Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) amikor számba vette az új szisztéma előnyeit, fel kellett tételeznie, hogy a vállalati vezetők túlnyomó, nagy többsége képes lesz együtt fejlődni a követelményekkel, hogy fokozódik a vezetők és a dolgozók egymásra utaltsága, de egyúttal fokozódik majd az egymást segítés is. Számos jó példa utal arra, hogy általában indokolt, reális volt ez a számítás. A kormánybeszámolóból kitűnik, hogy az állami irányítás kellő gonddal és felelősséggel foglalkozik a dolgozó tömegek életszínvonalának ügyével. Vannak olyanok, akik nem tudják, vajon bismkodásra, vagy aggódásra van-e okuk és egyszerre gyakorolják mindkettőt. Dehát ezen nincs semmi csodálni való. Lassanként, ahogy közeledünk az 1968-as évhez, minden tisztázódik. Világossá válik, hogy a foglalkoztatottság tervszerű szintje biztosított, hogy a személyi jövedelmek a termeléssel és a forgalommal arányosan növekednek, annak megfelelően, ahogy ezt a harmadik ötéves tervtörvény előírja. Növekszik a lakosság jövedelme ötéves tervünk törvényben szabályozta, hogy a nemzeti jövedelem 24 százalékát felhalmozásra, 76 százalékát pedig fogyasztásra kell elosztani. A tapasztalatok szerint hazánkban ez a jelenlegi helyes fő aránya a társadalmi javak elosztásának, ezt helyes, szükséges fenntartanunk és követnünk az előttünk álló időszakban, egészen 1970-ig. A fő arány persze társadalmi méretekben érvényes, emellett minden vállalatnál vagy szövetkezetnél eltérő elosztási arányok szükségesek és helyesek. Eddig hazánkban az állami vállalatoknak nem volt jövedelemelosztási funkciójuk >— csak a szövetkezeteknek, •— a jövőben viszont már lesz. Ä lakosság pénzbevétele évről évre mintegy 6—8 milliárd forinttal növekszik és tavaly már 138 milliárd forint volt. Fontos kérdés azonban, hogy a személyi jövedelmek növekedése kellőképpen a széles dolgozó tömegek helyzetének javítását szolgálta-e? A háztartás-statisztikai megfigyelések azt mutatják, hogy igen, ez a politikai elv érvényesült. 1960-ban például az egy családtagra jutó pénzjövedelem a munkásalkalmazotti háztartások 38,5 százalékában évi 12 ezer forint felett volt, 1966-ban pedig már a háztartások 66 százalékában. Az egyharmados kisebbségből tehát hat év alatt kétharmados többség lett A paraszti háztartásokban is végbement ugyanez a folyamat. 1960-ban még csak a háztartások 19 százalékában jutott egy családtagra évi 12 ezer forint pénzjövedelem, 1966- ban pedig már a paraszti családok 49 százalékában. Mi kommunisták a jövőben is mindig a munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és minden dolgozó, alkotó ember életviszonyait akarjuk javítani, mert ez számunkra ugyanolyan erős belső parancs, mint a hívő katolikus számára a tízparancsolat. Ugyanakkor fellépünk azért, hogy a dolgozók közötti jövedelmi eltérések sokkal jobban megközelítsék a képzettségbeli, a szorgalom és lelkiismeretességbeli eltéréseket. „Az életszínvonal további emelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha a jelenleginél is nagyobb figyelmet szentelünk a kedvezőbb, ésszerűbb vásárlás és fogyasztás lehetőségének bővítésére. Az életszínvonal persze mindig elsősorban a jövedelem nagyságától függ, de azért nemcsak ettől. Adott jövedelmet el lehet költeni kedvezőbb és kevésbé kedvező hatásfokkal is. Majdnem minden családban másmás fogyasztási struktúra tekinthető ésszerűnek, gazdaságosnak, ebből következően a szélesebb árüválaszték több család számára teszi kedvezővé a fogyasztást. Az állami szervek legutóbbi felmérése szerint a fogyasztási cikkek mintegy kétharmad része megfelelő minőségű. Az áruk és szolgáltatások egyhar- madában viszont nincs stabil minőség, gyakori és nagyfokú az ingadozás. Változatlanul problémák vannak a cipők egy részével, bizonyos bútorfajtákkal és joggal elégedetlenek a fogyasztók a szervizek működésével is. Tehát helyes, hogy a kormány nagyobb figyelmet fordít a minőségi biztosítékokra, fokozza az állami ellenőrzést Beruházási igények és lehetőségek A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott: A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudja, hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket szolgálja. Annál nagyobb a vita arról, hogy mennyi beruházásra biztosítsunk lehetőséget és milyen célokra. Beruházási igényeink, lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk, bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tervszerűtlenségbe, a kivitelezés lassúságába. Ezekkel a jelenségekkel viszont nem bé- kélhetünk meg, ezért cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell növelni a népgazdaság egész építési kapacitását, a másik oldalról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szigorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni. Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepünktől. Ha a külkereskedelem csak lassan bővül, akkor gazdasági fejlődésünk lelassul, ha viszont a külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul. Az évi export értéke hazánkban szüntelenül növekvő tendenciájú és már eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát, de kétségtelen, hogy jelenleg nem képes oly mértékben ösztönözni a gazdasági növekedést, ahogyan szeretnénk, hogy a népgazdaság növekedési üteme is gyors és egyensúlyi helyzete is szilárd legyen. A megoldás kulcsa termelésünk exportképességének növelése. A szocialista viszonylatú külkereskedelem az egésznek 70 százalékát reprezentálja. Ezt az arányt továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista ország piaca nagy ösztönzője termelésünknek és gazdagodásunknak. Külön kiemelendő a hatalmas szovjet piac fontossága iparunk fejlődése szempontjából, s az a körülmény, hogy exportunkat mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni. Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehezebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag is, jó és üzembiztos konstrukciókkal, de gazdaságilag is, hogy bírjuk az élesedő versenyt a tőkés piacokon, - , , ,■ A Külkereskedelmi- és Pénzügyminisztériumnak erőteljesen ösztönöznie kell az export- és importstruktúra javítását, az ésszerű lehetőség határáig alkalmazva az exportszubvenciót és a kereskedelmi vámokat. A nemzeti önállóság általános politikánknak kardinális alapelve, de tudjuk és valljuk, hogy a nemzeti önállóság mai, korszerű értelmezésébe már nem fér bele a gazdasági elzárkózás, az autarchia növelése, de még az sem, hogy ne bővítsük erőteljesebben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. A nemzetközi együttműködés ma már „vastörvénye” a gazdasági- életnek, egyetlen ország sem vonhatja ki magát alóla. Kedves Elvtársak! Kormányunkra nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó munkának feltétele, hogy a kormány építsen az országgyűlésre, mi képviselők pedig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormányexpozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az együttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásra ajánlom. ★ Nyers Rezső beszéde után az országgyűlési vitában felszólalt: dr. Zsigmond László Vas megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő. Ezután szünet következett, majd Vass Istvánná elnökletével folytatódott az ülés. A szünet után felszólalt Venéczi János budapesti, dr. Novak Pálné Heves megyei, K. Papp József Tolna megyei, Nádasdi József Zala megvei, dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő, majd ebédszünet következett. Szünet után Kállai Gyula vette át az elnöklést. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt a következő felszólaló. Dr. Korom Mihály felszólalása — Minthogy a kormány mun kájának homlokterében most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos teendők állanak, ezzel összefüggésben a jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni — kezdte beszédét. — A munkálatok két irányban folynak: egyrészt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket ez évben és a későbbiek során is érvényesítünk a jogszabálytervezeték kidolgozásában. Másrészt foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket jogi vonatkozásban — majd több gyakorlati tapasztalat alapján is — a későbbiekben meg kell oldani. Az idén megoldandó feladatokat és a későbbi évek teendőit szerves egésznek, egységesnek kell tekintenünk. A mai szabályozást úgy kell megoldanunk, hogy az időtálló legyen. Arra törekszünk, hogy a reform bevezetését szolgáló megoldások összhangban legyenek távolabbi céljainkkal. Ebben a félévben megszületnek azok a törvények, amelyeket a kormány elnöke beszámolójában felsorolt, továbbá az olyan fontos kérdéseket rendező jogszabályok, mint a beruházások rendje, a hitel- és pénzforgalom, a döntőbizottsági eljárás, a gazdasági és pénzügyi el 1 snores új rendszere, továbbá az újítások, a tanácsok gazdasági feladatai, az árhatósági feladatok szabályozása, szocialista szervezetek vállalkozási szerződései stb. — Ahol az új mechanizmus bevezetése törvények, vagy törvényerejű rendeletek alkotását vagy módosítását teszi szükségessé, a kormány idejében az illetékes szervek elé terjeszti javaslatait. Ez vonatkozik olyan átfogó jogi rendezést igénylő kérdésekre, mint a munka törvénykönyv, a termelőszövetkezetekről, a földtulajdonról és föld- használatról, a találmányokról szóló törvényjavaslatok, amelyeknek tervezete elkészült, illetve készül. Még ebben az évben javaslatot terjesztünk elő a polgári törvénykönyv _ egyes rendelkezéseinek módosítására is, ahol a mechanizmus bevezetésével összhangban nem álló, felesleges megkötöttségeket, továbbá egyes jogintézmények átalakítását. tartjuk szem előtt. A mechanizmussal összefüggő j ogszabályok felülvizsgálatánál, rendezésénél nagy figyelmet fordítunk az alsóbb szintű szabályokra, ideértve a miniszteri rendeleteket és utasításokat is. A kormány álláspontja szerint január 1-ig ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni és el kell dönteni, hogy melyek maradnak érvényben. Ügy határozott a kormány gazdasági bizottsága, hogy az új irányítási rendszerrel kapcsolatos, november közepéig megjelenő jogszabályokat ez év végén egységes gyűjteményben az érdekelt gazdasági és más vezetőkhöz eljuttatjuk, hogy így is megkönnyítsük az áttekintést és eligazodást Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogi szabályozás nem mennyiségi kérdés, jelentőségét tehát nem a kiadott jogszabályok számával mérhetjük le. Természetesen a konkrét kérdések szükséges szabályozásának elmaradása vagy elhanyagolása éppen olyan hiba volna, mint a túlszabályozás. Az előbbi bizonytalanságot az utóbbi pedig indokolatlan kötöttségeket eredményezne, amely megtörhetné a kezdeményezést és bürokratikus magatartásra ösztönözne. vé kell tenniök. hogy az irányító szervek közvetlenül érvényesíthessék a központi akarat megvalósítását. Ilyenek lehetnek például a honvédelem érdekei, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez fűződő államérdekek stb. Az új gazdasági mechanizmus nemcsak a gazdálkodó szervezeteket és ezen belül a gazdálkodó egységeket érinti, hanem közvetlenül az embereket is. Ezért a jog eszközeivel biztosítani kell a jövőben is a demokratizmus fejlesztését, az egyén és a kollektívák fokozott aktivizálódásának feltételeit, lehetőségeit. A jognak nagy szerepe lesz a jövőben is, hogy a dolgozók közvetlenül érdekeltek legyenek a gazdasági egységek eredményes munkájában és abban, hogy a társadalmi és egyéni érdekeket a leghatékonyabban tudjuk összekapcsolni és érvényesíteni. Egész társadalmi életünkre, rendszerünkre jellemző a szocialista törvényesség, s ezt következetesen érvényesítenünk kell a jövőben is minden területen, a szocialista törvényesség megkívánja, hogy követeljük meg és biztosítsuk is az érvényben levő jogszabályok maradéktalan betartását és betartatását. Ez minden állampolgár és kollektíva, állami szerv alapvető kötelességei közé tartozik. A jövőben az eddiginél is fokozottabb jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy jogszabályaink közérthetőeik, szerkeze; tűkben egyszerűek, áttekinthe-’ tőek. szövegükben pedig világosak és hozzáférhetőek legyenek. A szabályozandó kérdések mindenkor sokrétűek és bonyolultak. Befejezésül jelentem, hogy a reform jogi munkálatait is meghatározó kormányhatározatban foglalt feladatok megoldása összehangoltan, megfelelő ütemben halad. ★ Az igazságügyminiszter beszéde után az országgyűlés vitájában felszólalt: Rujsz László- né Vas megyei, Katona Sándor Csongrád megyei, Szilágyi SánFock Jenő miniszterelnök, Darvas József író, Simon István költő és Sándor Ernő újságíró a tanácskozás szünetében. (MTI Foto, Pálfai Gábor felvétele.) Az új helyzetben a gazdasági dór Veszprém megyei, dr. Varélettel kapcsolatos jogszabályok szerepe minőségileg változik. Az új mechanizmusban feladatuk az lesz, hogy határozottan megszabják a gazdasági tevékenység külső kereteit, ugyanakkor e határok között olyan rugalmas formákat teremtsenek, amelyeket a gazdasági munka tölt meg tartalommal. A jognak az lesz az egyik fontos feladata, hogy a vállalatoknak széles lehetőséget adjon: a különböző szerződésfajták közül kiválaszthassák a számukra leginkább megfelelőt. A gazdálkodó egységek egymással való kapcsolatában, de általában is hangsúlyozzuk a gazdasági élet közgazdasági eszközökkel való irányításának elsődlegességét. Lesznek azonban olyan esetek is, amikor a közgazdasági eszközök nem elégségesek, ilyenkor a jogszabályoknak lehetőse Pálné Hajdú-Bihar megyei, Böhm József Somogy megyei, Orbán József Szol nők megyei és Borbély Jánosné Szabolcs- Szatmár megyei képviselő. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is részt vett. A további vitában dr. Mátay Pál Fejér, Horváth Kálmán Veszprém, Bata János Pest, Ti- liczki József Heves megyei, Zsigmond Géza budapesti, Gajdos János Nógrád, Tűz Ferenc Komárom és Marton János Győr megyei képviselő szólalt fel. Ezzel a csütörtöki ülés befejeződött. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor a kormány beszámolója feletti vitával folytatja munkájúk
