Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-31 / 205. szám

4. oldal 1961. augusztus SÍ, csütörtök A névtelenség homályából A közelmúltban a sajtó útján az egész országot bejárta a hír: a zalalövői híd építésénél má- zsányi robbanóanyagra bukkan­tak, amellyel a menekülő né­met csapatok akarták felrob­bantani 1945. márciusában a pilléreket. A világháború, a fasiszta pusztítás hasonló em­lékei még huszonkét év után is elég sűrűn bukkannak elő a föld alól. A Zalalövőről származó hírre mégis nagyon sokan fel­figyeltek, mert egy olyan hős­tettre derült fény a robbanó­anyag előbukkanása után, amely — elkövetőjének sze­rénysége miatt — mindeddig ismeretlen volt előttünk. Fóka László, a ma 72 éves nyugalmazott géplakatos, a híd közelében lévő lakásának abla­kából látta, amikor a vissza­vonulásra készülő németek el­helyezték a robbanóanyagot — másnapra halasztva a pillér levegőbe röpátését. Tudta, hogy ha valóra válik az aljas terv, akkor nemcsak a községet éri tetemes anyagi kár, szinte csak néhány órával a felszabadulás előtt, hanem megnehezül a szovjet csapatok előrenyomulá­sa is. Éjszaka magyar katona őriz­te a gyújtószerkezetet. Póka László — bár bizonyára tisztá­ban volt vele, hogy az életével játszik —, kilopakodott hozzá és rávette, hogy hunyjon sze­met az akció fölött. Ö maga el­vágta, majd ügyesen úgy te­kercselte vissza a gyújtózsinórt, hogy épnek hasson. Másnap már csak annyi ide­jük volt a fasisztáknak, hogy lenyomják a gyújtószerkezet gombját. A hiba megkeresését nem merték kockáztatni. A hídpillér és a mellette húzódó út így épségben maradt. Hu­szonkét évig lapult a föld mé­lyén a robbanóanyag, mert Pó­ka László hőstette a felszaba­dulás, az élet újraindulásának örömmámorában feledésbe me­rült. Feledésbe merülhetett, mert a géplakatos nem dönget­te a mellét, nem próbált elő­nyöket szerezni a tettével! Nem volt ő partizán, szerve­zett ellenálló és bizonyára csak homályos elképzelése volt ar­ról is, hogy mit hoznak más­nap a hídon át számára, min­den magyar számára a szovjet harcosok. De jól ismerte azo­kat, akik menekülés közben is féktelenül pusztítottak és saját sorsán keresztül ismerte min­den munkás sorsát, ismerte an­nak a rendszernek a szellemét, amely az utolsó csatlósa volt a fasizmusnak. Vajon hány hasonló hőstett maradt ismeretlen máig? Va­jon hányán tették kockára az életüket hivalkodás, pátosz nél­kül az olyan egyszerű munkás- emberek közül, mint amilyen Póka László is. B. D. Göngyöleg GAZDA NÉLKÜL? — Lengyel sörösüveget nem vehetünk vissza! — Sokszor el­hangzik az utóbbi időben ez a mondat, amikor valaki értéke­síteni kívánja az üres „göngyö­leget”. Indoklás: A kiskereske­delemben, a vendéglátóiparban forgalomba hozott lengyel sö­rösüveg, akárcsak tartalma, egyszer s mindenkorra a fo­gyasztót illeti. Nem lehet hát betét ellenében visszaváltani. Károsodás önhibából? — Kérem, mi nem mehetünk oda minden vendéghez, hogy a lengyel sörösüveget hazavi­heti. Ha így lenne, akkor sem valószínű, hogy igényt tartanak rá. Hogy ezáltal az egyszer már kifizetett érték egy része az üzletben marad? — Erről mi nem tehetünk. Kecskeméten az egyik étte­rem üzletvezetője jegyezte meg a fentieket a lengyel sörösüve­gekkel kapcsolatban. De érde­mes idézni a megyei Vendéglá­tó Vállalat áruforgalmi osztá­lyán kapott választ is. — Általában — mondották —, a vendégek a nekik járó üveget nem viszik el. Az ott­maradt göngyöleggel senkinek nem tartozunk elszámolni. A fogyasztó, bármilyen okból „le­mond” az üvegről, ezzel meg­károsodik. Hiszen azt minden­ki tudja, hogy a vend egjátó­iparban nemigen fordul elő az, hogy valaki — fogyasztás után , hazacipelje az üres üvege­ket, mert azokat kifizette és ezért őt illeti meg. Nem szerepel a leltárban... Állami Kereskedelmi Felügye­lőség, Kecskemét: — Elhibázottnak tartjuk az Országos Árhivatal intézkedé­sét, de tehetetlenek vagyunk. Az éttermekben és másutt ott­hagyott lengyel sörösüvegek nem szerepelhetnek a leltárban. Ezért nincs lehetőség, hogy el­lenőrizzük, figyelemmel kísér­jük az üvegek további sorsát. Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal: — Ha a vállalat eladja az üres üvegeket, bizonyos össze­gű nyereségelvonást rendelhet­nénk el, hiszen a vállalat ille­téktelen nyereségre tett szert. De, hogy az eladott és a tény­legesen üzletekben maradt üvegek mennyisége egyezik-e vagy sem, szánté lehetetlen ki­deríteni. Ilyen gazdagok vagyunk? Ismét a vendéglátó vállalaté a szó: — A MÉH három (!) fillért fizet az üveg kilójáért, s ha megveszi, küldi a zúzdába. A Göngyölegellátó Vállalat 17 fil­lért ad egy kiló üvegért, de a szállítási költség is minket ter­hel, s nagyon vigyázni kell, hogy rá ne fizessünk az üzlet­re. Most nézzük a statisztikát. Az idei első félévben — mint a megyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk —, a me­gyében forgalomba hozott hat­ezer hektoliter importsömek 80 százaléka lengyel eredetű. En­nek körülbelül 80 százaléka az állami és a szövetkezeti ven­déglátóipar közvetítésével ke­rült a fogyasztókhoz. Ez a mennyiség a 3,5 deciliteres sör­palackra számítva, több mint 1.4 millió palackot tesz ki. Ha csupán 80 százaléka ma­radt az üzletekben e mennyi­ségnek, akkor is mintegy 1,2 millió „gazdátlan” lengyel sö­rösüvegről van szó, beleértve a kiskereskedelemben forgalom­ba hozott darabszámot. Tehát — ha egy üveg árát 1,50 fo­rintban állapítjuk meg, akkor csupán Bács megyében közel kétmillió forint népgazdasági kár származott fél év alatt ab­ból, hogy az üvegbetét árát be­kalkulálták a fogyasztói árba. Felmerül a kérdés: ki a fe­lelős a kárért és valóban hasz­nálhatatlanok-e a lengyel sö­rösüvegek az iparban? Segítene a konzervgyár Baracskai István, a Kecske­méti Konzervgyár főmérnöke: — Gyárunk fel tudná hasz­nálni az üvegeket •* — többek között — narancsital palacko­zásához, hiszen színes üvegek­ről van szó, amelyek nem en­gedik át az ultraibolya sugara­kat. Eddigi kísérleteink bizo­nyítják, hogy más konzervipari termékek, például paradicsom- sűrítmény palackozásához is megfelelnek ezek az üvegek. — Mit kellene tenni tehát a felsőbb szerveknek? — Kalkulációt kidolgozni a 3.5 decis üvegben forgalomba kerülő narancsitalra, a keres­kedelemnek pedig igényelni en­nek gyártását. fme, a „gazdátlan” göngyö­leg hasznosítására szívesen vál­lalkozó ipari partner válasza, ami csak egy a sok közül. Bubor Gyula REKORDTERMÉS téli almából A SZŐ VÉRT tájékoztatója az idei gyümölcsfelvásárlásról A városok és falvak piacait járva szemmel láthatóan is bő­ségesebb a kínálat a különböző gyümölcsökből, mint az elmúlt esztendőkben. A Zöldség-Gyü­mölcs Felvásárló és Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ­ban, a SZÖVÉRT-ben a felvá­sárlás adatairól kértünk tájé­koztatást. holdanként 30—50 ezer forint jövedelmet hozott az eper. — Másik korai gyümölcsünk, a cseresznye és a meggy ter­méseredménye némileg vissza­esett. Hagyományos exportcik­künkből, a kajszibarackból vi­szont mennyiségileg rendkívül jó volt a termés. A 4000 va- gonnyi kajszi 70 százalékát vá­— A nyár első gyümölcse, a földi eper, éveken keresztül hiánycikknek számított — mon­dották. — Ennek hatására ma­gasra emelkedtek a felvásárlási árak, ami arra ösztönözte a ter­melőket, hogy növeljék a ter­mőterületet. Míg 1965-ben mint. egy 400 vagon epret vásároltunk, tavaly 720-at, az idén pedig már 1000 vagonnál is nagyobb mennyiséget küldhetünk a ha­zai és külföldi piacokra. A jobb minőségű fajták telepí­tésénél az export is jelentősen növekedett. A termelők is meg. találták a számításukat, mivel súroltuk fel, őszibarackból pedig 1300 vagont küldhetünk ex­portra is. — Rekordtermés ígérkezik még a világszerte ismert ma­gyar téli almából. A várható 36 ezer vagon alma 70 száza­léka a jonatán, amely különö­sen keresett az európai piaco­kon. Nagy mennyiség — 4000 vagon — érik majd be étkezési szőlőből is. Az idei nyár időjárása első­sorban a dinnyének kedvezett. A nagy meleg, a forró éjszakák hatására a tavalyi mennyiség­nél jóval több kerülhetett a piacokra. Finnországi útinapló II. Merre tartanak rokonaink? I helytállás független • W rr • r r ^ rf az időjárástól Azok az öregcsertői termelőszövet­kezeti tagok, akik a közelmúlt na­pokban részt vettek a Petőfi Tsz küldöttgyűlésén, ezt, a községben eddig ritka megállapítást hallhatták Vén Ferenc tsz-elnöktöl: „A félévi tervünket túlteljesítettük.” Igen, becsületes, szorgalmas mun­kája révén elérte a helyi tsz-tagság, hogy sikeresen zárhatták a félévet. A siker titka először is az, hogy a munkához való viszony, a munka- fegyelem javult. Másodszor: megszi­gorították a közös vagyon védelmét olyan áron is, hogy ez néhány tsz- tag számára bírósági üggyel végző­dött. Az aratás befejezéséig a ked­vező időjárás is segítette — a szer­vezettebb munkairányítás mellett — a tervtúlteljesítést. S ez a túltelje­sítés nemcsak a gabona, hanem a borsó, lenmag, takarmány stb. ter­méseredményeiben, az időbeni, szem­veszteség nélküli betakarításban je­lentkezett. Nem kell szégyenkezniök az állat­tenyésztőknek sem. Helytállásuk, a jól végzett munka meghozta a gyü­mölcsét. Ehhez természetesen nélkü­lözhetetlen volt már az év elején felmérni a gazdaságos állattenyész­tés tényezőit, lehetőségeit. Felszá­molták tehát azt az állományt, amely ráfizetésesnek mutatkozott és fej­lesztették a gazdaságosnak mutat- kozót. Leváltották azokat az áUat- gondozókat, akik nem végeztek gon­dos munkát és jutalmazták azokat, akiknél az elhullás a legkisebbre csökkent, a szaporulat pedig kiemel­kedő volt. A közgyűlés szünetében beszélget tem a tsz főkönyvelőjével, aki el­mondotta, hogy a gabonabetakarítá­si „csata” jóvoltából rendezni tudta a közös gazdaság a búzaföldadót, az esedékes adót, s maradék nélkül be­fizették a nyugdíjalapot. Az időjárás még befolyásolhatja az év végi eredményt, de a tsz-tag­ság munkában való helytállása füg­getlen attól. S a közgyűlés hangula­ta alapján is jóleső megállapítani: a tagság bízik a vezetőségben, a tsz idei tervének megalapozottságát ma már azok is elismerik és dolgoznak megvalósításáért, akik az év elején ké-ségbe vonták azt. Szalay János után ismét részt vesznek kom­munista miniszterek is. ERÖSÖDÖ EGYSÉG A finn szociáldemokrácia min­den európai szoiealista párt­nál jobban felismerte az élet realitását. S ezért történt, hogy Közismert, hogy Suomi topi- rinen, a külügyminisztérium fia- sziSuTtetetentették talista ország, de ismerjük, hogy tál munkatársa beszélt, s ez a dezm szándékoznak’kapSLiatm itt sem mozdulatlan a társadé— Paasivtki-~K.ekkonen-vonal né— kát a szocialista országokkal és lom. Sőt, hogy az új kormány ven ismeretes a világban; jó és a szocialista országok munkás- ez év májusában a népi erők baráti kapcsolat minden néppel, pártjaival. De magában Finn- nagy választási győzelme nyo- de mindenekelőtt a Szovjet- országban még a munkáspár- mán hivatalba lépett, reálisabbá unióval. tok pártiközi együttműködése — vált a haladó erők reménysége. talán a finn—magyar barátsági Négy párt koalíciója — Cent- 00 az autórol> me2 82 éle~ hét közös rendezését kivéve — . .„ lemről van szó. Nos, az autó nemigen alakult ki, csak kor­rum Part a szociáldemokraták yj^nyiag olcs<5; rengeteg az mányközi együttműködés van. a szociáldemokrata ellenzék és autószalorl) akinek van pénze_ De remélhető, hogy a progresz- a Finn Nép Demokratikus Umó- nyomban megvásárolhatja. Az szl,vebb törekvések is utat tor­ja - a 200 mandátumból 152-vel éleIem * ifién dráfia s nek­rendelkezik. Ez a baloldali győ- általá5an a megélhetés- lakás A fínn belpolitlka mozgásában zelem a finn kapitalizmus nagy , . ,,a megeuietes. lakás, természetesen az osztálystruk­vereséee volt! a fontosabb szolgáltatás stb. Te- túra változása tükröződik. Finn­hát a mostam baloldali kor- ország a háború előtt tipikusan AZ AUTÖ OLCSÖ, mány — amely az előző jobb- paraszti ország volt, de a jóvá. AZ ÉLELEM DRÁGA oldali kormányok 15 év alatt tétel során kialakult a hajóipar, elrontott gazdálkodását örökölte megerősödött a vegyipar, kor- Ami szembetűnő, hogy sok _ nincs könnyű helyzetben. Az szerűbbé vált a papíripar, s ma kocsi fut a finn utakon, mint- államkassza üres, főleg belföl- a, kereső lakosság 43—44 száza- egy 650 ezer, tehát 8,5 emberre dön a finn államháztartás el- mupkás az alkalmazottak- jut egy autó, köztük csaknem adósodott, jelentős az inflációs már 27 száSék^o^szf 100 ezer Moszkvics, de minden tendencia (a kenyér ára két év A szakszervezeteknek 600 f£r modern nyugati kocsi is meg- alatt kétszeresére nőtt, de a bé- tagja van, jelentős erő, de na­található. A Moszkvicsok vi- rek korántsem követik az ár- gyobb lenne, ha nem lenne há. szonylag nagy száma jelez va- emelkedést). Mégis a finn dől- rom részre szakadva. A finn lamit. A finn külpolitika egyik gozó tömegek bizakodnak az új társadalom progresszív fejlődé- vonását, amiről dr. Risto Hyvä- kormányban — amelyben 18 év sértek tehát egyik döntő előjel-

Next

/
Thumbnails
Contents