Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
Karai László: CSODA Láttam a fényt a szemeidben megszületni s meghalni újra; ' zengő volt, halk és úgy sugárzott a májusvégi délutánban, mint az ikonok barna vásznán a kegyelem. Egy pillanatra fölsuhogtafc ereimben a mindenség mélyvörös áramai s még éreztem, hogy tétovázó, lassú mozdulattal felédhajlik bennem a lélek. Csak annyi volt, amíg fölmagasodnak körülötted a percek világosszirmú margarétjai — aztán kihunytak szemeidben a lángok — de már időtlen lobogással őrzöm csodájukat e félszeg verssorok koromtalan tüzében. V » • V Németh László: PUSKIN JELENLEG aligha van hazánkban alaposabb és mélyebb ismerője az orosz Petőfinek — Puskinnak, mint Németh László. Közismert, hogy a sokoldalúságáról újra és újra bizonyságot adó Németh László rokonszen- ve, kapcsolata a klasszikus orosz irodalommal nem újkeletű. Több kiváló fordítás is jelzi ennek a találkozásnak termékeny’ gyümölcsöző voltát Puskin verseit több, mint száz év óta olvassa a magyar versszerető közönség. A nagy orosz költőt — akinek sorsa, lírai hevülete, tragédiába torkoló, nagy ívű pályafutása oly kísérteties hasonlóságot mutat Petőfiével — ma már szinte magáénak tudja, vallja nálunk mindenki. Számtalan tanulmány — közöttük Belinszkijnek, a legnagyobb orosz kritikusnak egyedülálló monográfiája — smertetés, magyarázat jelent meg hazánkban versei, elbeszélései, drámái újabb és újabb kiadása mellett. Az utóbbi időkben Németh László is felsorakozott azokhoz, akiknek mondanivalójuk van Puskinról, műveiről. Csupán emlékeztetőül je- gvezzük meg, hogy nemrégiben Miskolcon mutatta be az ottani színház azt a kisdrámát, amelyben a költő halálát megelőző rágalomhadjáratot, a Puskint körülvevő nyomasztó légkört és a végzetes párbajt vitte színpadra Németh László. Nem sokkal ezelőtt pedig az Irodalomtörténeti Kiskönyvtár sorozatban egy rendkívül érdekes, a Puskin-kutatásban új utakat mutató tanulmányt jelentetett meg. Miben űj Németh László tanulmánya? Azt korábban is tudtuk, hogy Puskint, mint irodalomalapítót tartja számon az irodalomtörténet Németh azonban ezen túl megy, illetve ebből a tényből kiindulva azt mutatja meg, hogy miért és hogyan vált az újkor egyik legnagyobb irodalmának alapítójává ez a mindössze két évtizedig működő költő. Meggyőző indoklását találjuk a füzetnyi kötetben annak, hogy Puskin, szinte egy építész tudatosságával és fegyelmével tervezte meg a nagy orosz irodalmat, s annak maga rakta le az alapjait is, szinte minden jelentős műfajban. Többek között ezt írja Németh László erről! • magunk is elhittük Dosztojevszkijnak, hogy az orosz irodalom Gogol Köpenyéből bújt elő ... Jobban meg kell ismerni Puskint, hogy az ember lássa, egyéni értékein túl milyen óriási megvalósult program az ő müve •. •, hogy egy gazdag, tehetséges nép irodalmának volt a megalapítója.’- ENNEK a végső konklúziónak bizonyításaként elemzi Puskin emberi és költői vonásait, tehetségét, és mintegy bevezeti az olvasót a nagy költő-forradalmár alkotóműhelyébe s szinte magunk előtt látjuk Péter cár „szerecsenének” unokáját amint kéziratod föló feajghg vasszorgalommal mozgatja azt a tollat, amelyet rettegve figyelt és irigyelt az „orosz firkászok rongy hada”, s amely nem kímélte a cár atyuskát sem. Németh László a filológus alaposságával elemzi tanulmányában Puskin líráját, a hangsúlyt indokoltan a politikád költeményekre terelve. Falu című versében először jelenik meg az elnyomott orosz jobbágy, a szolgaságot árasztó táj, a szokásos idilli képek helyett. Lépésről lépésre haladva, műfajonként elemzi Németh László munkásságát, kimutatva, hogy mi az új, az úttörő, a korszak- alkotó ezekben a művekben. Nehéz eldönteni, hogy Puskin drámaírónak, prózaírónak, lírikusnak, vagy epikusnak volt-e nagyobb. Az igazsághoz akkor járunk közel, ha megállapítjuk, hogy az irodalom minden területén egyedül álló tehetségről, nagyságról tett bizonyságot (mint ahogy Petőfiről is mostanában kezdjük felfedezni, hogy egyetlen töredék-drámájában is mennyi ígéret rejlik, s ha befejezi, kétségtelenül új csapást nyit a magyar drámának). Az orosz „irodalomalapító” is egymás után vette birtokba a különböző műfajok tartományait, s ahová bevonultatta szellemi szabadcsapatát, ott az új gondolat új megfogalmazást kapott. A GONDOLKODÓK sohasem voltak szimpatikusak a diktátorok szemében. így volt Pus- kis esetében is, ez okozta a tragédiát. Kortársai is, csak a költő halála után (1837 február) kezdték felismerni — Belinsz- kij, Turgenyev, Goncsarov — hatalmas barátjuk nagyságát, korszakalkotó zsenialitását. Ma már tudjuk, hogy Puskin az egész emberiség számára igen nagy érték, olyan állandóan buzogó forrás, ahová nemzedékek jártak és fognak járni. Ahogyan Gorkij mondta róla: „Hatalmas, egyetemes tehetség...” (Gondolat Kiadó, 1967) Gál Sándor A tizedik tanév végén a Marxizmus—Leninismus Esti Egyeteme Tíz évvel ezelőtt, 1957. őszén indult meg az oktatás a megyei pártbizottság mellett működő Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemén. Az oktatás azóta mind színvonalában, mind terjedelmében igen nagyot fejlődött. Fél évtizeddel később megalakultak az első vidéki osztályok a járási székhelyeken, valamint a szakosított tagozatok, ahol eljutnak a hallgatók a pártoktatás legmagasabb fokára, államvizsgát tehetnek és főiskolai diplomát kapnak. Az esti egyetemen és a szakosított tagozaton a múlt hónap második felében fejeződtek be a vizsgák. Az eredményekről, a tanév tapasztalatairól és a jövő terveiről érdeklődtünk dr. Horváth Miklóstól, az esti egyetem igazgatóhelyettesétől. — Csaknem ezer hallgatója volt az idén a megyében az esti egyetemnek — mondta Horváth elvtárs. — A tanév a szokásosnál nagyobb feladatot jelentett mind a hallgatóknak, mind pedig az oktatóknak. A tananyag mellett feldolgoztuk az MSZMP IX. kongresszusának anyagát mindhárom évfolyamon és a szakosított tagozatokon, ezenkívül főképp a politikai gazdaságtannal foglalkozó évfolyamokon az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kérdéseket. — A gazdasági mechanizmus átalakítása számos új elméleti kérdést vetett föl, amelyeket csak nemrégiben tisztáztak. Hogyan tudott lépést tartani az esti egyetemi oktatás ezekkel a gyors változásokkal? — Mindenekelőtt új tankönyvek készültek, amelyek alig egy-két héttel a második félév kezdete előtt jelentek meg. Ezek már a legújabb elképzeléseket is tartalmazták. Oktatóink is megfelelő előképzésben részesültek. De ez a törekvés az időszerűségre nemcsak a most lezárult tanévre jellemző. Évek óta az az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy az elméleti képzést összekapcsoljuk a gyakorlati életben való eligazodás készségének fejlesztésével. Élénk viták zajlanak le a szemináriumokon. Az igen őszinte légkörben bármilyen kérdést fel lehet vetni és arra törekszünk, hogy megfelelő módon tisztázzuk is ezeket a kérdéseket Élénk az érdeklődés a hallgatók körében a nemzetközi munkásmozgalom problémái iránt. Ügy érezzük, hogy az esti egyetem tanári kara kielégítő magyarázatokat tudott adni ezekre is anélkül, hogy egy-egy nehéz kérdést végérvényesen lezártnak tekintett volna. Hiszen éppen azt akarjuk elérni, hogy hallgatóink az alkotó marxizmus szellemében nevelkedjenek, tisztában legyenek azzal, hogy az új jelenségekre minduntalan meg kell találni újból a helyes választ. Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban például tisztáztuk, hogy a változásra nem azért van szükség, mert a régi rossz — A jelentkezők szánta ma már általában kétszerese a tervezettnek. Különösen a politikai gazdaságtan és a nemzetközi munkásmozgalom iránt nagy az érdeklődés. Az esti egyetem növekvő népszerűségének oka szerintem az, hogy társadalmunk köztudatában az általános műveltségnek mindinkább elengedhetetlen tartozéka a politikai műveltség. Ez igen fontos mutatója az emberek gondolkodásában végbement változásnak. Az idén csaknem ötszázan jelentkeztek a hároméves tagozatra a megyéből. Kedvező tapasztalat, hogy erősen megnőtt a munkások száma. Korábban a hallgatók között aránylag kevés volt a munkás. Főképp az értelmiségiek, legnagyobb számban a pedagógusok jelentkeztek, akik az egyetemen, főiskolán megfelelő előképzettséget szereztek. A Marxizmus—Leni- nizmus Esti Középiskoláját éppen azoknak állítottuk föl, akiknek nem volt meg a szükséges előképzettségük, s ide igen sok munkás jelentkezett. A termés most kezd beérni, az esti középiskolát végzett munkások közül nagyon sokan a megfelelő alapok birtokában örömmel folytatják a tanulást magasabb szinten is. — A következő tanévben újabb változást jelentenek az esti egyetem munkájában a végzettek továbbképzését szolgáló formák, amelyekről nemrégiben a megyei pártbizottság hozott határozatot. . — Ez nagyon fontos változás lesz. Az utóbbi években mind többször elhangzott a kívánság a végzettek részéről a továbbképzésre. Aki elvégezte az esti egyetemet, vagy a szakosított tagozatot, csak önképzés útján folytathatta tanulmányait. Nem a magasabb képzettségért, hanem azért, hogy lépést tarthasson a marxizmus fejlődésével, s tájékozódjon a gyakorlati élet által felvetett kérdésekben. Hiszen mint az imént mondtam, igyekszünk is erre nevelni hallgatóinkat. Az önképzés azonban nem elegendő, volt hallgatóink érzik, hogy szükségük volna a segítségre. Ezért vezetjük be a következő tanévtől a szervezett továbbképzést szolgáló, de kötetlenebb formákat. Jövőre három speciális kollégiumot szervezünk féléves, illetőleg egyéves időtartammal. Az egyik témáia a tudományos vezetés elmélete és gyakorlata lész, a másiké a szocalizmus politikai gazdaságtana, a gazdasági mechanizmus egyes kérdésének feldolgozása. A harmadik kollégium a kommunista erkölcs elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik. A továbbképzés formái a következőkben valószínűleg még gazdagodnak, bővülnek, időnként összehívjuk például a hallgatókat, vaey olvasóköröket szervezünk és vitákat rendezünk a javasolt irodalomból. Jelentős szerep vár ebben majd a pártbizottságok propaganda és művelődési osztályaira. Ismerniük kell az igényeket és foglalkoztatniuk kell az eddiginél jobban is a végzetteket a politikai és társadalmi élét különféle területein. Amint az elmondottakból láthatjuk, az esti egyetem szerepe és feladatai a megalakulástól szakadatlanul bővültek. Fontos helyet tölt be ez az oktatási forma a politikai életben, hathatós eszköze a káderek képzésének, a marxizmus—leninizmus népszerűsítésének és terjesztésének. Nagy szerepe van az esti egyetemnek a szocialista ember nevelésében, a közgondolkodás alakításában, a társadalom tudatának formálásában. Fennállásának 10 éve alatt az esti egyetem feladatát jól és mindjobban betöltötte. További sikereket kívánunk a következő évekre. Mester László volt. Szükségszerű volt a maga idejében éppúgy, mint ahogyan most az újnak kell következnie, mert a szocializmus építésének magasabb szakaszába érkeztünk. amely a gazdaságban, politikában, s az irányításban minőségi változást igényel. A nemzetközi munkásmozgalom tanításában, pedig arra törekedtünk, hogy az antimarxista nézetek tudományos igényű cáfolatát adjuk. — Erre a tanévre esett a pártkongresszus, s a választások. Az esti egyetem hallgatóinak többsége pedig társadalmi munkás, vagy függetlenített pártmunkás. Nem jelentett-e nehézséget a sok elfoglaltság? — Ez valóban nagy tehertétel volt, de számoltunk vele, s a hallgatók öntudatának is köszönhető, hogy a tanulmányi eredményekben a korábbihoz képest lényeges eltérés nem mutatkozott. A lemorzsolódás elenyészően csekély volt, s a vizsgahalasztás iránti kérelem is kevesebb, mint azelőtt. Év közben tanári értekezleten hívtuk fel az említett nehézségekre oktatóink figyelmét, s a tanév végén különösen erős javulás volt tapasztalható. — Hogyan alakultak a vizsgák eredményei? — A hároméves tagozaton 58 kecskeméti és 126 vidéki hallgató végzett az idén. Kecskeméten 4,12, vidéken pedig 4,3 volt a harmadévesek átlaga. A hároméves tagozat összeredmé- nye Kecskeméten 3,8, vidéken 3,9 volt. Ez azt mutatja, hogy az oktatás színvonalát tekintve nincs különbség a megyeszékhely és a kihelyezett osztályok között..: Különös jelentőséget ad a most lezárult tanévnek az, hogy az idén végeztek a szakosított tagozaton az első hallgatóink. összesen harmincnyolcán tettek államvizsgát, hétéves tanulás után, s az ősszel, az esti egyetem tízesztendős jubileumát ünneplő tanácsülésen kapják meg diplomájukat. Kiemelkedő eredményt értek el, s ezért külön is szükségesnek tartom megemlíteni a kitűnő eredménnyel végzett Gyóni Lajost és Szálai Józsefet. Egy négyessel, tehát 4,66-os átlageredménnyel végzett Szalai Károly, Vörös Mihály, Tóth István, Csipkó Sándor és Udvaros Béla. A szakosított tagozat esti tanfolyamának átlageredménye az idén 3,79, a levelező tagozaté pedig 3,35 volt. — Már lezajlottak tudomásunk szerint a felvételi vizsgák a következő évfolyamra is. Itt milyenek az eredmények?
