Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
4. oldal 1961. Július 14, péntek * Vállalják a kockázatot Piaci pillanatképek A sebesen pergő köszörűkő szikrát ontva rágja a vasat, de a gép — óriás vasalóhoz hasonló — teste olyan simán csúszkál oda és vissza a fémlapon, mintha fittyet hányna a gravitációnak. Engedelmesen követi a fiatal munkás legkisebb mozdulatát is. Amikor észreveszi, hogy figyelem, megállítja a köszörű futását Szokodi Fedor: — Ismerős a masina! — Igen, láttam már a tv-ben. — Én is a képernyőn találkoztam vele először, s nem gondoltam, hogy rövidesen ezzel dolgozom majd. — Jól működik? — Rendkívül érzékeny, hiszen légpárnán nyugszik. Köny- nyű kéz kell hozzá. De meghálálja a figyelmes bánásmódot, pontosan, szépen dolgozik. — Azelőtt milyen gépet használtak erre a célra? — SemmilyeL Kézzel hántoltunk. — Nehéz volt? — Elképzelheti. • Pál József csepeli újítóval és találmányával, a légpárnás síkköszörűvel a Nehéz emberek című dokumentumfilmben ismerkedhetett meg az ország — Ilyen is előfordulhat nálunk? — kérdeztük magunktól és egymástól a képernyő előtt, amikor megtudtuk, hogy az ügyes gépet egyedül a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár vásárolta meg de éppen ott nem lehet használni, mivel nincs olyan mun kg amire a síkköszörű alkalmas. A Nehéz emberek bemutatása óta eltelt időt években mérhetjük. Pál József találmánya azonban máig sem futotta be azt a pályát, amire ^ivatott. A feltaláló így beszélt erről az Üj írás májusi számában megjelent riportban: „A bemutató után a Kiskőrösi Vegyesgépgyártó Ktsz felhívta telefonon a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárat — talán emlékszik, milyen derültséget keltett, hogy a dohánygyár megvette a légpárnás köszörűt, holott semmi szüksége nem volt rá —, és megkérdezte a vezetőségtől: igaz-e, amit a filmen láttak. Mondták, hogy igaz. Akkor megkérdezték, eladják-e? El, mondták a dohánygyáriak, szívesen. Meg is vették, azóta is használják, én tanítottam be őket a használatára. Ez még 1965. tavaszán történt, és ez volt a film egyetlen konkrét eredménye, már ami az én találmányom hazai hasznosítását illeti.” Szivák Gyula, a • kiskőrösi ktsz főmérnöke az egyik kezdeményezője volt a gép megvásárlásának 1965 tavaszán« • — Va’óban úgy történt minden, ahogy Pál József elmesélte az Űj írás riporterének — mondja. — Kérésünkre szívesen vállalta a munkásak betanítását Három napig volt nálunk. Rendkívüli tudású, mégis csendes, szerény embernek ismertük meg. Sok tisztelőt, barátot szerzett magának a szövetkezetünkben. — Mire használják a síkköszörűt? — A gyalugépek kisebb alkatrészeit munkáljuk meg vele. — Véleménye szerint, milyen területen lehetne hasznosítani a legjobban? — A szerszámgépiparban. Ott ugyanis nagy szériák készülnek egy-egy alkatrészből és így nem kell időt vesztegetni a munka»derabok ..beállítására. De kitűnően alkalmas az egészen nagy Napközben Érdemiden örökösök Megyénk egyik városának szociális otthonában nemrégiben meghalt egy idős bácsi. Mindenki úgy tudta róla, hogy senkije sincs, éppen ezért nem is csodálkoztak szociális otthonban történt elhelyezésén — sőt helyeselték azt Több évet töltött az egykori asztalosmester az otthonban, minden hónapban kapta a nyugdíjat és abból havonta rendszeresen takarékba tett néhány száz forintot. Ezzel szaporította azt a kis tőkét, amit korábban gyűjtögetett Halálakor a betétkönyvben már 54 ezer forint volt Ekkor azonban jelentkeztek az örökösök: az öregember két fia. Akik ismerték a bácsit meglepődtek. Sohasem beszélt a fiairól. Az évek hosszú során egyik sem látogatta meg elaggott édesapját levelet sem írtak neki. Magatartásukat azzal indokolták, hogy „az öreg” ivott és ők megszakították vele a kapcsolatukat mert csak szégyent hozott rájuk és családjukra. Most azonban hajlandónak mutatkoztak felvenni az örökségként maradt 54 ezer forintot, sőt kevésnek tartották az összeget bár a bácsinak még egy háza is volt a Dunántúlon, ami szintén fiaira szállt Az örökösödési eljárás során az egyik hivatalos személy feljegyezte, hogy ebből a pénzből bizonyára futja majd édesapjuknak egy szép síremlékre. Szó sem lehet róla — háborogtak az örökösök, — „az öreg nem érdemli meg”. A történet sajnos nem egyedülálló. Elég gyakran találkozunk ilyen érdemtelen örökösökkel, akik öreg szüleiknek évekig feléjük sem néznek, egy tányér levesre, egy látogatásra, egy jó szóra sem méltatják azokat, akik felnevelték őket taníttatták, szakmát adtak a kezébe és elindították az önállóság útján. S mikor elhalnak a szülők, a „gyerekek” jelentkeznek a hagyatékért és az utolsó fillérig zsebre teszik a sokáig kuporgatott forintokat. — Nincs ez ellen törvény? — tehetné fel bárki a jogos kérdést. A Polgári Törvénykönyv ismeri ugyan az örökösök érdemtelenségének fogalmát, de azt erősen leszűkíti, mindössze három esetre korlátozza. A 602. paragrafus szerint „Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tör, aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozza, Illetve, aki a törvényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tör.. Az nincs a törvényben, hogy méltatlan az örökségre az a gyerek, aki a szülővel évekig nem törődik, magára hagyja stb. A PTK-nak ezt a fogyatékosságát gyakorlatilag sokan kihasználják, mert tisztában vannak vele, hogy a hagyatékot mindaddig magiakénak érezhetik, amíg nem törnek apjuk, anyjuk életére Ügy gondoljuk, hogy ez esetben túlságosan elnéző a jogszabály és csupán a legnagyobb bűnt tekinti méltatlansági oknak. Ha az elhaltnak nincs örököse, a hagyaték az államra száll, kivéve, ha végrendeleti örökös van. Az említett esetben, amikor a gyerekek elvetik szüleiket, s az évekig szociális otthoni gondozottként él, Indokolt volna megállapítani az érdemtelenséget. A hagyaték ilyen esetben az államra szállna. Arra az államra, amely otthont, megélhetést, gondtalan öregséget biztosít azoknak, akik megfáradtak a munkában, és gyermekeiktől semmit sem remélhetnek. Gál Sándor felületek — például rajzasztalok — köszörülésére is. Az ilyen több négyzetméter területű lapok megmunkálásához ugyanis óriási méretű köszörűgép kellene. Ez természetesen nincs. A gyakorlatban kézi megmunkálást alkalmaznak még mindig. — Vajon, miért nem terjedt el országszerte a légpárnás síkköszörű, miért nem gyártják sorozatban? — A film már választ adott erre a kérdésre: sokan félnek az újtól. Nem merik vállalni a kockázatot. — A ktsz vezetői merték? Miért éppen Kiskőrösön talált megértőkre ez a budapesti találmány? — Ne vegye dicsekvésnek, ha így válaszolok: azért, mert nálunk sok olyan ember dolgozik, aki hasonlít a filmbeli Nehéz emberekhez. De erről talán többet tud mondani Hamar József, az újítási előadónk. — Tavaly 31 újítást vezettünk be, idén az első negyedévben pedig hét gyártmány korszerűsítésére érkezett javaslat — sorolja az előadó. — Az utóbbiak közül három már a kísérleti műhelyben van, azaz a megvalósítás küszöbén álL — Kísérleti műhely? Ez még akkor is meglepő, ha az ember tudja, hogy egy 900 embert foglalkoztató ktsz-ről van szó. * Az újítási előadó válasz nélkül hagyja a megjegyzésemet. Bizonyára úgy véli, hogy magamtól is rájövök később, miért van' itt kísérleti műhely is. Folytatja a tájékoztatást: — Az utóbbi másfél évben bevezetett újítások közül csak néhányat említek: az elmúlt télen a játékboltok egyik szenzációja volt az összecsukható gyermekródli. Tizenötezer darabot adtunk el. A főmérnökünk és Nárai András — ő a kísérleti műhely vezetője — nevéhez fűződik az új gyártmány. Szabó Kelemen és Spitzer Károly találmánya a fapanelekből összeállítható gépkocsigarázs. Sorozatgyártását már megkezdtük. — Beszéljünk végre a leglényegesebbről, az egységes légfékszelepről is — ajánlja a főmérnök. — Látja, ez a találmány is csepeli ember munkája. Törőcsik László, a Csepeli Autógyár motorszerkesztési osztályának vezetője dolgozta ki nyolc év alatt. Azok a fővárosi nagyvállalatok, ahova bekopogtatott, kivitelezőt keresve, nem láttak fantáziát az új típusú szelep gyártásában. Mi láttunk. Szívesen vállaltuk a kísérleti gyártást. Jól számítottunk, “hiszen a következő három évre 35—40 millió forint értékű egységes légfékszelepet rendelt tőlünk az autóipar. Érdeklődnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió autógyárai is. — Hogy ml az űj, a különleges ebben a légfékszelepben? Az, hogy az adott alkatrészekből minimális szerelési változtatással, hetvenkét féle típus alakítható ki. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy szinte kivétel nélkül minden gépkocsifajtához alkalmazható. — Na, ugye most' már nem tartja véletlennek, hogy a légpárnás síkköszörű iránt éppen mi érdeklődtünk elsőként? — kérdezi beszélgetésünk végén a ktsz egyik vezetője. • Nem. Sőt azt is ki merem jelenteni, hogy ez a kezdeményezőkészség, az újért való lelkesedés, kockázatvállalás nagy szerepet játszott a kiskőrösi szövetkezet szinte példátlan sikersorozatában. Abban, hogy kétszer nyerték el a Miniszter- tanács vándorzászlaját, s a második ötéves terv minden évében kiérdemelték a Kiváló Szövetkezet, illetve a Megye Legjobb Kisipari Szövetkezete címet is, , Békés Dezső — A gombánál nincsen finomabb! — mondja ez a néni a vevőnek. Osztjuk nézetét, hiszen a gomba tápértéke a húséval egyenlő, annak minden kellemetlen mellékhatása nélkül, utolérhetetlen ízéről nem is beszélve. Persze, valamicskét olcsóbb is lehetne... Hetipiaci napokon átlagosan mintegy másfél mázsa szegfű- és csiperkegomba talál vevőre. Ajánlatos azonban a nyári melegben fokozottan óvatosnak lenni. A gombaétel nem tárolható, még a főzés napján el kell fogyasztani! Igaz, hogy ennek a képünknek a középpontjában szárnyasok nyüzsögnek, de próbálná csak valaki akár az eladónak, akár az elragadtatott vevőknek azt mondani: „madár — madár.. Röpke öt perc alatt annyi szépet és jót hallottam a szivárvány színeiben pompázó kecses papagájok értelmi, érzelmi és egyéb képességeiről, hogy szinte kedvem kerekedett — 30—50 forintért — hazavinni egyet belőlük. De amikor csapodárságukra célozva, valaki megjegyezte: „Épp olyanok, akár a férfiak..visz- szariadtam. Ennek ellenére mindenkinek melegen ajánlok otthona felvidítására egy hullámos papagájt! $ . f Hozzávetőleg két és fél mázsa szárnyast rak mérlegre napjában Szalontai László, a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat piaci eladója. Nem könnyű feladat a vevő minden igényét kielégíteni, mégis, ottjártunkkor 160— 180-an 15 ezer forint körüli értékben vásároltak az ízletes húslevesnek, pörköltnek valóból. (Jóba — Pásztor) Évente 8 millió blokktégla (Tudósitónktól.) — A legutóbbi termelési értekezlet célkitűzései megértésre találtak a Du- navecsei Vegyesipari és Javító Szolgáltató Vállalat dolgozóinál. Első félévi tervünket 101,8 százalékra teljesítettük, s a nyereség az előzetes számítások szerint eléri a 2 millió forintot — újságolta Kara Mihály, a vállalat igazgatója. — Különösen a vas- és faipari részleg tesz ki magáért. Nemrég kezdődött meg a vállalatnál a kohósalak-kisblokkot gyártó részleg próbaüzemelése. Teljes kapacitással évi 3 millió téglát gyártanak majd, ami jelentősen segít Dunavecse és környéke építőanyag-gondjainak enyhítésében. A lakossági szolgáltatások közül, a kormány- programnak megfelelően egyébként a lakásépítés a legjelentősebb. — Vállalatunk egyre fejlődik, terebélyesedik, Jelenleg a 2-s számú telephely kiépítése van napirenden, amelynek teljes beruházási összege meghaladja az 5 és fél millió forintot. Ennek felépülte után a jelenleginél jóval kényelmesebben tudjuk majd elhelyezni a ma még meglehetősen zsúfoltan dolgozó részlegeinket — mondotta befejezésül az Igazgató»
