Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

4. oldal 1961. augusztus 5, szombat A párt-vb napirendjén A dolgozó családos anyák helyzete Államunk — anyagi erejéhez mérten — sokrétűen gondosko­dik a dolgozó édesanyákról. Elegendő utalni csupán a ter­hes nőket védő, kímélő ren­delkezésekre, a szülési szabad­ságnak a teljes fizetés melletti öt hónapra való felemelésére, a családi pótlék rendezésére, nem is szólva a IX. pártkong­resszus nagy jelentőségű hatá­rozatáról, melynek nyomán máris számos anya élvezi, él a gyermekgondozási segély adta lehetőséggel. Az is tény viszont, hogy a dolgozó nők helyzeté­nek javítására, életének köny- nyítésére sok kisebb-nagyobb gond vár még megoldásra. Öntevékenyen, helyi szemlélődéssel Ebből indult ki a dunavecsei járási párt-végrehajtóbizottság is, amikor a címben jelzett té­mát nemrégiben ülésének napi­rendjére tűzte. A kérdés ugyan­is az: a kongresszus — a gon­dozási segélyről hozott határo­zatával is — megtette a ma­gáét, rajtunk tehát a sor, hogy segítsünk, legyünk kezdeménye­zők abban, ami a dolgozó nők, családanyák gondjaiból helyi­leg a járás területén megold­ható. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a megvitatni kí­vánt problémakör előterjeszté­sére a leghivatottabb, az asz- szonyi, anyai gondok legjobb ismerője, a járási nőtanács ka­pott megbízatást. S hadd tegyük nyomban hozzá: tiszteletre mél­tó, ahogyan a nőtanács — a nő­bizottságokat is bevonva — eléget tett a kérésnek. Előzőleg széles körben tájékozódott, a témával összefüggő minden je­lentősebb "részletbe kitért; á többgyermekes anyákat foglal­koztató gondokról ezer kérdőív kibocsátása, illetve a válaszok elemzése útján is tárgyilagos képet alkotott. Az előterjesztés, amely a figyelmet elsősorban a Csíny? Sétálunk a lányommal. Zsuzsa ötéves, és nagyon szeret be­szélgetni mikor az utcákat, te­reket járjuk. Száz és ezer té­mánk van mindig. Ma az ut­cák tisztasága van „napiren­den”. (Most szaladt el mellet­tünk a locsolókocsi.) Egyszerre furcsa látvány tárul elénk. Két 16—11 év körüli su­hanó (nem tudom másképp hív­ni őket) benyúl a vaslábakon ál­ló szemétládába és' meggyújtja benne a papírt. Mivel tele van a láda, egyre nagyobb lesz a tűz. A lángok kicsapnak belőle. — Mi az apa? — kérded a lányom. Nem válaszolok, sietek a csínytevők után. Azok észreve­szik ezt, elszaladnak. Szeretnék utánuk kiáltani, tele vagyok méreggel, de hiába: már messze járnak. Aztán azt gondolom: csínytevés volt ez? Nem. Fele­lőtlenség. Meglátják a kiseb­bek és esetleg utánozni kezdik. És aki itt gyújtogat, az ezt másutt is megteszi. Ilyenféle gondolatok foglal­koztatnak, s a lányom, mlnt&a belém látna: — Egye ezek rossz emberek voltak? — Nem emberek ezek — mondom — és folytatnám, de észbekapok és így szólok: — Ezek gyerekek. Rossz gye­rekek. Szerencsére Zsuzsa gyor­san másra tereli a szót. V. M, gondokra irányította, jó vita­alapul szolgált a párt-vb-nek. Számba véve, hogy a duna­vecsei járásban a munkaképes nőlakosok 54 százaléka munka- vállaló, a nőtanács beszámolója azt is precízen kimutatja: a já­rásban élő több mint 13 600 család közül 284 hat gyermeken felüli. A járás jellegéből fakad, hogy a legtöbb női munkaerő — a bedolgozókat is beleértve — 5100-nál több a tsz-ekben hasz­nosítja magát. Közülük 3443-an teljes jogú tagjai a közös gaz­daságoknak. Érthető, hogy az ő helyze­tükről, megoldásra váró gond­jaikról esett a legtöbb szó a párt végrehajtó bizottságának ülésén. Hiszen a tsz-tagsággal járó kötelezettségek vállalásá­ban nem kis mértékben befo­lyásolja a gyermekes anyákat a család ellátása, étkeztetése, a gyerekek elhelyezése stb. Amire már van jó példa A segítség egyik módját — legalább a munkacsúcsok ide­jén — a tsz üzemi konyhák rendszerének kiterjesztésében látja a párt-végrehajtóbizott­ság. A dunavecsei Virágzó Tsz kínál már erre jó példát, s úgy hírlik, Hartán is bevált a ha­sonló kísérlet. Nagy tehertételt vesznek le a dolgozó anyák válláról, ha az étkeztetésben segítenek a közös gazdaságok. Anyagi megalapozottságuk ezt egyre inkább lehetővé teszi — vélekedett a járási párt-vb, s határozata szerint megfontolás­ra, kivitelezésre ajánlja a tsz üzemi konyhák létesítésére vo­natkozó javaslatot. Főként a nagyközségekben további munkalehetőséget te­remteni a nők számára — ez is egyik jelentős állásfoglalása a párt végrehajtó bizottságá­nak. Mert a járás iparosítási törekvéseit csak alátámasztja a nőtanács által végzett felmérés. Ezer megkérdezett családos anya közül több mint ötszáz a háztartásban foglalatoskodik jelenleg, holott tekintélyes há- ] nyaduk szívesen vállalna mun­kát, ha erre lehetőség kínál­kozna. Szabadszálláson a már megteremtett munkalehetőség számottevő könnyítést jelent. A párt-vb határozata szerint azonban következő lépésként Solton egy konfekció vagy já­tékkészítő ipari részleget, Kun- szentmiklóson pedig műanyag­feldolgozó iparág létesítését, illetve letelepítését szükséges megoldani, községenként mint­egy 150—200 nő számára te­remtve ezzel munkaalkalmat. Ugyanez a határozat szorgal­mazza a tsz-ekben olyan mel­léküzemágak létrehozását, ame­lyek elsősorban a gyermeküket egyedül nevelő, illetve kereső, családtag nélküli nőknek adnak folyamatos munkát, kenyérke­resetet. Legyen erőtelesebb harcostárs a nőtanács Ennél az állásfoglalásnál ér­demel említést: A nőmozgalom súlyát, munkájának, kezdemé­nyezéseinek jelentőségét húzta alá a járási párt-vb, amikor azt igényelte, hogy hallassa bátrabban a szavát a nőtanács, legyen erőteljesebb harcostárs, ha például egy ipari üzem le­telepítéséről, a minél több köz­ségben gyermekjátszótér építé­séről hozott járási tanácsi ha­tározat végrehajtásáról, vagy éppen vezető beosztásokban a nők bátrabb kiemeléséről van szó. A gyermekes anyák helyze­tével, gondjaival kapcsolatos számos problémáról esett még szó a járási párt-vb ülésén. Például a hartai asszonyok gondjáról: a mezőgazadsági munkacsúcsok idején, a nagy .lekötöttség miatt jelentősen romlott gyermekeik tanulmányi átlaga. S nyomában megszüle­tett a határozat: keresni kell a módját — állami és helyi tár­sadalmi erőkből —, hogyan le­hetne kollégiumot létrehozni Dunavecse és Kunszentmiklós után Hartán is. Behatóan elemezte a párt-vb a rendezetlen életű családok, illetve veszélyeztetett gyerme­kek helyzetét és többek között kimondta: a nevelő ráhatás folytatása mellett minden tár­sadalmi szervnek, így a nőta­nácsnak is bátrabban kell élnie a tartási kötelezettség elmulasz­tása esetén az eljárást kezde­ményező törvényadta lehetőség­gel. A dunavecsei járási párt­végrehajtóbizottság ülésén meg­vitatott téma minden részleté­nek ismertetésére nincs mó­dunk. Annyi azonban még ide kívánkozik: felismerésre méltó az az öntevékenység, és körül­tekintő elemzés, amely a párt végrehajtó testület munkájá­ban egy-egy — a legfontosab­bak közül való — kérdés napi­rendre tűzésében és megtárgya­lásában megnyilvánul. Perny Irén 1970-ig kétszeresére növelik a nitrogénműtrágya felhasználást „Háztáji csomagu a forgalomban A legutóbbi két év rekord gabonatermését — a kedvező időjárás és a nagyüzemek kor­szerű gépi technikája mellett — elsősorban a műtrágyafelhasz­nálás gyors ütemű növelésének köszönhetjük. A mezőgazdasá­gilag művelt terület egy-egy holdjára jutó műtrágya évi adagja 1961—1967 között 104,5 kilogrammról 200 kilogrammra nőtt. A vegyipari tröszt tájékozta­tása szerint a három fő mű­trágyaféléből az idén 2 050 000 tonnát adnak a mezőgazdaság­nak, 332 000 tonnával többet, mint tavaly. 1970-re az elő­irányzat 3 315 000 tonna. Ezen Dől a len Idén első ízben kerül sor a 65 holdon termesztett len betaka­rítására a foktői Béke Terme­lőszövetkezetben. Két gép nem egészen egy hét alatt vé­gez a len aratásával, s a gaz­dák becslése szerint 7—8 má­zsás átlag betakarítására kerül sor. Képünkön: Kaszvinsziki Jó­zsef gépével az ipari növény vágásának rajtjánál. belül az idei, kereken egymillió tonnányi nitrogénműtrágya fel- használást kétmillió tonnára kí­vánják emelni. Ezt a nagyarányú fejlesztést az ipar kapacitásbővítéssel és korszerűsítéssel alapozza meg. A Borsodi Vegyikombinátban, a Tiszai Vegyikombinátban és a Péti Nitrogénműveknél az üzembővítést zömmel már a jövő év első felében befejezik. A hazai műtrágyagyártás to­vábbfejlesztésénél különös hangsúllyal szerepel a csoma­golástechnika javítása, vala­mint a háztáji gazdaságok, a házikert-tulajdonosok igényei­nek teljesebb kielégítése. A Ti- szaszederkényi Nitrogén Mű­trágyagyárban a múlt év má­sodik felében megkezdték a műanyagzsákos csomagolást. 1969-től már a teljes műtrágya­mennyiséget korszerűen csoma­golják. Nitrogénműtrágyából — az idén első ízben — 5—10 kilós csomagokat készített az ipar a házikert-tulajdonosok részére. Az év végéig 5000 ton­nányi „háztáji csomag” kerül a kereskedelembe. Megkezdték a foszfor- és kálium műtrágya zacskós csomagolását is. (MTI) Rendőrségi krónika Kerékpártolvajt tartóztattak le A kiskunfélegyházi járási rendőrkapitányság előzetes le­tartóztatásba helyezte Némedi Varga Sándor 42 éves, bünte­tett előéletű, kiskunfélegyházi lakost Némedi Varga ez év januárjától kezdődően folya­matosan különböző helyekről hat kerékpárt lopott el, több mint 5 ezer forint értékben. Más bűncselekmények is ter­helik a lelkiismeretét Leg­utóbbi munkaadójától külön­böző értéktárgyakat lopott el. Lopás miatt indítottak ellene büntető eljárást Mulatni a más pénzén A kiskunhalasi járási rend­őrkapitányság előzetes letartóz­tatásba helyezte Ferkócza Jó­zsef 29 éves postakézbesítőt, borotai lakost Ferkócza július 3-án a kéleshalmi földműves­szövetkezet italbolt vezetőjétől 1200 forintot vett fel postai feladás céljából. Ugyanezen a napon P. Jánosné üzletvezető­től hasonló célzattal 4800 forin­tot vett át. Másnap ezt az ösz- szeget be kellett volna fizetnie* ám Ferkócza ehelyett H. Mag­dolnával Budapestre utazott, ahol ezt az összeget közösen szerették volna elkölteni. Nem rajtuk múlott, hogy mindössze 1053 forintot vertek el, ugyanis Budapesten a rendőrség elszá­moltatta Ferkóczát, aki végül is bevallotta a bűncselekményt. Társadalmi tulajdon elleni sik­kasztás miatt indult ellene el­járás. , & & Kánikula a Habselyem Gyárban — Halló, Habselyem Kötött­árugyár? — Itt Strasser József igaz­gató. — A kecskeméti mentők naplója arról tanúskodik, hogy naponta két-három alkalommal szállnak ki az önök Külsőmind­szenti úti üzemébe, hőségtől rosszul lett dolgozót segélyben részesíteni. Tesznek-e valamit ennek megszüntetésére? — Modern, új üzemünk vas­betonból nagy ablakfelületekkel készült, amelynek belső hő­mérséklete most a külső meleg hatására átforrósodik. Sajnos, nem számítottunk ilyen rend­kívül hosszú kánikulára, s a hőség igen megviseli a dolgo­zókat. A szellőző ventillátoro­kat egy hónappal ezelőtt szerel­tettük fel, de ezek hatása ke­vésnek bizonyul. Intézkedtünk már légnedvesítő gombák be­szereléséről is, amelyek a le­vegő páratartalmát növelik majd. Ezeket a jövő héten ál­lítjuk üzembe. Jövőre ennél is tovább kívánunk lépni a hőség elleni harcban. Légkondicio­náló berendezést állítunk be. hogy az elviselhetetlen nyári melegben is kellemes munka­helyet biztosíthassunk dolgo­zóinknak. Gyárunkban egyébként védő­italként szódavizet adunk, de attól tartok, túl sókat fogyasz­tanak belőle és ez is ártalmas. A KÖJÁL-tói választ kér­tünk Strasser elvtárs szódavíz­fogyasztásra vonatkozó aggodal­mára. Dr. Kántor László, az in­tézet igazgatója azt a tanácsot adta, hogy sót adagoljanak a vízbe. A túlzott vízfogyasztás ugyanis kimossa a szervezetből a szükséges sókat, s ez is okoz­hat rosszullétet. Az adagolt só ugyanakkor megköti a szerve­zetben a vizet és ezáltal csök­ken az állandó vízfogyasztási inger. Még egy javaslatunk van az üzem vezetői részére. Időnként rendeljenek el 4—5 perces mun­kaszünetet, amely alatt a dol­gozók tornázhatnak, vagy más iellegű mozgást végezhetnek. Ez az idő bőven megtérül, hi­szen a munkások felfrissültén ülhetnek újra a munkaasztalok mellé. ^ Nagy Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents