Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

2. olds! 1967. augusztus 17, csütörtök r Érdemi munka az arab gazdasági konfer encián Tito egyiptomi tárgyalásainak második sxakasxa szer elnökkel. A repülőtéren az EAK elnöke fogadta, a két ál­lamfő megbeszélései Alexandriá­ban, a Rasz el Tin palotában folytatódnak. A jugoszláv elnök egyiptomi tárgyalásainak második szaka­sza igen fontos, hiszen Tito a Szíriái és az iraki elnök véle­ményét is közli majd az EAK elnökével a közel-keleti válság megoldásának módozatairól. Banjo felszabadítási hadsereget hozott létre LAGOS (MTI) A benini rádió több ízben megismételte azt a beszédét, amelyet Banjo tábornok, a kö­zép-nyugati tartományt elözön­lő biafrai csapatok parancsno­ka mondott hétfőn este. Banjo ebben a beszédében jelentette be, hogy ideiglenes kormányt hoz létre az „átmeneti időszak­ban”, átveszi a törvényhozói és végrehajtó hatalom gyakor­lását. Banjo bejelentette, hogy mind a biafrai, mind pedig a nigériai hadseregtől függetle­nül, közép-nyugati „felszabadí­tási hadsereget” hozott létre. Lagosban a kormány szóvi­vője aggodalmát fejezte ki Banjo tábornok beszéde és az ideiglenes kormány megalakí­tása miatt. A szövetségi kor­mány legfontosabb feladatának tartja a rend helyreállítását a közép-nyugati tartományban és azon kívül. Adebayo tábornok, a nyugati tartomány katonai kormányzó­ja csütörtökre összehívta a tar­tomány kormányát. A kormány­zó bejelentette, hogy amennyi­ben a helyzet Ibadanban nem változik, statáriumot vezetnek be. Partizán rajtaütés SAIGON (MTI) A rossz időjárás kedden meg­akadályozta, hogy az amerikai légierő nagyobb szabású táma­dásokat intézzen Észak-Vietnam felett. Quang Nam tartományban Da Nangtól 25 kilométernyire délre a dél-vietnami szabadság- harcosok rajtaütésszerű táma­B. K. Az „urbanizált körzetek” fejlődé­sének igen fontos vonása lett a cen- tripetális tenden­cia: az elővárosok­ban és a kisérővá­E. Nyitoburg: Fekete gettók III. Függetlenségi ünnep Indonéziában BAGDAD (MTI) A kedd este nyolcvan kül­dött részvételével megnyílt arab gazdasági, pénzügyi és olajipari minisztereinek értekezlete ér­demi munkáját szerdán kezdte meg. A MENA hírügynökség je­lentése szerint az értekezleten a következő főbb kérdéseket vi­tatják meg: Az imperialista izraeli agresz- sziónak támogatást nyújtott or­szágok ellen alkalmazandó olaj­embargó; az arab országok és a különböző olajtársaságok kö­zötti egyezmények felülvizsgá­lása, magasabb árak követelése az arab olajért; az arab orszá­gok font sterling és dollár tar­talékainak aranyra való vál­tása; az arab országokban olaj­Dr. Martin Luther King ame­rikai néger polgárjogi vezető kedden bejelentette, hogy a szí­nesbőrű lakosság jogainak ér­vényesítésére „országos polgári engedetlenségi mozgalmat” in­dít. A szövetségi főváros: Wa­shington mellett hatalmas né­ger tábort szervez. A déli Mis­sissippi államból toborozza a tábor lakóit, akik — tervei sze­rint — mindaddig nem költöz­nek majd ki sátraikból és nem vesznek magukhoz ételt, amíg a kongresszus nem enyhít a néger nyomornegyedek körül­ményein és a néger lakosság gazdasági jogfosztottságán. A Nobel-békedíjas King éle­sen támadta az amerikai tör­vényhozást: „A tragikus igaz­WASHINGTON (MTI) Johnson elnök figyelmeztette a Washingtonban tárgyaló Kie­singer bonni kancellárt, hogy ha a nyugatnémet kormány jelen­tős mértékben csökkenti a Bun­deswehr létszámát, akkor a Nyu- gat-Németországban állomáso­zó amerikai csapatlétszámot is tovább csökkenthetik. Nyugati hírügynökségek szerint John­son azt mondotta vendégének, hogy ő maga ugyan nem tá­mogatja az amerikai katonaság európai személyi állományának csökkentését, de ha a bonni ka­binet komolyan megnyirbálná saját hadseregét, azzal „súlyos politikai és lélektani hatást gyakorolna az amerikai kong­resszusra és az Egyesült Államok közvéleményére”, s a kormány­zat, úgymond, „nem tudna el­lenállni a reá nehezedő nyo­másnak.” A keddi tárgyalások után a Fehér Ház rózsakertjében John­beruházások formájában jelen­levő amerikai és brit érdekelt­ségek államosítása. Bagdadban szerdán közös köz­leményt adtak ki Tito jugoszláv elnök Aref iraki elnökkel foly­tatott kétnapos, szerdán véget ért tanácskozásairól. A közlemény szerint mindkét fél külön figyelmet szentelt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az arab országok ellen elkövetett izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolását célozzák. KAIRÓ Tito jugoszláv elnök damasz­kuszi és bagdadi látogatása után szerdán délelőtt röviddel 9 óra előtt visszatért Kairóba, hogy folytassa megbeszéléseit Nasz­ság az, hogy a kongresszus faj­őrületben szenved, elfogultabb, mint az amerikai nép. Egy olyan kongresszusnak, amely le­szavazza a négerek lakásviszo­nyának megjavítására irányuló programot, megszavazza a né­ger nyomornegyedeket sújtó patkányinvázió elleni törvénye­ket és ezzel bebizonyítja, hogy a négert jobban gyűlöli, mint a patkányt, vállalnia kell a fe­lelősséget a faji robbanások­ért.” King ugyanakkor elítélte a zavargásokat, mint a polgárjo­gi harc eszközét, de elutasítot­ta az „érzéketlen kormány gyengéd kérlelésének” módsze­rét is, amivel szembehelyezte a saját taktikáját. son újságírók előtt azt mondot­ta, hogy sem Bonn, sem Was­hington nem döntött még a Nyugat-Németországban levő amerikai, illetve hazai csapatok létszámának csökkentéséről, ab­ban azonban a két fél meg­egyezett, hogy mielőtt bármit elhatároz, felveszi a másik fél­lel az érintkezést. A párbeszéd szerdán befejeződött. Az amerikai—nyugatnémet vi­szony másik vitás kérdését, a tervezett atomsorompó-egyez- ményt, az AP hírügynökség je­lentése szerint Johnson és Kie­singer nem hozta szóba, csak Rusk és Brandt külügyminisz­terek tárgyalták meg. Kedden délután az amerikai küldöttség tagjai újabb kétórás tanácsko­zást folytattak a kancellárral és munkatársaival, de Johnson már nem volt jelen. Ezen az ülé­sen részt vett McNamara ame­rikai külügyminiszter és Fowler pénzügyminiszter is. fosokban a terme­lésnek és a lakosságnak a „köz­ponti városból” való eláramlása révén összpontosul. Az ötvenes- hatvanas években az elővárosi övezetekben a lakosság száma csaknem négyszer olyan gyorsan növekedett, mint a „központi városokban”. A „központi váro­sokból” a lakosságnak az elő­városi övezetekbe történő átte- lepülését kiváltó okok közé kell sorolnunk a telek árában megnyilvánuló nagy kü­lönbséget, a magas adókat, a nagyváros légkörének szennye­zettségét, a zajt, a lakosság na­gyobb zsúfoltságát, a közlekedés nehézségeit, stb. Az elővárosok­ba történő áttelepülés folyama­tát lényegesen meggyorsította az autó elterjedése. E folyamat legfontosabb té­nyezője azonban a faji elkülö­nítés és megkülönböztetés po­litikája a lakáskérdésben. Nem véletlen, hogy a néger lakosság alig vesz részt az elővárosokba való tömegméretű átköltözésben. A SOK EZER sziget országa. Indonézia ma ünnepli függet­lensége kivívásának 22. évfor­dulóját. A nemzeti ünnepre nem oszlottak él az indonéz poli­tika utolsó két esztendejének ellentmondásai. Néhány hónap­pal ezelőtt arról írt a világ­sajtó, hogy a távol-keleti or­szágban a zöld szín az uralko­dó, ilyen színű a hadsereg egyenruhája, amely jelenleg a hatalom birtokosa és zöldeknek nevezik az amerikaiakat, akik az utolsó két évben meglehetősen szolgálatkészen ajánlották fel támogatásukat az „új” Indonéziá­nak, s nem kaptak kosarat. E napoknak dj akartai hírügynök­ségi jelentései mégsem a stabi­lizációról tudósítanak. A kato­nai hatalom az ország belpoli­tikai életében még most is a terror alkalmazására kénysze­rül. Kezdetben a legvéresebb eszközökkel jártak el Sukarno volt elnök híveivel szemben, szétzúzták az Indonéz Kommu­nista Pártot, vezetőit kivégezték, halálra ítélték. Az utóbbi he­tekben azonban már a hadse­reg kebelén belül is „tisztogatá­sokra” került sor, ami azt jel­zi, hogy itt sem sikerült leszá­molni Sukamo kétségtelenül nagy hatásával. De az Indonéz Kommunista Párt hívei is élet­képesek, ezt tanúsítják a Kelet- Jáván — Sukamo szűkebb pát­riájában — meg-megújuló moz­golódások. INDONÉZIA új vezetője, Su­harto tábornok, az ország kül­politikájáról nem egyszer kije­lentette, hogy az továbbra is forradalmi. Ennek hovatovább csak az az ismérve marad meg, hogy Djakarta elítéli az ameri­kaiak vietnami agresszióját. Mert egyébként felszámolták az imperializmus egyik délkelet­ázsiai támaszpont-államával, Malaysiával, a szembenállási dáissal megölték az amerikai tengerészgyalogosok nyolc kato­náját és tizet megsebesítettek. A Mekong deltájában fekvő Hoa Luu faluban a partizánok ak­nát helyeztek el a falu vezető­jének háza előtt, az akna fel­robbanása 5 személy halálát okozta. Jövedelmi forrás Ennek nemcsak az az oka, hogy a néger gyakran nem képes tel­ket vagy autót venni. A fehér háztulajdonosok nem óhajtanak néger szomszédokat, s ezért mindenre hajlandók, egészen a fizikai leszámolásig. A fehér lakosság eláramlása a „központi városokból” együtt jár azzal, hogy a négerek a déli államokból oda özönlenek. A „fekete gettók” nemcsak hogy nem szűnnek meg, hanem növekszenek. Mivel a faji meg­különböztetés csakúgy, mint a kis jövedelem, megfosztja a né­gereket attól, hogy szabadon válasszanak, ezért kénytelenek a néger negyedekben leteleped­ni. A néger gettókat gyakran falak nélküli börtönnek nevezik. Lakóikat valóban az elidegenedés láthatalan fala ve­szi körül. S bár e börtön falai közül a négereknek egyelőre még nem sikerült kiszabadulniok, a néger lakosság faji elkülönítése politikát. Ezzel párhuzamosan pedig egy sor nyugati ország­gal próbálnak előnyös gazda­sági kapcsolatot kialakítani és ennek révén megoldani az or­szág súlyos anyagi helyzetét, A nyugati támogatás pedig, s ez közismert, nincsen politikai fel­tételek nélkül. A FÜGGETLENSÉGI nap elő­estéjén Suharto beszédet mon­dott az indonéz parlamentben, s mint a hírügynökségek jelen­tik, pályafutásának ez volt leg­hosszabb beszéde. Idejének nem kis részét volt kénytelen a Su­karno elleni kirohanásokra ál­dozni. Rendkívül élesen támad­ta a volt elnököt, neki és poli­tikájának tulajdonítva az indo­néz nemzetgazdaság súlyos hely­zetét, a jog és törvényesség alá- ásását. Egyszersmind felszólítot­ta az ország politikai pártjait, hogy támogassák kormányát. Vádolta a Kínai Népköztársasá­got is, mondván, hogy bizonyí­tékai vannak rá, az 1965-ös puccsot Peking támogatta, va­lamint, hogy jelenleg is folyó megmozdulásokban is benne van Mao-ék keze. Közben azon­ban az indonéz napok valósága az, hogy például statárium sújt­ja azokat, akik akár egy ellen­séges jelszó falra pingálása ere­jéig is elégedetlenségüknek ad­nak hangot. Kelet-Jáván foko­zódik a nyugtalanság. Az or­szágrész legfontosabb városában. Surabaya városában a főtéren ez a rikító felirat fogadja a lá­togatókat: „Suharto és Nasution tökfej”. A mai függetlenségi évfor­dulón a 22 évvel ezelőtt készült szimbolikus zászlót nem fogja lengetni a szél. A bogori elnöki palotában házi őrizetben élő Sukamo ugyanis a maga tulaj­donának tartja, elrejtette és nem hajlandó átadni Suhartó- nak. SUKARNO szerepe még nem tisztázott a világ közvéleménye előtt. Indonézia függetlenségét nem utolsó sorban köszönheti ennek a politikusnak, elnöksé­gének utolsó időszakában azon­ban jelek szerint súlyos hibákat is követhetett el. Mindazonáltal abban talán igaza van, hogy a szent zászló, amelyet a füg­getlenség kikiáltásakor vontak fel először, jelenleg nem illeti meg Suhartóékat. és megkülönböztetését szolgáló szégyenletes rendszer felszámolá­sáért vívott harc egy napra sem lanyhul. A „fekete gettóban” kirobbanó, lázadások a felgyülemlett elé­gedetlenség ösztönös kitörései bebizonyították, hogy a néger mozgalom súlypontja a déli ál­lamokból az északi nagyváro­sokba helyeződött át. A néger lakosság elégedetlen­ségének lecsillapítása végett a kormány még 1966 tavaszán be­nyújtotta a kongresszushoz a polgárjogokról szóló új törvény- tervezetet. amelyben ez alka­lommal ott szerepeltek a lakás­kérdésben emelt faji gátak meg­szüntetéséről szóló cikkelyek. A szenátus azonban gyakorlatilag „befagyasztotta” a törvényterve­zetet, s azt mindmáig nem fo­gadták el. Az élet tehát újból bebizo­nyította, hogy erősek a fajgyű­lölet gyökerei, amelyek elsősor­ban a gazdasági szférából indul­nak ki. A kapitalista Amerika tesz némi engedményeket a néger lakosságnak az alapvető demokratikus jogok területén, de önszántából semmi áron nem hajlandó lemondani egyik fő jövedelmi forrásáról, a gazda­sági téren alkalmazott faji mg- különböztetésről. A Novoje Vremja nyomán (Vége) „Az amerikai kongresszus faji őrületben szenved” King engedetlenségi mozgalmat indít Kiesinger—Johnson megbeszélés a csapatlétszámról Ki győzi meg a másikat?

Next

/
Thumbnails
Contents