Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

i. oldal

1967. július 9. vasárnap

&zrek a fehér asztalnál

Három évvé1 ezelőtt. 1964 nyarán, Kecskemét is bekapcsolódott a Dunavidéki Üzend Vendéglátó Vállalat ellátási körzetébe és megalakult — akkor még nagyon szerény keretek között — a vállalat megyei ki- rendeltsége. Kezdetben csupán a megyei tanács és a reszelőgyár dolgozóinak étkeztetéséről gondoskodtak, de hamarosan a többi üzemek, vállalatok, intézmények is belátták az új köz- élelmezési megoldás előnyeit és egymás után kötöttek megállapodást a dunaújvárosi központtal. Ma már Kecskeméten nyolc üzemi konyhát, hat büfét; és egy előkészítő húsüzemet működtet a vállalat, amelynek megyei kirendeltség vezetője Solti János;

A vállalatok mentesítése

— Amikor három évvel ezelőtt létrejött ez a kirendeltség, annak az igénynek tettünk eleget, hogy a vállalatok válláról levegyük a dolgozók étkeztetésével járó gondot Ez azért jelentett nehézséget egy-egy termelő egységnél, intézménynél, mert a feladat ellátásához nem rendelkeztek adminisztratív munkaerővel, de a pénzügyi kereteik sem voltak elegendőek erre a célra — mondja Solti elvtárs. Nem voltak felkészülve a közétkeztetésre, s azt mint szükséges rosszat fogták fel. Szakemberhiánnyal küzdöttek, továbbá beszerzési gondok is nehezítették az igények kielégítését. Éppen ezért örömmel fogadták, amikor az üzemi vendéglátó kirendeltséget hozott létre a megyében. A gond azonban több vonatkozásban gond maradt a vállalatnak is.

Kalória, mennyiség, választék

nak fel az asztaltól. Tehát olyan mennyiséget és választékot kell nyújtanunk, amely elegendő kalóriával látja el a szervezetet, ugyanakkor az egyéni ízlést is kielégíti. Nem könnyű ezt elérni, és nem is állítom, hogy sikerült mindenhol megvalósítanunk. Kecskeméten, a nyolc, kezelésünkben működő üzemi konyhán naponta ötezer ember számára főzünk ebédet.

Milyen lehetőségek kínálkoznak az igények jobb kielégítésére? Elsősorban a választék bővítése. Több helyen bevezették már az étlapról történő választást — ahol erre mód van. Sok helyen azonban — ahová központi konyháról hordják ki az ebédet — ezt nehezen, vagy egyáltalán nem tudják ' megvalósítani. A megyei tanács, a városi tanács étkezdéjében már ilyen választással történik az ebédeltetés. Előre kiadják a jövő heti étlapokat, ki-ki megjelöli rajta a választott ételt, s a konyha ennek alapján főz. A változatos étrend kialakítása nagyobb gondot jelent az anyagbeszerzőknek. Milyenek a lehetőségek ezen a téren?

— Sokszor nehéz helyzetben vagyunk — mondja Solti János. — A hús mennyiségével nincs probléma, de a minőség időnként kifogásolható. Az úgyneve- vezett töltelékáruból nincs elegendő és a választék sem bőséges. Nehezíti a helyzetünket, hogy a magyar ember nem nagy híve a tejtermékeknek, bár élettani, egészségügyi szempontból kívánatos volna a nagy tápértékű, de nem hizlaló élelmiszerek fogyasztása. Azért említem ezt, mert néhány vállalatnál mi adunk reggelit is a munkásoknak, s az a tapasztalatunk, hogy a sajt, vaj. túró, nem tartozik a kedvelt ételek közé.

lalat kecskeméti kirendeltségének. Zöldségszállításra megállapodást kötöttek a MÉK-kel, ennek ellenére nem kapnak mindig jó minőségű, és elégendő árut. A FÜSZÉRT-tel kapcsolatban pedig az a kifogásolni való, hogy kevés, úgynevezett nagy- kiszerelésű áruja van, s a két- három dekásakból összeállított félkilós csomag drágább. Az említett vállalatoknak többet kellene törődni az üzemi vendéglátó Igényeinek kielégítésével, hiszen ez egyben a további fejlődésnek is egyik előfeltétele.

További igények

Milyen fejlesztési tervék, lehetőségek foglalkoztatják a ki- rendeltséget?

— A kecskeméti üzemekhez hasonlóan igény van a Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat szolgáltatására Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kalocsán és Baján is. Ezekből a városokból szintén több vállalat, intézmény érdeklődött már és az a kívánság, hogy vegyük át konyháikat. Sajnos, ennek egyelőre nem tudunk eleget tenni, elsősorban azért, mert a kirendeltségnek nincs központja a megyében. Két-három helyiségre lenne szükség Kecskeméten, hogy kéziraktárt, irodát tudjunk kialakítani. Ugyanis nekünk kell gondoskodni a munkaruhákról, fogyóeszközökről, vagyis a konyhák működéséhez szükséges anyagi és személyi feltételekről. Ha a helyiséggon- dunk megoldódna, különösebb akadálya nem lenne a fejlesztésnek.

A vállalat azonban más irányban is fejlődik. Foglalkoznak például saját büféik részére, valamint a kiskereskedelem,

Álldogáló

A tavaszi munkák kezdete óta többször előfordult már a miskei Egyetértés Tsz-ben, hogy a 35 traktorból 4—5 a legnagyobb dologidőben is a gépudvaron parkírozott. Holott „túl- gépesítésről” egyáltalán nincs szó, az összterület majdnem 5300 hold. Talán a traktoros kevés? Nem, hiszen a képzett vezetők száma jócskán meghaladja az erőgépekét. Vagy használhatatlanok a traktorok? Az álldogáló gépek többnyire üzemképesek.

Mindenesetre az ok máshol keresendő. Mégpedig abban, hogy a traktorosok mindegyike vállalt öt—hatféle kapásnövényt, százalékos művelésre. Ez önmagában nem lenne baj, de azzal együtt, hogy a gépek vezetői évközben csak a bérük felerészét kapják meg, már előidézi az említett gondokat. Vagyis előnyösebb a százalékos területtel bajlódni, mint a gépekkel. íme, a kellően át nem gondolt jövedelemelosztás következtében így tolódnak el az értraktorok

tékek, még egy gazdaságon belül is.

A helyzeten alapvetően az sem segít, hogy több a traktoros, mint a gép. Mivelhogy az alkalmi be- segítők valamennyien részt vesznek a százalékos művelésben, s nekik is akkor van ott a legtöbb tennivalójuk, mint „profi” társaiknak. Ha pedig mégis gépre ülnek, azt — a naponkénti váltás következményeképp — elsősorban a traktor sínyli meg.

A téli hónapokban történt, hogy a tsz 16 főből álló delegációja egy nap Csátaljára látogatott, hogy az ottani, kétségkívül haladottabb módszereket tanulmányozza, Egyebek között a kitűnően szervezett traktoros brigád munkamódszereit is. Kár, hogy ezek közül eddig vajmi keveset, úgyszólván semmit nem honosítottak meg. Elismerjük, hogy ez' nem könnyű. Mégis, ott kellene kezdeni, hogy a gépeket használják is, amikor szükség van rájuk.

—ni —el

Egymillió kilométer utón

— Elsőrendű érdekünk, hogy Van azonban egy másik gondvendégeink elégedetten állja- ja is az üzemi vendéglátó válGarán is hasonló történt

Az idén 120 autóbuszt — Ikarusz 601-est és 602-st hoznak rendbe a Kiskunmajsai Gépjavító Állomáson. Az egy évvel ezelőtt meghonosított ipari tevékenység az idén 47 százalékos részarányt képvisel a gépjavítói munkában. A társas gépkocsik meglehetősen lerozzant állapotban érkeznek ide, sokszor 3—4 felújítás után, egymillió kilométerrel a futóművékben. Az itteni javítás még további 2—300 ezer kilométeres „nekifutást” tesz lehetővé.

Többletbevétel gabonából

HETEKKEL ezelőtt írtunk a Lajosmizsei Fa- és Építőipari Ktsz-ben elkövetett bűncselekményekről és az ügyben hozott bírói ítéletről. A tárgyalás anyagát tanulmányozva nem volt nehéz megállapítani, hogy a szövetkezeti tulajdon fosztogatói nem dézsmálhatták volna évekig a közösség vagyonát, ha az ellenőrzés hatékonyabb, ha nem elégszik meg csupán formális vizsgálódással. Ugyanez történt a Garai Vegyes- és Építőipari Ktsz vezetőinek esetében is, akik három éven át gátlástalanul gyömöszölték a saját zsebükbe a súlyos ezreseket, s ezen kívül erkölcstelen magatartásukkal is lejáratták a szövetkezetei, de elsősorban önmagukat.

Garán a község lakói már évek óta rosszallóan nézték a ktsz volt elnökének, Dujmov Miksának kihívó magatartását, Vuity Máriának, a volt főkönyvelőnek költekezését.

A bűnügy harmadik vádlottja a ktsz műszaki vezetője, Milyacski János, akinek többek között feladata volt a szövetkezetben folyó munkák műszaki irányítása és ellenőrzése.

EZ A HÁROM ember — akik a Garai Vegyes- és Építőipari Ktsz vezetői voltak — sokszorosan visszaéltek a dolgozók bizalmával, türelmével. Az volt a módszerük, hogy bérkifizetési napokon több pénzt vettek fel az MNB bajai fiókjától, mint amennyi a munkabérek tényleges összege volt. A különbözetet Dujmov és Vuity Mária megosztották maguk között, de időnként jutott a zsákmányból a műszaki vezetőnek, M ilyacski Jánosnak is.

Bevált módszernek bizonyult az is, hogy a banktól, különböző címen vettek fel pénzt: személyi jellegű kifizetésekre, útiköltségre, napidíjra, fuvardíjra, stb., s ezeket az összegeket nem tették be a pénztárba, hanem saját zsebükbe csúsztatták.

A bíróság ítéletének indoklásában összesen negyvenhat pontban sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyeket a garai ktsz vezetői elkövettek.

A BAJAI Járásbíróság több napos tárgyalás után hozott ítéletet. Vipty Máriát, aki egyma^ ga közel 243 ezer forint kárt okozott a ktsz-nek, halmazati büntetésül nyolc évi szabadság- vesztésre Ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Dujmov Miksa — az általa okozott kár 132 ezer forint — négy évi börtönt kapott és három évre .tiltotta el a bíróság a közügyekben való részvételtől. Milyacski Jánost pedig egy év hathónapi szabadságvesztésre és két év közügyektől való eltiltásra Ítélték. A Garai Vegyes- és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezetet a bíróság polgári jogi igényével — az okozott kár megtérítéséről van szó — egyéb törvényes eljárásra utasította. Az ítélet még nem jogerős.

— dorgál —

az fmsz és a kecskeméti Szabadság téren levő csemegeüzlet részére sütemények készítésével is. Ezen túl cukrászüzem létrehozását tervezik, ahol főleg házi készítésű süteményeket gyártanának.

A Dunavidéki üzemi Vendéglátó Vállalat többszörös kiváló vállalat, és 1964. évi munkájáért elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Bízunk abban, hogy a további sikerekhez már a megyei kirendeltségeknek is sok köze

48.

Antikvárius hidegen méregette. de nem szólt semmit. Koka magyarázni kezdett zavarosan, akadozva. Megsejtette, hogy a gyanúnak milyen pókhálóját szőhette a főnök a dollárhistóriából. Lehet, hogy életében először, de tökéletesen őszinte volt Koka és elmondott mindent a legapróbb részletekig.

— Mindkettőnknek van min gondolkodni — összegezte szenvtelenül Antikvárius, mikor Koka elhallgatott. — Meg fogom keresni.

Elváltak.

Koka, gyónása megnyugtatta Antikváriust. Kétségkívül őszinte volt. Ezt bizonyította egy látszatra észrevétlen, de nagyon ékesszóló momentum: Koka nem tagadta, hogy kérte Borko- vot, haUgasson a dollárokról, és korábbi ismeretségükről.

Aratják a búzát a Dunave- csei Virágzó Termelőszövetkezetben, ahol jó termést igér a kenyérnek való. A termésbecs- lő szemléken megállapították, hogy az elmúlt napok rekkenő

Azt, hogy Borkov nem állta a szavát és kitálalt mindent, bár senki sem faggatta, Antikvárius úgy tekintette, mintrosz- szul leplezett cselt. Borkov emelni akarta saját értékét. Más megoldást el sem tudott képzelni.

De az előre kidolgozott terv lehetőségét sem vetette el. Antikvárius elhatározta, hogy leellenőrzi Borkovot már az első feladat alkalmával.

18. ANTIKVÁRIUS PÁNIKBA ESIK

A Borkowal folytatott beszélgetés után Antikvárius maximális elővigyázatosságot követelt K okától. Egész előadást tartott neki a konspiráció módszereiről.

Koka roppant szófogadó lett, s mindenekelőtt abbahagyta az otthoni telefonálgatást, összes üzleti ügyeit ezentúl utcai fülhőségében nem „fogytak” le a szemek. Egy-egy kalászban SOSO szem fejlődött s így sikeres betakarítás esetén 1 millió forint többletbevételt várnak gabonából.

kéből intézte. Innen hívta fel megint Borkovot is.

— Vologyával beszélhetnék?

— harsogta a kagylóba a lármás Puskin téren.

— Kórházban van. Ki kéri?

— válaszolt Dmitrij Mihájlo- vicsnak, a kis prémkabátos öre- gecskénék a hangja.

— A barátja vagyok. Mi történt vele?

— Tegnap éjszaka vitték el a mentők. Mérgezés.

Kokának elakadt a lélegzete.

— Melyik kórházban van? Hányas kórteremben?

— Az egyes számú kórházban. De kivel beszélek?

— Nagyon köszönöm! — Azzal óvatosan visszaakasztotta a kagylót.

Mitévő tegyen? Először is jelenteni kell a főnöknek, de azonnal. Másodszor, másodszor... Azt, hogy mit kellene csinálni másodszor, Koka nem tudta eldönteni. (

Mi történhetett Borkowal? Hiszen a főnök azt mondta, hogy különösebb töprengés nélkül elfogadta az együttműködésre tett javaslatot, sőt dicséretre méltó óvatosságot tanúsított, amikor az összekötőben avartak megállapodni.

Miféle mérgezés tehet? Vétet-