Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-30 / 204. szám

r 1 rtMaJ Í961. augusztus SO, szerda ^ Összefogás az igazságos lakáselosztásért Háromezer-hatszáz kartoték Barabás Nándor, a KISZ kis­kunhalasi városi titkára iratcso­mót vesz elő az asztalfiókból. — Ez mind lakáskérvény — mutat a papírhalmazra —, és számuk egyre növekszik. Pilla­natnyilag harminc fiatal házas lakásügyével foglalkozunk. Élet- veszélyes, romos, egészségtelen házakban, szobákban élnek, s akad család, ahol tbc, vagy más betegségben szenved a kisgyerek, vagy a csökkent munkaképességű édesapa is a kereső fiatal segítségére szorul. A sürgősség sorrendje Kik kaptak e kérvényezők közül legutóbb lakást? A KISZ- titkár precíz pontossággal so­rolja: kétcsaládos mozdonyve­zető, aki tíz évig albérletben lakott Hetedmagával egy elő­szobában és egy konyhában élő asztalos. A következő új lakás­ba költözőnek a gyermeke és édesanyja egyaránt beteg, egy másik kétgyermekes, vizes al­bérleti szobában élő házaspár egyik kicsinye tbc-gyanús volt, ezért juttatták őket új lakás­hoz. . , , Ám, hogyan kerülnek a kér­vények elintézés végett Kis­kunhalason a KISZ-bizottságra, hiszen tudvalevő, hogy az ifjú­sági szövetség a KlSZ-lakás- építési akción kívül — nemigen foglalkozik sehol a lakásügyek­kel. — Halason is így volt ez, egészen áprilisig, de azóta mi is bekapcsolódtunk ebbe a munkába — adta a felvilágo­sítást Barabás elvtárs. — Mi értelme van ennek, úgysem lesz ezáltal több lakás, az abszolút igazságos elbírálás pedig eleve reménytelen, meddő kísérlete­zés. — így vélekedtek néhá- nyan eleinte. Mások azt mond­ták: Ügysem veszik figyelembe az állami szervek a KISZ vé­leményét, még akkor sem, ha a kormány érvényben levő 15/1957. sz. rendelete világosan előírja, hogy az új lakások 20 százaléka fiatal, elsősorban a gyermekes házaspárokat illeti. S egyébként is — tették hoz­zá —, a KISZ nem lakáselosz­tásra hivatott szerv, nincs is ilyen jellegű gyakorlata. Miért laktak a fáskamrában? _ Mi is tudomást szereztünk a z aggályoskodók kijelentései­ről — mondta dr. Földvári La­jos elvtárs, a városi tanács jvb igazgatási osztályának vezetője. — Mégis kérte, igényelte a vá­rosi párt- és tanácsi vezetés a KISZ segítségét, javaslatait, beleszólását a fiataloknak járó 20 százalékos lakáskeret elosz­tásánál. S ha akadnak is elége­detlenkedők, úgy érezzük, he­lyes volt a döntés, mert a fia­talok közül a legrászorultabbak jutottak új otthonhoz, a KISZ javaslatai alapján. Halason a városi tanács jogi és államigazgatási állandó bi­zottsága mellett 21 tagú lakás­ügyi albizottság működik. Eb­ben az állami, társadalmi, tö­megszervezetek küldöttein kí­vül az üzemek, vállalatok — természetesen a KISZ képvise­lői is — helyet kaptak. Az al­bizottság rendszeresen tart fo­gadónapokat, körültekintően fe­lülvizsgálja a kérvényeket, ala­posan megnézi, hogy az elmúlt években ki, hol, milyen körül­mények között lakott. Hasznos, szükséges együttműködés Miben áll konkrétan a ta­nács és a KISZ kapcsolata a lakáselosztási munkában? — A lényeg, hogy a lakás­ügyi albizottság a 30 éven aluli kérvényezőket a városi KISZ-vb-hez utasítja. A KISZ; vb tagjai végzik el a helyszíni szemléket, figyelembe veszik a kérelmezők szociális, lakás, egészségügyi körülményeit, a munkahely javaslatát, adott esetben az igénylő társadalmi tevékenységét is. Előfordul, hogy a fiatal kérelmező vi­szonylag jobb jövedelemmel rendelkezik. Ilyenkor javasolja a KISZ-vb, hogy lépjenek be a KISZ, vagy szövetkezeti la­kásépítési akcióba, esetleg építtessenek OTP-hitel segítsé­gével házat. Tehát segítséget, tehercsökkentést jelent a KISZ- vb tevékenysége azok számára, akik a tanácsnál foglalkoznak a lakáselosztással. — Miként szerez tudomást a közvélemény az albizottság és a KISZ-vb döntéseiről? — Hangosbemondón adjuk hírül — magyarázza tovább dr. Földvári Lajos —, hogy a ta­nácsházán elolvasható azok névsora, akik lakást kaptak. És reklamáció alig érkezik hoz­zánk. Ez is mutatja, hogy körülte­kintően, valóban a tényleges sürgősségi sorrendet figyelembe véve dönt a lakáselosztási kér­désekben az albizottság és a KISZ-vb Kiskunhalason. B. Gy. Két millimétertől méteresig Nemcsak a nagysága ilyen változó, de a formája is négy­száz körül van a Bács megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat dunapataji telepén gyártott lágygumi termékeknek. Alig egy éve kezdtek hozzá az eddigi munkáiknál sokkal ké­nyesebb. fehér gumiból készü­lő cikkek gyártásához. Ezekből főleg exportra kerülő kerékpár- és babakocsi-alkatrészek ké­szülnek. Képünkön az asszo­nyok nem éppen a leglátvá­nyosabb, de az egyik legfonto­sabb, nagy ügyességet igénylő munkát, s szállításra való elő- I készítést, a sorjázást végzik. A lakiteleki tanácsházán I Ivicz Gizella, igazgatási előadó kartotékokat rendezget. Három­ezer-hatszáz levelezőlap nagysá­gú kartanlapot rak szét kisebb- nagyobb csoportokba az e célra igénybe vett házasságkötő- terem' jókora asztalán és négy-öt szé­ken. A kartotékok a község lakos­sága egészségvédelmének a se­gédeszközei; feltüntetik, hogy az elmúlt három évben ki vett részt tüdőszűrővizsgálaton, ki nem. A felszabadulás előtt világszerte Morbus Hungaricus. nak (magyar betegségnek) titu­lált tüdővész elleni szervezett védelem bizonyítékai — akár­csak az országban másutt is — a keménypapír-lapocskák. — A községben 1964. óta tíz­éves kortól kötelező a képer­nyős tüdőszűrés, aminek alap­ján a kecskeméti tbc-gomdozó- intézet kijövő orvosai mindjárt megállapítják, kinek van baj a tüdejével, akit aztán kezelés­re utalnak — mondja az elő­adó. — Az idén, a korábbi évek­nél valamivel előbb, augusztus 28-án már megkezdték a szű­rést és szeptember 6-ig lebo­nyolítják. Tájékoztatásából kiderül: év­ről évre csökken Lakiteleken a tüdőbetegek száma. Tavaly például a megvizsgáltaknak nem egészen a fél százalékát jelentő 15 embert találtak gya­núsnak, ám a már Kecskemé­ten megejtett alaposabb vizs­gálat csak kettőt — alig vala­mivel több, mint a fél ezreléket — utasított gyógykezelésre. Az eredmény köztudomá­súan a jobb, egészségesebb élet­módnak, megfelelőbb lakásvi­szonyoknak, s nem utolsósorban az intenzívebb egészségvédelem­nek köszönhető — mint ahogy a múltban mindezek hiánya miatt pusztított itt is, s az or­szágban mindenütt a tüdővész. Rágondolni is elszomorító, hogy nem egészen négy évtizeddel ezelőtt — a tobzódó gazdasági válság, munkanélküliség nyo­mor közepette, illetve mind­ezek következtében — hazánk, ban évente 70 ezren haltak meg tüdőbajban. Az ország akkori lakosságának csaknem az egy százalékát kitevő — Kecskemét jelenlegi összlakosságának a nagyságát megközelítő — em­Stockholmot elhagyva né­hány perc múlva gépünkről elénk tűnik a képekről annyi­szor látott jellegzetes finn táj: fenyőerdők, tavak, szigetek, az „ezer tó országa”. Jó minőségű utak, autósztrádák szabdalják fel a vidéket, színes épületcso­portok keverednek hangulatos egységbe a táj zöld-barna szí­nével. SUOMI A finn félsziget a tenger gyer­meke, Helminen Nuberg, a hel­sinki Kiotto-ház nagytermében a 360 tagú magyar népfrontde­legációnak éppen erről beszélt Helsinkit a „Keleti-tenger lá­nyaiként is emlegetik. Való­jában az egész Finn-félsziget a tengerből emelkedett ki, maga Helsinki is valamikor a jégkor­szakban egyetlen kis szikla volt. Ez az emelkedés ma is tart, ál­lítólag 100 évenként majdnem egy méternyit. A repülőgépről nyomban szembetűnik, hogy eb­ben az országban nincsenek ég­be nyúló hegyek, s a térképre tekintve világosan látszik, hogy az ország arculatán a vízsávok, a tavak északnyugati irányt mutatnak. Ezek a tavak — amelyek száma 70 ezerre tehe­tő és 62 ezernek nevet is ad­tak — nem mélyek és édesvi­bertömeget vitt sírba minden évben a Morbus Hungaricus. S hogy hányán sínylődtek még tőle, ki tartotta számon? Szocializmust építő társadal­munkban megszűnt népbetegség lenni a tüdővész, s ma már hazánk azoknak az országoknak az élén szerepel, amelyekben a legkevesebben szenvednek és halnak meg a tüdőbajtól. Az országos eredmény egyik eredőjét tükrözi megfelelő arányban az a gondosság, mely- lyei Lakiteleken a kötelező tü­dőszűrés megszervezését végzik. Nagyarányú társadalmi összefogást igényel a munka — s a helybeli pedagógusok, az fmsz, a Szikra Tsz adminiszt­rátorai, a nőtanács, és nem utolsósorban a Vöröskereszt ak­tivistái szívesen segítenek. Nem­csak az idézéseket írják meg, de a vizsgálat adminisztrációs munkájából is kiveszik a ré­szüket. Emellett propagálják is a szűrés jelentőségét. — Nélkülük képtelenség len­ne ezt a fontos munkát elvé­gezni — jegyzi meg Ivicz Gi­zella. — A művelődési ház igaz­gatója a klubszobát engedi át a vizsgálat céljára. — Az előző években előfor­dult, hogy valaki a tanácsi idé­zésre nem jelent meg a szűré­sen? — Igen. Két éve harmincné­gyen nem jöttek el, de tizen­kilencen megfelelően igazolták távol maradásuk okát. Tizenöt embert szabálysértés címén 50— 100 forintra meg kellett bírsá­golnunk. Az eredmény? Tavaly már minimumra csökkent a tá­vol maradók száma ... Főként a tanyavilágban lakó idősebbek között akad, aki ódzkodik a megjelenéstől. Nem lehet azon­ban a távolságra sem hivatkoz­niuk, mert a Szikra Tsz a szű­rés napjaiban fogatot bocsát rendelkezésünkre, hogy beszál­líthassuk a messzebb lakókat. Újabb jele a társadalmi összefogásnak. Hogy a 3600 kar. toték mindegyikére rákerüljön a bélyegző: „Megjelent.” Hogy a netán előforduló tüdőbaj ese­tén se kerüljön senkinek a neve temetői fej fára, hanem minél hosszabb ideig egy levelezőlap­nagyságú kartonpapíron ma­radjon. Tarján István zűek. A tavak, meg a tenger adja a finn nép egyik életele­mét, a másikat pedig a fenyők. Az ország 70 százaléka erdő, s nem véletlen, hogy a finn par­lament üléstermében az elnöki pulpitus feletti címerben is e két jelkép: a tenger és fenyő dominál. Ezért a finnek, ha valami na­gyon dicsérő jelzőt akarnak használni, azt mondják: luon- nonkaunis, azaz: olyan szép, mint a természet. Ez a csodá­latos természeti szépség avatja az egész országot olyanná, mint­ha egy hatalmas üdülőtelep vol­na. Az erdők között kicsiny meg­művelt földek húzódnak. Itt a természet a szántóföldet nem adja ingyen. Az embernek kell megküzdenie minden hektárért. Még a századfordulón csak 900 ezer hektár szántót tudott elhó­dítani az ember a mocsártól, az erdőtől, ez a terület húsz év múltán megduplázódott, de csak most érte el a 2 700 000 hektárt, a 220 000 négyzetkilométerből! Háromszor nagyobb a finn föld, mint Magyarország, de felényi lakosa sincs. Most amolyan május elejei, itthoni időjárás van Helsinki­ben. Virágzanak a hársfák, nyí­Rendőrségi krónika Súlyosan megsérült az ittas kerékpáros Vasárnap délelőtt Kecskemét határában erősen ittas állapot­ban kerékpározott Péter Szabó László, kecskeméti lakos. A ke­rékpárost személygépkocsijával meg akarta előzni egy német állampolgár, azonban az előzés­kor a kerékpáros irányjelzés nélkül balra kanyarodott. Péter Szabó Lászlót súlyos sérülések­kel szállították a megyei kór­házba. Szabálytalan kanyarodás Az 5-ös számú főútvonalon, Kiskunfélegyháza határában Kecskemét felé közlekedett mo­torkerékpárjával Farkas István, jászszentlászlói lakos. A moto­ros akkor akart balra kanya­Befejeződött a zománcszakipari konferencia /lint arról egy rövid hírben r beszámoltunk, hétfőn két­fős zcmáncszakipari konfe- icia kezdődött Baján, a Fegy- •es Erők Klubjában, a hely- i Vas- és Fémipari Ktsz és 3TE Zománcipari Szakbizott- ;a közös rendezésében. A ta. cskozásom az említett ktsz Ktőin, szakemberein kívül ízt vettek a bajai üzemek pviselói és érkeztek vendé­le a hódmezővásárhelyi, jász. kiséri, soproni, szegedi ktsz-ek. tői, a Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalatoktól, ösz- szesen mintegy száztízen. Tegnap többek között Ren- deczki János, a ZIM Kecske­méti Gyáregységének mérnöke, illetve Dianovsky Gyula, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének igazgatója beszélt a zománcok gyártásáról, a zománcozás gya­korlati kérdéseiről és a direkt- zománcozásokról. rodni, amikor járművét már előzte személygépkocsijával egy csehszlovák állampolgár. A két jármű összeütközött, s Farkas István és felesége a földre zu­hant. Mindkettőjüket súlyos sé­rülésekkel szállították kórház­ba. A két járművön több mint 7 ezer forint anyagi kár kelet­kezett. Bestiális gyermekgyilkosság Katymáron Vasárnap este súlyos bűncse­lekmény történt Katymáron, a Kossuth utca 19. sz. ház udva­rán. Hartyányi József, 26 éves tsz-dolgozó, aki július óta külön él feleségétől, elhatározta, hogy megöli 6 éves, József nevű gyermekét, majd öngyilkossá­got követ el. A gyermeket kút­hoz csalta, majd beledobta. Mi­után a gyermek sikoltozni kez­dett, leengedte a vödröt és fel­húzta, s a félelemtől félájult csöppséget bevitte lakásának egyik építés alatt álló helyisé­gébe, ahol fojtogatni kezdte. A bestiális apa kezével a gyer­mek nyakát szorongatva ismét a kúthoz ment, s megismételte előbbi tettét, majd több féltég- lát dobott a gyermek után. If­jú Hartyányi József az elszen­vedett sérülések következtében meghalt. A szadista apát hétfőn reggel a rendőrség elfogta, s a megyei rendőr-főkapitányság emberölés elkövetése miatt elő­zetes letartóztatásba helyezte. Ügyében a rendőrség még foly­tatja a vizsgálatot. G. G. Finnországi útinapló I. Ami összeköt bennünket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents