Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

1961. Július 5., szerda 3. oldal Hasznos együttműködés Szomorú statisztika Több száz négyzetméteres raktárát építtet a dunapataji Űj Élet Tsz-ben a MÉK kalo­csai kirendeltsége. A téli hó­napokban itt tárolja majd a környéken felvásárolt hagymát és zöldségfélét, hogy akkor is zavartalanul elláthassa Kalocsa lakosságát s eleget tehessen a vállalati rendeléseknek, amikor már nem várhat árut a mező­gazdaságtól. Sajátos együttműködés van kialakulóban a MÉK kalocsai kirendeltsége és a körzetében levő termelőszövetkezeti gazda­ságok között. Ez a tárolószín, amely a MÉK és a termelőszö­vetkezet együttműködésével épül, olyankor is munkát ad a dunapataji tsz-tagoknak, fő­ként lányoknak, asszonyoknak, amikor a közös gazdaságban már kevés a tennivaló. A du­napataji raktárba kerülő zöld­ségfélék osztályozásának, válo­gatásának, ki- és beszállításá­Megyénkben is tart már a kalászosok aratása, betakarí­tása. Ez azt jelenti, hogy a tűz­veszély fokozódik. Éppen ezért a beérett kalászos termények aratását elsősorban a tűzve­szélynek kitett helyeken — vas­út, közút mellett — kell meg­kezdeni attól függetlenül, hogy őrzésükről a használók kötele­sek gondoskodni. A rendeletek nemcsak az aratás, behordás, rakodás, cséplés és szalma ösz- szehúzás szabályait írja elő, ha­nem a betakarítási munkákban részt vevő erőgépek tűzbiztos előkészítését és a munkákban résztvevő dolgozók tűzrendé­szet! kioktatását is. A közelmúltban a mezőgaz­dasági vezetők értekezletén megtárgyalták a gazdaságok tűzrendészeti helyzetét és a nyári betakarítással kapcsolatos tűzrendészeti feladatokat. Az értekezlet alkalmával a jól be­vált módszerek, tapasztalatok is felszínre kerültek, így kizárólag az illetékeseken múlik, hogy a jogszabályban foglaltakat mi­lyen mértékben tartják be. A vezetők követeljék meg szigo­rúan a tűzrendészeti szabályok betartását annak érdekében, hogy tűzkármentesen tudjuk a kalászosokat betakarítani. E fel­adatok végrehajtásához azon­ban feltétlenül szükséges az is, hogy a betakarítási munkákban A közös gazdaságok vagyon­biztosítása az elmúlt években bizonyos mértékig módosult, bő­vült, fejlődött. Nyilvánvaló azonban, hogy a mezőgazdasági biztosításnak is nyomon kell kö­vetnie a gazdasági reform vál­tozásait és jobban figyelembe kell vennie a termelőszövetke­zetek igényeit, kívánságait. Az összevont vagyonbiztosítás A mezőgazdasági biztosítás jelenlegi rendszerének lényege: a termelőszövetkezet az Állami Biztosító által kijelölt veszély­nemekre csak együtt köthet szerződést, más veszélynemekre csak az előbb említett alapbiz­tosításban való részvétel esetén létesíthet kiegészítő biztosítást. A termelőszövetkezetek szá­mára a gazdaságirányítás új rendszerében is minden bizony­nyal egy új összevont vagyon­biztosítás lesz a legkedvezőbb, amely felöleli a leggyakrabban előforduló és a legnehezebben elhárítható elemi csapások majdnem teljes körété s így nak költségei természetesen a MÉK-et terhelik. A kirendelt­ség fizeti az ott foglalkoztatott tsz-tagokat is. , Más jellegű együttműködés is kialakulóban van a kalocsai MÉK és a termelőszövetkezetek között. A miskei tsz-be, ahon­nan fontos exporttermékeket kap a vállalat, ezzel szemben kevés a munkáskéz, munkaerő­ről gondoskodik. A kalocsai Iszkra, a fajszi Kék Duna, vala­mint a dunapataji Üj Élet Tsz viszont a MÉK-et segíti ki munkaerővel olyankor, ha fon­tos szállítások gyors előkészíté­séről van szó. Nincs még teljes kép a kalo­csai MÉK és a környező ter­melőszövetkezetek közötti új kapcsolatok minden részletéről, egy bizonyos, hogy a kirendelt­ség vezetői nem ülnek ölhetett kézzel, várva 1968. január else­jét. K. A. részt vevő dolgozók magukévá tegyék a tűzrendészeti előírá­sokat, s azokat a munka min­den fázisában megtartsák. A megyei tűzrendészeti parancs­nokság ezúton hívja fel a me­gye mezőgazdasági dolgozóit, hogy minden szem gabonát óv­janak meg a tűz pusztításától. Fazekas Béla megfelel a biztonságos gazdál­kodás követelményeinek. Figye­lembe kell venni azt is, hogy az összevont biztosítás díja a széle­sebb kockázat kiegyenlítődés folytán lényegesen kedvezőbb, mint a veszélynemek szerinti biztosítás díja lehet. A tervek szerint az új termelőszövetkezeti biztosítás három részből állna: a növény-, az állat és az egyéb vagyontárgyak biztosításából. Az új biztosítás egyik jellem­ző sajátossága, hogy megszűnne a veszélynemek szerinti tagozó­dás, tehát nem volna külön jég, árvíz, tűz, vihar biztosítás, ha­nem a növénybiztosítás együt­tesen tartalmazná mindezeket a kockázatokat. Újdonság lesz a jövőben, hogy megtérítik a zöldségek tavaszi fagykárait, szélesítik a viharkoc­kázatot és fedezik a téli kipusz­tulást« károkat, így például többek között a belvíz, fagy, hó­nyomás okozta veszteséget. A termelőszövetkezet kívánsá­gára az Állami Biztosító vállal­ja a szőlő tavaszi fagybiztosítá­sát is. Agrár fégiflotta Mélykúton ötpercenként szállnak fel a repülőgépek a mélykúti Alkot­mány Tsz „légikikötőjéről”. Né­hány héten át már a múlt nyá­ron is alkalmaztak itt két nö­vényvédő repülőt, az idén azon­ban április vége óta folyama­tos munkát ad. az agrárflotta számára a község három szövet­kezete, közöttük továbbra is fő­ként az Alkotmány. Olyannyira, hogy az első két hónapban há­rom gépet foglalkoztattak: egyet műtrágyázásra, egyet permete­zésre és egyet porozásra. Két gép jelenleg is Mélykúton tar­tózkodik. Hatékony munkát végeznek a nagyüzemi táblákon, egyebek között az Alkotmány Tsz 1100 hold szőlőterülete fölött. E gaz­daságban 2000 holdnyi gabonán, 900 hold kukoricán. 100 hold cu­korrépán, és 70 hold burgonyán végezték el a vegyi gyomirtást. Az egyenként 11 méter széles sávokon dolgozó gépek 400 hold gyümölcsös védelmét is siker­rel látták el. Elmondották az Alkotmány Tsz vezetői, hogy e módszer 170 —180 ezer forinttal teszi ol­csóbbá a műtrágyázást és ,a nö­vényvédelmet. Ráadásul nem jelent akadályt a gyakori eső­zéstől felázott talaj sem. A sző­lő permetezésében pedig min­den nehézség nélkül betartják a háromnapos fordulót, amely a legeszményibb megoldás. A traktorokat jobban felhasznál­hatják a szállítások lebonyolí­tására, s ennek érdekében egy év alatt megkétszerezték a pót­kocsik számát is. Az állatbiztosításban három­féle választási lehetőség is ren­delkezésre áll majd a szövetke­zeteknek. Az első kockázati kö­re a jelenlegivel csaknem azo­nos; a második kizárja a felne­velési betegségek okozta elhul­lások megtérítését, a harmadik pedig csak a szokásos állattar­tási veszteséget meghaladó na­gyobb kárra nyújt fedezetet. A kártérítés feltételeit úgy mó­dosítják, hogy az a szövetkeze­teket mindinkább az időben tör­ténő — az elhullásokat megelő­ző — kényszervágásra ösztönöz­ze. Reálisabb biztosítási díjak A növény- és állatbiztosítás átlagos díjtételeit úgy állapítják meg, hogy azok a különbségek, amelyek a szövetkezetek adott­ságai és gazdálkodási színvonala következtében mutatkoznak, a díjteher viselésében, a biztosí­tási díjban is kifejezésre jussa­nak. Az Állami Biztosító az or­szág összes termelőszövetkezetét külön-külön megvizsgálta abból BALESET következtében az év első negyedében három na­pon túl gyógyuló sérülést 494- en szenvedtek, s hárman halták meg a megye termelőszövetke­zeteiben. Szomorú statisztika ez, s ha az előző két esztendő ha­sonló adataival összevetjük, saj­nálatosan megdöbbentő tény­ként állapítható meg: a balese­tek száma növekszik közös gaz­daságainkban. Két évvel ezelőtt 1152, tavaly viszont már 1468 tsz-gazdát ért baleset, aminek következtében a két év mind­egyikében heten halták meg. Nem beszélve a balesetet szen­vedők fájdalmáról, esetleges megrokkanásáról, munkaképes­ségének a csökkenéséről, nem lehet érdektelen az sem, hogy tavalyelőtt valamivel több, mint 19 ezer, az elmúlt évben 24 ezer, a mostani esztendő első negyedében pedig hét és negyed ezer volt a balesetek következ­ményeként le nem dolgozott munkanapok száma. LEGTÖBB baleset a nyári munkák kezdete és az őszi be­takarítás befejezése közötti idő­szakban történik. Ha tehát a baleseti veszélynek kitett tsz- gazdák mellőzik az elővigyáza­tosságot, s a szövetkezeti veze­tők nem tesznek eleget a bal­esetelhárítás követelményeinek, könnyen megeshet, hogy a szo­morú statisztika az idén rekor­dot ér el —, hiszen a legveszé­lyesebb időszak előtt jóval több a balesetet szenvedettek száma, mint 1966-ban a negyedévi át­lag volt. I Egyébként a legkülönbözőbb okok idézik elő a baleseteket. Tavaly például egy szövetkezeti gazdát kidöntött fa sújtott ha­lálra. egy másik leesett a ko­csiról, s ezért halt meg, a har­madiknak. egy idős embernek, az került az életébe, hogy nem ismerte a Novenda (sárgaméreg) permetezőszer veszélyességét, s emiatt elhanyagolta a kötéléáő védekező eljárás alkalmazását. Az idei három halálos baleset oka fadőlés, valamint bivalyos szekérről, illetve robogó lovas­kocsiról való leesés. Ez év ele­jén az egyik tsz-ben ipari ta­nulóval végeztették a hegesztést; az acetilénfejlesztő készülék fel­robbant, s a tanuló olyan sú­lyos sérülést szenvedett, hogy mind a két lábát amputálni kel­lett. (A bíróságon még folya­matban van annak megállapítá­sa, hogy személy szerint kij terhel a felelősség.) a szempontból, hogy az elmúlt 5 év alatt milyen károsodást szenvedtek. Az álló- és forgóeszközök biz­tosításánál is lesz változás. A díjat ezután nem a holdak szá­ma után kell fizetni, hanem a ténylegesen meglevő épületek, felszerelés és egyéb vagyontár­gyak után, és kártérítés esetén is a termelőszövetkezet leltárá­ban szereplő értéket veszi fi­gyelembe. Egyenrangú szerződő felek A termelőszövetkezetek vá­laszthatnak, hogy az összevont módozatot, vagy csak az állat, illetve csak a növény, vagy pe­dig kizárólag az álló- vagy for­góeszközökre vonatkozó bizto­sítást veszik-e igénybe. A ter­melőszövetkezetek választásuk szerint köthetnek kiegészítő biz­tosításokat is. A jövőben még inkább érvé­nyesül majd az az elv, hogy a biztosítási szerződés két egyen­rangú üzleti partnert köt ösz- sze. Ez a szerződés kötelezett­ségeket ró és jogokat ruház • mindkét félre. Amilyen mérték­ben nő az önállóság a szövet­kezetekben, úgy bővülhet a biz­tosítás szerepe és jelentősége is. E. R, A korábbi években az ittas­ság is gyakran szerepelt a bal­esetet előidéző okok közt; az utóbbi időben azonban már ja­vulás tapasztalható e tekintet­ben. Tavaly megdöbbentő mó­don vált az ital áldozatává egy tsz-gazda: Esti tivomyázás után aludni belefeküdt az árpatáblá­ba, s másnap, az aratás meg­kezdésekor, nem vette — a vizs­gálat is megállapította: nem ve­hette — észre az aratógépet UE—28-assal vontató traktoros az alvó embert. Az erőgép ha­lálra taposta a szerencsétlent. AZ EMLÍTETT balesetekből is kitűnik, s a kevésbé súlyos többiből is megállapítható, hogy az okok legtöbbjét nem a nagy­üzemi munka jellege, nem a gépesítés idézi elő. A fegyelmet- len egyéni magatartás, a figyel­metlenség, a veszély lebecsülé­se, s nem egyszer az esztelen virtus a forrása tsz-ei;nkben a kisebb-nagyobb baleseteknek. A gépek közül a járvasilózó- tól szenvedik a figyelmetlenek a legsúlyosabb sérüléseket. Miért? Ehhez tudni kell, hogy a gép aprítószerkezete (forgó dob) akikor is működik még egy ideig, amikor a meghajtó traktort már leállították. Nem­egyszer előfordult, hogy a szer­kezet mozgása közben nyúltak a dobba, aminek a legtöbbször karcsonkulás lett a következ­ménye. Sajnos, már az idén is történt ilyen baleset: elszenve­dőjének tőből leszakította kar­ját a gép. Az efajta baleset el­hárítására a Bonyhádi Gépállcw másnak van egy elmés újítása« Lényege: amíg a szerkezet fen rog, nem lehet a dob ajtaját ki­nyitni —, illetve a gép csak ak­kor hozható mozgásba, ha a dobajtó csukva van. Az újítás­nak megfelelő átalakítást a sa­ját műhellyel rendelkező tsz- ekben házilag ;is él lehet vé­gezni. s ezért újítási díjat sem kell fizetni, mivel azt központi­lag kiegyenlítették. Sajnos,-, a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi osztályának körlevele ellené­re is kevés helyütt alakították még át a silókombájnokat —, ami egyszersmind arra is utal, hogy a tsz-vezetők nem mind­egyike tartja szívügyének a bal­esetelhárítást. S EZ VONATKOZIK az egyéb baleseti veszélyforrások megszüntetésére is. Nem egy közös gazdaságban a munkavé­delmi megbízott csak „papíron” létezik, a valóságban nem töl­ti be tisztét. Ahol viszont elen­gedhetetlen feladatnak tartják a balesetek megelőzését, ott — mint például a kiskunhalasi já­rás több tsz-ében — még szon­dázzák is a géppel dolgozókat,- hogy megállapítsák: nem ittak-e szeszesitalt. Amennyiben igen, a kijózanodásukig nem állhatnak munkába, s a fegyelem meg­sértése miatt természetesen egyéb büntetésben is részesül­nek. Általában azokban a tsz-ek- ben törődnek megfelelő módon a balesetek elhárításával, ahol a gazdaságvezetők, vagy a főgé­pészek korábban állami gazda­ságban, gépállomáson, vagy más állami szektorban dolgoztak. S örvendetes: A különböző isko­lákból a termelés frontjára ke­rült fiatal szakemberek is ha­sonló példamutatással szünte­tik meg a baleseti veszélyeket. Őket kell követniük a szóban levő feladatot még elhanyagolók- nak. Neveléssel, az egyszerű szövetkezeti gazdák felvilágosí­tásával, a balesetek elhárítására vonatkozó rendszabályok meg­tartásával és megtartatásával. Minderre egyébként kormá­nyunk rendeletet is hozott. Ám ettől függetlenül is egyetlen szövetkezeti gazdaságunkban sem lehet közömbös senki szá­mára embertársainak a testi ép­sége, az élete. A társadalmi morál is így követeli. ERRE FIGYELMEZTETNEK a szomorú statisztikai adatok is. . Tarján István A kenyérgabona tűzkármentes betakarításáért A mélykúti „légikikötő” — műszak után. Változások a mezőgazdasági biztosításban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents