Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
4. oldal 1961. augusztus SÍ, csütörtök A névtelenség homályából A közelmúltban a sajtó útján az egész országot bejárta a hír: a zalalövői híd építésénél má- zsányi robbanóanyagra bukkantak, amellyel a menekülő német csapatok akarták felrobbantani 1945. márciusában a pilléreket. A világháború, a fasiszta pusztítás hasonló emlékei még huszonkét év után is elég sűrűn bukkannak elő a föld alól. A Zalalövőről származó hírre mégis nagyon sokan felfigyeltek, mert egy olyan hőstettre derült fény a robbanóanyag előbukkanása után, amely — elkövetőjének szerénysége miatt — mindeddig ismeretlen volt előttünk. Fóka László, a ma 72 éves nyugalmazott géplakatos, a híd közelében lévő lakásának ablakából látta, amikor a visszavonulásra készülő németek elhelyezték a robbanóanyagot — másnapra halasztva a pillér levegőbe röpátését. Tudta, hogy ha valóra válik az aljas terv, akkor nemcsak a községet éri tetemes anyagi kár, szinte csak néhány órával a felszabadulás előtt, hanem megnehezül a szovjet csapatok előrenyomulása is. Éjszaka magyar katona őrizte a gyújtószerkezetet. Póka László — bár bizonyára tisztában volt vele, hogy az életével játszik —, kilopakodott hozzá és rávette, hogy hunyjon szemet az akció fölött. Ö maga elvágta, majd ügyesen úgy tekercselte vissza a gyújtózsinórt, hogy épnek hasson. Másnap már csak annyi idejük volt a fasisztáknak, hogy lenyomják a gyújtószerkezet gombját. A hiba megkeresését nem merték kockáztatni. A hídpillér és a mellette húzódó út így épségben maradt. Huszonkét évig lapult a föld mélyén a robbanóanyag, mert Póka László hőstette a felszabadulás, az élet újraindulásának örömmámorában feledésbe merült. Feledésbe merülhetett, mert a géplakatos nem döngette a mellét, nem próbált előnyöket szerezni a tettével! Nem volt ő partizán, szervezett ellenálló és bizonyára csak homályos elképzelése volt arról is, hogy mit hoznak másnap a hídon át számára, minden magyar számára a szovjet harcosok. De jól ismerte azokat, akik menekülés közben is féktelenül pusztítottak és saját sorsán keresztül ismerte minden munkás sorsát, ismerte annak a rendszernek a szellemét, amely az utolsó csatlósa volt a fasizmusnak. Vajon hány hasonló hőstett maradt ismeretlen máig? Vajon hányán tették kockára az életüket hivalkodás, pátosz nélkül az olyan egyszerű munkás- emberek közül, mint amilyen Póka László is. B. D. Göngyöleg GAZDA NÉLKÜL? — Lengyel sörösüveget nem vehetünk vissza! — Sokszor elhangzik az utóbbi időben ez a mondat, amikor valaki értékesíteni kívánja az üres „göngyöleget”. Indoklás: A kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban forgalomba hozott lengyel sörösüveg, akárcsak tartalma, egyszer s mindenkorra a fogyasztót illeti. Nem lehet hát betét ellenében visszaváltani. Károsodás önhibából? — Kérem, mi nem mehetünk oda minden vendéghez, hogy a lengyel sörösüveget hazaviheti. Ha így lenne, akkor sem valószínű, hogy igényt tartanak rá. Hogy ezáltal az egyszer már kifizetett érték egy része az üzletben marad? — Erről mi nem tehetünk. Kecskeméten az egyik étterem üzletvezetője jegyezte meg a fentieket a lengyel sörösüvegekkel kapcsolatban. De érdemes idézni a megyei Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályán kapott választ is. — Általában — mondották —, a vendégek a nekik járó üveget nem viszik el. Az ottmaradt göngyöleggel senkinek nem tartozunk elszámolni. A fogyasztó, bármilyen okból „lemond” az üvegről, ezzel megkárosodik. Hiszen azt mindenki tudja, hogy a vend egjátóiparban nemigen fordul elő az, hogy valaki — fogyasztás után , hazacipelje az üres üvegeket, mert azokat kifizette és ezért őt illeti meg. Nem szerepel a leltárban... Állami Kereskedelmi Felügyelőség, Kecskemét: — Elhibázottnak tartjuk az Országos Árhivatal intézkedését, de tehetetlenek vagyunk. Az éttermekben és másutt otthagyott lengyel sörösüvegek nem szerepelhetnek a leltárban. Ezért nincs lehetőség, hogy ellenőrizzük, figyelemmel kísérjük az üvegek további sorsát. Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal: — Ha a vállalat eladja az üres üvegeket, bizonyos összegű nyereségelvonást rendelhetnénk el, hiszen a vállalat illetéktelen nyereségre tett szert. De, hogy az eladott és a ténylegesen üzletekben maradt üvegek mennyisége egyezik-e vagy sem, szánté lehetetlen kideríteni. Ilyen gazdagok vagyunk? Ismét a vendéglátó vállalaté a szó: — A MÉH három (!) fillért fizet az üveg kilójáért, s ha megveszi, küldi a zúzdába. A Göngyölegellátó Vállalat 17 fillért ad egy kiló üvegért, de a szállítási költség is minket terhel, s nagyon vigyázni kell, hogy rá ne fizessünk az üzletre. Most nézzük a statisztikát. Az idei első félévben — mint a megyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk —, a megyében forgalomba hozott hatezer hektoliter importsömek 80 százaléka lengyel eredetű. Ennek körülbelül 80 százaléka az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar közvetítésével került a fogyasztókhoz. Ez a mennyiség a 3,5 deciliteres sörpalackra számítva, több mint 1.4 millió palackot tesz ki. Ha csupán 80 százaléka maradt az üzletekben e mennyiségnek, akkor is mintegy 1,2 millió „gazdátlan” lengyel sörösüvegről van szó, beleértve a kiskereskedelemben forgalomba hozott darabszámot. Tehát — ha egy üveg árát 1,50 forintban állapítjuk meg, akkor csupán Bács megyében közel kétmillió forint népgazdasági kár származott fél év alatt abból, hogy az üvegbetét árát bekalkulálták a fogyasztói árba. Felmerül a kérdés: ki a felelős a kárért és valóban használhatatlanok-e a lengyel sörösüvegek az iparban? Segítene a konzervgyár Baracskai István, a Kecskeméti Konzervgyár főmérnöke: — Gyárunk fel tudná használni az üvegeket •* — többek között — narancsital palackozásához, hiszen színes üvegekről van szó, amelyek nem engedik át az ultraibolya sugarakat. Eddigi kísérleteink bizonyítják, hogy más konzervipari termékek, például paradicsom- sűrítmény palackozásához is megfelelnek ezek az üvegek. — Mit kellene tenni tehát a felsőbb szerveknek? — Kalkulációt kidolgozni a 3.5 decis üvegben forgalomba kerülő narancsitalra, a kereskedelemnek pedig igényelni ennek gyártását. fme, a „gazdátlan” göngyöleg hasznosítására szívesen vállalkozó ipari partner válasza, ami csak egy a sok közül. Bubor Gyula REKORDTERMÉS téli almából A SZŐ VÉRT tájékoztatója az idei gyümölcsfelvásárlásról A városok és falvak piacait járva szemmel láthatóan is bőségesebb a kínálat a különböző gyümölcsökből, mint az elmúlt esztendőkben. A Zöldség-Gyümölcs Felvásárló és Értékesítő Országos Szövetkezeti Központban, a SZÖVÉRT-ben a felvásárlás adatairól kértünk tájékoztatást. holdanként 30—50 ezer forint jövedelmet hozott az eper. — Másik korai gyümölcsünk, a cseresznye és a meggy terméseredménye némileg visszaesett. Hagyományos exportcikkünkből, a kajszibarackból viszont mennyiségileg rendkívül jó volt a termés. A 4000 va- gonnyi kajszi 70 százalékát vá— A nyár első gyümölcse, a földi eper, éveken keresztül hiánycikknek számított — mondották. — Ennek hatására magasra emelkedtek a felvásárlási árak, ami arra ösztönözte a termelőket, hogy növeljék a termőterületet. Míg 1965-ben mint. egy 400 vagon epret vásároltunk, tavaly 720-at, az idén pedig már 1000 vagonnál is nagyobb mennyiséget küldhetünk a hazai és külföldi piacokra. A jobb minőségű fajták telepítésénél az export is jelentősen növekedett. A termelők is meg. találták a számításukat, mivel súroltuk fel, őszibarackból pedig 1300 vagont küldhetünk exportra is. — Rekordtermés ígérkezik még a világszerte ismert magyar téli almából. A várható 36 ezer vagon alma 70 százaléka a jonatán, amely különösen keresett az európai piacokon. Nagy mennyiség — 4000 vagon — érik majd be étkezési szőlőből is. Az idei nyár időjárása elsősorban a dinnyének kedvezett. A nagy meleg, a forró éjszakák hatására a tavalyi mennyiségnél jóval több kerülhetett a piacokra. Finnországi útinapló II. Merre tartanak rokonaink? I helytállás független • W rr • r r ^ rf az időjárástól Azok az öregcsertői termelőszövetkezeti tagok, akik a közelmúlt napokban részt vettek a Petőfi Tsz küldöttgyűlésén, ezt, a községben eddig ritka megállapítást hallhatták Vén Ferenc tsz-elnöktöl: „A félévi tervünket túlteljesítettük.” Igen, becsületes, szorgalmas munkája révén elérte a helyi tsz-tagság, hogy sikeresen zárhatták a félévet. A siker titka először is az, hogy a munkához való viszony, a munka- fegyelem javult. Másodszor: megszigorították a közös vagyon védelmét olyan áron is, hogy ez néhány tsz- tag számára bírósági üggyel végződött. Az aratás befejezéséig a kedvező időjárás is segítette — a szervezettebb munkairányítás mellett — a tervtúlteljesítést. S ez a túlteljesítés nemcsak a gabona, hanem a borsó, lenmag, takarmány stb. terméseredményeiben, az időbeni, szemveszteség nélküli betakarításban jelentkezett. Nem kell szégyenkezniök az állattenyésztőknek sem. Helytállásuk, a jól végzett munka meghozta a gyümölcsét. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen volt már az év elején felmérni a gazdaságos állattenyésztés tényezőit, lehetőségeit. Felszámolták tehát azt az állományt, amely ráfizetésesnek mutatkozott és fejlesztették a gazdaságosnak mutat- kozót. Leváltották azokat az áUat- gondozókat, akik nem végeztek gondos munkát és jutalmazták azokat, akiknél az elhullás a legkisebbre csökkent, a szaporulat pedig kiemelkedő volt. A közgyűlés szünetében beszélget tem a tsz főkönyvelőjével, aki elmondotta, hogy a gabonabetakarítási „csata” jóvoltából rendezni tudta a közös gazdaság a búzaföldadót, az esedékes adót, s maradék nélkül befizették a nyugdíjalapot. Az időjárás még befolyásolhatja az év végi eredményt, de a tsz-tagság munkában való helytállása független attól. S a közgyűlés hangulata alapján is jóleső megállapítani: a tagság bízik a vezetőségben, a tsz idei tervének megalapozottságát ma már azok is elismerik és dolgoznak megvalósításáért, akik az év elején ké-ségbe vonták azt. Szalay János után ismét részt vesznek kommunista miniszterek is. ERÖSÖDÖ EGYSÉG A finn szociáldemokrácia minden európai szoiealista pártnál jobban felismerte az élet realitását. S ezért történt, hogy Közismert, hogy Suomi topi- rinen, a külügyminisztérium fia- sziSuTtetetentették talista ország, de ismerjük, hogy tál munkatársa beszélt, s ez a dezm szándékoznak’kapSLiatm itt sem mozdulatlan a társadé— Paasivtki-~K.ekkonen-vonal né— kát a szocialista országokkal és lom. Sőt, hogy az új kormány ven ismeretes a világban; jó és a szocialista országok munkás- ez év májusában a népi erők baráti kapcsolat minden néppel, pártjaival. De magában Finn- nagy választási győzelme nyo- de mindenekelőtt a Szovjet- országban még a munkáspár- mán hivatalba lépett, reálisabbá unióval. tok pártiközi együttműködése — vált a haladó erők reménysége. talán a finn—magyar barátsági Négy párt koalíciója — Cent- 00 az autórol> me2 82 éle~ hét közös rendezését kivéve — . .„ lemről van szó. Nos, az autó nemigen alakult ki, csak korrum Part a szociáldemokraták yj^nyiag olcs<5; rengeteg az mányközi együttműködés van. a szociáldemokrata ellenzék és autószalorl) akinek van pénze_ De remélhető, hogy a progresz- a Finn Nép Demokratikus Umó- nyomban megvásárolhatja. Az szl,vebb törekvések is utat torja - a 200 mandátumból 152-vel éleIem * ifién dráfia s nekrendelkezik. Ez a baloldali győ- általá5an a megélhetés- lakás A fínn belpolitlka mozgásában zelem a finn kapitalizmus nagy , . ,,a megeuietes. lakás, természetesen az osztálystrukvereséee volt! a fontosabb szolgáltatás stb. Te- túra változása tükröződik. Finnhát a mostam baloldali kor- ország a háború előtt tipikusan AZ AUTÖ OLCSÖ, mány — amely az előző jobb- paraszti ország volt, de a jóvá. AZ ÉLELEM DRÁGA oldali kormányok 15 év alatt tétel során kialakult a hajóipar, elrontott gazdálkodását örökölte megerősödött a vegyipar, kor- Ami szembetűnő, hogy sok _ nincs könnyű helyzetben. Az szerűbbé vált a papíripar, s ma kocsi fut a finn utakon, mint- államkassza üres, főleg belföl- a, kereső lakosság 43—44 száza- egy 650 ezer, tehát 8,5 emberre dön a finn államháztartás el- mupkás az alkalmazottak- jut egy autó, köztük csaknem adósodott, jelentős az inflációs már 27 száSék^o^szf 100 ezer Moszkvics, de minden tendencia (a kenyér ára két év A szakszervezeteknek 600 f£r modern nyugati kocsi is meg- alatt kétszeresére nőtt, de a bé- tagja van, jelentős erő, de natalálható. A Moszkvicsok vi- rek korántsem követik az ár- gyobb lenne, ha nem lenne há. szonylag nagy száma jelez va- emelkedést). Mégis a finn dől- rom részre szakadva. A finn lamit. A finn külpolitika egyik gozó tömegek bizakodnak az új társadalom progresszív fejlődé- vonását, amiről dr. Risto Hyvä- kormányban — amelyben 18 év sértek tehát egyik döntő előjel-
