Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

1967. Július 14, péntek B. oldal A szállás kultúrotthona Szenvedélyes könyvbarátok Hogyan jutott eszükhr, hogy termelőszövetkezet létük­re kultúrházat építsenek? A kérdés egyaránt elhangozhat vádlón és dicsérő áhítattal is. Hogy mikor melyik, az a gazda­ság vállalkozásának a célszerű­ségétől függ. Nos, a szakmári Béke Tsz esetében a kérdésnek mindenképpen az utóbbi mó­don kell elhangzania. Még ak­kor is, ha a szövetkezetei egy­általán nem veti fel a jövede­lem, s amely a legutóbbi zár­számadáskor is éppen csak meg­haladta a gazdánkénti évi 8 ezer forintot. Három évvel ez­előtt még így sem álltak, pe­dig már akkor hozzáfogtak a művelődési ház építéséhez Ke­serűteleken, az ezer holdasnál alig nagyobb szövetkezet köz­pontjában. Hogy erre ml kényszerített bennünket? — ismétli a kérdést Pécsi János könyvelő. — Kese­rűtelek Szakmár legnagyobb szállása, mégsem volt hol ösz- szejönnünk, hogy akár vezető­ségi ülést, akár közgyűlést, vagy más összejövetelt tartsunk. Egyedül csak az iskola volt, de arra tartósan nem számíthat­tunk. Mit tehettünk volna? Építettünk. Abban az évben 109 ezer forintot fordítottunk rá. Éppen csak hogy beköltöz- hetővé vált. Azóta 25—30 ezer forint értéknyit csinosítottunk raj' \ ISem önzetlenül. Mert tulajdonképpen irodája sem volt a szövetkezetnek. Ha jól meg­gondoljuk, ma sincs — mivel a művelődési házból csíptek le két szobát erre a célra, s még most is itt szoronganak. Távla­Kirándulnak a gyógyszerészek Kirándulnak a kecskeméti gyógyszerészek. Két autóbusz- szal összesen 68-an indulnak jú­lius 28-án a nyugati országrész két városába, Sopronba és Szombathelyre, de megtekintik Pozsonyt is. A jugoszláv műsora FENTEK 17.10: Keresztrejtvény. — 18.00: Tv- újdonságok. — 18.15: Hangverseny bohókás fiataloknak. — 19.05: Ob­jektív 350. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: A nyár dala. — 20.33: Hirde­tések. — 20.11: Játékfilm. -= 22.11: Tv-hlradó. tilag, azaz pár év múlva a fej­lődő majorságban lesz majd az iroda. Addig itt már kihúzzák. Hanem ami a 370 körüli lel­két számláló Keserűtelek szem­pontjából fontosabb: a 60 négy­zetméternyi terem jó hasznosí­tása. Ez múlt időben is érten­dő, mivel a télen nagy rend­szerességgel tartottak itt szak­mai előadásokat, s fellendült a klubélet is. Végül az új cserép­kályhába történő heti három­szori begyújtás kevésnek bizo­nyult. És most? Inkább szomba­tonként és vasárnaponként ele­venedik meg itt az élet, s ez összhangban is van a mező- gazdasági munkák dandárjával. Az egyik sarokban büfé-presz- szót rendeztek be, ötletesen el­kerítve. Ami még figyelemre méltó, nemcsak a jelen, de még in­kább a jövő szempontjából: szó­rakozásra, kulturált időtöltésre lelnek itt azok a fiatalok is, akik nem a szövetkezetben dol­goznak, hanem az iparba jár­nak el, illetve mint diákok Ka­locsára ingáznak. Ezáltal is kö­zelebb kerülnek a gazdasághoz — vélik a Béke Tsz-ben, s nem is ok nélkül: az utóbbi két év­ben hat-hét fiatal lépett be. Ez nem sok, de a mostani jelent­kezések már ígéretesebbek. S az itt oly kívánatos új belépé­sekre valószínűleg serkentőleg hat, hogy végre osztottak ház­helyet a két szállás. Keserű­telek és Résztelek között. Mind­járt vásároltak is nyolcat, akik itt szándékoznak letelepedni. Megszeretni a mezőgazda- sági munkát — ez az emberibb életfeltételek megteremtése nél­kül aligha képzelhető el. A szakmári Béke Tsz művelődési háza ürügyén elsősorban ezt szeretnénk hangsúlyozni. — id — MINISTRAND A fotóriporternek ezúttal nem volt nehéz dolga. A fény­képezőgép lencséjébe könnyen belefért az egész strand. A Dá- vod melletti püspökpusztai me­legfürdőt láthatjuk a képen. A két apró medencében min­dig akad néhány vendég. Azt mondják, már nem sokáig lesz ilyen „mini” ez a fürdő. Dávod és a járás valamennyi községe összefogott, közös anyagi alapot teremtett egy nagyobb arányú vízfeltárás költségeihez. Nem­rég újabb akadály merült fel. A fürdő melletti csatomaszel- vényen átvezető híd nem volt alkalmas a feltáráshoz szüksé­ges fúróberendezés átvitelére. A honvédség sietett a községek segítségére. Egy, a meglevőnél sokkal erősebb pontonhidat épí­tett. Megvan tehát a feltétele ánnak, hogy a fúróberendezés megérkezzen és munkához lás­sanak. Ha a várakozásnak meg­felelően sikerül nagyobb me­legvízkészletet találni, megkez­dődik a nagyméretű strand, szálloda, vendéglő építése, ame­lyeket a községek és a termelő- szövetkezetek közös anyagi ösz- szefogással valósítanak majd meg. 52. A Philippe nevű főpincért tüstént felismertem a mulató­ban. Személyleírása, amit Re­mény adott, pontosnak bizo­nyult. Nem került nagy fáradságba felhívni magamra a figyelmét. Azt, hogy szovjet állampolgár vagyok, elég könnyen kitalálta. (Először franciának adtam ki magam.) Pnilippe gyorsan és határozot­tan intézkedett. Segítőtársa, Jo­zefina megjelenése ügyesen meg volt szervezve úgy, hogy gya­nútlan ember aligha veszi észre a csapdát. Azt hiszem, a szállodai szoba, ahova Jozefina felvezetett, jól fel van szerelve az efféle foga­dásokhoz. A pohár bor után mindjárt kezdtem érezni az al­tató hatását. Az adag nyilván­valóan hatalmas volt. De mégis el tudtam menni a szobájából. Nagynehezen eljutottam a szál­lodámba is. A továbbiakra úgy emlékszem, mintha álmodtam volna. Reggel Jozefinát talál­tam az ágyamban. Nemsokára jöttek a rendőrök. Ügy tűnt, hogy botrány lesz, de a mentő­angyal szerepében megjelent Philippe és mindent elintézett. Nem vettem észre, hogy hogyan és mikor fényképeztek, a fény­képek minősége azonban, ami­ket K-nál láthattam, s a felvé­telek beállítása kitűnő és ké­nyelmes fényképezési lehetősé­gekről tanúskodik. Jozefina elvitte a szolgálati igazolványomat, egy fényképet, amely édesanyámról és rólam készült, valamint a belépőmet az intézeti orvosi rendelőbe. Ahogy vártam, mindezeket Philippe adta vissza, betartva a konspiráció szabályait. Azt mondta, Jozefinától kobozták el. Philippe nem próbált be­szervezni, a kedvező körülmé­nyek ellenére sem. Nyilvánva­lóan úgy döntöttek, hogy az utolsó lépést moszkvai megbí­zó ttukra hagyják. Brüsszel után első találkozá­som K-val Rimma lakásán zaj­lott le. Hajlandó voltam felté­telezni, hogy már megkapta a feladatot a megdolgozásomra. Ezt kellett hinnem, mert a be­szélgetés során feltett kérdései kétértelműen hangzottak. Mint­ha már egyről s másról tudott volna. Tévedtem. És akkor is, amikor K. felajánlotta, hogy vegyek részt az aranyrubel ha­misításában. Azt gondoltam, most már nem próbál meg be­szervezni. Túlságosan nagy meg­gondolatlanság köztörvényes bűncselekménybe keveredni egy olyan embernek, aki kémkedés­sel foglalkozik. Ez a tévedés segített abban, hogy természetesnek tűnjön a viselkedésem, amikor megta<- gadtam az együttműködést ve­le, mint a felderítés ügynöké­vel. (K-val és A-val folytatott beszélgetéseim fel vannak véve magnetofonszalagra. Meghall­gattam, a felvételek jók.) Ezután megállapodtunk az A-val való találkozás részleteid A kiskunhalasi kórház párt­alapszervezetének 22 tagja van, mégis: a pártirodalom terjesz­tésében az egyik első hely övék a megyében. Hogyan tud ez a lelkes kis kollektíva olyan jó munkát végezni? Béres László párttitkár röviden így válaszolt a kérdésre: — Nálunk mindenki pártfel­adatnak tekinti ezt a munkát. Harsányi Lászlónét, a felvé­teli iroda vezetőjét bízták meg a propagandamunkával. Hiva­tali teendői sarán sok emberrel foglalkozik és soha nem mu­lasztja el a legfrissebb pártáro- dalom ajánlását. Így aztán ki­alakult egy olyan vásárlókör, amely akkor is visszajár Har­sányinéhoz, ha történetesen nincs dolga a kórházban. — Mintegy 400 dolgozó van kapcsolatban velünk, elsősorban persze a kórházi személyzet, aztán a rendelőintézet és a kör­zeti orvosi hálózat. — Legutóbbi kibővített tag­gyűlésünkön előadás hangzott el a közel-keleti helyzetről. Nyomában különösebb agitáció nélkül hárman fizettek elő a Magyarországra. És az aktuális kérdésekről szóló füzetek is ke­lendők. Harsányinéról mások mondot­ták el, hogy a legtöbb könyvet maga is elolvassa, s így szer­zett ismereteit beleszövi a be­szélgetésekbe. A beszélgető part­ner csodálkozik: honnan ez a nagy tárgyismerete. És mikor kiderül — a példa ragadós —, már rá is térnek a tárgyra: — Nem tudna nekem adni ebből vagy abból a könyvből? És Harsónyiné ad. Ha éppen nincs raktáron, bemegy Kecs­kemétre és beszerzi. Az sem ritka eset, hogy más pártszer­vezetektől cserélik be a hiányzó könyvet. A lényeg az: nem saj­nálja a fáradságot. És az eredmény? Július 1-ig 11600 forintot fi­zettek be a Kossuth Kiadó me­gyei kirendeltségénél. Ez félévi eredmény. És a hátralevő fél­évre a kiadó előzeteséből már megrendelték a legfontosabb könyveket. Béres László elmondja, hogy 1960-ban az alapszervezet még csak 6 tagból állt, ma 22 tagja van. — Ebben kétségtelenül rész» van a pártirodaiam mind szét lesebb körű, s rendszeres tanul­mányozásának is. A bővülő látókör elvezet odáig, hogy az olvasó eljut a párt politikájáig és a felismerésig: neki is a párt­ban van a helye. Nem titok ez, nem varázslat, az emberek sze­retnek tisztán látni és hálásak, ha hozzásegítjük őket És ná­lunk valamennyi párttag végzi ért a munkát, meggyőződésből. A halasi kórház pártalapszer- vezetében szép szokás kapott lábra újabban: névnapra, szü­letésnapra is politikai könyv­vel kedveskednek egymásnak. És a jól dolgozó aktívákat Is hasonlóan jutalmazzák. Aztán ha valaki belekóstol az olva­sásába, nem tudja abbahagyni. B. J. ■■ r _„i Holnap reggel indul JO UTQTf a Hírős Együttes Lengyelországba sikeres szereplést! Mint már hírül adtuk, hol­nap — szombaton reggel 5 óra­kor indul 10 napos lengyelor­szági vendégszereplésre a Kecs­keméti Hírős Együttes, s a Raj­kózenekar. A nagy út előtt még beszél­gettünk Heltai Nándorral, a vá­rosi tanács népművelési felügye­lőjével, aki ugyancsak tagja a mintegy ötven tagú kulturális küldöttségnek. — Június első napjaiban kap­tuk a meghívást a Tamow-i Művelődési Háztól — hangzott a tájékoztatás. Az ottaniakkal, a helyi művészeti együttes mun­kájával már az elmúlt évben megismerkedtek a megyed ta­nács kint járt képviselői, s csak a legőszintébb elismerés hang­ben, de K. ismételten kért, hogy ne beszéljek a dollárokról. Ez meggyőzött, hogy K. szemében gyanún felül állok. Különben nem lett volna bátorsága koráb­bi ismeretségünket eltitkolni A előtt Mivel feladataim közé tarto­zott bizalmatlanságot kelteni A-ban, tüstént szóltam a valu- taűzérkedésről. A. nehezen emésztette meg ezt az újságot. Rosszul uralkodott magán. Ve­lem szemben is egy csapásra megváltozott A következő találkozásunk alkalmával azonban ismét úgy látszott hogy bízik bennem. Az öntől kapott tájékoztatót átírtam abba a zsebnoteszbe, amit A. adott utána az ő uta­sításai szerint jártam el. Vet­tem egy böröndöt, megtömtem különféle ruhaneművel és bele­tettem a zsebnoteszt is. A bő­röndöt elvittem a kazanyi pá­lyaudvar önműködő csomag- megőrzőjébe, majd közöltem K-val a fiók számát. Azóta sem K-t, sem A-t nem láttam. Részükről megfigyelési kísérletét nem tapasztaltam. Ezt megerősítette operatív cso­portunk is. (Folytatása következik) ján szóltak színvonalas műso­raikról. A baráti kapcsolat továbbmé­lyítését szolgálja a kecskeméti együttes lengyelországi szerep­lése, amelynek során jellegze­tes kiskunsági számokat mutat­nak be. Előreláthatólag Krakkó-; ban is színpadra lép a Hírős Együttes. Viszonzásképpen — lengyel meghívóink augusztusban látó-, gatnak Kecskemétre, megyénk­be, s itt töltik az Alkotmány Ünnepét is. Hasonlóképpen vi­dékük lengyel népi rene- és táncművészetéből adnak majd nekünk is ízelítőt vendégeink. — Hogyan fogadták a meg-, hívást az együttes vezetői, tag­jai? — kérdeztük Heltai Nán-; dort. — Mind a művészeti csopor­tok vezetői, a Vincze-házaspár, — az elfoglaltsága miatt távol­levő Zsiga László zenekar-veze­tőt készségesen helyettesítő — Róbert Gábor zenetanár, mind az együttes tagjai őszinte öröm­mel tesznek eleget a meghívás­nak. Ez a külföldi út méltó ho­norálása a 10 éves lelkes, áldó-, zatoo munkának. Az egj^ittes meghívását osz­tatlan örömmel fogadta Kecske­mét Városi Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága is, s készsége­sen megadott minden támoga­tást, hogy a külföldi fellépés si­kerrel járjon. Ehhez kedv, tehetség, szív, szorgalom megvan a fiatalok­ban, akik zömmel üzemi dol­gozók — köztük nem egy olyan hűséges régi tag, mint Dudogh Pál —, diákok, de felnőttek is. Bízunk abban, hogy a siker nem marad eL A megye közvé­leménye kíváncsian várja majd a híradásokat, s azokat a film- felvételeket, melyekkel a Me­gyei Filmstúdió riportere örö­kíti meg az együttes, a zenekar, s a Béke Tsz két citerásának első külföldi fellépését. Jó utat, kellemes barátkozást, sikeres szereplést kívánunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents