Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

X. oldal 1967. Július 8. szombat Röviden a filmről A Jaguár Mit tanácsol a KÖJÁL? Helyes táplálkozás, napozás, öltözködés a kánikulában Segítség a könyvtáraknak A Művelődésügyi Miniszté­rium értesítette a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy 290 ezer forintot a megyei könyvtár rendelkezésére bocsát azzal, hogy abból a könyvtárak állományát gyarapítsák egy- i részt, másrészt pedig a folyó­iratok és hírlapok előfizetését igyekezzenek szaporítani. A megyei könyvtár a minisz­térium útmutatásának megfele­lően 40 ezer forintot szán hír­lapok és folyóiratok előfizetésé­re, 250 ezer forintért pedig könyveket vásárol. Az újonnan vásárolt könyveket elsősorban azok a könyvtárak kapják, ahol a lélekszámhoz viszonyított könyvtári állomány alacsony. A folyóiratokból és hírlapokból 10 nagyközség kap egyenlő arány­ban. Szorgalmasak Toltak úttörőink Megyénkben 210 általános is­kola kötött hulladékgyűjtési szerződést a MÉH-vállalattal. A hulladékgyűjtési akcióban azon­ban 300 általános iskola tanulói vettek részt. Az iskolák úttörői elvállalták, hogy a tanév befe­jezéséig 4300 mázsa ócskavasat gyűjtenek és adnak át a MÉH- nek. Vállalkozásukat majdnem kétszeresére teljesítették. A tan­év végéig 8350 mázsa vasat, 625 mázsa papírhulladékot és 795 mázsa rongyot gyűjtöttek. Me­gyénk iskolái ezzel a teljesít­ményükkel alig maradtak el a Pest, illetve Nógrád megyei ál­talános iskolák hulladékgyűjté­si eredményétől. A megyei MÉH-vállalat je­lentősebb összeget utalt át a megyei KISZ-bizottságnak az­zal a rendeltetéssel, hogy a ju­talomösszeget a KISZ-bizottság ossza el a kitűnő gyűjtési ered­ményt elért, iskolák, csapatve­zetők és gyűjtők között A ju­talomösszeget, amelyet az isko­lák úttörőcsapatai a begyűjtött és átadott hulladékok ellenérté­kén felül a MÉH-vállalattal kö­tött megállapodásnak megfele­lően kaptak, felhasználják a nyári táborozás költségeinek részleges fedezésére. Heltai Jenő kedves, szellemes regényéből, a Jaguárból filmet készíteni igazán jó ötlet volt. Mint ahogy egy jó ötlet az alap­témája a regénynek is. A Kraj- cáros Igazság című lapocska napjai meg vannak számlálva, ha valami szenzáció be nem köszönt rövidesen. Általános bácsi, a lap alapítója és gazdá­ja kirúgja az újságírókat. Csak egy ember nem keseredik el a szerkesztőségben, a titokzatos múltú Jaguár, aki bízik a szen­zációban. S a lapzártára meg is érkezik egy betörést előre be­jelentő levél formájában. Rézorr kapitány és a Nagy Senki ettől kezdve rendszeresen szállítják az újságnak a heti szenzációt. De kik ők valójában... E körül forog a film témája, humorral, s egy kis szerelemmel, fanyar életbölcsességgel vegyítve. Örömmel látjuk a Kecskeméti Katona József Színházból jól ismert Pathó Istvánt rangos szerepben, s az országos hírű színészek — Major, Bodrogi, Mensáros, Garas — mellett is egyenrangúan, sőt kiemelkedő játékkal. S Bárdi Györgyöt az uzsorás szerepében. Tán ennyi is elég volna, hogy a közönség otthonosan üljön be a moziba. De ott valóban kellemes nyári élmény fogadja. Nem harsány komikum, inkább némi melan­kóliára hajló humor, ha nem is az igazi, a regénybeli Heltai, de legalább annak „földi mása”. Egy kicsit megtűzdelve más Heltai-művek — például az Utolsó bohém — egy-egy epi­zódjával. Végső soron azt kap­tuk a filmtől, amit vártunk — kétórás jó szórakozást. S kell-e más egy nyári estére a napi fárasztó munka után? T. P. A kecskeméti Petőfi Termei lőszövetkezet munkásszállásá­nak udvaráról május 17-én es­te ismeretlen tettes ellopta Cs. L. , kecskeméti lakos Jawa 250 köbcentiméteres motorkerékpár­ját. Néhány nap múlva Székes- fehérvár közelében megtalálták a lopott járművet, amelyet a tettes azért hagyott el, mert ki­fogyott belőle az üzemanyag. Szinte ugyanebben az időben je­lezték a rendőrkapitányságon, hogy eltűnt M. Sándor 16 éves ipari tanuló. A körözésnek meg­lett az eredménye, mert Sdmon- tarnyán elfogták a fiatalem­bert, aki kihallgatása során be­ismerte, ő lopta el a motorke­rékpárt. Más dolog is kiderült M. Sándorról. A járművet azért lopta el, hogy megnézze a Ba­latont, ám amikor nem tudott tovább menni, Simontornyára gyalogolt, s ott két szőlőkunyhót feltört, amelyekből pokrócot, paplant lopott el. Másnap egy szőlőmunkást „szabadított meg” Munkához jutnak az asszonyok E hónap közepén ruhaüzemet rendez be Tiszakécskén a Bács megyei Kézműipari Vállalat. A konfekció részleg 70 asszonyt foglalkoztat majd, s jövőre új telepet kap. A községi gyártele­pen több mint másfél millió fo­rintos költséggel épül majd az asszonyok foglalkoztatását szol­gáló „ruhagyár”. A nagy meleg, a nyár próbá­ra teszi az emberi szervezetet és a kánikulának megfelelően kell kialakítani az életrendet ahhoz, hogy elkerüljük a beteg­ségeket. Mit ajánl a nyári idő­szakban az orvos? Ezzel a kér­déssel fordultunk dr. Kántor Lászlóhoz, a KÖJÁL megyei igazgatójához. — Szerencsére azzal kezdhe­tem, hogy a megyében jelenleg jó az egészségügyi helyzet, jár­ványos megbetegedés — egy-két esettől eltekintve — nincs. Ez azonban korántsem jelenti, hogy karba tett kézzel ülhetünk. Legfontosabb feladat a közelgő légyinvázió elleni védekezés. Közismert, hogy a légy terjeszti legjobban a betegségeket s nem egy járvány okozója volt már. Irtani kell őket és védekezni kell ellenük. — A nyár a gyümölcsfogyasz­elemózsiás táskájától. M. Sán­dort a rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte. G. G. 47. Borkov hangja nem zökken­tette ki súlyos gondolataiból Antikváriust és gépiesen vála­szolt: — Igen, tessék. — Szeretném tudni, kicsoda ön... — Egy követség munkatársa. — A barátságos hangnemnek nyoma sem maradt. Antikvárius feltette a szemüvegét és ellen­ségesen kérdezte: — Az ön szá­mára van ennek valami jelentő­sége? — Igen. Ebben az esetben ugyanazt kell mondanom ön­nek is, mint amit Nyikolaj Nyi- kolajevicsnek. — Én még semmit sem aján­lottam — morogta Antikvárius. Megértette, hogy nagyon mél- talanul viselkedik ezzel az alig tollasodó fiókával szemben és erőt vett magán. — Egyszerűen ismerkedni jöt­tem ... — Ez békítőleg hang­zott, de észrevette Borkov gú­tás szezonja is. Évenként el­hangzik ugyan az intelem, de nem árt ismételni, hogy csak mosott gyümölcsöt fogyasszunk. Nagyon helytelen és kockázatos, hogy a piacon vagy bódéknál vásárolt meggyet, barackot rög­tön odaadja a szülő a gyerek­nek, vagy ő maga kezdi enni. Éppen ilyen helytelen — mivel betegséget idézhet elő — a déli maradékot este elfogyasztani, ha azt nem hűtőszekrényben tároltuk — mondja a járvány­ügyi állomás megyei igazga­tója. Szóljunk még néhány szót a táplálkozásról. A nagy meleg arra ösztönzi az embert, hogy több vizet igyon. Ezt sem sza­bad azonban túlzásba vinni, mert a sok víztől felhígul a gyomomedv és nagyobb a fer­tőzés veszélye. A gyümölcsön kívül másik nagy „slágere” a nyárnak a fagylalt. Az orvos azt javasolja: csak olyan fagy­laltot együnk, amelyik nincs felolvadva. — Mit tanácsol a strandot, a napozást kedvelőknek? — Erős napsütésben veszé­lyes a hosszabb napozás. Ilyen­kor ugyanis csak leégni lehet, de nem bámulni. Sok fiatal — sőt még idősebbek is — azt gondolja, hogy csak napon le­het bámulni. Holott árnyékban is elérhető a kívánt eredmény, anélkül, hogy a bőr égést szen­vedne. Szeretném figyelmeztet­ni azokat, akik foglalkozásuk miatt sokat tartózkodnak a sza­badban, a napon: használjanak nagyszélű szalmakalapot és — főleg a mezőgazdaságban dol­gozók — ne igyanak szeszes italt, mert ettől a szervezet még inkább felmelegszik, romlik a hőszabályozás és ez könnyen hőgutához, napszúráshoz vezet­het. Az öltözködéshez azt taná­csolja a KÖJÁL igazgatója, hogy — a divat ellenére — vi­lágos ruhákban járjunk, ami visszaveri a napsugarakat A sötét ing, nadrág, szoknya stb. nyáron egészségtelen, mivel a sötét anyagok elnyelik, maguk­ba fogadják a hőt Az sem he­lyes, hogy sokan, mert ez szin­tén divat még árnyékos helyen, sőt este is napszemüveget vi­selnek. Ez a későbbiekben a lá­tás gyengüléséhez, romlásához vezethet yos mosolyát hozzáfűzte: — Ön nagyon kényeskedik. — Egy olyan diplomata mint ön, még rosszabb mint egy valu­taüzér — mondta Borkov. — Nocsak!? — Kérdezze meg Penykov- szkíjtól. Antikvárius megcsóválta a fe­jét. — Ah. erről van szó! No ter­mészetesen, természetesen... Eszébe jutott, hogy Nyikoláj Nyikolajevics is Penykovszkij nevét emlegette a horgászaton, és hajlott rá, hogy ezt szintén ne tartsa véletlennek. De elűzte a makacskodó gondolatot, mert ez a hirhedt alak volt a hónap szenzációja, őt emlegették akko­riban mindenütt. — Tehát mi Nyikoláj Nyiko- lajeviccsel nem felelünk meg önnek — összegezte Antikvá­rius. — Nos jól van. Lehet szo­ros kapcsolatot úgy is fenntar­tani, hogy személyesen soha­sem találkozunk. Ez a változat Sej, úgy élvezik ők a strandot!... (Pásztor Zoltán felvétele.) Kecskeméti kulturális küldöttség utazik Lengyelországba Rendőrségi krónika Lopott motorral a Balatonra Régi vágya teljesül a Kecs­keméti Hírős Együttesnek és a Rajkózenekamak: július 15-én 10 napos lengyelországi ven­dégszereplésre utaznak. Velük megy még a Béke Tsz két cite- rása, valamint a Megyei Film­stúdió riportere, aki a két együt­tes szerepléséről Címfelvételt készít íii Cikkünk nyomán Nem az a Nemrégiben egy kis megjegyzést irtunk arról, hogy a Kecskeméten felállított utcai mérlegek nem mű­ködnek pontosan. A nyolc ilyen mérleg közül egyet említettünk meg — az Állami Aruház sarkánál levőt — mely elnyeli a húsz fillért, de csupán néhány kilóra „saccolja” a kétségbeesett alany földi porhüve­lyének súlyát. A megjegyzésre felkereste szer­kesztőségünket Hódi László, a Kecs­keméti Konzervgyár műszerésze, aki másodállásban az utcai mérlegek karbantartásáról is gondoskodik. 0 tájékoztatott bennünket arról, hogy miért romlanak el a mérlegek. Nem azért, mintha műszakilag kifogásol­hatók lennének, hanem mert sokan helytelenül használják, Illetve a húszfilléres helyett mindenféle hol­mit beledobálnak. A cikkben kifo­gásolt mérlegben például a szerelő egy fából készült fagyialtos kanalat talált, ezért nem mutatta a reális testsúlyt. Munkája során azonban nem egyszer szedett ki a mérlegből A mintegy 50 tagból álló kul­turális küldöttség Tarnow és Krakkó városokban ad tipiku­san kiskunsági számokból ösz- szeállított műsort. Viszonzás­képpen az ősz folyamán Tar- nowból és Krakkóból lengyel vendégek jönnek Kecskemétre, és bemutatják a vidék lengyel népi zene és táncművészetét. húsz fillér! drótot, fadarabokat, tízfillérest, rá­gógumit, kartonpapír darabot stb. A mérleg azonban csak húszfilléres­sel működik. Mással próbálkozni kár. •. Van azonban egy másik hiba. B.- né, lapunk egyik előfizetője tájé­koztatott bennünket arról, hogy a kecskeméti MAV-állomáson levő mérleg egyáltalán nem működik. Nem új probléma ez, hiszen az em­lített „műszer” régen halott, de nem annyira, hogy a pénzt ne nyelné el. Tudomásunk szerint ez az egy mér­leg kivételesen nem a Belkereske­delmi Kölcsönző Vállalat tulajdo­na, hanem a Hódmezővásárhelyi Mérleggyáré. Jó lenne talán felhív­ni a tulajdonos figyelmét erre, mert lehet, hogy el is felejtkeztek róla, a mérleg pedig egymás után nyeli el a csalódott kecskemétiek obulu- sait. Nem az a húsz fillér bántja az embert, hanem a bosszúság, amit érte kap. »a dorgál G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents