Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-17 / 193. szám
1967. augusztus 17, csütörtök 3. oldal Országos tanácskozás a mezőgazdaság és élelmezésügy tartalékainak feltárásáról Kísérletképpen már 1968 január 1-től csökkentett munkaidő néhány vegyipari vállalatnál Fűzik a dohányt Tizenöt holdon terem a dohány a csávdlyi Űj Tavasz Tsz- ben. Ebből 10 hold hevesi, a többi szabolcsi. Az utóbbi különösen jó termést ígér, 10—11 mázsát remélnek száraz állapotban. Szívesen termelnének többet is, ha lenne elegendő pajtája a tsz-nek hiszen jó munkaalkalom az asszonyoknak szinte egész télen. Már korán reggel 30—40 asz- szony szedi az érett leveleket a hevesit bálázva rögtön az átvevő helyre viszik, a szabolcsi dohányt pedig délután felfűzik, hogy még ugyanaznap a pajtába kerüljön. (Pásztor Zoltán felvétele) Milliók úszhatnak el Melyik rosszabb? Az idei évben mindkettő pusztított. Tavasszal a belvíz tett termőképtelenné jelentős területeket, június végétől pedig tart az aszály. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium mérései szerint a tenyészidő alatt lehullott csapadékmennyiség 51 milliméterrel kevesebb a tavalyinál. Az utolsó két hónapban — amikor a kapásnövényeknek különösen fontos a víz — ösz- szesen 58 milliméter eső esett, a tavalyinak 48 százaléka. Júliusban a középhőmérséklet több mint két fokkal volt magasabb az 50 éves átlagnál. Bál- augusztusban többször esett már az eső, a lehullott csapadék nem kielégítő. Sajnos akadnak gazdaságok, amelyek nem használják ki meglevő öntözési lehetőségeiket. — Négy év óta olyan időjárásunk volt, hogy alig öntözKinek van joga a munkához? Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban országos tanácskozást rendezték a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek, a megyei pártbizottságok és tanácsok illetékes osztályvezetőinek részvételével a mezőgazdaság és élelmezésügy tartalékainak jobb kihasználásáról, a tartalékok feltárásával kapcsolatos tennivalókról, valamint az 1968. évi tervezés legfontosabb kérdéseiről. A tanácskozást dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor miniszterhelyettes beszélt. Hangsúlyozta, hogy főleg a rendelkezésre álló termelési, feldolgozási kapacitás teljesebb és gazdaságosabb kihasználására kell törekedni mindenütt. Számítanunk kell arra, hogy a következő években az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni A KISZ Központi Bizottsága, a Vasas Szakszervezet, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére „Ki minek mestere?” országos vetélkedőt rendez a nyilvánosság előtt, a fiatal géplakatosok részvételével. A versenybe benevezhet Bács-Kiskun megyében is az üzemi, városi, járási és megyei KISZ-szervezeteknél augusztus 31-ig minden olyan 30 éven aluli fiatal, akit munkahelye javasol és géplakatos szakképesítéssel jelenleg a szakmájában dolgozik. Az üzemi és területi versenyeket szeptember 1—20 között bonyolítják le. A megyei, kiemelt üzemi és a fővárosi döntőkre szeptember 24- én, az országos elődöntőre pedig október 1-én kerül sor. Az országos döntőbe — tehát a negyedik fordulóba — kerülő tizenkét fiatal géplakatos vetélkedőjét október 21-től november 18-ig, öt adásban közvetíti a televízió. A döntő első helyezettje P—20 ParTnónia motorkerékpárt nyer oldalkocsival, vagy utánfutóval, a második díj 16 000 forint értékű szobaberendezés, a harmadik díj egy Sigma televízió és egy magnetofon, a negyedik díj bedig a mezőgazdasági vidék lakosságának foglalkoztatásáról, a munkák idányjellegérxek csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. Éppen ezért a mezőgazdasági üzemek továJbbi fejlesztésével párhuzamosan szükséges a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének széles körű kibontakoztatása, rendszeres segítése. Az állattenyésztésben különösen fontos a fajták és a tartási viszonyok összhangjának megteremtése. Hasonlóképpen nagy gondot kell fordítani a takarmányozás hatékonyságának fokozására, valamint a takarmánybázis növelésére. Hozzávetőleges számítás szerint a melléktermékek, növénytermesztési, kertészeti hulladékok észszerű felhasználásával a szarvasmarha-állomány szálas és tömegtakarmány szükségletének mintegy hatvan százalékát fedezhetik a gazdaságok. egy Simpson, vagy Jawa-Ideal moped. A 4—12. helyezett — egyenként — 800-tól 2000 forint értékig terjedő, értékes tárgy- jutalomban részesül. A megyei, kiemelt üzemi és budapesti döntők győztesei emlékplakettet, a második és harmadik helyezettek a Szakma Ifjú Mestere arany- és ezüst fokozatát nyerik el. A vegyiparban is megkezdődött a felkészülés az általános munkaidő-csökkentésre. Bár a feladat megoldásának végső határideje csak 1970 vége, nemcsak bizonyos elvek alakultak már ki, hanem a végrehajtás terén is megtörténtek az első gyakorlati lépések. Eldöntött tény, hogy először azokban az egészségre ártalmas munkakörökben kell a heti munkaidőt negyvenkettő, illetve negyven órára csökkenteni, amelyeknél ez a rendezés eddig nem történt meg, így például a timföld- és nitrogénműtrágya-gyártás területén. Második ütemben következik az egyes vállalatoknál a fizikai dolgozók és az őket közvetlenül irányító műszaki vezetők munkaidejének heti 44 órára rövidítése, s ezzel egyidejűleg, esetleg ezt követően a harmadik „lépcsőben” az adminisztratív és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak munkaidejének csökkentése. A vegyipari dolgozók szak- szervezetének fölkérésére néhány vállalat már felmérte, megvan-e a lehetősége arra, hogy 1968. január 1-én már mindhárom „ütemet” megvalósítsák. A szakszervezet, az állami irányító szervekkel együtt, gondos vizsgálat alapján kiválasztja azt a négy-hat vállalatot, ahol erre az időpontra valóban biztosítottnak látszanak Talán meglepő, ahogyan ma és nálunk megfogalmaztam e kérdést. De nem azért tettem, mert nem ismerem az Alkotmány ide vonatkozó paragrafusát. Néhány perces jelenetnek voltam szem- és fültanúja az egyik kecskeméti üzemben a minap, s a történtek indítottak e cikk megírására. Délelőtt 11 óra tájban berontott az üzemvezető irodájába egy csapzott üstökű ifjú, s a mellének szegezte a kérdést: milyen jogon tiltják el őt, a becsületes dolgozót a munkától a szocializmus építésének 22. évében. Ezután még hosszasan ecsetelte, hogy milyen szorgalmas, rendszerhez hű ember ő, majd hirtelen elérzékenyülve hozzátartozóit kezdte emlegetni, akiknek verejtékezve keresi a kenyeret. Illetve csak keresné, de a „kőszívű” művezető meggátolja alkotmányos jogainak gyakorlásában. Közben csak úgy mellékesein belefűzte a szóáradatba, hogy lekésett a reggeli vonatról és csak most érkezett az üzembe, de ez mit sem változtat azon, hogy imádja a munkát, becsületes, családját szerető ember stb. Néhány perc után végre szóhoz jutott az üzemvezető és megígérte, hogy haladéktalanul utánanéz a dolognak. A „kőszívű” művezető röviddel később a következő információt adta: A szóban forgó fiatalember nem igen töri magát a dolog után. Ráadásul ma a hivatalos munkakezdés után jó néhány órával futott be az üzembe, élénk cefre illatot árasztva maga körül. Ezért nem engedte munkába állni, bár — fűzte hozzá szomorúan — így is kevés az embere. A történet — sajnos — nem egyedülálló. Legfeljebb annyitünk. Erre az időre a szakmunkásokat más munkakörökbe osztották be a gazdaságok. A gépeket szintén kivonták a használatból. Megnehezíti az öntözést, hogy a betakarítással egyidőben kell végezni — sorolja a késleltető tényezőket Lakosi József megyei vízügyi főelőadó. Tény, hogy Kalocsán a kísérleti öntözőfürt telepén az igényelt majdnem 4 millió köbméter víznek csak egyharmadát használták fel eddig. A miskei Egyetértés Tsz területén például 70 százalékban kihasználatlan ez a 130 millió forintba került fürt. Ettől függetlenül teljes erővel működik a saját berendezésük a burgonya, cukorrépa és dinnyeföldeken. A bátyai Piros Paprika is mindössze 40 százalékban veszi igénybe fajszi öntözőberendezését. A népi ellenőrzési bizotta rövidített munkidőre való áttérés feltételed. Ezek a „kísérleti” vállalatok tehát a jövő évet már csökkentett munkaidővel kezdik, azért, hogy a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Szakszervezet felderítse, milyen előre nem látható problémákat vet föl a csökkentett munkaidő bevezetése. Végső fokon, mindenképpen maguknak a vállalatoknak kell meghatározniuk, hogyan csökkentik dolgozóik munkaidejét. Csupán annyi kikötés van. hogy a napi munkaidő semmi körülmények között sem haladhatja meg a nyolc órát, a munkaidőcsökkentés nem mehet a biztonság rovására. (MTI) ban tartozik a ritkábbak közé, hogy a művezető eleget tett törvényes kötelességének és nem engedte munkába állni a fegyelmezetlen, alkoholos dolgozót. De önmagában ezért a tanulságért talán meg sem írtam volna e cikket. Engem az késztetett meditációra, hogy a munkás — jókora vajjal a • fején — nagy hangon reklamálni mert az üzem vezetőjénél. Azután, hogy közvetlen felettesétől már utasítást kapott a munkahely elhagyására! Vájjon honnan vette a bátorságot? Nem túl merész dolog arra következtetni, hogy ebben az üzemben már lágyult meg a vezetők szíve hasonló esetben, azzal a jelszóval, hogy „így is kevesen vagyunk”. Mert, hogy az ilyenféle demagógia: „én az egyszerű dolgozó.;. demokrácia ... kenyeret váró család ... stb.” — is segít még a lustákon, fegyelmezetleneken, arra gondolni sem merek. Az Alkotmány biztosítja a munkához való jogot mindenki számára, de a kötelezettségeket is félreérthetetlenül rögzíti. A szorgalom és a becsület terén pedig engedmény pem lehet. Akik eddig úgy tapasztalták, hogy esetenként eltekintenek a feletteseik, a kötelezettségek szigorú számonkérésétől, jó lesz, ha mielőbb megtanulják: a „kiskapuk” becsukódtak. Nagy dologba fogtunk, jókorát akarunk előbbre lépni a következő években a gazdálkodás terén. Csak azoknak jut erkölcsi és anyagi megbecsülés, akik — képességükhöz mérten — megteszik, amit a társadalom tőlük vár. A hanyagok, fegyelmezetlenek egyre többször találják az ajtón kívül magukat, saját bőrükön tapasztalhatják, hogy a türelemnek határa van nálunk is. “ B. D. ság vizsgálata fogja kideríteni, hogy vajon szubjektív vagy objektív okai vannak ezeken a helyeken a kapacitás kihasználatlanságának. Tavasszal, a talajnedvesség nem igényelte a korai öntözést. Egy periódus tehát lényegében kiesett. Kapkodva és későn fogtak munkához — néhol csak július elején — az öntözés jelentőségét lebecsülő és magukat élszámító gazdaságok. Időben intézkedtek azonban az előrelátóbb vezetők. A Solti Szikra, a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet és a keceli Kinizsi Szakszövetkezet pédául már áprilisban beszerezte az öntözőszivattyúkat, a csöveket, és a szórófejeket. A hartai Békében pedig az 1963. évi 700 holdról közel ezer holdra növelték az öntözési lehetőségeket. Főleg a kertészeti veteménye- ket részesítik előnyben. S érthetően a kapásokat, másodvetéseket locsolják, amelyeknek most leginkább szükségük van a csapadékra. Mintegy 52 ezer holdat tesz ki megyénkben a műszakilag berendezett öntözhető földterület. Tavaly egy holdra 90 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiséget juttattak a gépek. Idén — a lehetőségeket figyelembe véve — ennek legalább a dupláját kell elérni. Szójátéknak is beillik a keserű feltételezés; a szárazságban napok alatt milliók úszhatnak el. A népgazdaságnak milliárdokba kerülő mezőgazdasági technika segítségével sok helyütt védekezhetünk már az időjárás szeszélyei ellen. Hozamnövelő é életmentő hatású ilyenkor öntözőrendszerünk vize. Csak élni kell vele. Halász Ferenc Fiatal géplakatosok versenye
