Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
I oldal 1961. augusztus 16, szerda Új módszerek, alaposabb vizsgálatok Nem leleplezés, hanem segítő szándék Beszélgetés a megyei NEB elnökével Fontos feladatot teljesít a népi ellenőrzés azzal, hogy évről évre megvizsgálja a megyében működő egy-egy vállalat, üzem, gazdálkodó vagy kereskedelmi egység, termelőszövetkezet stb. működését és feltárja azokat a jelenségeket, amelyek gátolják az előrehaladást, a fejlődést. Ezáltal jelentős segítséget nyújt nemcsak az érintett szervnek, hanem a tapasztalatok ismertetésével a többieknek is. Különösen nagy jelentősége van ennek most, amikor az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés jegyében fokozottabban előtérbe kerülnek a termelés gazdaságosságát biztosító tényezők. Néhány erre vonatkozó kérdéssel kerestük fel dr. Millasin Terézt, a Bács-Kis- kun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A NEB második félévi munkatervének középpontjában az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés, illetve az ezzel kapcsolatos jogszabályok érvényesülésének eUenörzése áll. Kérjük tájékoztassa lapunkat arról, milyen feladatokat kell megoldaniuk ezzel kapcsolatban az ellenőröknek? — Nemcsak a megyei vezetés, de a kormány is elvárja a NEB-től, hogy vizsgálatainkkal erősítsük azokat az új elemeket, amelyek a következő években érvényesülni fognak, ugyanakkor harcoljunk az olyan jelenségek ellen, amelyek gátjai lehetnek az új kibontakozásának. Szakszerűbb és gyorsabb ellenőrzést várnak tőlünk, s azt, hogy időben jelezzük a felmerülő nehézségeket Ellenőrzéseink célja tehát a megelőzés. Javaslataink kidolgozásánál figyelembe kell vennünk a gazdasági mechanizmusban fakpzódó önállóságot, hatáskörök rendezését hogy nagyobb segítséget nyúj- sunk a gazdasági élet új alapokon történő kibontakozásához. Második félévi munkatervünknek is célja annak megállapítása, hogy a kormányhatározatban előírt egyes feladatok végrehajtása a gyakorlatban hogyan valósul meg, a vállalatok felkészültsége biztosítja-e a gazdasági reform alapvető elveinek 1968-ban történő érvényesülését? — Ennek érdekében megvizsgáljuk többek között a 10/1966. Korm. sz. rendelet végrehajtását, amely megszüntette a_ szerződési kényszert. Tájékozódunk abban a vonatkozásban is, hogy megfelelő-e a termelés és a szükséglet aránya, hogy az-ipar és a kereskedelem biztosítja-e a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátását és az export- árualapot. Ellenőrizni fogjuk a mezőgazdasági tsz-vezetés problémáit a vállalatszerű gazdálkodásra való felkészülésnél. Köztudott, hogy az új gazdasági mechanizmus jegyében már több olyan intézkedés született, amely a tsz-ékbeo új helyzetet teremt: létrejönnek a gazdálkodás önállóságának anyagi, szervezeti feltételei, mindjobban kiteljesedik a szocialista demokratizmus. Tapasztalataink szerint azonban még sok tennivaló van, hogy a tsz-ek gazdasági döntései, vállalkozásai megalapozottak legyenek és biztosítékot nyújtsanak az eredményes gazdálkodáshoz. — Munkatervünkben szereplő vizsgálataink jellege és az új feladatok megkívánják, hogy új módszereket dolgozzunk ki, munkánkat szakszerűbbé tegyük, a jól bevált ellenőri hálózatot közgazdászokkal, jogászokkal, műszaki szakemberekkel felfrissítsük és több segítséget nyújtsunk a népi ellenőrök alaposabb felkészüléséhez. Hogyan készül fel a népi ellenőrzési bizottság az új gazdasági mechanizmusra, kialakultak e már az új vizsgálati módszerek, s ha igen, mit tudna ezekről mondani? — Az új mechanizmus körülményei között még jobban érvényesülnie kell a népi ellenőrzés állami és társadalmi jellegének. Ennek érdekében vizsgálataink nagy részénél a népgazdaság fejlődésével kapcsolatos központi kérdések ellenőrzése a cél, az, hogy a lakosság életkörülményeivel összefüggő gazdasági tevékenységet fokozottabban szem előtt tartsuk. Munkánkban tehát nagyobb jelentőséget kap a lakosság érdekeinek képviselete és érvényesítése. Továbbra is fontos részét képezi munkánknak a társadalmi tulajdon védelme. Ki kell alakítanunk a köztu- lájdonosi szemléletet, hogy ez megyénkben is mindinkább társadalmi üggyé váljék. A bürokratikus jelenségek megszüntetését célzó vizsgálatok megszervezése és lebonyolítása ugyancsak fontos feladataink közé tartozik. — Az intenzivebb fejlődésre való áttérés azt is jelenti, hogy minden gazdálkodó egység a lehetőségek feltárására és kihasználására fog törekedni s az elért eredménj#k értékelésénél is főleg azt kell vizsgálni, hogy azok mennyire közelítik meg a lehetőségeket, tehát nemcsak azt, hogy felülmúlták-e az elmúlt időszak tényszámait. Ez a körülmény lényeges változásokat tesz szükségessé értékítéletünk kialakításában is. Sokkal nagyobb szakértelemmel kell elemeznünk a könyvvitel és a statisztika adatait. Sok lehetőségünk van arra, hogy információkat kérjünk különböző szervektől, s ez alapja lehet a gyors jelzésnek, tájékoztatásnak. A következő években például a népi ellenőrzési csoportok tagjai — akik gazdasági egységeknél, tez-ben, üzemekben dolgoznak — igen sok jelzést tudnak adni a NEB- nek. Például az árfigyelő csőAingoszlóv műsora TV SZERDA 11.00: Hírek, te 11.05: Bábjáték. — 11.25: Népszerű, tudományos film. 1 17.55: Műsorismertetés. — 18.Ó0: Tv- úidonságok. — 18.15: Matróz a triciklin. — 19.00: Riportműsor. —19.30: A tv postája. - 19.45: Intermezzo. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! •— 20 03: Tv-híradó. — 20.30: Hirdetések — 20.38: A Mojszejev-együttes műsorából. — 28-00: Nemzetközi dzsesszfesztivál. — 22.20: Hiportmfi sor. — 22.40: Tv-híradó. — 28.00: Né metország—USA atlétikai találkozója, — ÓÁOt Műsorzárás. port segítségével jövőre figyelemmel tudjuk kísérni az árak mozgását. Megállapításaink és javaslataink érvényesítésénél, kidolgozásánál szorosabban kell együttműködnünk a társadalmi és tömegszervezetekkel. Ml a tapasztalata a NEB-nek a vizsgálatok hatékonyságáról? Az utóeUenőrzések során lehet-e tapasztalni pozitív változásokat az érintett gazdasági, kereskedelmi egységnél, s végül hogyan fogadják a népi ellenőröket? — Többször meggyőződtünk arról, hogy a gazdasági vezetők túlnyomó többségben hasznosítják az ellenőrzés megállapításait, sőt egy részük már a vizsgálat idején is megkezdi a hibák kijavítását Időnként a vizsgálat eredményeit, az ellenőrzött szervek által tett intézkedéseket* azok hatását szakcsoportjaink úgynevezett utó- vizsgálatok során ellenőrzik. De ezt megelőzően is, egy-egy téma vizsgálata előtt tanácskozunk a gazdasági vezetőkkel, ismertetjük munkánk céljait, véleményt kérünk tőlük stb. Énnek eredményeként nemcsak a hibakereső, a leleplező szervet látják bennünk, hanem olyan szövetségest is, akivel közösen feltárják a fejlődést gátló körülményeket és megszüntetik azokat. Elmondhatjuk, hogy legtöbb helyen szívesen fogadják a népi ellenőröket, segítik munkájukat — Sajnos előfordul az is, hogy a vizsgált szerv vezetője elismeri ugyan a kiderített hibákat mégis vonakodik megtenni a szükséges intézkedéseket Ez természetesen nem akadályoz meg bennünket abban hogy a jövőben az eddiginél több utóvizsgálatot folytassunk lé. Nagyobb mértékben szükség lesz a társadalmi szervek tájé- kozatására, hogy ezáltal is törekedjünk az új jogszabályok helyes értelmezésére, a hibák megszüntetésére. Nagyon fontos, hogy a különböző szintű tanácsok elé terjeszthetjük gazdasági vonatkozású összefoglaló jelentéseinket, de jelentős segítséget nyújtanak a vizsgálatok hasznosításában a megyei tanács állandó bizottságai is. — Arra kérem a vizsgált szervek vezetőit, dolgozóit, a népi ellenőröket, hogy munkánkhoz továbbra is nyújtsanak segítséget, mert az előttünk álló feladatot, a fejlődés menetének meggyorsítását csak közös erővel tudjuk megvalósítani. Ezúton is megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a társadalmi munkában dolgozó népi ellenőröknek eddigi alapos munkájukért — fejezte be dr. Millasin Teréz, a megyei NEB elnök«. O. & Ufázzunk... Évente több mint egymillió magyar fordul meg a környező országokban. Szeretünk szétnézni a szomszéd népeknél. Sok családban hosszas tanácskozás elŐ2á meg, hová is menjenek, mert egyik-másik országban már jártaik. Ilyenkor segít az IEUSZ, amelynek programja a szocialista és a nyugati országokba induló társasutazások gazdag választékát kínálja. Ez a férfi már választott, és Szörényi Mária a kecskeméti XBUSZ-iroda útlevél- és vízumügyintézőie az űrlap kitöltését mutatja neki. Képünkön már azok láthatók, akik az utazás költségeinek befizetését intézik. A háttérben még ugyan külön tanácskozás folyik. Egy fiatalember a porecsi út mellett száll síkra — mert mint mondja, ilyen ölesén a tengerhez jutni, méghozzá ilyen szép helyre — más úton nem lehet. A pult előtt az egyik ügyfél éppen a 8 napos román—jugoszláv körút indulása iránt érdeklődik. Vári Zoltánná — bár reszortjába a belföldi ntazások tartoznak — készségesén válaszol: Vasárnap reggel fél 6-kor. És hajnalban vidám társaság állt útrakészen a kecskeméti IBUSZ-iroda előtt. Erdély vadregényes hegyei közé indultak, majd jugoszláv tájakon át tértek haza. Megkértük őket, folytassák e riportot, s számoljanak be lapunk hasábjain is utazásukról. Nagy Ottó Részeg saláta Szóval a technikai civilizáció megteszi a magáét az állattársadalomr- ban is. Tudjuk már, hogy a rendszeresen zenét hallgató tehenek több tejjel hálálják meg kulturális igényük kielégítését, Ellenkező előjelű a tendencia a patkányoknál — a televízió nézésekor. Kutatók állapították meg, hogy amikor patkányszállta helyen működni kezd a tv-készülék, az ellenszenves rágcsálók hanyatt-homlok menekülnek. Látjuk tehát, hogy az állatvilág sem egyöntetűen híve a művelődés- ügynek, Leffújabban a szbciátts gondoskodó* köriből jutott tudomásunkra érdekes Mr. Honnan? Hát persze, hogy az USA-ból. Szódavízzel öntözik a salátát, t így sikerül kétszeresére-há- romszorosára növelni a hozamot. A saláták igyekezetén felbuzdulva különféle virágoknál is kipróbálták a szódavízlocsolást. Az eredmény hasonló lett. Megtöbbszöröződött az árvácskatermés éppúgy, mint a mákvirág- hozam. (Az akásztófavi- rágok közömbösek.) Gondoljuk, a kísérletet olyan irányban is tovább folytatják majd. mi lesz a következménye, ha a szódavizet előbb hosszúlépés, majd kis- és nagyfröccs ösz- szetételben, tehát borral iíeSítúé locsolják sdlátára, virágra? Elképzelhető, hogy míg ezt is megszokják, kezdetben kissé rendellenesen viselteinek a növények. Például az italhoz kevésbé Szokott saláta fogja magát, és kidüUöngö- zik a sorból, majd az ágyásról is. Visszaültetik, de mikor ismét bevág három-négy nagy- fröccsöt, megint kitámolyog a járda — pardon — a veteménykert szélébe. Ha ez aztán elharapózik, új szakterülettel bővül a növényegészség- védélem. Körzeti rendelőbe utalják az alkoholista salátát, majd a sorozatosan rehitenskedő salátafejeket elvonókúrára küldik. A tudomány segít gégédéi könnyen keresztülvihető lest hogy az alkoholtelítettségnek ezen a fokán az ember bor helyett közvetlenül a salátát fogyassza el. Lesznek 13—15 malli- gand-os salátafejek. Járunk salátakóstolóra, és és az akkori Szüret az Aranyhomokon ünnepségeken negyed-, fél-, sőt a nagyobb torkúak kilós salátákkal koccin. tanak a birkacsárda kecskelábú asztalánál. Nem lesz szükség palackokra, poharakra, mert egyszerűen natúr esszük a borsalátát. Le — Főúri Még egy fej salátát!... Hejde meg- kondult a kecskemétiiii... Alkalmazott jön, szemlesütve tárja szét a karját. — He haragudjon a kedves vendég, de csak úgy dől belőle a saláSn- szag.... De ha ragaszkodik valami italhoz, tudok hozni — de csak önnek — borvirágot. Mert természetes, hogy miként a salátát, úgy a virágokat is lecsíp az ember egy-egy ^et majd fröccsel, hős levélkortyot, elrágcsi- szúlépéssel — dugaszban kálja, aztán ha jól fel- hajotta a garatra a salátafejeket, elfogja a búsmagyar bánat. Rákönyököl aZ asztal lapjára, állát tenyerébe támasztja, majd odákiált a pincér- nék. tiszta borral — locsol ni. Aminek óriási elő nye az lesz, hogy a borvirág lekerül a dolgozók orráról, és Virágágyban, cserépben fog tenyészni. ■—til —"U
