Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
1JH57. augusztus 16, szerda t. oldal 1300 garnitúra évente Jubilál a magyar fűszerpaprika tmlományos kutatása Kétnapos nemzetközi értekezlet Kalocsán 1965 óta gyártja a Bács megyei Bútor- és Faipari Vállalat keceli telepe a még most is közkedvelt „Erzsébet” hálót Nemcsak a megyébe, de Szolnok és Csangrád bútorboltjaiban is keresett cikk. Éppen ezért az idén szeretnének terven félül még 200 garnitúrát készíteni. ledényi József brigádjával naponta 10— 11 hálószoba összeállítását végzi. Gondos, jó munkájukat dicséri, hogy nincs panasz a bútorok minőségére. Ízléses kiállítású meghívó hírül adja, hogy a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében augusztus 17-én és 18-án nagyszabású tudományos értekezlet lesz Kalocsán. A fűszer- paprika nemesítői találkoznak hazánkból és három baráti országból: Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából. Az alkalom egyszersmind jubileumi: ötvenéves a magyar fűszerpaprika tudományos kutatása. Nagy idő, — nagy eredmények. Erról beszélgettünk ár. Ka- peller Károllyal, a Kecskeméten székelő intézet tudományos munkatársával, az intézet Kalocsán tevékenykedő fűszer- paprika nemesítési és termesztési csoportjának fiatal vezetőjével. Kérdésünk: Miért éppen Kalocsán és környékén foglalkoznak oly intenzíven a paprikatermesztéssel, s mi indokolta, hogy ennek a tudomány emberei a bábái legyenek? S nem utolsósorban: E feladatukat hogyan oldották meg a fél évszázad alatt? Ok és lehetőség A fűszernövény itteni termesztésének több oka van. Az egyik, a legfőbb: A múltban az extenzív gazdálkodást folytató Horváthék még maradnak ■ Utánunk az özönpor. Hőség a napfényes pusztán, Dunapataj határában. Mögöttünk maradt a Szelidi köves- útja, a tó, pasztellszínű árnyalataival az üdülőtelep. Ez már a tanyavilág. Neve ugyancsak: Szelidi. Tamás Károly, az Üj Élet Tsz elnöke ezt mondja: — Ha a tanyákról akar inni, akkor szinte az utolsó órában jött Most még van nyolc tanya. De ősszel nem lesz már, csak kettő. Beljebb. Szentkirályon hasonló a helyzet Örjeg, amely a községtől majd húsz kilométerre van. valamivel sűrűbben lakott Amolyan szállás, féle. De iskola se ott. se Szentkirályon nincs már. Patajon tanyai kollégium működik. Az átszervezés óta évente tucatnyian költöznek a faluba, nébányan a szakmán szállásokra. Építkeznek, házat vásárolnak. Nem ritka, aki kétszázezret áldoz a faluban való fészekrakásra. De százezernél kevesebbet senki nem költ házra. A tsz ad építőanyagot kavicsot, téglát, mozaikot hozzá fuvart, az építőbrigád, pedig tető alá hozza az otthont. Mégis, van, aM marad a pusztán? Igen. Például Horváth Igná- cék. Szép, hosszú, tomácos tanyájukat messziről elővillantja a horizont ■ A gazda ötven év körüli parasztember. Szikkadt, szívós, eleven mozgású. Hozzátartozik a tájhoz, mint az útmenti akác, vagy a gémes kút. Növénytermesztő a tsz-ben, de most itthon van, mivel „mellesleg” a gazdaság három pár lovát is gondozza. Nagy istállója van, elférnek benne a jószágok. És még vezetőségi tag is. Ezt már H. Kovács László területvezetőtől (amolyan átmenet ez a brigád- és az üzemegységvezetői funkció között) tudom meg. aki szintén velünk jött Szelidi-pusztára. Illetve őt itt is találtuk, az utolsó holdakat morzsoló kombájnok közelében. Horváth néni tányérnyi, frissen gőzölgő, elefárutcsontszín ű főtt kukoricát tesz elénk, mintha csak lőttünkre készítette volna, Munkacsapatvezető a tsz- ben, s azonkívül községi tanácstag. Hamar el is tűnik, sok gond van a háztáji jószágokkal. Az ám, a háztáji... Van mindenféle baromfi, azonkívül hízó marha, üsző, anyakoca, malac. hízó. Az udvar nincs bekerítve. észrevétlenül megy át a legelőbe. Mi a jövedelem a háztájiból? — Nem szoktuk számolni — mondja a házigazda. — Azt meg végképp nem tudjuk, az idei év hogy alakuL Egyébként kevesebb állat is van. mint a múlt évben. Nézzük hát a tavalyi bevételt! Elkezdünk számolni. Négyesben. S végül kijön: 96 ezer forint. Nincs elírás: kilencvenhat- ezer. .. ■ Leteszem a ceruzát Ezt mondom: — Ha mindezt megírom, nem hiszik el. Azt mondják, lódítok. — Megírhatja nyugodtan — így a területvezető. — Aki nem hiszi el, jöjjön ide, nézzen szét Horváth Ignác rábólint Egyébként az összeg az alábbiakból tevődik össze: két tinó egy üsző nyolc hízó , 12 ezer tojás kacsa—liba 20 000,— Ft 10 000,— Ft 36 000,— Ft 20 000,— Ft 10 000,— Ft Természetesen megkérdeztem: miből van a takarmány. — Hát kérem... Százalékosra hat hold kukoricát vállaltunk. A termés egyharmada a miénk. Ez 60 mázsa. Megterem 30 mázsa az egy hold háztájin is. De még a munkaegység után is kaptunk 33 mázsát, továbbá nyolc mázsa árpát és 26 mázsa apróklumplit Akárhogy számolom, ez jó másfél vagon szemestermény. S hozzá kell még számítani a százalékosra vállalt 3 hold lucernát és a bérelt legelőt — Dehát mi korábban kelünk a napnál, s van úgy, hogy későbben fekszünk — teszi hozzá a házigazda, rr Ezt már kevésbé lehet így lemérni. Hogy ez mit jelent csak tudná, ha el- töltene itt egy napot Nyáron, be van fogva két iskolás fiam, az egyik már ipari tanuló Kalocsán, sőt a kisebbik menyecske-lányom is. Ám ha megértem Horváth é- kat. amiért nem költöznek be, akkor nem értem azokat, akik beköltöznek. — Nincs ellentmondás — szól közbe a területvezető. — Az én feleségem a falus: udvar 600 négyszögöléről húszezer forint bevételt csinált Korai zöldséggel persze. Ott bent az a menő. Csak az egyensúly kedvéért: a közösben három éve még nyolcmillió forint volt a bruttó bevétel Az idén várhatóan 25 millió lesz. A tagonkénti átlag- jövedelem meghaladja a húszezret. de szép számmal lesznek — köztük Horváthék is — akiknek éves jövedelme 30—50 ezer forint között alakul. A közösből! Személygépkocsija tizenkét-ti- zanöt gazdának van. Horváth Ignácéknak még nincs. — Nyolc év alatt három lányt adtam férjhez — így a házigazda. — Bútorral mindegyiket, tisztességesen. És a két fiúnak is meglesz az igénye. Ezért nem költöztek még be... Meg azért is, mert itt született, mér a nagyapja is itt élt Nehéz elszakadni a pusztától, bármily nehéz is itt az élet. Különösen télen. A néhány pár lovat is azért tartja a tsz, hogy őszi esők és tavaszi olvadások között mozdulni lehessen a- tanyák között... Pár év múlva talán épül út is, amely őrjegen keresztül összeköttetést teremt egészen Kiskőrösig. ■ :.. És eljön az a nap is, amikor Szelidi utolsó tanyája. talán éppen a Horváthé- ké. szintén megérik a csákány alá. Mint közelükben az a másik, amelynek már csak félig ledőlt, papéval körülfutott falai állnak. A háttérben pedig — eleven jelképként — óriási kazlat rak a felhordó szalag. Hatvani pánid egyházi nagyuradalmak miatt a községek kisparasztjai nem jutottak földhöz. A 4500 lélekszámú Bátya például csupán annyi holdas határral rendelkezett, amennyi lakosainak a száma. Keresni kellett tehát olyan növényt, amelynek intenziVter- mesztése is biztosítja a kispa- rasztság megélhetését A fű- szerpaprika bizonyult a legmegfelelőbbnek. Szereti az itteni talajt, s a Duna közelsége is kedvező mikroklimatikus viszonyokat teremtett számára. Emellett a folyam lehetővé tette a paprikát olcsón őrlő vízimalmok idetelepítését (A másik nagy paprikatermelő vidéken, Szeged környékén, a Tisza játszotta e kettős szerepet.) Az ok, s a lehetőség mellett a kisparasztok határtalan szorgalma vitte sikerre a Kalocsa környéki paprikatermesztést. E század elején ,már hazánk határain túl, a nyugati országokban is ismerték, s egyre inkább megkedvelték a színével, illatával, ízével, zamatéval szinte egyedülálló csípős magyar paprikát Ám a fogyasztók igénye egyre nőtt s a kielégítése már jobb minőségű paprika termesztését, az őrlemények ellenőrzését követelte. E célból hozták létre — bizonyos mértékig állami támogatással — 1917-ben az új paprikafajták előállításán munkálkodó, s a paprikamalmok termékeit ellenőrző kalocsai intézetet Egy 29 éves vegy észm érnék, meg a többi Az akkor 29 éves dr. Ober- mayer Ernő vegyészmérnök, az intézet megalapítója, s két kutatótársa primitív körülmények között látott munkához. Laboratóriumukat például a városháza alagsorában rendezhették be. Két év múlva megvásárolták számukra egy fatelep területét, s itt szűk kis viskóban végezték a nemesítést, valamint az őrölt paprika ellenőrzését, fémjelzését A kalocsai kezdeményezés például szolgált, s a 20-as években Szegeden is létrehoztak hasonló intézetet. A magyar fűszerpaprika termesztését a 30-as években valósággal forradalmasította Horváth Ferenc csípősségmentes fajtája. Fáradságos kézimunkával, a csípős alkaloidát, a cap- saicin-t tartalmazó erezet kivágásával, egyszerű darálókban, vízimalmokban addig is állítottak elő nem csípős őrleményt, — ez az eljárás azonban rengeteg többletmunkával járt, s így jelentősen megdrágította a paprikát. A szóban levő kutató talált capsaicin nélküli paprikatörzseket, s a továbbiakban szelekcióval állította elő e fajtát Az eredmény kettős: bővebb termés, s a paprika exportja hamarosan megkétszereződött, majd megháromszorozódott A következő években a csípősségmentes fűszerpaprika tucatjait állították elő a kalocsai intézet kutatói. A legkiválóbb fajta a dr. Komlóssy György és dr. Schmidt Gabriella által az 50-es évek derekán előállított Kalocsai E—15-ös. Ezt az intézet körzetéhez tartozó, összesen mintegy nyolcezer hold paprikaföldnek ma már a 70, a szegedi körzet hasonló nagyságú területének pedig a 35—40 százalékán termesztik. Korszerű feladatok A kalocsai intézet egyébként 1952-ig önállóan működött, majd hat éven át a szegedihez tartó? zott; 1958 óta pedig a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet sajátos feladatot ellátó csoportjaként fejti ki tevékenységét. Az átszervezés előnyére vált az itteni kutatásnak. — s ma már elképzelni is nehéz az egykori állapotokat, olyan korszerű körülmények közt folyik itt a kutatás, nemesítés. Stílusos épületben, jól felszerelt laboratórium, számos dolgozószoba van, s fűthető üvegházak állnak a kutatók rendelkezésére. A csoport 180 kh szántófölddel rendelkezik; ebből 40 holdon találhatók a paprikakísérleti parcellák. A mezőgazdaság átszervezése után a paprika termesztés nagy. üzemesítése természetesen újabb problémák megoldása elé állította a kutatókat Ennek megfelelően a csoportvezető a paprika^ növényvédelmének a korszerű sítésén, a másik két kutató, dr. Márkus Ferenc és Herényi Miklós pedig új fajták előállításán, illeitve a fűszernövény öntözéses termesztése, s egyéb új agrotechnika módszereinek a meghatározásán munkálkodik. Értek már el szép eredeményeket; egyebek közt van olyan fajtájuk, amely 25 százalékkal több és gazdagabb festéktartalmú termést ad. mint az E—15-ös. Biztató módon kísérleteznek géppel betakarítható fajta előállításával is. A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Ami az itt folyó tudományos munka és a gyakorlat közvetlen kapcsolatát illeti: a csoport — a paprikaipari vállalat közvetítésével — évente 15—20 mázsa elitvetőmagoit ad a szükséges mennyiség „alapanyagául” a tsz-eknek. (Szegedről is kértek legutóbb 2 mázsát.) Ezenkívül a kutatók telente színes diafilmes előadásokat tartanak a paprikáit termesztő közös gazdaságokban, tanácsokat adnak ezek szakembereinek. A kutatók és a termelők e kapcsolatát a 17-én kezdődő ér- ' tekezlet is erősíti, erre ugyanis nemcsak kutatókat, de gyakorlati szakembereket is meghívtak. Egyébként a szimpozion iránit igen nagy az érdeklődés. Jellemző erre, hogy Jugoszláviából például három kutató megjelenését remélték, s — a paprikakutatás, valamint -ipar húsz szakembere jelentette be részvételét. Ott lesz az intézet megalapítója, az azóta Kossuth-díjjal kitüntetett, s a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának megválasztott, már nyugalomba vonult dr. Obermayer Ernő, valamint a szintén nyugdíjas Horváth Ferenc, dr. Komlóssy György és dr. Schmidt Gabriella is. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel a fűszer- paprika tudományos kutatásának valamennyi jelességét, csak annyit, hogy tizennégyen — köztük egy-egy bolgár, jugoszláv és csehszlovák kutató — tartanak előadást., s tizenötöt kértek fel hozzászólásra. S Kalocsa környékéről mintegy száz termelőszövetkezet: szakember hallhatja, a bemutatókon láthatja: mi a teendő a fűszerpaprika még eredményesebb termesztése érdekében. Az igen tartalmasnak ígérkező összejövetel tehát méltóan Zölle egy küzdelmekben és eredményekben gazdag korszakot — s ugyanakkor újnak nyitja meg a kapuit, — *iwján István