok Szálló előtti park rózsáinak megmentése is igazolja —, van lehetőség. Itt — nagyon helyesen —, nemcsak azt tartották szem előtt, hogy minél előbb befejezzék a szerelést, hanem azt is, hogy minél kevesebb kárt Okozzanak. A megállapodást be kell tartani Mint már említettük: A gázvezetéképítők a kubikosok létszámához viszonyítva kevés szerelővel rendelkeznek, emiatt húzódott él több utcában a munka gyors befejezése. A másik gond az időnként előforduló alkatrészhiány, — Ezeket a nehézségeket aá is Ismerjük — válaszolták a városi tanács építési és közlekedési osztályán. — De szerintünk mindez nem befolyásolhatja a beruházót és a kivitelezőt abban. hogy — betartva a májusban létrejött jegyzőkönyvi megállapodásukat — az építkezések megkezdése előtt engedélyt kérjenek az útburkolatok felbontásához, átfúrásához. Sajnos, — többek között — a Nagykőrösi úton, a Szabadság téren, a Széchenyi téri parkban, az Arany János utcában, síb, engedély nélkül bontották fel a kövezetét, egyes utcák lezárása is a megkérdezésünk nélkül történt. A Széchenyivárosban külön felhívtuk a figyelmet az újonnan épült útburkolat megóvására. mégis, az új út alatt történt meg a gázvezeték építése. Eddig a nyilatkozat, amivel egyet kell érteni mind a beruházónak, mind a kivitelezőnek. Hiszen a 25 millió forintos kecskeméti gázprogram tervszerű, időben való megvalósítása mindannyiunk régi vágya, közös ügye. Viszont az sem lehet közömbös, hogy e nagyarányú munka mekkora többlet- költséget okoz, amit a rendelkezések betartásával, előrelátással, nagyobb tervszerűséggel, jobb együttműködéssel el lehetne kerülni. Bubor Gyula 5. Hosszú ház, több lakás is van benne. A kisfiút már nem látja az udvaron. De azért vár. Pis- lantani se mer, hátha megjelenik a gyerek, és pont akkor téveszti szem elöl. Akkor távozik, mikor észreveszi, hogy egyesek megfordulnak, ahogy kicsit elhaladnak mellette. Talán feltűnően viselkedik? Ettől kezdve minden délben lesi, várja a gyereket. Végre megtörténik, amire olyan nehezen várt. Ahogy a kisfiú szokása szerint, táskáját lóbálva, beront a kapun, éppen nekiszalad egy testes asszonynak. „Üss le a lábamról, te szeles kölyök!” — korholja az tettetett haraggal. Verőn a hangról még biztosabban ráismer. Nem ura már magának idekint, a kerítés mellett. Szalad, kivágja a kiskaput, omlik a jó húsban levő nő nyakába. — Bendéné, drága Bendéné! — Szentisten, Veronika! — ocsúdik Bendéné, s ugyanakkor RENDELET a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről A mezőgazdaság továbbfejlesztésére tett intézkedések sorában rendkívül fontos helyet foglal el a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbbi rendelete, amely a június 22-i kormányrendelet alapján — szabályozza a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységét. (A rendelet a Magyar Közlöny 53. számában jelent meg és augusztus 3-án lépett életbe.) A rendelet szerint a mező- gazdasági nagyüzemek kiegészítő termelő és szolgáltató tevékenységi köre kiterjed a gépeik és eszközök javítása, továbbá növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkákra, különböző építőanyagok termelésére, talajjavító anyagok előállítására, valamint fafeldolgozásra, ipari, kézműipari termékek előállítására, építőipari munkákra, szállításra, fuvarozásra. Élelmiszeripari tevékenységük körében a mezőgazdasági nagyüzemek — a rendeletben foglalt kivételektől eltekintve — csupán a saját gazdaságukból, valamint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságából vagy az alkalmazottak kisegítő gazdaságából származó termékeket és terményeket dolgozhatnak fel. Az élelmiszerfeldolgozó tevékenységükhöz szükséges segéd- és csomagolóanyagokat, eszközöket, valamint lisztet korlátozás nélkül beszerezhetik. A mezőgazdasági nagyüzemek saját üzemükben hizlalt, nevelt sertéseket, juhokat, üzemi konyhájukban vagy az általuk fenntartott vendéglátóipari üzemekben (birkacsárda, pecsenyesütő, halászcsárda stb.) történő felhasználás végett, illetve állandó árusítóhelyükön értékesítés céljára ugyancsak feldolgozhatják. Ugyanez vonatkozik a saját nevelésű baromfifélékre is. A közvetlen termelői értékesítési tevékenységről szóló cikkely kimondja, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek a tevékenységük körében előállított saját, illetve a tagok háztáji vagy az alkalmazottak kisegítő gazdaságából származó termékek — néhány cikk kivételével — közvetlen értékesítés útján is forgalomba hozhatják. Kenyérgabonát és sertést csak más mezőgazdasági termelő üzemeknek és saját dolgozóik szükségletére értékesíthetnek. pillanatnyi rettegés ül ki szemére, arcára, önkéntelenül is védekező mozdulattal tereli el szoknyája mellől a szőke hajú kisfiút, mintha veszély kerülgetné. Az pedig kíváncsian nézi ijedt anyját, és azt a másik, idegen asszonyt, aki olyan, de olyan furcsán viselkedik. Sír, nevet, anyját öleli, csaknem összevissza beszél, és felé nyújtja a kezét. Oda is megy hozzá, két karjába fogja, zokog. — Kisfiam, kisfiam! A fiúcska értetlenül, sőt mogorván hajol el csókjai elől, s ahogy Verőn egy pillanatra el- erőtlenedik a keserűségtől, ki is szabadítja magát. Kámforrá válik a sufnik mögött. — Könyörgök, adják vissza a fiamat! Bende György sovány, asztmás ember. Borotválatlan, színe olyan, mint a pergamen. Félig ül, félig fekszik a hosz- szú fekvésre felpárnázott díványon. Zihál. Szemében az a rémület, amely gyakran előveszi légzési rohamoknál. Érdesen, Csikorognak a fékek
