Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-30 / 204. szám
1961. augusztus SO, szerda S. oldat A holnapot kutatják... Látogatás a Gazdaságkutati Intézetben Teljes egyetértésben Sorolja fed kérem a személyi adatait. Neve: Gazda&Lglcutató Intézet. Születési helye és ideje: Budapest, 1967. július 1. Anyja neve: Űj Gazdasági Mechanizmus. Munkatársai közgazdászok, statisztikusok. Alig egy tucat szakember. Széhelye a Központi Statisztiai Hivatal első emeletén két szoba. Az intézet állóeszközeinek leltára mindössze két gépéit oldal. — Miért kellene több eszköz, vagy nagyobb hely? — néz rám dr. Zala Júlia az intézet igazgatónője, amikor jelzem, hogy külsőségedben ennél szerényebb kutatóintézetet aligha találnánk az országban. — A mi kutatási eszközeink a munkatársak személyes tulajdonát képezik: ez a kutatók képességének, tájékozottságának és felkészültségének összessége. Kávéfőző azért van — így kávé mellett folytatjuk az ismerkedést: ■ Kik és milyen eredményeket várnak az intézettől? — A gazdasági életet átfogó információs rendszerből hiányzott eddig egy olyan egység, amely sem nem statisztikai hivatal, sem nem tervhivatal, sem piac, vagy konjuktúra kutató intézet, — hanem mindegyig együttvéve. Hiányzott egy olyan központ, ahova valamennyi információ befut a Statisztikai Hivataltól, a Tervhivataltól, a banktól és így tovább, s ahol ezeket a beérkezett adatokat rendezik, összevetik, elemzik, s ezekből következtetéseket „állítanak elő”. Tehát ezt a hiányt igyekszik megszüntetni intézetünk. Nem ragadunk le a tényéknél, ami a Statisztikai Hivatal számára szinte kötelező, de nem kötnek bennünket az előírások sem, mint például a Tervhivatalt. A történéseket vizsgáljuk, a jelenségek közötti összefüggéseket igyekszünk feltárni, s azokból előrevetíteni a várható gazdasági eseményeket. Például elképzelhető, hogy a Tervhivatal, a gyárak kapacitás-jelentései alapján 5 százalékos kiskereskedelmi forgalom- növekedést tervez. Mi viszont más adatokból következtetve esetleg látjuk, hogy a lakosság takarékossági hajlama csökkenő tendenciát mutat, következésképp a pénzkiáramlás fokozódik majd, tehát a várható kiskereskedelmi forgalomnövekedést mi ilyen esetben magasabbra taksáljuk. — Ezt az eredményt közöljük első számú megrendelőnkkel: az ország gazdasági és politikai felső vezetésével. A Gazdaságkutató Intézetet ugyanis nevezhetnénk a Párt és a Kormány információs hivatalának is. Következtetéseink, a törekvések magyarázata, prognózisaink, az ország vezetőinek asztalára kerülnek. Javaslat nélkül. A diagnózis megállapítása a mi feladatunk, az esetleges gyógyítás nem ránk tartozik. — Ezek szerint nyilvános publikációja nem lesz az intézetnek? — De lesz. Mert a közgazdász közvélemény tájékoztatása is feladataink közé tartozik. Csak nem publikálunk mindent. Nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy 1969-ben a vállalati nyereségképződés üteméből arra következtetünk, hogy fokozódni fog a vállalatok saját beruházási tevékenysége. Nem mindegy azonban, hogy mely ágazat vállalatai fejlesztik nagyobb ütemben kapacitásukat. Elképzelhető, hogy a népgazdasági egyensúly megkívánja, hogy egyes ágazatok másoknál kevésbé gyorsan fejlődjenek. Tehát a várható nagyobb saját beruházási kedvről tájékoztatjuk a kormányt, s a kormány majd eldönti, beavatkozzon-e vagy sem. Hogy ez a távlati terveknek megfelel-e vagy sem. A beavatkozás módja is többféle lehet. Lehet, hogy a központi keretet csökkentik majd, de elképzelhető adminisztratív intézkedés is. Viszont, ha széles körben publikálnánk a várható eseményt, akkor a vállalatok esetleg gyorsan, még mielőtt közbeléphetne a felső gazdasági vezetés, elköltenék a pénzt. Tehát esetleg egy negatív tendencia gyorsabb érvényesülését segítené elő a nyűt publikáció. Mindenki beláthatja: ezt el kell kerülni. Viszont miért ne publikálhatnánk széles körben olyasmit, ami pozitív hatású? Például azt észleljük, hogy bizonyos ágazatokban a világpiacon élénkülés, vagy depresszió várható. Erről a megfelelő magyar ipari ágazatok gyárainak is gyorsan tudomást kell szerezniök, hogy az események ne érjék őket készületlenül. Ilyenkor tehát nyílt publikációra lesz szükség. H A munka megkezdődött, mi az első feladat? — Az új gazdasági irányítási rendszer kialakítására hozott intézkedések várható hatását, a gazdasági szervezetek legáltalánosabb reagálását igyekezzük például felvázolni, a napjainkban tapasztalható tendenciák vizsgálatával. Pozitív jelenségeket észlelünk. Az 1967-es esztendő rendkívül dinamikus. Nőtt a termelés, a forgalom,fokozódott a külkereskedelmi tevékenység a beruházási hajlam. Ennek a tapasztalható felpezsdülésnek azonban két eredője van — ezt is tisztán kell látni. Egyik, hogy a meghozott, 68-tól életbelépő határozatok tartalma egészében bizakodással töltötte el a gazdasági szakembereket. Másfelől viszont egy sor dologban még nincs végleges eredmény. Például az új termelői árrendszer, a devizaszorzók, a kamatlábak, a pénzügyi szabályok egy réske még nem ismeretes. Ez pedig bizonytalanná teszi a jövőt a vállalatok szemében, amiért is most igyekeznek tartalékokat gyűjteni, jó kondíciót szerezni; sokat beruházni például, hiszen nem tudják, hogy milyen építő anyagárak lesznek jövőre; sok gépet venni, mert a gépek 1968-as árai sem ismertek, és így tovább ... 1966-hoz képest 17 százalékkal nőtt például az építőanyagipar kapacitása, mégis számottevő építőanyaghiány mutatkozik. Mindenki épít. Ügy hisszük, mégsem lenne tanácsos — csupán a mai jelenségek alapján — újból, nagy ugrással fejleszteni építőanyagiparunkat, hisz ez az építési kedv lehet, hogy csak a jelenlegi építőanyag- árak mellett ilyen nagy. Ezt a kérdést még pontosan tisztáznunk kell, s még jó egynéhány ehhez hasonlót. Közben magunknak is bele kell tanulnunk a munkába, az új gazdálkodási mód számunkra is merőben új. B Ennyire komplexen vizsgálná mindent, mint ahogy azt tőlünk elvárják, s ami voltaképp lényege az intézetnek — s oly sok mindent szemmel tartani, amennyi feltétlenül kell ahhoz, hogy a fő tendenciákat a tévedés minél kisebb valószínűségével megtaláljuk, s követni is tudjuk rövidebb, hosszabb időre előre. — Ehhez azért nekünk is szükséges némi „bejáratás”. Ezért jó, hogy máris dolgozhat a Gazdaságkutató Intézet, mi is felkészülhetünk, s közben úgy lehet, már hasznára is lehetünk a népgazdaságnak. G. F. Már hírül adtuk, hogy a bácskai termelési körzetben — amelyhez Baja város és járás tartozik — külön termelőszövetkezeti területi szövetség alakul. A járási előkészítő bizottság már négyszer ülésezett, amelyen megvitatta a szövetség megalakításával kapcsolatos eddigi helyzetet, az érintett 42 közös gazdaság zömében megtörténtek a csatlakozó közgyűlések, általában jól halad az előkészítés. Teljes nézetazonosság alakult ki a szövetség szükségességét, feladatait, célját illetően. Ezt segítette az is, hogy Dávodon tanácskozásra jöttek össze a termelőszövetkezeti párttitkárok. Itt megvitatták a kommunisták feladatait az előkészítéssel kapcsolatban. Ezt követően felpezsdült a pártszervezetek tevékenysége, ami sokat jelentett az egyes helyeken tapasztalható bizonytalanság eloszlatásában. Váradi Albert a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége előkészítő bizottságának titkára elmondja, hogy a 24 tagú bizottság aktív munkát végez. Részt vettek valamennyi testületi ülésen, vezetőségi, párt- és tagösz- szejöveteleken, ahol a szövetség megalakítását tárgyalták és igyekeztek segíteni a teljes egyetértés kialakítását. Demokratikus légkörben — Milyen a csatlakozó gyűlések hangulata? — A legnagyobb egyetértés alakult ki a vezetőség és a tagKutotá sszolgál a ti központ alakult A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítása alapján a mező- és erdőgazdasági, az élelmiszeripari és az elsődleges faipari kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és ezek kísérleti üzemei kutatási tevékenységének elősegítésére megalakították a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatásszolgálati központját. Az előírt információs rendszer alapján a kutatásszolgálati központ értékeli, elemzi és szolgáltatja a minisztérium részére a kutatások eredményeivel, illetve azok továbbfejlesztésével kapcsolatos adatokat. Ez a szerv hívatott arra is, hogy a mindinkább komplexé váló kutatási feladatok anyagi ellátását és műszaki fejlesztését elősegítse, s a kitűzött. célok érdekében tovább fejlessze a gazdasági ösztönzőket. Szedik az uborkát Negyvenöt holdon vetettek az idén a korai burgonya után uborkát az uszódi Egyetértés Tsz-ben. A termés jónak ígérkezik, holdanként 290 mázsára számítanak. Az uborka szedése nem könnyű dolog, sokat kell hajlongani a tűző napon. Talán éppen ezért kapta ezt a feladatot a tsz szocialista címért küzdő KlSZ-brigádja. Holczer János brigádvezető szerint a lányok megérdemlik a dicséretet, szépen halad a munka, folyamatosan szállítják a termést a kalocsai Paprikaipari Vállalat konzervgyárába. Fertőtlenítés — metilbromiddal A közelmúltban összesen 200 vagon étkezési és fajtaborsót fertőtlenített húsz termelőszövetkezet és négy állami gazdaság a Vetőmagtermeltető és El. látó Vállalat kecskeméti alközpontjának közreműködésével. A helyszínen, a közös gazdaságok területein mintegy 20 ezer mázsa terményt helyeztek műanyagponyvák alá és tisztítottak meg metilbromid felhasználásával a borsózsizsiktől. Az áruromlás ilyenfajta megakadályozásához mintegy 6 órára volt szükség, míg a régebbi eljárás során a gázbehatolási idő egy teljes napot is igénybe vett. És nem utolsósorban megkímélték a gazdaságokat attól, hogy a körzetükben levő, s csupán 100 mázsás befogadóképességű gázkamrákba szállítva végezzék el a zsizsiktelenítést. Idén épp a kétszeresét sterilizálták ezzel a módszerrel az 1965-ös mennyiségnek. A kisszállási tisztítóüzemben ezekben a napokban is a hagyó, mányosabb módon, ciánkamrákban sterilizálják a tavaszi és szöszösbükkönyt, valamint a kisebb borsótételeket. ság között a küldöttek személyét illetően. Két helyen fordult elő, hogy a vezetőség javaslatával nem értettek egyet és mást választottak a szövetséget megalakító közgyűlésre. Ez egyben bizonyítja a tanácskozás demokratikus légkörét. Megtudom, hogy elkészült már a javaslat a területi szövetség programjára. — Az általános tennivalókon kívül milyen külön elképzelések kerültek ebbe a tervezetbe? — A szövetség többek között vizsgálja, hogy a termelőszövetkezetek általános gazdálkodása mennyire van összhangban a népgazdaság érdekeivel és. igényeivel. Javaslatokat tesz a jobban működő gazdaságok tapasztalatai alapján a következő évek termelési célkitűzéseire, lehetőségeire, a szakosításra. Közreműködik a vállalatok és a termelőszövetkezetek jó kapcsolatának kialakításában. Szerepel a programban az is, hogy a szerződéses alapon termesztett áruk átadásánál jelen lesz a szövetség állandó megbízottja, esetleges viták elkerülése, illetve tisztázása végett. A szerződéses termelésen kívül. a közvetlen áruértékesítést is segíti majd a szövetség. Ennek érdekében piackutatást végez. Külön feladat Baja város, illetve a közeli iparvárosok elsősorban zöldség-gyümölccsel való ellátása. Tss-kösi vállalkozások — A gazdasági reform során nagyobb lehetőség nyílik a feldolgozás és értékesítés üzemközi megszervezésére is. Milyen elgondolások vannak erre vonatkozóan? — Azokban a közös gazdaságokban, ahol erre megvannak a feltételek, a szövetség segíti a bőrfeldolgozást, palackozást, értékesítést. Az állattenyésztésben sokat jelenthet egy lucernakészítő üzem létrehozása. Erre is gondoltunk! Régi probléma az alkatrészhiány. Ezen úgy is megpróbálnak segíteni a gazdaságok, hogy központi anyagraktárt hoznak létre egy anyagbeszerzővel. Nem kell minden termelőszövetkezetnek külön személyt ezzel foglalkoztatni — tájékoztat az előkészítő bizottság titkára. A területi szövetséghez tartozó gazdaságokban népszerűsítik a bevált módszereket, technológiákat. Erre a célra tapasztalatcseréket szerveznek. Megtekintik az ország legjobb gazdaságait is. A belföldi tanulmányutakon kívül külföldieket is terveznek. Sok egyébről szó van még a tervezetben, amelyet véglegesen majd a szövetség fogad el. A fejlődést segíti A bajai járás termelőszövetkezetei az utóbbi években rohamosan fejlődtek. Ismert, hogy gyengén gazdálkodó szövetkezet nincs a járásban. A tagság jövedelme 1966-ban 17 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A második ötéves tervidőszak alatt a közös gazdaságok 382 millió forint értékű termelést elősegítő beruházást valósítottak meg. Számos korszerű termelési eljárást, módszert vezettek be. A fejlődés gyorsabb ütemét segíti majd a területi szövetség megalakítása. K. S.
